Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-06-10 / 23. szám
új ifjúság 5 EXPO 86 - világkiállítás Kanadában „Mozgásban a világ — kapcsolatban a világ“ jelszó jegyében május 2-án a kanadai Vancouverben megnyitotta kapuit az idei világkiállítás. Témája a közlekedés, a személy- és teherszállítás múltja, Jelene és jövője. Célja felhívni a világ közvéleményének figyelmét ezek fontos szerepére a népek közti kapcsolatok fejlesztése területén. A választott mottó szimbolikus és nagyon találó, hiszen a felgyorsult életritmus, az ember megnövekedett mozgástere, kiszélesedett kapcsolatai embertársaival a földkerekség minden tájáról kétségkívül jellemzőek korunkra. Az Expo 86, ahogy a világkiállítást röviden nevezik, két fontos műszaki és tudományos évfordulóhoz is fűződik: száz évvel ezelőtt létesült vasúti kapcsolat az észak- amerikai kontinens csendes-óceáni partvidéke között, s ezen megérkezett Vancouverbe az első gőzmozdonnyal vontatott szerelvény, ugyancsak most múlt száz éve, hogy a német Kari Benz találmányára, az első „motoros kocsira“, tehát az első igazi autóra kiadták a szabadalmat, s az elindulhatott világhódító útjára. Van a- zonban még egy harmadik jubileum is: a kiállítás ideje alatt ünnepli Vancouver városa kerek, századik „születésnapját“. A másfél millió lakosú Vancouver szívében, a False Creek-öböl homokos partján elterülő, hetvennégy hektárnyi kiállítási területen majdnem száz pavilon épült fel. Látványos, ötletes, acélból, e- lőregyártott elemekből könnyen összeszerelhető, s aránylag olcsó mindegyik. Közülük ötvennégyben egy-egy ország mutatkozik be, harmincban nemzetközi gazdasági szervezetek, vállalatok, társaságók, például a General Motors, az IBM, a Telecom vagy a Coca- Cola, míg a többiben az összes kanadai és néhány észak-amerikai tartomány. Három, űn. tematikus pavilonban a közlekedés és a távösszeköttetés múltjával, jelenével és a jövőjével ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítás egészéről pedig túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy megismertet bennünket szinte mindennel, ami valaha is mozgott vagy korunkban mozog, illetve a közeljövőben mozogni fog. És mit láthatnak az érdeklődők a csehszlovák pavilonban? Hazánk, amely idén a legnagyobb kiállítók közé tartozik, 1200 négyzetméter fedett és mintegy 500 négyzetméter szabad területen mutatkozik be. Bemutatónk hét részre tagozódik. Az első — Szocialista Csehszlovákia — országunk kulturális és műszaki hagyományaival ismerteti meg a közönséget. A második — Csehszlovákiába repülünk — már korábban felkeltette a sajtó figyelmét, s várhatóan a kiállítás egyik slágerévé válik. A látogató itt képzeletbeli repülőutat tehet meg Vancouverből Prágába. A modern műszaki és audiovizuális berendezés jóvoltából többek közt az utas „szinte hűen“ átéli a felhők közötti száguldás minden örömét és viszontagságát, miközben maga alatt látja „majdnem eredetiben“ Montreali, az Atlanti-óceánt, Grön- landot, Írországot, Brüsszelt, s végül, landol a száztornyú csehszlovák főváros repülőterén, A harmadik rész — Ember és vasút — eredeti gépek, berendezések és modellek segítségével a vasúti közlekedés múltját és jelenét hozza emberközelbe, míg a negyedik — Csehszlovákia mint Európa fontos közlekedési és kulturális központja — országunk városi, közúti és vízi közlekedésével ismerteti meg a vendégeket. Az ötödik rész — Szórakoztató körút — ismét játékos formában nyújt képet, s szolgáltat adatokat hazánkról az érdeklődőknek. Hobbi és érdekesség — hirdeti a hatodik rész felirata, s ezzel önmagáért beszél. A befejező, hetedik rész — Ember és világa — figyelmeztetés és felhívás arra, hogy a technika az emberért van, és soha nem szabad felhasználni az ember ellen, az ember elpusztítására. A kiállítás tartamára a prágai A rendező ország pavilonja A szovjet pavilonban az űrkutatásról is képet kapnak a látogatók Műszaki Múzeum egész sor egyedi tárgyat, gépet és berendelést kölcsönzött: megtekinthető többek közt Tycho Brahe 16. századbeli csillagász néhány műszere, Johannes Kepler égboltképe, az első cseh automobil, a President 1897-ből, Jan Kaspar híres repülőgépe 1911-ből. Természetesen a modern kor gépel és berendezései sem hiányozhatnak: ott van például a Magion csehszlovák műhold, amelyet 1978-ban az Inter- kosmos keretében bocsátottak fel a világűrbe, vagy a világ sok városának kedvelt közlekedési eszköze, a csehszlovák villamos. Az is megjegyzendő és figyelemre méltó, hogy Csehszlovákia kétszer van jelen az Expo-86-on. A nemzeti pavilonon kívül az e- gylk tematikus nemzetközi pavilonban: a közlekedés múltját bemutató kiállítást ugyanis a prágai Art-centrum Shape Stúdiója készítette, tervezte. A prágai tervezőcsoport a világ élvonalába tartozó tervező irodákat, vállalatokat többek közt az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából, hagyva ezzel maga mögött. A szovjet pavilon már hagyományosan a legnagyobbak közé tartozik szinte minden világkiállításon. Nincs ez másképpen Vancouverben sem. Külön érdeklődésre tarthatnak számot a szovjet űrhajók modelljei, berendezései és általában á szovjet űrtechnika. Láthatók a szovjet atommeghajtású jégtörő hajók modelljei és a szovjet nagyvárosok közlekedési rendszereit ismertető rfiakettek is. Magyarország 500 négyzetméteres pavilonban és 150 négyzetméteres szabad területen mutatkozik be ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, tudományos és kulturális kiállítással, rendezvényekkel. A magyar kiállítás fő részét a közlekedési bemutató alkotja. Bizonyára figyelmet kelt a négy lipicai mén által húzott parádés hintó, a budapesti Közlekedési Múzeum anyagából kölcsönvett Árpád gőzhajó, a híres Bánki- Csonka karburátor modelljei vagy az Ikarus észak-amerikai igényekhez igazított legújabb csuklós busza. Itt is, akárcsak más állami pavilonokban, nemzeti étterem várja a vendégeket. Az Expo 86 keretén belül egész sor tudományos tanácskozás, szakmai értekezlet zajlik majd le a közlekedés legkülönbözőbb kérdéseiről. melyen élvonalbeli szakemberek vesznek részt a világ számos országából. S természetesen nem fognak hiányozni a színes és gazdag kulturális, szórakoztató műsorok meg a kisebb- nagyobb üzletek sem. A világkiállítás témájához hűen, eredetiben, szórakoztatóan és hatásosan van megszervezve, megoldva a helyi közlekedés is. Az idén október 13-ig nyitva tartó kiállítás iránti érdeklődés rendkívüli. A rendezők mintegy húszmillió látogatót várnak a világ minden részéről, s majdnem 15 millió belépő már az elővételben elkelt. Kokes János Mit kell tudniuk a középiskolás diákoknak az amerikai történelemről és irodalomról, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak? Ez a kérdés újra előtérbe került azóta, hogy egy 1984 tavaszán végzett felmérésből kiderült: sok középiskolás diák az a- merikal kultúra legalapvetőbb té- nyeiben is járatlan. A felmérés megjelenése nyomán nagy volt a riadalom, hiszen ezek a fiatalok hamarosan belépnek abba a korba, amikor szavazhatnak, harcolhatnak a hazájukért, és állampolgárként fontos döntéseket hozhatnak. A felmérés során kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada azt sem tudta, hogy a polgárháború melyik évszázadban dúlt, a diákok fele sem tudott mit kezdeni Winston Churchill és Sztálin nevével. A felmérés, amely egyébként Az amerikai diákok hiányos történelmi ismereteiről csak „előfelmérés“ volt, hiszen a kutatók további tízezer diáknak tesznek fel kérdéseket, nagy riadalmat váltott ki a tanárok és az oktatásügyi szakértők körében. Diane Ravltch, a Columbia Egyetem tanárképző főiskolájának történelemprofesszora, például kijelentette: „Ha a diákok nem ismerik az Egyesült Államok történelmének legfontosabb, fordulópontot jelentő eseményeit, honnan tudhatnák, hogy ml az, amit érdemes megőrizni?“ Az oktatók szerint a diákolt tudatlanságát főként az a sok módosítás okozta, amely az elmúlt évtizedben történt a tananyagban. A történelmet például beleolvasztották a „társadalmi tanulmányok“ elnevezésű keveréktantárgyba, amely történelmi, földrajzi, államigazgatási, közgazdaságtani és Jogi Ismereteket egyaránt tartalmaz. Bár az államok többségében a diákoknak még mindig legalább egy évig kell tanulniuk az amerikai történelmet, hogy érettségizhessenek, a tananyag a múltat elsősorban aszerint kezeli, hogy mennyire fontos a jelen szempontjából. Ahogy csökkent a történelem szerepe a tanterven belül, úgy hanyatlott a tanárok történelmi fel- készültsége is. Sok helyütt olyan tanárok tartanak társadalomtudományi órákat, akik nem rendelkeznek felsőfokú történelmi végzettséggel. Ezek a tanárok nyilvánvalóan főként a tankönyvekre hagyatkoznak, amelyek viszont többnyire mindent leegyszerűsítő képet festenek a múltról. Végezetül volt még valami, ami befolyásolta a történelemoktatást: az a kérdés, hogy az egyes kisebbségi csoportok mennyiben járultak hozzá az Egyesült Államok történelméhez és kultúrájához. Az iskolák sok esetben úgy oldották meg ezt a kérdést, hogy külön oktatták minden egyes etnikai csoport történelmi múltját, aminek következtében a történelem oktatása rendszerint széttöredezetté vált. A washingtoni törvényho zásban határozott nemtet szést vált ki a Reagan-kor mányzatnak az a szándéka, hogy megszegi a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról 1979-ben aláirt SALT II szerződést — Irta a Reu tér hírügynökség. A Reuter rámutat arra. hogy már az év eleién a képvlselöház 220 tagja és a száz szenátor többsége leve let Intézett az amerikai elnökhöz, amelyben felszólt tották öt, hogy az Egyesült Államok tartsa meg a SALT I! szerződésben a stratégiai támadó fegyverekre meghatározott- mennyiségi mutatókat. A hírügynökség megjegyezte, hogy az USA jelenleg mintegy ezer nukleáris robbanófejjel többel rendel kezik stratégiai fegyverarze náljában, mint a Szovjetunió. A Francia Kommunista Párt az egyedüli olyan politikai erő az országban, a- mely következetesen harcol a jobboldali veszély ellen és a dolgozók jogaiért — je lentette ki Georges Marcha Is, a párt főtitkára a France Inter rádióállomás műsorában. A főtitkár rámutatott, hogy csak az FKP száll szembe a jobboldali kormány politikájával. Élesen bírálta az új kormány intézkedéseit, amelyek a munkanélküliség növekedéséhez és az életszínvonal csökkenéséhez vezetnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jobboldali pártok összpontosított támadást Indítottak a demokratikus szabadságjogok ellen, beleértve a szakszervezeti Jogokat Is. Huszonhárom dél-koreai e- gyetem mintegy 300 profesz- sZora nyilatkozatban követelte demokratikus alkotmány elfogadását és az emberi jogok megtartását az országban. Az egyetemi tanárok ebben arra figyelmeztettek, hogy az új alkotmánynak garantálnia kell a széles körű demokratikus jogokat, ezért kidolgozásába be kell vonni a lakosság valamennyi rétegének képviselőit és a politikai életből mind ez ideig kizárt haladó erőket. Daniel Ortega nicaraguai államfő Managuában találkozott az amerikai Kongresszus közép-amerikai körúton tartózkodó tizenhárom tagjával. A csoportot Dave McCurty demokratapárti képviselő vezette. A találkozó után megtartott sajtóértekezletén Ortega kijelentette, hogy a közép-amerikai béke megteremtésének fő akadálya az Egyesült Államok által folytatott agresszió ős terrorizmus politikája. Az a különbizottság, amelyet Ronald Reagan amerikai elnök nevezett ki a Challenger űrrepülőgép ez év január 28-án bekövetkezett tragédiájának kivizsgálására, befejezte munkáját — közölték Washingtonban. A 225 oldalas dokumentumban, amelyet az elnök elé terjesztettek és később nyilvánosságra hoznak, a 13 tagú bizottság a Challenger felrobbanása és a hét amerikai űrhajós halála okául a két indftórakéta egyikének hibás tömítését jelölte meg. E rakétákat a Morton Thiokol cég gyártja. A vizsgáló bizottság, amelyet William Rogers egykori amerikai külügyminiszter vezet, jelentésében élesen bírálja az űrhajózási hivatalt (NASA).
