Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-07 / 1. szám

új ifjúság 8 Tavaszi szél vizet áraszt... Medvesalja csalogánya Akik nem voltak részesei a Csema- dok egyik legrangosabb és legna­gyobb tömegeket mozgató rendezvé­nyének, azok furcsállhatják a népdal- és népzenei verseny elmét. Kétéven­ként lépnek színpadra szólistáink és együtteseink, hogy számot adjanak tudásukról, népdalszeretetükról. A legutóbbi, IX. Tavaszi szél.. > já­rási döntői, illetve néhány járásban az ezt megelőző körzeti versenyek már kora tavasszal elkezdődtek. A Járási fordulók legjobbjai négy terü- ’ietl döntőben (Kelet-Szlovákia —Tor­na (Turnlanske Podhradle), Közép- Szlovákla — Fülek (Fllakovo) és Nyugat-Szlovákia — Nagykér {Mila- novee], illetve Galánta) versenyeztek a továbbjutásért. Az itt legjobban szereplők kaptak meghívást az or­szágos fordulóba. Illetve ennek gála­műsorába, amelyre december elején a Bratislava! Művelődési és Pihenő­parkban került sor. ' Bár a verseny döntőben csúcsoso­dik ki, nem feledkezhetünk meg a- zokról a járási fordulókról sem, ahol több ezren léptek színpadra. Ezeket a szereplőket tekinthetjük az egész rendezvénysorozat magvának. Amatőr művészeti mozgalomról van szó, s akik Ismerik csoportjaink tevékeny­ségét, Jól tudják, hogy a gyakran szivvel-lélekkel éneklő, főleg idős em­berek további szereplését mennyire befolyásolják az Ilyen rendezvények. Nem a győztesekről, helyezettekről van szó, hanem azokról, akik már a Járási fordulóban búcsút mondanak a versenynek. Ha Ilyenkor a bíráló bizottság a verseny után nem indo­kolja meg megfelelőképpen döntését, a csoport tagjai nem tudják, mit vé­tettek, miben kell javulniuk, s akár kedvüket Is veszíthetik. A verseny­nek pedig ez nem lehet a célja, an­nál is inkább, mivel nem minden cso­port élén áll szakképzett vezető, és szakmai tanácsot is ritkán kapnak. Ott Jártak el helyesen, ahol részlete­sen, minden egyes versenyszámot kO- lön-külön értékeltek, a zsűri tagjai kifejtették véleményüket a mOsorvá- lasztásról, előadásról. Ilyen értékelé­sekre a területi és országos döntő utón már sor került, reméljük, leg­közelebb a Járási fordulók után is szentelnek erre egy órát. Ez elenged­hetetlen feltétele a további fejlődés­nek. Visszatérve az országos döntőre, talán nem véletlen, hogy ebbe a for­dulóba több fiatalokból álló csoport. Illetve fiatal szólista került. S külön öröm, hogy kiválóan szerepeltek. Ez Is Igazolja, hogy néphagyományalnk ápolása nemcsak az Idős emberek ügye. Néhány példa: Somoskői Agnes a szólóénekesek kategóriájában meg. szerezte az első dijat, és az ismert népdalénekesek közé tartozik. Sze­replője volt az előző Tavaszi szél vizet áraszt... rendezvénynek is. Te­hetséges előadó, műsorát szűkebb ha­zája, Gömöralmágy (Gemersky Jab­lonec) népdalklncséből merítette. Sa­játos stílusban, ízes gömörl nyelven tolmácsolta dalait. A nyltral (Nitraj Szládecsek Jarka is fiatal énekes. A Szőttes Népművészeti Csoport szólis­tája zoboraljal népdalokat adott elő. Sikeréről tanúskodik a második hely. De említhetnénk továbbá a dunaszer. dahelyl [Dunajská Streda) Szabó Il­dikót vagy a losonci JLuCenec) Ke­lemen Évát. A második kategóriában az ének­lőcsoportok mérték össze tudásukat. Ebben a kategóriában Is szép szám­mal szerepeltek fiatalok, az időseb­bekkel közösen vagy külön csoportot alakítva mutatkoztak be. Az első di­jat a csallóközkürti (Ohrady) női é- neklőcsoport érdemelte ki. A máso­dik helyen megosztoztak a himl (Chym) lányok és a Losonci (LuCe- nec) Pedagógiai Szakközépiskola di­ákjai. A himi éneklőcsoport 1977 óta rendszeresen tevékenykedik. Létszá­muk fokozatosan gyarapodott. Már többször szerepeltek sikerrel a nép- dalverseny döntőjében. Bár a tagság Időről-Időre cserélődik, a szlnvona. Ion ezt nem érezni. A Losonci Peda­gógiai Szakközépiskola éneklöcsoport- ja 1984-ben alakult. S mint megtud­tam, az Iskolában több csoport Is tevékenykedik, de a legjobbakból ala­kult az, amely a döntőben is kép­viselte Iskoláját. A harmadik, a clterások kategó­riájában is találkozhattunk fiatalok­kal. A legjobbnak a vórhosszúrétl (Dlhá Lúka) Ulman Gábor bizonyult, aki több éve már a legismertebb ci- terások közé tartozik. A sládkoviCo- vól Ifj. Vígh Sándor amikor bevo­nult tényleges katonai szolgálatra, magával vitte citeráját, s azóta is rendszeresen gyakorol, most a máso­dik helyet szerezte meg. A negyedik, a hangszeres együttesek kategóriájá­ból külön elismerést érdemelnek a teSedikovói clterások. A Csillag ze­nekar 1978-ban alakult alapiskolás lányokból, fiúkból. Azóta Is rendsze­resen dolgoznak. Szinte állandó részt­vevői a különféle kulturális rendez­vényeknek. Színvonalukról tanúsko­dik az első hely. Az utóbbi években egyre több tánc­házzenekar alakult hazánkban. Ezek munkájából Is kiveszi részét az ifjú­ság. A döntő három legjobbja — a somorjai (Samorin) Csalló, a klrály- helmecl (Kráfovsky Chlmec] Sze- redás és a dunaszerdahelyl (Ounaj- ská Streda) Pántlika — fiatalos len­dülettel, ötletes hangszereléssel mu­tatta be műsorszámát. S végezetül a hatodik kategóriában a folklórcso­portok mutatkoztak be. Megosztott első helyet kapott az imregi és a kürti (Strekov) csoport. A döntő után gálaműsorban mu­tatkoztak be az Idei népdal, és nép­zenei verseny legjobbjai. Reméljük, a jövőben még többen és még színvo­nalasabban bekapcsolódnak hazánk népdal- és népzenei kincsének ter­jesztésébe, aminek eredményét két év múlva az országos döntőn Is láthat­juk majd. Papp Sándor KISS SÁNDOR Kiss Sándor szobrászművész ke­mény munkával töltötte az ötve­nedik születésnapját hozó évet. Több Jelentős és monumentális, különös munkája után elkészítet­te a régen tervezett, hosszan ma­gában hordott, még különösebb, szokatlan, eredeti szobrát, az A- nonymust. Évekkel ezelőtt pontosan leraj­zolta, milyennek is képzeli ezt a szobrot, és én sokszor gondol­tam rá, vajon elkészíti-e. És el­készítette. Ügy látszik, befejezte a házát, műtermét, van hol dol­goznia, alkotnia. A szobor, de az egész. Jubileu­mi, tizenegy művet bemutató ki­állítása Is mutatja,' hogy hogyan dolgozik ez a szívós, kitartó, tu­datos művész. Ügy, mint ahogy annak idején Csontváry Kosztka Tivadar. Képzeletében megálmod­ja, részleteiben pontosan kidol­gozza a művet, és csak amikor így elkészül vele, fog hozzá a kivitelezéshez. Élénken emlék­szem még a trónuson ülő, fej és arc nélküli figurára, de magam előtt látom a trónust is, amelyet annak Idején felvázolt. Monu­mentális, felemelő volt már a rajzon, és ugyanilyen lett a kész mű is. Furcsa dolgok ezek. A figurára domborított Halotti Beszéd szövegét betűzve az em­ber szeme megakad a trónus vas­tag gerendáinak az erezetén, a csapolás.okon, és érzi, hogy a szobrász még ezeknek a mester­ségbeli részleteknek is mondani­valót tudott adni. Eszközei nem csupán szokásos szobrászati eszkö­zök. A bennünket körülvevő íor­Kiss: Sándor: Környezetünk mavllág egyes elemeit Is képes a mondanivalója szolgálatába állí­tani. Ügy is mondhatnám, hogy nem is szobrokat alkot, hanem tárgyakat, eszközöket, környeze­tet teremt a szobrai által. Ennél­fogva nem éppen hagyományos szobrászművészet Kiss Sándoré. Modern, többrétű, gazdag tartal­mat hordozó művészet. Ahol szük­séges, ott él a szobrászat hagyo­mányos kifejezési eszközeivel, fe­jet, testet, figurát farag, másütt pedig ismét más eszközök után nyúl. Ezért aztán a kész munkái mindig eltérnek a hagyományos szobrászati felfogástól. Az évek­kel ezelőtt a Gnomonok és más munkálnál kialakított formák, a tömör, gombaszerű Idomok to­vábbra is Jelen vannak a művé­szetében, de újabbakkal Is pró­bálkozik. Ezek a munkál, de a Fa és az Anya küldetése vagy a murális alkotásai Is lényegében keret, egyfajta eposz szerkezete, kom­pozíciója. A szobrász egyénisége mellett így szóhoz Jut a képíró, a grafikus is. Belső tartalommal, történettel, epikus gondolatokkal tölti meg a munkáit. Szobrok, domborművek a szobron, szobrá­szati tárgyon belül — évszázado­kat átfogó, történelmi szemléle­teket kifejezni tudó munkák. Kiss Sándor nem egykönnyen enged el, gondolkodni kényszerít, kutatni, tűnődni, összerakni mind­azt, amit tudunk, egybevetni az­zal, amit ő mond. Emlékeket, tör-, ténetet, verseket úsztat föl az em­berben még akkor is, ha szöveg­nek nincs Is nyoma a szobron. Németh István Talán ezzel a névvel Illethet­ném leginkább Somoskői Ágnest, aki a Tavaszi szél vizet áraszt... döntőjében ismét a legjobbnak bi­zonyult. Már második győzelmét aratta e rangos országos szintű seregszemlén. — Hol gyökerezik a népdalok iránti vonzalmad, és hogyan is­merkedik meg egy tizennyolc éves lány a népdalok sokszor távoli, de szinte kimerithetetlenül gaz­dag világával? — kérdezem Ágit munkahelyén, a Gesztetei (Hosti- ce) Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskolában. — Szülőfalumban, Gömöralmá- gyon (Gemersky Jablonec) azt mondják, és én is úgy érzem, nagyapámtól örököltem ezt, aki nagyon szeretett énekelni. Ö volt a család nótafája. Az első dalo­kat tőle tanultam, majd amikor iskolába kezdtem Járni, egyre Job­ban vonzódtam a népdalokhoz. Az alapiskolai versenyeken elért el­ső sikereim, a fellépéseken ka­pott taps, az elismerés csak meg­erősítette azt az elhatározásomat, hogy népdalénekes leszek. Hogy hogyan ismerkedők a népdalok­kal? Lakik az udvarunkban egy idős néni, Agócs J. Gáborné, aki­től sok népdalt tanultam és tanu­lok még ma is. Itt, Gesztetén is eljárogatok Motyovszky Teri né­nihez, aki szintén sok szép nép­dalt tud, és mint énekest ország­szerte ismerik. Ezen kívül több gyűjtőkörúton voltam már mag­nómmal. Gyűjteményemben nem­csak magnószalagra rögzített da­lok vannak, hanem számtalan népdalnak a kottája is. — A gombaszögi színpadon is láthattunk a gömöralmágyi me­nyecskekórusban mint szólóéne­kest. Milyen szálak fűznek ehhez a kórushoz? — Én tanítottam be a kórussal a dalokat, és az értékelő bizott­ságnak olyanannyira tetszett a fellépése, hogy a gombaszögi ün­nepségekre is meghívták. A nép- dalverseny kerületi döntőjéből is továbbjutásra Javasolták a kórust, de az országos döntőben már nem ért el helyezést. A menyecske- kórusban lényegében csak kise­gítő vagyok és átmenetileg sze­repelek velük, mivel még nem va­gyok menyecske, így nem tartoz­hatnék oda. Ügy hiszem, ez a kó­rus is hallat még magáról a Jö­vőben. — A szólóénekesek kategóriájá­ban már másodszor a legjobbnak bizonyultál, ezek után az orszá­gos sikerek után milyen terveid vannak? — Szeretnék harmadszor is bi­zonyítani. Itt az alapiskolában megtaláltam a számításomat. Az eltelt rövid idő alatt megkedvel­tem a gyerekeket, kollégákat, sze­retnék itt maradni, közben tév­úton pedagógiai képesítést sze­rezni a nevelői végzettségem mel­lé. Örömmel foglalkozom a gye­rekekkel, azt szeretném, ha sok­sok népdalt és néptáncot tanul­nának tőlem, és szeretnék sok’ szép fellépést megérni. Polgári László OLYMPIC: UTCÁK Napjainkban, amikor egymást követik az új előadók és együt­tesek dalaikkal a pop- és rock­zenei piacon, a befutott együtte­sek, előadók sem ülhetnek babér­jaikon. Az újabbnál újabb tehet­ségek felbukkanása őket is to­vábbi munkára sarkallja, ha nép­szerűek akarnak maradni a szak­mában. Hazánkban Is sorra Jelentkez­nek a kezdők, megnehezítve ez­zel az idősebb zenekarok dolgát, már amelyeknek meg tudják ne­hezíteni ... Az egyik ilyen „veterán“ e- gyüttes a prágai Olympic, amely­nek sikerét még nem tudta meg­törni úgyszólván semmi. Idestova két évtizede működik, s változat­lanul a rajongók kedvence. Kon­certjüket valahányszor telt ház előtt tartják, és lemezeik is a legmagasabb példányszámban fogynak el. Ez nem is csoda, hi­szen mindig újat tudnak nyújta­ni, nem Isméfllk önmagukat, te­hát nem válnak unalmassá. Az „Utcák“ című lemezükkel például szöveg és zene szempont­jából a legigényesebb hallgató is elégedett lehet. A lemezen az O- lympicra Jellemző szokásos stí­lust és hangzást találjuk, amely­ben eddig még nem lehetett csa­lódni, és színesítik, gazdagítják más dallamokkal Is. A lemez számai egységes egé­szet alkotva Jól kiegészítik egy­mást. A fiataloknak és a fiata­lokról szólnak. Megtalálhatók bennük az új hullámos elemek. de természetesen nem hlányzllc á kemény rock hangzása sem, a- mellyel nagyszerűen párosul az énekes színes hangja. Érdekes a lemez nyitó számá­nak hangszerelése: a szerzők ki­tűnően ötvözik a gitárjátékot a billentyűs hangszerek lágyabb hangzásával. A szép és dallamos szerzemé­nyek után a lemez utolsó előtti száma kelti fel legjobban a hall­gató érdeklődését, ez azonban nem Jelenti azt, hogy a többi el­hanyagolható. Ebben a számban a hirtelen beálló változás ragad­ja meg a figyelmet, a sziréna egyre erősödő hangja, majd az atomháború veszélyére figyelmez­tető szöveg. A zene lüktető, aka­dozó, úgy-is lehetne mondani, hogy szinte fuldokló, érezni be­lőle a reménytelenséget. Később ismét visszatér a nyitószám dal­lama, amely megnyugtat és bú­csúztatja a bemutatott életet. Ha meghallgatjuk ezt a lemezt, azt hiszem, mindenki rájön, hogy miért olyan népszerű még ma is az Olympic együttes. Hogy ilyen színvonalas lemezt tudtak készí­teni az együttes tagjai, ahhoz nagyban hozzájárul a magas fokú zenei tudásuk, igazolva, hogy va­lamennyien mestereik hangszere­iknek. A zenekar tagjai: Petr Janda — gitár, ének, Mirek Berka — bil­lentyűs hangszerek, Petr Hajdúk' — dobok és ütőhangszerek, Milan Broun — basszusgitár. Fábián János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom