Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-21 / 3. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Míndenld hozzászólhat Ezt a címet adta vezércikkének a Rudé právo abban a számában, amely­ben útnak indította a CSKP XVII. kong­resszusa napirendjén szereplő fontos dokumentumnak, Csehszlovákia gazda­sági és szociális fejlesztése 1986-1990- re és távlatilag, a 2000-ig terjedő idő­szakra kitűzött fő irányainak terveze­tét. A dokumentumtervezetet ’ a többi napilap — így az Új Szó is — január 11-én teljes egészében közölte. A CSKP Központi Bizottsága a dokumentumja­vaslat közlésével azt akarja elérni, hogy minél több állampolgár ismerked- hessék meg vele, mondhasson véle­ményt a kitűzött célokról és feladatok­ról. Az állampolgárok észrevételeit és javaslatait a Központi Bizottság felhasz­nálja a dokumentum kiegészítése és kongresszusi megvitatása során. A dokumentum értékeli társadal­munk gazdasági és szociális fejlődésé­nek az elmúlt 15 esztendőben elért e- redményeit. Ebben az időszakban a brutto nemzeti jövedelem 80 százalék­kal növekedett, és ezt csaknem teljes egészében.a társadalmi munkatermelé­kenység növekedése fedezte. A továbbiakban a dokumentum Is­merteti a CSKP szociális és gazdasági stratégiájának legfőbb irányait a 2000- ig terjedő időszakra. E gazdasági stra­tégia alapja a termelés dinamikájának meggyorsítása, főként azokban az ága­zatokban, amelyekre az innovációs ak­tivitás, valamint a tudomány és a tech­nika nagyfokú felhasználása jellemző. A műszaki fejlesztés eredményességét döntően meghatározzák az egyes nép­gazdaság} ágak távlati fejlesztésére vo­natkozó koncepciók. Ezeken múlik, hogy a műszaki fejlesztés útján ho­gyan bontakoznak ki a minőségi ténye­zők, milyen gyártási kultúrában adódik lehetőség innovációs gócok kialakulá­sára, mely termékcsoportok, technoló­giák, iparágak lehetnek azok, amelyek­nek nagy a húzóerejük, új lehetősége­ket és új igényeket teremtenek az ál­talános fejlődés javára. A dokumentum jellemzi a következő ötéves tervidőszak feladatait a mező- gazdasági ipari komplexum, a külgaz­dasági kapcsolatok, a KGST keretében folyó szocialista gazdasági integráció, valamint a beruházások területén is. A párt gazdaságpolitikai törekvésének fő célja Csehszlovákia népe anyagi és kulturális színvonalának emelése. Ki­mondja, hogy meg kell szilárdítanunk azt a biztonságérzetet, hogy egyedül a becsületes munka az értékek forrása, a dolgozók életszínvonalának alapja. Összhangot kell teremteni az ár, a bér és a szociálpolitika között. Tovább kell fejleszteni az egészségügyi és a szociá­lis ellátás rendszerét, az oktatási és közművelődési rendszert, a kultúrát és testnevelést. Igen sok helyütt érinti a dokumen­tum a fiatalokat, különösen a fiatal családokat. Szociális intézkedéseket terveznek a fiatal, gyermekes családok megsegítésére. Ezt a fizetett gyermek- gondozási szabadság meghosszabltásá-^ val, a gyes alatti segély összegének és folyósítása idejének differenciált mó­dosításával és a magasabb szülési se­géllyel igyekeznek elérni. Fontos a fiatalok szempontjából az is, hogy to­vább javítják lakáskörülményeiket. A dokumentum 480 ezer új lakás felépíté­sével számol. Eközben támogatja a la­kásépítés olyan formáit is, amelyekben nagyobb mértékben vesz részt a lakos­ság, vagyis a szövetkezeti lakások és a családi házak építését. Az intenzifikálás folyamata egész népgazdaságunkban, valamint a tudo­mányos-műszaki haladás ^alkalmazása tág lehetőségeket nyújt a fiatal nem­zedék alkotóképességének és tehetsé­gének kihasználásához. Ezért a doku­mentum leszögezi, hogy a szocialista Ifjúsági szövetségnek el kell mélyítenie a fiatalok ez irányú érdeklődését, s úgy kell irányítania és nevelnie őket, hogy növekedjék aktív részvételük a kitűzött feladatok teljesítésében. Strasser György LENIN OPTIMIZMUSA Nyolcvankét évvel ezelőtt, 1924. január 21-én halt meg az orosz proleta­riátus vezére, a világ első szocialista államának megálmodója és megalapí­tója, Vlagyimir Iljics Lenin. A forradalom útja nehéz, megpróbáltatá­sokkal teli. Az első években voltak olyan pillanatok, amikor úgy látszott, minden összeomlik. Lenin azonban soha, semmilyen körülmények közö'tt sem veszítette el op­timizmusát. Rendületlenül hitt a munkás- osztály és pártja erejében, a szocializmus legyőzhetetlen voltában, s e szilárd meg­győződését beoltotta másokba is. 1918. már­cius 12-én beszédet mondott a Moszszov- jet, a Moszkvai Városi Tanács ülésén. Az ország helyzete súlyos, már-már kétségbe­ejtő. összeomlás, éhínség, villany nélküli városok, megbénult gyárak. Ellenforradalmi összeesküvések itt is, ott is. Nemrég kö­tötték meg a breszti békét, amelynek fel­tételeit a császári Németország az erősebb Jogán diktálta. A szovjetek köztársasága kénytelen volt egymillió négyzetkilométer- /lyi területről — többek között Ukrajnáról is — lemondani. Lenin beszédében azonban nincs csüggedtség, és pesszimizmus, bár semmit sem titkol el. Szilárd meggyőződé­se, hogy az élet meghiúsítja ezt a rabló által diktált szerződést, és arra szólította fel hallgatóit: ne veszítsék el optimizmusu­kat, józanül értékeljék a helyzetet. A tör­ténelem Lenint igazolta. A németországi forradalom következtében a breszti béke papírronggyá vált. Milyen volt 1985? Nagy Zsuzsa, akivel a SZISZ Érsekújvár! (N. Zámky) Járási Bi­zottságán találkoztam, azt mondta, hogy ha lenne a áportkánr' nyolcvanötös szám, piin- dig megjátszaná. Zsuzsa természetesen nem csupán a szerencséjének köszönhette, hogy az elmúlt év nagyon sok tekintetben felejt­hetetlen marad számára. — Ha egy mondatban kellene megindo­kolnom, hogy miért tartom a nyolcvanötös évet különösen sikeresnek és számomra fe. lejthetetlennek, akkor azt mondanám, hogy azért, mert ott lehettem Moszkvában a XII. VlT-en. — Én úgy gondolom, hogy ehhez az él­ményhez a korábbi sikereid segítettek hoz­zá. — Tavaly is, de egy-két évre visszame­nőleg is eredményesen dolgozott azáíjúsági alapszervezetünk, amelynek vezetőségi tag­ja vagyok. Pedig ez az alapszervezet a leg­fiatalabb a vállalatunkban, a átúrovól Dél- szlovákiai Papír, és Cellulözgyárban. Néha csak úgy emlegetnek bennünket, hogy a „kilencesek“, ugyanis kilenc SZISZ-szerve- zete van a gyárnak. — Ami pedig konkurrenciával jár. — Ez nagyon jó, mert munkára ösztönöz. Nagyképűség nglkül mondhatom, hogy rö­vid időn belül odáig jutottunk, hogy ma már kevesen, mindössze két-három szerve­zet tud csak nekünk konkurrální. A többiek felfigyeltek ránk, sőt a szervezeti élet né­hány területén mi lettünk a hangadók. — Mivel sikerült ezt elérnetek? — Minden Ifjúsági alapszervezetnek egyik legfontosabb feladata, hogy azt a vállala­tot, amelyben dolgozik, segítse feladatainak teljesítésében. Mi a múltban nagyon sok társadalmi munkát vállaltunk, hogy segít­sük részlegünket, de a környékbeli mező- gazdasági üzemek is számíthattak ránk, és a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből is kivettük a részünket. Pon­A szovjethatalom, különösen az első i- dökben, jó néhány tévedést és hibát köve­tett el. Ebben nincs semmi meglepő, mivel új, példa nélkül álló feladat megoldásához fogott. Lenin ezeket a tévedéseket elkerül­hetetlennek tartotta, s nem dramatizálta őket. Előtte soha nem homályosították el a lényeget; a dolgozók történelmi jelentő­ségű vívmányait. A párt XI. kongresszusán mondott beszédében kijelentette: „Lehet, hogy rossz az apparátusunk, de mondják, hogy az első gőzgép, amikor feltalálták, szintén rossz volt, sőt, nem is tudni, mű­ködött-e. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy feltalálták. Ha hasznavehetetlen volt is a gőzgép első formájában, ma mégis vannak gőzmozdonyaink. Ha csapnivalóan rossz is államapparátusunk, mégis létrejött, megszületett e legnagyobb szabású törté­nelmi találmány, létrejött a proletár típusú állam ...“ Lenin derűlátása azonban nem volt hurrá- optimizmus, kérkedés, semmi köze sem volt az álforradalmlsághoz. Kigúnyolta azokat, akik vágyaikat valóságnak látták, akik ci- kornyás frázisokkal takaróztak, kipellengé­rezte a szocialista légvárépitést, am'elyben különösen a „baloldali“ kommunisták és a trocklsták jeleskednek. tos számadatokkal támaszthatnám alá, hogy valóban a legjobbak közé tartoztunk az u- tóbbi években. — De ha félretesszük a számokat, a szá­raz statisztikát, miből lehetne megállapíta­ni, hogy valóban jó szervezet a tiétek? — Azt hiszem, hogy az összetartásunk­ból. Vállalatunkban gyakran szerveznek kü­lönböző kulturális, honvédelmi vagy sport- rendezvényt. Mi szinte valamennyin részt veszünk, és nem szemlélőkként, hanem ak­tívan bekapcsolódva mindenbe, sőt nem­csak egyesek, hanem ha lehet, az egész szervezet. Ezzel is szeretnénk megmutatni, hogy létezik igazi összetartás. — Említetted már, hogy felfigyeltek rá­tok. Ogy érzed, hogy hatni tudtok azokra a fiatalokra is a gyárban, akik még nem tagjai az ifjúsági szervezetnek? — Bonyolult kérdés, de úgy érzem, rá- taplnt a lényegre. Sajnos, nagyon nehéz hatni azokra a fiatalokra, akik még nincse­nek közöttünk, akik még nem tagjai a szer­vezetünknek. Ennek talán az az oka, hogy nem Ismerik eléggé a munkánkat, ha meg szóba kerül, általában a régebbi hibákat hozzák fel mentségükre. Nehéz őket meg­győzni arról, hogy erre a munkára igenis szükség van, hogy velük, ha többen len­nénk, könnyebben menne, és az általuk érv­ként emlegetett hibákat is ki lehetne kü­szöbölni. — Tudjátok már, hogyan lehetne hatni rájuk, hogyan felkelteni a figyelmüket? — Csak a saját véleményemet mondom. Én úgy érzem, hogy olyan rendezvényekre volna szükség, amelyek vonzzák a fiatalo­kat, tehát gyakrabban kellene kulturális és sportrendezvényeket szervezni számukra. De jobban oda kellene figyelni e megmoz­dulások színvonalára is, mert ma már a fiatalok igényesek, és van összehasonlítási alapjuk. Sokat utaznak, a televízió, a rádió Lenin a pártot, propagandistáit és agitá­torait az események és a Jelenségek igaz értékelésére tanította: „Ne féljünk nevén nevezni a bajt és a szerencsétlenségeket.“ Mindenféle csalást a lehető legnagyobb hi­bának tartott. A hazug frázis, a hazug di­csekvés szerinte az erkölcsi pusztulás, a politikai pusztulás legfőbb záloga. Lenin valamennyi nyilvános megnyilatko­zásának szerves része a bizonyító erő, az érvelés képessége. Azt vallotta, hogy szó­lamok nélkül, felkiáltások nélkül, tények­kel és számokkal a kézben kell a szocia­lizmus kérdéseit magyarázni, és maga is tökéletesen tette ezt. Nem törte a tényeken alapuló bizonyíté­kokat nélkülöző okoskodást. Jómaga mindig az érvek és a bizonyítékok teljes vérteze- tében lépett a szónoki emelvényre. Vála­szul a mensevikek és az eszerek támadá­saira, akik azzal vádolták a bolsevikokat, hogy birtokolják a hatalmat, és azzal is vádaskodtak, hogy a lakosság kisebbségére támaszkodnak, Lenin 1918. december 14-én a moszkvai Presznya kerület munkásainak gyűlésén mondott beszédében ilyen szám­adatokat Idézett: az I. összoroszországl Szovjetkongresszuson (1917 júniusában] a küldöttek 13 százaléka volt bolsevik, a II. kongresszuson, amely kikiáltotta a szovjet­hatalmat, már 51 százalék, a VI. (4^918. no­vemberi] kongresszuson 97 százalék. Ilyen érvelést nem lehetett kivédeni. Ezek a számok azt mutatták, hogy a szovjethata­lom a nép hatalma. és az újságok az otthonukba viszik az egész világot. Nem elég, ha csak a gyűlé­seinkre hívjuk meg őket. Ez is fontos, de talán a szervezeti élet megkedveltetését a* tevékenység másik végén kellene elkezdeni. — Eddig csak a szervezett életben elért sikereidről szóltál, de én az ismerőseidtől tudom, hogy 1985 számodra másért is em­lékezetes marad. — Igen, magánemberként is sikeres évet zártam. Ugyanis a gimnáziumi érettségin kívül, közgazdasági szakérettségit is tettem, szakmai műveltségre is szert tettem, mert úgy éreztem, hogy a munkahelyemen is illik szilárdabban megvetni a lábamat, e- mellett sportolóként, mint kézilabdázó is elég szép sikereket értem el tavaly. Kamocsal Imra Mit nyújt az Négy éve működik Bratislavában az IBUSZ magyar utazási iroda képviselete. Szol­gálatait igénybe vehetik Magyarországra utazó turistacsoportok és magánszemélyek egyaránt. Ezekről beszélgettünk a képviselet vezetőjével, Cmorej Gyula mérnök­kel. A Milyen megfontolásból nyitották meg Bratislavában az IBUSZ képviseletét? — A Magyarország és Csehszlovákia kö­zött folyó élénk Idegenforgalom, az egyre bővülő jószomszédi viszony megkívánta, hogy a legnagyobb magyar utazási iroda közvetlenül is részt vegyen a kapcsolatok lebonyolításában. Bár képviseletünk jelen­léte lassan vonult be a köztudatba, és hát­rányunkra volt, hogy a rövid idő alatt már háromszor költöztünk, és nincsenek kihelye­zett képviseleteink Szlovákiában, azért for­galmunk évről évre nő. Elsősorban Bratisla­vában és környékén vannak már többé- kevésbé állandó ügyfeleink. Rendszerint az év elején ajánlatokkal fordulunk a nagyobb vállalatokhoz, intézményekhez, Csemadok- szervezetekhez. A visszajelzés elég tűrhető, olyan húsz százalékos. Különösen jó az e- gyüttműködés a Csemadok-szervezetekkel, várjuk azonban a SZISZ-szervezetek érdek­lődését, mert egész biztos hasznos és élve­zetes társasutazásokat, kirándulásokat. Is­meretterjesztő utakat szervezhetünk a szá­mukra. A Mit ajánl általában ügyfeleinek ai IBUSZ? — Szolgáltatásaink skálája szinte végte­len. Társas- és magánutazást, szállást, ét­kezést, programot biztosíthatunk. Különbsé­get kell tenni szervezett csoportok és ma­gánszemélyek között. Csoportnak 40—45 főt tekintünk. Ezeknek *és magánszemélyeknek szervezhetünk társasutazást városnézéssel, lovasbemutatóval, folklórműsorral, borkós­tolóval, tájlsmertetéssel, hajókirándulással Magyarország egész területén. Biztosítha­tunk továbbá nyaralást a Balaton vagy Ma­gyarország többi nyaralóhelyén, üdülést az ismert termálfürdőkben. Vannak ún. stan­dard, állandó útvonalaink és tartózkodási helyeink, de külön megrendelésre bármi­lyen társasutazás megszervezésére vállalko­zunk programmal vagy anélkül, szállással, ellátással, járművel vagy anélkül. Szállást úgyszólván egész Magyarországon foglalha­tunk szállodákban, kollégiumokban, kem­pingekben, magánlakásokban, ún. IBUSZ- lakásokban. Legalább egy hónapra előre biztosíthatunk színházjegyet, belépőjegyet sporttalálkozókra, hangversenyekre, többek között rock-koncertekre is. Ez utóbbit a fia­taloknak, SZISZ-alapszervezeteknek aján­lom. Ügyfeleinket az ott-tartózkodás Idejére étjeggyel látjuk el, egy napra legalább 100 forint értékben, de ennél drágább zsetono­UNGAimnmXLCOMHWf kát is vásárolhatnak. Ezeket minden vá­rosban számtalan, Budapesten legalább 250 helyen beválthatják, önkiszolgáló étíermek- -ben, vendéglőkben, csárdákban, presszók­ban vagy osztályon felüli szállodák étter­meiben egyaránt. Ügyfeleink erre vonatko­zólag egy füzetet kapnak, amely feltünteti a Magyarország területén igénvbe vehető éttermeket. r A Milyen érdekes ajánlatok szerepelnek az idei útinaptárban? — Többek között jegyet biztosíthatunk a március 16-i Magyarország — Brazília vá­logatott labdarúgó-mérkőzésre vagy a For­ma 1 augusztusban esedékes budapesti fu­tamára. Erre a belépőjegy ellátással együtt körülbelül 350—400 koronába kerül. A Ha már az anyagiaknál tartunk: mibe kerülnek az IBUSZ szolgáltatásai a hazai utazási irodák áraihoz viszonyítva? — Az árak között lényegében nincs kü­lönbség. Talán mi olcsóbban biztosíthatjuk a szállást, mert egész Magyarországon 1- génybe vehetjük főleg nyáron a kollégiu­mokat, vállalati szállókat, IBUSZ-lakásokat, Meg talán egy kicsit rugalmasabbak va­gyunk ügyfeleink óhajainak teljesítésében. Remélem, hogy most már végleg megálla­podtunk a Bratislava, Hviezdoslav tér 7-es szám alatt, ahol mindenkit szívesen látunk, és levélben is szívesen nyújtunk felvilágosí­tást. (palágyi) MILYEN VOLT?

Next

/
Oldalképek
Tartalom