Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-01-21 / 3. szám
új ifjúság 6 PROFIK ÉS PROFiSSIMŐK J. A. Samaranch az olimpiai mozgalom jövőjéről „Az olimpia legyen nyitva a világ sportolói elótt, még akkor is. ha az atlétika egyes nagy csillagai nemzetközi szövetségeik előirásai keretében pénzt vesznek fel versenyeiken“ — jelentette ki a minap Juan Antonio Samaranch. A spanyol királyság volt moszkvai nagykövete még csak öt éve tölti be a NOB elnöki tisztét, de az olimpiai mozgalom jövőjéről bizakodva beszélt, derűlátóan tekintett az újabb századforduló felé: „A sport jelentősége tovább növekszik kétezerig, és az olimpia az emberiség legfontosabb eseménye marad“ — mondta Samaranch. J. A. Samaranch az Interjú jelentős részében az olimpiai ré.szvétel kérdéseivel foglalkozott, majd részletesen beszélt a részvételi szabályzat további liberalizálásának szükségességéről. „Ma már a nyolcvanas években élünk, s alkalmazkodnunk kell az idők változásaihoz“ — jelentette ki ezzel kapcsolatban a NOB elnöke. Az elmúlt évtizedben a részvételi szabályzatot Jobban korszerűsítették, mint a korábbi hatvan esztendő alatt. Ez a korszerűsítés, az élethez való alkalmazkodás tulajdonképpen 1973-ban Várnában, a csaknem négy évtizedes szünet után összehívott olimpiai kongresszuson kezdődött, ahol például az amatőr kifejezést törölték a részvételi szabályzatból. Az újabb, 1981 őszén Baden-Badenban tartott kongresszus során történt a következő változás, a NOB tagjai, a nemzetközi sportszövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok képviselőin kívül számos kiváló sportoló Is jelen volt, és szót kapott az ülésen. A NOB ugyanis a részvételi szabályzat kidolgozásába bevonta a nemzetközi sportszövetségeket, tőlük várt javaslatokat. VV. Daume, az NSZK olimpiai bizottságának tapasztalt elnöke, a NOB részvételi bizottságának vezetője tárgyalt azután az egyes nemzetközi sportszövetségekkel. Végül csak három sportágban nem jutottak dűlőre. A FIFA az olimpiai tornát a labdarúgás lassan kialakuló eseménynaptárába szeretné beilleszteni. Kodak Kupa a 18 éven aluliaknak, a Coca-Cola Kupa világbajnokság a 20 éven aluliaknak, olimpia a 23 éven aluliaknak, majd világbajnokság, A Nemzetközi Jégkorongszövetség a labdarúgók által javasolt 23 éves korhatárt már szeretné 21 esztendőre leszállítani. A tenisz vezetői pedig a teljes kapunyitás mellett kardoskodnak, s azt szeretnék, ha mondjuk John McEnroe is ott lehetne 1988-ban az olimpia versenyeken. A legjobbak olimpiai részvétele egyébként rokonszenves igénynek tűnik. Samaranch is több Ízben elismerte létjogosultságát. „Csak az igazi profikat kell távol tartanunk az olimpiai játékoktól. Azokat, akiket egyes menedzserek irá- nyitanak, és azokat a sportágakat, amelyek nem állnak a nemzetközi sportszövetségek felügyelete alatt. Ezek az igazi profik, akiknek semmiféle keresnivalójuk nincs az olimpiai játékokon ...“ „Tulajdonképpen abból kell kiindulnunk, hogy minden sportoló számára esélyegyenlőséget biztosítunk, függetlenül attól, hogy az illető sportoló milyen politikai vagy társadalmi rendszerű országban él. Éppen ezért a részvételi szabályok megfogaimazásánál olyan megoldásokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik a játékok legmagasabb szinvonalú lebonyolítását. Döntő, hogy a NOB és a nemzetközi sportszövetségek azonos szabályokat alkalmazzanak. De olyan sportolóknak vagy sportágaknak, amelyek versenyeit nem a nemzetközi szövetség keretein belül rendezik, hanem egyes menedzserek utasításait követik, mint a teniszben, és tisztán üzleti, cirkuszi jellegű vállalkozásnak tekinthetők, vagyis valóban profik, továbbra sincs helyük az olimpiai Játékokon.“ „Más a helyzet például az atléták idén bevezetett pénzdíjas versenyein. Azok, akik a nemzetközi szövetség ellenőrzése mellett folyó MOBIL Grand Prix versenyein indultak, pénzdíjért álltak rajthoz, azok az o- limpián is minden további nélkül részt vehetnek.“ Mindez a tisztánlátás érdekében további tájékozódást és tájékoztatást Igényel Profi és profi sportoló között ugyanis a jelenlegiek szerint még egyes sportágakon belül Is nagy a különbség. Olyan sportágakban, mint például a kerékpár, a kosárlabda vagy az ökölvívás, a hivatásosok külön szövetségekkel rendelkeznek, ahol nemcsak a részvételt előírás más, hanem magát a versenyt, mérkőzést Is el'érö szabályok szerint rendezik. Az olimpiai ré.szvétel kritériumát egyre Inkább az ie- lentl majd, hogy az Illető sportág versenyeit a nemzetközi szövetség szabályai és ellenőrzése mellett rendezik-e vagy sem, továbbá, hogy az adott versenyző elfogadja e a nemzetközi. Illetve a nemzeti szövetsége Irányítását, alkalmazkodik e ezek előírásaihoz. S így az olimpia valóban a legjobbak versenye lehet, de egyben azt Is tudjuk, hogy a jelenlegi felfogás szerint a NOB olyanokat Is hivatásos sportolóknak tekint, akiknek valóban nincs helyük az olimpiai játékokoa A női test formálásának is leghatékonyabb eszköze a kulturisztika A SZÉPSÉG MŰHELYÉBEN A női birkózásról, de általában a gyengébb nem sportbell térhódításáról Is szóló írás, amely tavalyi u- tolsó számunkban jelent meg, élénk visszhangot keltett, ezért úgy döntöttünk, időről-időre — reméljük, valamennyi olvasónk örömére — vlsszalérünk ehhez a témakörhöz, hiszen a modern sport egészének egyik meghatározó lelenségéről van szó. Ma egy olyan mozgalomról szólunk, amely tulajdonképpen már jó néhány éve eresztgetl gyökereit, mégld minden róla szóló beszámoló a szenzáció erejével hat. 2ilinában jártunk riport- úton, ahol a hazánk mintegy hatvan női kulturiszti- kai szakosztálya közül az egyik legslkeresebbik működik. Kezdjük azzal, hogy a nálunk főleg a hatvanas években rohamosan elterjedt kul- turlsta (a világban body building, Magyarországon hivatalosan testépítő, szerintünk inkább testformáló) mozgalom keretén belül a Csehszlovák Testnevelési Szövetség egyik sportszövetségében 4C0 szakosztályban mintegy 10 000 tagot tartanak nyilván. (További tlz- vagy talán százezrek persze otthon vagy egyéb „privát“ alapon végeznek többé-ke- vésbé rendszeresen súlyzós tornát.) Ezekből pedig körülbelül 3000 a lány vagy asszony. KI kezek? — merülhet fel a kérdés az olvasóban, aki a kulturisztika művelőiről hallva, olvasva, jogosan a jól megtermett, erős, kidolgozott Izomzatú legényekre gondol. No de nők?! Dagadó Iz- mú, súlylökőnőkre hasonlatos amazonok lennének, netán buja bájaikkal hivalkodó szexbombák? Sem ezek, sem azok. Zillnai látogatásunk legalábbis erről gyözl^Jt meg. Cherchez la femme — keresd a nőt, tartja a francia mondás, mely nem alaptala. nul nyilvánítja ki a legtöbb jelenség mozgatóerejeként a gyengébbnek tartott nemet. Ezúttal azonban éppenséggel ellenkező a képlet: a férfiakat kellett keresnünk. S rövidesen meg is találtuk őket. Robert Brlmlch és Draho- mfr Krásnohorsky együtt jártak gimnáziumba, ugyanazon a szakon — kulturisztika és kondicionáló torna — végezték két éve a bra- tlslavai Komensk^ Egyetem Testnevelési Karán, s most ugyanazon a helyen tanítanak, a Zillnai Közgazdasági Középiskolában. És bár e- gyéb elfoglaltságaik már különböznek — Brlmlch például még legényember, Krásnohorsk^ nős és két gyermek apja ,—, szabadidejükben együtt vezetik a Pozemné stavby sportegye- süldt pillanatnyilag negyven tagot számláló női kulturlsz- tikal szakosztályát. Hogy kik a tagok? A beyezetőben felvetetf motívumra visszatérve, nem kimondottan az Izomemberek női kiadásai (bár átlagon felüli kondícióval rendelkeznek), és nem Is a színes magazinok oldaláról kilépő „szuperlányok“ (bár legtöbbjük után azért megfordulnak a férfiak az utcán). Ami a külcsínt Illeti, jó kiállású, karcsú, kisportolt alakú hölgyekről van szó. Nem véletlen, hogy ezt a szót használtuk, hiszen az alsó korhatár jelenleg ugyan tizenhét év, viszont a felsőt „Nagyüzem“ a Puzemné stavby Zilina sportegyesület erősitőtermének egyik részében. Zuzana Kofinková, a testnevelési fűiskola 22 éves hallgatója, aki már női kulturisztikai versenyen is si- kerrei indnit. A kép, amelyen Andrea Vladárová huszonkét esztendős főiskolás, a szakosztály egyik tagja látható, úgy hisszük, önmagáért beszéL képviselő egyik tag, aki H dőközben elköltözött, ötvenkettő volt. Most Boitena Filpová a korelnök, aki tizennyolc éves Ingrid lányával együtt jár az erősítő tornára. A tornáról viszont téves az az elképzelés, hogy csupán erősíteni „tud“, tehát a túlzottan karcsú egye- deket teszi teltebbekké. — Sok mindent kipróbáltam már, a futástól kezdve az aerobikon át az úszásig — mondja a legfiatalabb tag, a tinédzser Denisa Simo- vá —, de bizton állíthatom, hogy a testet, az alakot for. máló hatásában egyöntetűen a női kulturisztika áll az első helyen. Szinte tetszés szerint lehet karcsúsodni, vagy fordítva, eredményesen küzdeni a túlzott soványság ellen. Sző sincs, természetesen, bármiféle csodaszerről, mindezért keményen meg kell dolgozni. Hetente háromszor járunk a tornaterembe rendszeresen edzeni, és néha még „házi feladatokat“ Is kapunk. — A jó megjelenés azonban nem minden — kapcsolódik a beszélgetésbe Marta Krásnohorská, az e- gyik edző felesége, aki e- gyébként hüszonnyolc éves és két gyermek anyja, de ruganyos, elegáns alakját látva ezt senki sem hinné el róla. — A rendszeres torna jó közérzetet, életkedvet és önbizalmat ad. (ómagara a férjem kezdeményezésére már hatodik éve 1- gyekszem a lehető legrendszeresebben végezni, és bizonyíthatom, hogy az erre áldozott Idő, minden alkalommal egy-másfél órát ed- zünk, kamatostul megtérül. Ékes bizonyíték erre Dá- 5a MarölSová esete Is. Dá5a ugyan még csak tizennyolc esztendős, de tavaly jelentős túlsúllyal kezdte meg az edzéseket, s az egykori dun- diból azóta nemcsak csinos lány, hanem a szakosztály egyik rekordere is lett, hiszen nem több, mint egy hónap leforgása alatt a gyakorlatok hatására nyolc kilót ledobott a testsúlyából, és derékban Is nyolc centivel lett karcsúbb. — Szakszerű irányítás és erős akarat, ennyi csupán az egész — összegezi Dá5a. — No meg a főleg fehérjéken alapuló speciális diéta. De azért szó sem volt semmiféle koplalásról. Az éhezésnél sokkal egészségesebb a torna. S ha kis súlyzókkal vagy egyéb fokozott erőkifejtést kívánó módszerekkel végezzük, annál hatásosabb. Senki se higgye, hogy Itt mázsákat emelünk egyszerre. De minden izomcsoportot alaposan átdolgozunk, s az eleinte szokatlan terheléshez a szervezet gyorsan hozzászokik. Egy kis Izom- lázt feltétlenül megér a „vállalkozás“. Nem vitás, hogy ez sokkal egészségesebb is, mint a nem sportoló lányok között dívó é- hezökúrák. S mit szólnak az edzők? Ha a franciából eredő kulturisztika szó átvitt értelemben a testkultúrára utal, márpedig ez így van, az lenne a furcsa, ha éppen a nők maradnának ki belőle, akik azért általában mindig is többet törődtek az alakjukkal, mint a férfiak. A meglepő csupán az, hogy a lányok, asszonyok rendkívül szívósak, kitartóak is abban, hogy az általunk Irányított edzésmunkával elérjék kitűzött céljaikat. Az edzők szerint a feszes, esztétikusán domboruló női alak, amelyet a kulturisztika révén elérnek, szebb és egészségesebb, mint az elsatnyult Izmokat borító hájréteg. Ebben a legmesszemenőbben egyet kell értenünk az edzőkkel. Kíváncsian várjuk, olvasóinknak is ez-e a véleménye. MAJOR LAJOS A szerző felvételei j
