Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-04-22 / 16. szám
új ifjúság 4 Ä Légi (Lehnlce) Egységes Földműves-szövetkezet székházába Igyekszem. Az elnök, Andrássy Sándor mérnök Irodája az eme- ten található. A lépcsőn velem szemben a titkárnő Jön iefelé. Köszönök, visszaköszön, és elnéző mosoly az ajkán, de mivel nem mondom, kit keresek, tovább halad. Az emeleten az elnök irodája zárva. Bekopoghatnék, hiszen régi Ismerősök vagyunk, Andrássy mérnököt a SZISZ KB elnökségi tagjaként Ismertem még meg, ráadásul a „Belépni tilos!“ felirat sem világít. Bekopoghatnék, mégis inkább megvárom a titkárnőt, hadd jelentsen be. — Sajnos — mondja ismét kedves, barátságos, elnéző mosolyával —, rosszkor tetszett jönni, az elnök elvtárs épp tegnap mondta, hogy egyetlen újságírót sem fogad, és a munkatársainak is megtiltotta, hogy újságírókat Informáljanak. Annyi az Irlgyünk, hogy ezt már nem lehet elviselni... Kicsit mellbe vág a válasz és a magyarázat, de nem veszem komolyan. Elvégre nemcsak régi ismerősök vagyunk, hanem az ifjúsági mozgalom is összeköt bennünket. Ki írjon egy ilyen szövetkezetről, ha nem mi, a fiatalok lapja?! Sok a barátunk a szövetkezetben, ezért eszembe sem jut, hogy visszaforduljak. Előbb kinézek a faluba, szeretnék finom szövetkezeti kenyeret venni, de nem kapok, mert pénteken nincs szabad kenyér. Végül egyéb dolog híján áthajtok Békére (Mlerovo), azzal a szándékkal, hogy megnézem az agrolaboratóriumot. Az SZLKP kongresszusi vitájában Andrássy mérnök a következőket mondta erről a laboratóriumról: „A növénytermesztés bonyolult folyamatainak tudományos irányítása céljából saját agrolaboratóriumot létesítettünk, amely objektív ismereteket nyújt a növények tápanyagellátásához és védelméhez.“ Gyerünk, nézzük meg. Annak I- dején, araikor itt járt jozef Öu- rlca, a SZISZ SZKB elnöke, neki is elmondták, hogy a laboratórium fiatal mérnöknője fél évig Magyarországon az ország legjobb szakemberétől tanulta a fuzárlum növénykárosító gomba laboratóriumi vizsgálatának kérdéseit. A hosszú folyosó összes ajtaja tárva-nyitva, az egész nagy épületben két fehér munkaruhás hölgy tartózkodik csak. Jelenleg a te] tisztaságát és minőségét vizsgálják. Negyven vagy még ennél Is több kémcső sorakozik az egyik előtt. Valamilyen folyadékot cseppent a tejbe, az megké- kfll, majd az oldatot belehelyezi az inkubátorba, hogy két óra múlva megállapítsa a minták alapján a tej minőségét. Közben megjönnek a többiek is, köztük egy fiatal biológus, aki csupán néhány hete dolgozik a laboratóriumban. Előtte egy mezőgazdasági üzem laboratóriumában, azelőtt pedig kutatóintézetben dolgozott. Sajnos az előző munkahelyeinek a műszaki berendezése nem volt olyan, hogy Igazi kutató-fejlesztő munkát tudott volna végezni. — Hogyan állapodtak meg az anyagiakban? — kérdem csak úgy szó közt, hiszen a szövetkezet, de még a laboratórium munkájáról sem mondhat sokat, mert jóformán meg sem melegedett még az új helyén. — Erről érdemben tulajdonképpen nem is beszéltünk — mondja —, mert az az igazság, hogy elsősorban azt néztem, milyenek a feltételek, van-e lehetőség arra. (Riport a nem engedélyezett riportról) hogy megvalósíthassam az elképzeléseimet, tudok-e itt dolgozni, megvannak-e a feltételek arra, hogy fejlődjek. Esetleg még a lakás kérdése . . És mivel úgy ítéltem meg, hogy ez a két föltétel adva van, hát jöttem. Végül Is, ha az ember tud fölmutatni eredményeket, a jobb fizetést is megkapja. A laboratórium vezetője közben végiggondolta a helyzetet, még Inkább tudatosította az elnöki tilalmat, így, bár nem dob ki, udvariasan elhárítja a tájékoztatást, s megegyezünk abban, hogy ha az elnök föloldja a tilalmat, szívesen fogadnak. Az elnök azonban még mindig házon kívül van, úgyhogy egyik jó ismerősömnél, a korszerű mezőgazdaság megszállottjánál. Veszprémi Imre mérnöknél, a szövetkezet főagronómusánál kötök ki. — Parancsolj! mondja és ásványvízzel, kávéval kínál. Közben kétszer is megszólal a telefon, mindkét alkalommal a lencse és a fűtermesztés ügyében keresik két társgazdaságból. Megvitatják a vetőmag kérdését, egyeztetik a vetés idejét és módját... Közben gondolatban tíz évet visszapergetek. Lapunk kb. ennyi ideje figyeli megelégedéssel Veszprémi mérnök munkáját, s szívünk szerint nevének valamennyi betűjét naggyal írnánk, mert úgy látjuk és véljük, az ország legkiválóbb mezőgazdasági szakembereinek egyike. A korszerű mező- gazdaság megszállottja. Most sok mindenről beszélgetünk. Bevallja, hogy figyeli, ml történik a nagyvilágban; ami másnak puszta közlemény, az számára kipróbálásra váró lehetőség. Itt, ebben a szövetkezetben az ember tényleg tapasztalhatja, hogy merre tart korunk mezőgazdasági termelése. Most már például öntözik a szövetkezet egész határát; befejezték a folyékonyműtrágya- központ építését, és az idén ösz- szekötik az öntözőberendezést a központtal, hogy — mint erről Andrássy Sándor is szólt — biztosítsák a növények pontos víz- és tápanyagellátását, amellyel növelhetők a hektárhozamok. Amikor Veszprémi mérnök a szövetkezetbe jött, s megkezdték a felső-csallóközi kavicsos, homokos talajok öntözését, elsősorban az emberi erőt vették igénybe, emberek dolgoztak az öntözésben, vállukon hordták a csöveket. gyakran reumát kaptak. Fárasztó volt a nehéz fizikai munka, de sajnos, csak így tudták biztosítani a növények vízellátását. Azóta az öntözésben dolgozók létszáma csökkent, viszont nőtt a terméshozam. A gabonafélékből csak az utóbbi öt évben, 1981-től, 5 tonnáról, 8,6-ra emelték a terméshozamot, lencséből pedig 0,8 tonnáról kettőre. Ipari termelésrendszereik iránt nemcsak Szlovákia, Csehország mezőgazdászai is érdeklődnek; . lencsetermesztési rendszerüket pedig elsőként az országból, sikerült eladniuk az egyébként korszerű mezőgazdaságáról nevezetes Magyarországnak. Mindezt természetesen nemcsak a beszélgetésből, hanem Andrássy Sándor nagy érdeklődést felkeltő, kritikus kongresszusi felszólalásából is tudom. Közben csöngnek a telefonok, a munkatársak és ismerősök is sűrűn kopogtatnak. Sőt az udvaron egy sárga SL jelzésű 613-as kocsi is megáll és Veszprémi mérnök ismerősként üdvözli a Stará Eu- boviía-i szövetkezet elnökét. — Eljöttem — mondja a vendég —, hogy beszéljek az elnökkel, de azt mondják, értekezleten van. — Nem baj, majd megjön. Addig is megbeszélhetjük, a dolgokat. Ebédeltetek már? Mire megebédeltek, előkészítjük a szerződést, utána pedig megegyezünk, mikor megyünk az elnökkel hozzátok, hogy megnézzük, milyenek ott az éghajlati viszonyok, milyenek a földjeitek, hogy tudjuk, milyen agrotechnikát, vetőmagot biztosítsunk a számotokra. Legföljebb a vetőgépet nem visszük, hosszú az út, költséges a szállítás... Akár meg is írhatnám a riportot. Az agronómus az elnökkel gyorsan megegyeznek. A korszerű agrotechnikához nem fér kétség, de Veszprémi Imre mégis arra kér, hogy hagyjam. Annyi az irigyük, hogy szinte már élni sem tudnak tőlük. A minap is az egyik Iskolatársa azt kérdezte tőle, nem kis éllel, hogy mikor fogja már feltalálni a harmadvetésű rendszert. — Ha igazán barát vagy — mondja végezetül —, ne írj most a szövetkezetről, mert már így is megesznek bennünket az emberek. — Mikor írjak, ha nem most!? — Majd nyáron, aratás után, majd meglátjuk, hogy mit lehet. Szóval ne írjak a szövetkezetről?! Jó, akkor a szövetkezetről egy szót sem. Különben ebben az egészben most már nem is a szövetkezetről van szó, hanem egy fajta állapotról; arról, hogy hovatovább már nem azt nézzük, ki mit és hogyan csinál, hanem azt, hogy ott gondolkoznak az emberek és ennélfogva nekik több is van. Szóval az irigységről — zárom le magamban a kérdést, és megyek az elnökhöz. Az elnök ajtaja félig nyitva van, előtte a szövetkezet egyik vezetője várakozik. — Nehéz bejutni hozzá? — kérdem. — A, nem. Ha itt van, bárki bemehet. Ml különben tudjuk, hogy sok a feladata, talán százötvennél is több azoknak a partnereknek a száma, akikkel együttműködünk, így ha valamit akarunk, azt reggel fél héttől nyolcig próbáljuk elintézni. Az elnök az ajtón keresztül látja, hogy én Is az előszobában várakozom, ezért kiüzen a titkárnővel, engem, sajnos, nem fogadhat. Elvégre is nem szegheti meg a saját parancsát! Fogadhat, nem fogadhat? Nem vagyok olyan Igazán rámenős ember, esetleg egy kicsit makacs, és elég rég vagyok már a pályán ahhoz, hogy ne rohanjak el azonnal, így aztán Andrássy Sándor mérnök, a szövetkezet elnöke jön ki az előszobába, hogy legalább, ha nem is az újságírónak, a barátnak megmagyarázza a helyzetet. — Ne haragudj — mondja —, de már kénytelen voltam berekeszteni az egész áradatot. Sokan jöttek, és én szívesen fogadtam mindenkit, hadd lássák, mire képes a föld és az ember. Szívesen fogadom más szövetkezetek vezetőit is. Akárki eljöhet, mindent megmutatunk, segítünk is, amiben csak lehet, de egyszeriben annyi lett az Irigyünk,, haragosunk, hogy már csak vitatkozunk, ahelyett, hogy dolgoznánk. Mindenkinek nem tudom megmagyarázni, hogy a laboratórium, az öntözőberendezés, a takarmányellátás milyen kérdései izgatnak bennünket. — Tényleg nem lehet rólatok írni? — Nem, ne haragudj! — mondja. Én azonban most már tényleg kénytelen vagyok mindezt megírni, rögzíteni, érzékeltetni, elvégre is nem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgoznak, akik tudnak és akarnak is többet termelni. Magam is tapasztaltam nemegyszer, hogy épp a legklvá- lóbbakat akadályozzuk a munkában. — Majd nyáron, aratás után gyere — mondja végezetül, majd kifakad; — Tudod tizenhárom éve vagyok szövetkezeti elnök. Ráhajtottunk. Volt mit csinálni, míg kivártuk az Igazi, nagy eredményeket, de sikerült. Sikerült, és éppen itt, ahol kezdetben kénytelenek voltunk még a takarmányt is vásárolni. De mikor hajtottunk volna rá, ha nem addig, amíg fiatalok vagyunk? Negyvennégy éves vagyok, megvan a kellő erőm — tárja szét a karját, mutatja a kezét, megemeli a vállát. Tényleg ereje teljében van. Arca sima, egészséges. — Mikor hajtsak? Majd ha öreg leszek, ha már nyugalomra fogok vágyni? — mondja egyre indulatosabban, gesztikulálva, de már nem a riporternek, hanem a barátnak beszél. Közben benn a szobájában megszólal a telefon. — Bocsánat — mondja, és belép az irodájába. Az ajtó nyitva marad, de amikor felveszi a kagylót, a táblán kigyullad a fény; „Belépni tilos!“ Németh István Illusztrációs kép Utazási ajánlatok nyárra Mit kínál az idei nyárra a Szocialista Ifjúsági Szövetség utazási irodája, a CKM az érdeklédőknek? — kérdeztem az utazási iroda bratisla- vai részlegének igazgatónőjétől, M á- ria MikláSovától. — Sok fiatal a kánikula napjaiban az erőgyűjtésre szánt időt szívesen tölti a tenger mellett. Idén júniustól szeptember első feléig több társasul ázást szervezünk a bulgáriai Aranyhomokra. A román idegenforgalmi központokba irányuló utakat júliusra, augusztusra és szeptemberre tervezzük. Számos utazási ajánlatunk van a jugoszláv tengerpartra is. Magyar- országi kínálataink közül mindenekelőtt egy újdonságot emelnék ki: augusztus 8—11-e között egy három és egy kétnapos társasutazást szervezünk Budapestre, a Forma 1-re Az egyik körülbelül 1500, a másik 1000 koronába kerül majd. Ebben az ösz- szegben benne van az útiköltség, a szállás, a napi ellátás és a belépőjegy ára. További érdekességnek számit az a tizennégy napos vietnami társasutazás, amelyre szabad helyek már csak oktöberre és decemberre vannak. A Szovjetunióba irányuló u- tazásaink túlnyomó részét inkább a- zoknak a fiataloknak szerveztük, akiket a fürdőzés, napozás kevésbé érdekel. Nekik ajánlom a Szibériába és a Szovjetunió ázsiai részébe irányuló társasutazásainkat. Természetesen — hagyományainkhoz híven — idén is szervezünk kéthetes jaltai üdüléseket a Fekete-tenger mellett. A gyakorlottabb utazóknak ajánlom a Spanyol- ország — Kenya, Kuba — Mexikó útvonalakat, vagy az októberre tervezett Spanyolország — Mauritius, illetve a novemberi Kuba — Venezuela társasutazásokat. Ami a belföldi ajánlatokat illeti, az elmúlt évek során azt tapasztaltuk, hogy főleg a sportolással és a nyelvtanulással egybekötött társas- utazásaink iránt mutatkozott nagy érdeklődés. A sportkedvelők a nyáron a következő, tanfolyamokkal egybekötött utazási aiánl.ataink közül válogathatnak: tenisz, baseball, golf, lovaglás, evezés, úszás és aerobik. A mozgáskedvelőket várja a „Játssz és szórakozz velünk“ és az „Egy hét unalom nélkül“ elnevezésű ajánlatunk is. A táncolni és jógázni tanulni kívánó fiatalok is több időpont között válogathatnak. PieSfanyba és Frantiékovy LáznSbe szervezünk társasutazást fiatal házaspároknak. Több társasutazásunk szerves része lesz a turisztika és honvédelmi sport. — Azok a fiatalok, akik a szünidő alatt nyelvtudásukat kívánják gyarapítani, jelentkezhetnek a nyelvtanulással egybekötött utazásainkra. Az idén orosz, angol, francia, német, olasz, spanyol és eszperantó nyelv-v tanfolyamok közül válogathatnak. — A felsorolt ajánlatokról a CKM utazási iroda bármelyik kirendeltségén részletes tájékoztatást kapnak az érdeklődők. — Befejezésül felhívom az utazni vágyó SZlSZ-tagok figyelmét, hogy a kapitalista és fejlődő országokba Irányuló politikai-nevelő jellegű társas- utazások néhány tengerparti üdülésre árkedvezményt kapnak, tehát a befizetendő összeg 20—60 százalékkal lehet kevesebb a Szocialista Ifjúsági Szervezet tagjai számára. Természetesen a CKM szolgáltatásait a nem SZlSZ tagok és az idősebbek is igénybe vehetik, ha szívesen töltik szabadidejüket csoportosan, fiatalok között. Kamoncza Márta A szerző felvétele
