Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-08 / 14. szám

Ul Többet másoknál NAGYOBB [RDEKlODÍST A fÖlSKOlAK IRÁNT Ä párt legfelsőbb szintű tanács­kozására való előkészület Idősza­kában társadalmi életünk minden területén bírálóén elemeztük az előző ötéves terv feladatainak teljesítését, s a jövő szükségletei­nek megfelelően meghatároztuk a következő évek teendőit. Mint Is­meretes, a közoktatás-fejlesztési programot tíz évvel ezelőtt kezd­tük bevezetni az iskolákba és ok­tatási intézményekbe. A 7. ötéves tervidőszak eredményeivel és a '•vövetkező évek feladataival fog- 'alkozó írásunk kiindulópontja csakis e határozat teljesítése le­het. Oktatási rendszerünk tartalmi átépítése teljes mértékben vonat­kozik a nemzetiségi Iskolákra és oktatási intézményekre is, 648 magyar nevelési nyelvű óvodai osztály csaknem 16 ezer gyerme­két, 2 ezer magyar tanítási nyel­vű alapiskolai osztály mintegy 50 ezer tanulóját, több ez^r gimná­ziumi, középiskolai és szakmun­kásképzős diákot érint. Valameny- nyl számára ugyanolyan feltéte­leket, tartalmilag pedig egyenér­tékű nevelési és művelődési le­hetőségeket teremtünk, mint a szlovák tanítási nyelvű iskolák tanulói számára. Megkülönbözte­tett figyelemmel kísérjük pálya­irányításukat és felvételi eredmé­nyeiket a középiskolákban és fel­sőoktatási Intézményekben azzal a céllal, hogy a közép- és főisko­lára felvett magyar nemzetiségű tanulók aránya lehetőleg megfe­leljen a társadalom nemzetiségi összetételének. Egyrészt elégedettek lehetünk azzal, hogy az érettségit nyújtó középiskolákban az idei tanévre felvett tanulóknak a 7,9 százalé­ka magyar nemzetiségű, s ez meg­felel a jelentkezők arányának; a- rányuk a gimnáziumok első évfo­lyamaiban 8,2, a szakközépiskolák első osztályaiban 8,6, az érettsé­givel végződő szakmunkásképzők első évfolyamaiban pedig 5,4 szá­zalék. Másrészt nem lehetünk elé­gedettek azzal, hogy a főiskolák­ra pályázóknak csak 5,9 százaléka volt magyar nemzetiségű. Az ér­deklődést feltétlenül növelni kell úgy, hogy a pályázók megoszlá­sa johb legyen, mert a felsőokta­tási intézményekbe jelentkezők 20 százalékát tudományegyetem­re, 60 százalékát pedig műszaki pályára vesszük fel. A tavalyi fel­vételiken viszont a magyar nem­zetiségű pályázóknak csaknem a 44 százaléka tudományegyetemek­re jelentkezett, ahol ráadásul nagy a konkurencia is. ezzel szemben a műszaki főiskolákra csupán nem egész 33 százalék. Kedvezőtlenül befolyásolta a felvettek arányát az a tény is, hogy a magyar nem­zetiségű pályázók 12,5 százaléka a felvételi vizsgára egyáltalán el =em ment. Elvárjuk, hogy az alap- és középiskolák vezetősége a jö­vőben a pályairányítás kérdésé­nek még nagyobb figyelmet szen­tel és céltudatos munkával lénye­ges változást eredményes e téren. A nemzetiségi iskolák tanulói a szlovák tanítási nyelvű iskolák növendékeivel azonos feltételek között tanulhatnak, s minden tan­tárgyban olyan tudást szerezhet­nek, hogy az ország bármely ré­szén bekapcsolódhatnak a gyakor­lati munkába, és sikeresen érvé­nyesülhetnek a gazdasági és tár­sadalmi életben. A magyar nemzetiségű tanulók­nak a saját tájegységükön kívüli érvényesülése szempontjából nagy jelentősége van a szlovák nyelv­tudásnak. Az SZSZK Oktatási Mi­nisztériuma azéft, hogy javítsa a tanulók nyelvi felkészültségét, a korábbi években számos intézke­dést hozott, melyek eredményei már megmutatkoznak a szlovák nyelvtudás színvonalának emelke­désében. Pozitívumként könyvel­hetjük el az óvodai nagycsoporto­sok nyelvi felkészítését, a szlovák nyelvi konverzációnak kötelező és nem kötelező tantárgyként va­ló tanítását az alapiskolákban, a- kárcsak a szakkonverzáció tanítá­sát a gimnáziumok természettudo­mányi tantárgyainak keretében. A nyelvtanítás kiegészítő formája a természettudományi _ tantárgyak szaktermlnológlájának kétnyelvű tanítása az alapiskola felső tago­zatán és az összes középiskolá­ban. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években ja­vultak a nyelvi felkészítés szemé­lyi és tárgyi feltételei is. Természetes, hogy a szlovák nyelvhez hasonlóan figyelmet szentelünk az anyanyelv tanításá­nak is. Például a kulturális meg­állapodás értelmében évente 75 magyar nyelv- és irodalom szakos alap- és középiskolai tanárt, il­letve óvónőt küldünk ki a Magyar Népköztársaságba- kéthetes szak­mai-módszertani tanfolyamra. Nagy gondot fordítunk a mate­matika és a fizika tanítására Is, egyszóval az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. S akár­csak a többi iskolában, a nemze­tiségiekben is az oktatást szerve­sen összekapcsoljuk a neveléssel, a szocialista hazafiságra, interna­cionalizmusra, a csehszlovák ál­lamiságra neveléssel, a tanulók világnézeti meggyőződésének for­málásával és a szocialista ember erkölcsi tulajdonságainak kialakí­tásával. Oktatási rendszerünk tartalmi átépítése a bonyolult koncepciós kérdések megoldásán és a peda­gógusok igényes felkészítésén kí­vül nem kevés alkotó energiát kö­vetelt és követel a jövőben is az iskolák anyagi-tárgyi feltételeinek a javítására és a segédeszközök korszerűsítésére. Hiszen például a 7. ötéves tervidőszakban csak 2010 féle alap- és középiskolai tankönyvet adtunk ki, ebből 1376 először jelent meg, a pedagógu­sok számára több tucat módszer­tani kézikönyv látott napvilágot. Magyar nyelven 331 féle tanköny­vet jelentettünk meg, ebből 251 az első kiadás. Az ukrán tanítási nyelvű iskolák számára az elmúlt ötéves tervidőszakban 70 féle tan- ' könyvet adtunk ki. Mind tartalmi, mind szervezési szempontból, mind a pedagógu­sok felkészítését, mind az isko­lák tárgyi ellátottságát tekintve ebben az ötéves tervidőszakban 1- gényes feladatok várnak ránk az iskolák számítógépesítésében, hi­szen a program értelmében vala­mennyi iskolában fokozatosan megjelennek a számítógépek. Az alap- és középiskolákban, ahol a pedagógusok már új program sze­rint tanítanak, a legnagyobb fi­gyelmet a nevelőmunka javításá­ra kell fordítani, fokozni kell az oktató- és Irányítómunka haté­konyságát, hogy jobb tudású és alaposabb felkészültségű növen­dékek kerüljenek ki az iskolapa­dokból. Ha az alap- és középisko­lákra váró teendőkhöz hozzávesz- szük azokat a különösen igényes feladatokat, amelyek a felsőokta tásl intézményekre hárulnak az oktató-nevelő és tudományos mun­ka terén, akkor mlndannyiunk e- lőtt kirajzolódik a pedagógusok mérhetetlen felelőssége az Ifjú nemzedék felkészítéséért. A fel­adatok teljesítésének záloga az eddigi jő eredményekben, illetve pártunknak és társadalmunknak az iskoláról és a pedagógusokról való gondoskodásában rejlik, de ugyanúgy a pedagógustársadalom alkotó erejében és politikailag el kötelezett munkájában is. Ennek tudatában készültünk pártunk XVII. kongresszusára, melynek ha­tározatait nemcsak magunkévá tesszük, hanem teljesítjük is. (Részlet Juraj BuSa profesz- szornak, az SZSZK oktatási miniszterének az 0] Szónak írt cikkéből) Hanzeléknél évekkel ezelőtt tízen ülték körül a családi asztalt, a szü­lőknek meg kellett gondolniuk, me­lyik gyerek milyen pályát választ. A- mlkor Misire került a sor, a galvá- nozó szakma mellett döntött. Így ke­rült a Myjavai Szaktanintézetbe. Mi­után kitanult, a Galántal Járási Ipar- vállalatnál kezdett dolgozni. A katonaság alatt újabb szakterü­lettel, a rádiótechnikával ismerkedik, és közben felvételezik a gépipari szakközépiskolába. Felveszik. Már a középiskolai tanulmányai alatt tech­nikus beosztásba helyezik azon a részlegen, ahol addig munkásként dolgozott. Régi ismerősként ülünk most az asztalnál Hanzelék nagyfödémesi (Vei­ké Olany) lakásában szürcsölgetjük a finom kévét, amelyet a feleség, I- rénke főzött. Meghitt, családias lég­kör vesz bennünket körül. A szoba egyik sarkában villanygitárt fedezek fel. Kérdően nézek Misire. — Valamikor nagy szerelmem volt a gitár, persze, a zenét azért most is nagyon szeretem. Szakmunkástanu­ló koromban kezdtem zenét tanulni. A hetvenes évek elején a Csemadok helyi szervezete mellett nagyon Jól működött a Petőfi Sándor Ifjúsáigl klub. Akkor alakult meg az Ex Paccl- fic együttes, és csakhamar közked­veltté vált nemcsak a helybeli, ha­nem a környező falvak fiataljai köré­ben is. A Nyugat-szlovákiai kerület képviseletében még Magyarországon is jártunk. Nagyon jó most Így vlsz- szaemlékezni azokra a napokra. Kis csapatunk, sajnos, szétesett, engem teljes mértékben lekötöttek főiskolai tanulmányaim, becsületesen készültem minden vizsgámra, nem futotta Időm­ből sem szórakozásra, sem mások szórakoztatására. De ha az Időm en­gedi, most is szívesen visszatérek a zenéhez: a helyi amatőr színjátszó­csoport két bemutatójához például én szolgáltattam a zenét. Hanzel Misi nagyon fiatalon került felelős beosztásba, amellett szinte megszakítás nélkül tanult, először esti tagozaton leérettségizett, majd diplomát szerzett a Szlovák Műszaki Főiskolán. — Nem voltak könnyű évek. Ügy érzem, hogy legnehezebb volt helyt­állni a munkahelyemen, munkatársa­im oldalán. Egyáltalán nem szégyel­lem, hogy eleinte nagyon féltem, bl­zonytalan voltam. Sokat segítettek tapasztaltabb munkatársaim, bíztak bennem. 1974-ben párttag lettem, és további feladatokat bíztak rám. Ko­molyan vettem valamennyit, képtelen voltam visszautasítani a legigénye­sebb feladatot is. Ogy éreztem, míg erőmből futja az Iskolára, a munka­helyre, a családra, addig jó. Azt a szót, hogy kényelem, örökre száműz­tem a szókincsemből. Az üzemben mindenki Ismeri őt. Fiatal munkásként jött Ide, tudja, mi­lyen problémáik vannak a mesterek­nek, a szakmunkásoknak. Ismeri gondjaikat, és igyekszik megoldani őket. — Vizsgák előtt velem együtt Iz­gult az egész műhely. Segítettek min­denben, és tudom, hogy nélkülük sokkal nehezebben ment volna. Ed­dig tulajdonképpen még nem szóltam a családi háttérről, pedig annak is nagy jelentősége volt az életemben. Feleségem minden családi gondot le­vett a vállamról, közös terveink meg­valósításával türelemmel várt. Igen, a türelem, megértés, jelentős szere­pet játszott családi életünkben. Hanzel Mihály mérnök jelenleg a Galántal Iparvállalat műszaki részle­gének a vezetője. Elkötelezett fiatal párttag, aki nemcsak a munkában, hanem lakhelyén Is érzi, hogy töb­bet kell tennie kötelességeinél, hiva­talos feladatainál. Száraz Pál A BARKA KENVER [GES2SEGESÍBB Ha megvizsgáljuk az elmúlt fél év­század hazai táplálkozási szokásait, szembetűnik, hogy az utóbbi időben sokkal több húst, tejet, tejterméke­ket, tojást, zsiradékot és cukrot fo­gyasztunk. Örvendetes, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztunk a testépí­tő fehérjékből, viszont nem mondha­tó pozitív eredménynek a mértékte­len cukorfogyasztás, ami kétségtele­nül nem kívánatos elhízáshoz vezet. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy míg az állati eredetű élelmiszerekből többet fogyasztunk, a növényi eredetű táplálékokból annál kevesebbet, jól­lehet ezek biokatalizátorokat, vitami­nokat, ásványi anyagokat, káliumot, magnéziumot és más élettani táp­anyagokat és rostokat tartalmaznak. A legszembeötlőbb csökkenést a bur­gonya és a gábonaneműek fogyasz­tásában tapasztaljuk. Az utóbbi évek­ben kevesebbet eszünk főzelékfélék­ből is. A rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztásának csökkenésével ará­nyosan növekszenek a veszélyeztető tényezők. Ebből egyértelműen követ­kezik, hogy a malom- és sütőipar feladata ellátni a piacot diétás ros­tokban gazdag élelmiszerekkel. Ennek érdekében a Malom- és Sü­tőipari Kutatóintézetben létrejött egy orvosokból, vegyészekből, technoló­gusokból álló szakcsoport, amely a táplálkozástudományi, gerontológiai kutatóintézetekkel és más, egészség­ügyi szervezetekkel működik közre. A csoport feladata a korszerű táp­lálkozási igények megalapozása mel­lett a .hosszú és rövid távú termék- választék kialakítása, a technológiai, orvos-egészségügyi és táplálkozás­élettani kérdések összehangolása. E célból vizsgálatokat, kísérleteket foly­tatnak a nagyobb rosttartalmú ke­nyérfajták sorozatgyártására. A min­den szempontból megfelelő termékek közé tartozik a közkedvelt Bevit ke­nyér, a hántolatlan húzáhól, rozsból vagy vegyes lisztből sütött Graham kenyér, valamint a Devín és a Balkán kenyérfajták. De kapni Graham kif­lit és sósrudacskát, amely búzakorpa valamint a búzesíra felhasználásával készül. Sajnos, a rozslisztből készült termékek forgalmazása néhány he­lyen még nehézségekbe ütközik. A fe­hér kenyér, különösen a dél-szlová­kiai járásokban, a bőség, a jólét jel­képe. Ez hagyomány. Viszont a rozs­lisztből vagy a búza- és rozsliszt ke- verékébői sütött barna kenyérnek na­gyobb a tápereje és rosttartalma. Szlovákiában személyenként 65,8 kg az évi kenyérfogyasztás, az aránun pedig 5S százalék ^fehér és csupán 44 százalék barna kenyér. A Szovjet­unióban, az NDK-ban, de más álla­mokban is kedvelik a barna kenye­ret, a kenyér és péksütemények 65 —70 százaléka rozslisztből készül, Szlovákia északi járásaiban az átla­gosnál nagyobb igény tapasztalható a korpát tartalmazó lisztekből ké­szült, sötétebb belü, tehát rostanya­gokban gazdagabb sütőipari termékek iránt. A táplálkozás helyes irányú fejlődése érdekében arra kell töre­kedni, hogy növekedjék a biológiai­lag értékesebb termékek mennyisége, és fogyasztása. Tudjuk, hogy a táplálkozási szoká­sok megváltoztatása nem egyszerű folyamat, sok éves célratörő, nevelő munkával érhető csak el. Ezen a té­ren nemcsak kutatásra, hanem isme­retterjesztésre, felvilágosításra, szé­les körű tájékoztatásra is szükség van, ami egyaránt feladata az ipar­nak, a forgalmazóknak, de a tömeg- tájékoztató eszközöknek is. Különö­sen szükséges az ifjúság körében a felvilágosító munka, mert a tapasz­talatok azt mutatják, hogy a fiatalok idegenkednek a barna, rostokban dús kenyértől. Húzodozásuk még a felnőt­tekét is felülmúlja. Dr. Sladovnik József, a Malora- és Sütőipari Kutatóintézet munkatársa

Next

/
Oldalképek
Tartalom