Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-07 / 1. szám

SZILVESZTER -1985 Á szilveszteri kabaré megszervezése és megrendezése minden esztendőben nagy erőpróbája mind a rádió, mind a televízió Illetékeseinek. Alig fejeződik be az egyik szilveszteri műsor, a ren­dezők, szerkesztők, írók már a követ­kezőn töprengenek, és fogadkoznak magukban, hogy a Jövő évinek óriási sikere lesz, mert elkerülik azokat a buktatókat, amelyek eddig rontották a renomét, s kiváltották a műbírálók nem éppen tapintatos felhangjait. Be kell látni, nem könnyű feladat a két- vagy háromórás szilveszteri műsor tető alá hozása, különösen a Csehszlo­vák Rádió magyar adásának nem az. Nálunk nincs hagyománya a kabaré­nak, az a csehszlovákiai magyar író, aki mellesleg a humoros műfajban is jártas, alig gondol a rádióval, s így a magyar szerkesztőség évről évre szinte házilag oldja meg szilveszteri felada­tát, év végi vidám „csattanó“-ját. Igaz, néhány író, szerkesztő már évek óta háziszerzősködik, de mennyivel"örven- detesebb lenne a helyzet, ha válogatni lehetne a beküldött tréfákból. Jelene­tekből, s nem a megszokottság tolná előbbre a szilveszteri kabaré szekerét. De úgy látszik, ettől még messze va­gyunk. Annál érdekesebb, hogy a szilvesz­teri műsor mégis minden esztendőben elkészül a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának Főszerkesztőségében. Elké­szül, mert el kell készülnie, várják a dolgozók, akik megszokták, hogy Jó negyedszázada a Csehszlovák Rádió magyar adása szilveszteri kabaréval tesz pontot az óév után. Az sem kö­zömbös, hogy a szerkesztőség Dél-Szlo- vákla valamelyik magyarlakta falujá­ban vagy városában rendezi meg a mű­sort nagyszámú közönség Jelenlétében, sőt meg is Ismétli, (rendszerint egy másik helységben!, s a két felvételből állítja össze a végleges programot. A szilveszteri kabaré akkor Jó, ha a szer­zők és szereplők megtalálják a leg- adekvátabb hangot és a legmesszebb menően együttműködnek a szerkesztő­vel, rendezővel, továbbá ha Jók a ze­neszámok, ha nem unalmas a konfe­ransziék szövege, s ők, maguk sem, ha elejétől a végéig egyenletes a kabaré ritmusa, ha színész, énekes és a kö­zönség egymásra talál stb. Mindebből láthatjuk, milyen erőn felüli vállalko­zás egy szilveszteri műsor összehozása, és még nem Is említettük a szervezés­sel, rendezéssel Járó ezernyi gondot. . Milyen volt a Csehszlovák Rádió ma- ^ gyár adásának „Szilveszter — 1985“ cí­mű műsora, a közel kétórás rádiókaba-, ré? Fölösleges hangzatos szavakat hasz­nálni, s ha azt mondom, szívesen hall­gatta az ember, mert szórakoztató volt, ez már dicséretére válik. A szerkesztő erénye, hogy csehszlo­vákiai magyar írók anyagából hozta össze a kabarétréfákat. Jeleneteket, sa­játos csehszlovákiai magyar ízt adva az egész műsornak. Különösen Jól si­került Fülöp Imre Rejtvényfejtés című tréfája amelynek csehszlovákiai ma­gyar vonatkozású kiszólásait Jól érvé­nyesítette Varsányi Mária és Ropog Jó­zsef. Lovicsek Béla Jelenetei sem ma­radtak alul, ha a Táltos György című tréfáját leszámítjuk, mert ez kissé hosszú volt és itt-ott vontatott, ami né­miképp megtörte az egyenletes hullám­zást, így hiába volt Németh Ica és Vá­rad! Béla igyekezete. Nagyon szellemes Boráros Imre volt a Mi szükség a szúnyogokra? cí­mű tréfás Jelenet Gyurkovics Mihály, Lengyel Ferenc és Pólós Árpád közre­működésével. Az . előadók -ügyesen il­leszkedtek szerepükbe, s mértéktartó­an, mégis jó érzékkel tréfálkoztak. Fü­löp Imre Az újítók újítója című jele- .netán is lehetett derülni, annál is inkább, mivel időszerű volt a mondani­valója. Tegyük hozzá, ez az időszerű­ség szinte egyik Jelenetből sem hiány­zott. Cs. Tóth Erzsébet és Ropog József könnyedén és kedvvel hozták ki a jó fordulatokat. Ezúttal hangsúlyosabban kell dicsérni a közreműködő színész­gárdát, mert visszafogottabban oldot­ták meg a Jeleneteket, ízekben nem rontott-bontott a harsányság és a fölös bohóckodás, tetszelgés. Mértékével ada­golták a humort, finomabb eszközök­kel dolgoztak, mint az előző szilvesz­teri műsorokban, a siker mégsem ma­radt el, a bátorkeszl (Vojnice) közön­ség mind a két előadáson Jól szórako­zott, ugyanis ezúttal itt vették föl a műsort. A szerkesztőség részéről az is helyes elgondolás volt, hogy felújította a szereplőgárdát, s a Magyar Területi Színháznak nemcsak a komáromi (Ko- márnoj, hanem a kassai (Kosice) tár­sulatából is szerepeltek. Színesebbé, elevenebbé vált általuk a kabaré. Hagyományainak megfelelően ma­gyarországi vendégszejeplőket is hívott a Csehszlovák Rádió Magyar Föszer- kesztősége. Komár László, a közkedvelt budapesti popénekes népszerű ének­számaiból adott ízelítőt, csemegének számított Szuhay Balázs és .Verebély Iván humoregyvelege, akik szlovákiai motívumokat is beleszőttek műsorukba, persze a tőlük megszokott rutinnal és leleménnyel. A zenei részben kellemesen hatottak Zachovay Ernő hazai zeneszerzőnek a műsort bevezető nosztalgiadalal. Köz­reműködött még Vásárúti Vontszemű János népi zenekara, énekszámaival pe­dig a magyarországi Pécsi Kis 'Agnes, továbbá Zdenek Sychra, Miskovics Lász­ló és Mária Sweigchoferová. •A műsort Kövesdl Szabó Mária és Boráros Imre konferálta. Élvezetes színes műsor volt a Cseh­szlovák Rádió Magyar Főszerkesztősé­gének szilveszteri összeállítása. A ka­baré szerkesztője. Jakál István mindent megtett a sikerért, s ugyanez vonatko- -zik a rendezőjére, Boldoghy Katóra, valamint a zenei anyag rendezőjére, Papp Sándorra is. ■ Dénes György c. i Tir-TBlBaaHMBMB KOX év: „székhelyünk“ addig Ragyolc (Radzov- ce) volt, és most Losoncon a CSEMADOK szervezetének Korunk If]öságl Klubja vett pártfogásba. Két új taggal gyarapodott az együttes. Dankó József énekes.fúv6s és Cse- ky Mariann billentyűs régi gondjainkat ol­dották meg. És szintetizátor megvásárlásá­val felszerelésünket is sikerült tökéletesítem nünk, és ú], általunk eddig nem alkalma­zott zenei hatásokat értünk el vele. Sokáig gondolkodtunk, milyen nevet is válasszunk, volt sok javaslat, de... Aztán mint az ál­talában lenni szokott, egy véletlen ötlet szüleménye a KOX. Tetszett, s mellette dön­töttünk. Jól hangzik és könnyen megjegyez­hető. S 'ez számunkra nagyon fontos. Most már úgy érezzük, hogy az együttes képes lesz igényesebb célok elérésére Is. Dolgozunk, csiszolgatjuk saját számainkat, kutatjuk, közülünk ki mire képes a zené­ben. Rockps hangvételű, dallamos zenét sze. retnénk játszani, felhasználva benne a mai modern elemeket. Hogy ebből a tervünk­ből mi valósul meg, azt azok a könnyű­zenei versenyek mutatják meg, amelyeken szeretnénk részt venpi, s azon is múlik, milyen . lesz az önálló . műsorunk bemuta­tójának fogadtatása.“ Puntigán József KOX — e három betű akaratlanul is a szén egy fajtáját juttatja az ember eszébe. Általában, mert van kivétel is. A Losonci (LuCenecJ járásban és azon túl is a fia­taloknak a KOX kedvenc együttesüket je­lenti. Az együttest gyakran hallani a járás kü­lönböző, elsősorban fiataloknak szánt ren­dezvényein. Szorgalmas, lelkes munkájuk eredménye, hogy alig tudnak eleget tenni a megannyi meghívásnak, sőt egyre több érkezik a járás határain túlról is. Eddigi zenélésükről, céljaikról üraca Ká­roly. az együttes basszusgitárosa beszél. „Az együttes 1982 őszén alakult, körül­belül egy évig tartott, míg felszerelésünk megfelelt egy átlagos amatőr együttes igé­nyeinek, ami anyagilag, mint köztudott, na­gyon igényes feladat. Lakodalmakon pén­zért zenéltünk ... Kisebb személyi változá­sok után 1983-ban alakult ki az együttes négytagú magja: Fájd István dobos, Graca Péter billentyűs, Graca László gitáros, én pedig basszusgitáros. Teaesteken, bálokon, s más rendezvényeken igyekeztünk meg­nyerni környékünk fiataljait. Megítélésem szerint e szűk téren eddig sikerült szere­pelnünk. Lényeges változásokat hozott az 1985-ös „MINT FESTŐ PALEHAjAN A SZÍNEKET” Pelsöczy László neve hallatán felkapják — Kamilla, milyen dalokat énekelsz szl­a fejüket, akik hallották lemezről az 1st- vesen? , . ván, a király című rockoperát, vagy látták a belőle készült filmet. Dévai Nagy Ka­millát pedig népdalénekesként ismerjük, jellegzetes, gyönyörű hangja van. — Hogyan kerültetek a pályára? Kamilla: — 1968-ban kezdtem, én voltam az első, aki gitárral szerepeltem a' Nyílik a rózsa című televíziós népdalvetélkedo- ben. Hetven és hetvenhárom között a Raj­kó zenekarral énekeltem. 1973-ban eljutot­tam a VIT-re,is. A következő évben lettem a Népművészet ifjú Mestere. Hetvenhatban Montrealban voltam kulturális kiküldött. Azután elvégeztem a Zeneművészeti Főisko­la operatanszakát. Ott lehettem a kubai VIT-en. Hetvenkilencben tartottam első ön­álló estemet az Egyetemi Színpadon. 1980- ban jelent meg első nagylemezem, amely az év hanglemeze lett. Egy évre rá követte a második. Azóta egyfolytában igyekszem eleget tenni a meghívásoknak. Pelsöczy László eddigi pályafutása táv­irati stílusban: Hatvannyolctól hetvenegyig a Nemzeti ^ Színház stúdiójának volt tagja. Hetvenkettö- tör a 25. Színháznál, hetvenhéttől a Nép­színháznál játszott. 1978-ban ö alakította Rómeót. Azután nyolcvantól két év követ­kezett Békéscsabán. Az István, a király cí­mű rockopera 1983-ban országos népszerű­séget hozott. — László, hogyan kerültél „kapcsolatba“ az István, a királlyal.-T Szörényi Leventéék régen ismerték Varga Miklóst, később kerestek színészt a hangjához. Próbafelvételt hirdettek, s én is részt vettem. — A próbafelvétel meglepően jól sikerült, tovább nem is kellett keresni a föszerep­' löt.^ A Királydombon már a harmadik-negye­dik próba után várható volt a siker, de hogy' ilyen óriási méretű lesz, nem gon­doltuk volna — mondja Kamilla. —' Ml történt a bemutató óta? — Sikerült kitapasztalnom a pódiumsze­replés kínálta lehetőségeket. Együtt lépünk fel Kamillával. Sok népdalt tanultam. — Színdarabban azóta nem szerepeltél? — De igen. A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesével Gálán Géza rendezésében mutattuk be a Hass című zenés bohózatot és a Hat perc repülés című rockballadáf. Ez utóbbiban Kamilla együtt énekel egy dalt Varga Miklóssal. — Népdalénekesként kezdtem. Elsősorban az erdélyi népdalokat kedvelem és a régi dalokat. Szívesen énekelek megzenésített verseket, ezekhez magam írom a zenét. Mint festő palettáján a színeket keveri, úgy szeretném én is műsoraimban az összes műfajt megmutatni.' Eddig huszonöt nyelven énekelek. • — Bizonyára sok a rajongótok... — Számuk ugyan m'ár ritkult, de így is naponta rengeteg levél érkezik, és nagyon sokan telefonon hívnak. A levelekre nagy szántuk miatt, az István, a királyból is­merős jelvény .és autogram kerül. — A közelmúltban merre jártatok? — Kamilla nemrég volt; Kanadában, az USA-ban. s voltunk Franciaországban, Finn- országban. Bárány János /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom