Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-04-08 / 14. szám
új ifjúság 5 Hajnali köd borította a Temzét, amikor a London jelképeként is emlegetett Tower-hídon áthaladtunk és Windsor ' irányába fordultunk. Egyre gyorsabban távolodtunk a városközponttól, de még így is sokáig Nagy-London területén autóztunk. Városnézésen Az útjelző tábla szerint 35 kilométerre hagytuk el a fővárost, amikor megérkeztünk Windsorba. Az angol kisvárosoktól eltérően — melyek többsége a láthatóan gyors iparosodás eredményeként . épült —, Windsor nagyon régi település. E történelmi nevezetességű városkába érkező turistákat az első meglepetés a kiterjedt parkolóhely melletti vasútállomás előtt éri, ahol Viktória királynő megérkezését jelenítik meg Madame Tussaud életnagyságú és beszélő viaszfigurái. A híres királyi kastélyig sétálva megállapítottam, hogy bár itt is a házak zöme egyemeletes, de ezek az épületek az angol építészet minden korának a stílusjegyeit őrzik. Séta a kastélyban A wlndsorl kastély alapjait — egy normann várat — még 1070- ben Hódító Vilmos építtette. Ettől az időtől kezdődően úgyszólván minden angol uralkodó bővítette, alakíttatta. Ezt a világ legnagyobb kastély-komplexumát jelenleg II. Erzsébet és családja birtokolja, de jobbára csak nyáron lakják. Ottlétemkor — szerencsémre — a királynő „házon kívül“ volt, így a többi látogatóval együtt megtekinthettem az úgynevezett udvari lakosztályokat Is. Csupán a királyi magánlakosztályokat zárják el mindenkor a kíváncsi turisták e- lől. E hatalmas — széles falakkal, megerősített kapukkal körülvett, bástyákkal és tornyokkal teletűzdelt — várkastélyt azonban reggeltől estig sem tudtam volna bejárni, így a teljesség igényéről le kellett mondanom. A középső kastélyudvar közepén épült — fellegvárszerű — Kerek-torony rengeteg lépcsőjét még megjártam. Megérte, mert a csodálatos látvány kárpótolt a fáradságomért. Siettem lefelé, mert innen azt is észrevettem, hogy a királynő medvebőr kucsmás gárdistái a külső udvaron készülődnek a testörparádéhoz. Ebből u- gyanls — a nagy tömeg miatt — Londonban, a Bucklngham-palota előtt alig láttam valamit. Most váratlanul, közvetlen közelről nézhettem végig a díszfelvonulást. Talán az új idők szele megérintette a konzervatív angol királyi családot is, mert a piros zubbo- nyos, merev arcú testőrök között színes börűeket is láttam. A kezdő délkörön Közigazgatásilag Greenwich is London külvárosai közé tartozik. Azt gondolom, erről a jellegzetes angol kisvárosról nem Is volna mit írni, ha nem haladna át rajta — Jelképesen — a kezdő délkör. A köztudatban azonban inkább a gyakrabban emlegetett „greenwichi idő“ tette ismertebbé a városka nevét. A kiterjedt greenwichi park legmagasabb térségében építtette fel — az angol polgári forradalom lefejezett angol király fia — II. Károly, 1675-ben a The Roy Observatory épületét. Az egykori híres királyi obszervatórium ma már múzeum. Az elöregedett é- phletből még 1948-ban kiköltöztették a királyi csillagvizsgálót, és áthelyezték a Londontól 70 kilométernyire levő Abingerbe. A greenwichi múzeumban távcsövek, kronométerek és más — korabeli — csillagászati műszerek, különféle műszaki rajzok és térképek láthatók. Ezeknél azonban érdekesebbnek tartottam azt az idő.gömböt, amelyet az év minden napján, pontosan 13.00 órakor leengednek az épület árbocáLondon jelképe: a Tower-hid a várerőd látképével BÚCSÚ a szigetországtól ról. Ezzel ugyanis naponta megemlékeznek arról, hogy 1880-ban Angliában -— majd az egész világon —- hivatalos időnek a greenwichit fogadták el. A pontos időt mutató díszes ó- rán kívül a csillagászati múzeum falán látható az a rézpánt is, a- mely a nulla délkört jelzi. Az ó- rámat is beigazítottam, és szemben állva a „rézpánttal“ — jelképesen — egyszerre voltam Nyugaton és Keleten is. Hajók közöt Nekünk azonban — útitervünk szerint — Kelet felé kellett tartanunk. Bár az időnket „betervezték“, mégis kieszközöltük, hogy műsoron kívül megtekinthessük a közelben levő tengerészeti múzeumot. Talán nem Is illett volna úgy búcsút venni Angliától, hogy nem láttuk ezt a múzeumot, hiszen a szigetországot éppen a hajósai és a hajói tették világszerte ismertté. A három részié oszott épületben — időrendi sorrendben — mutatják be az angol tengerhajózás gazdag történetét. A középső részben, amely eredetileg királyi kastély volt, a legrégibb hajózási emlékek láthatók. Az épület nyugati szárnyában a dicső trafalgári tengeri ütközettel záródó korszakkal, a keleti épületszárnyban pedig a legújabb kor hajótípusaival, hajózásával ismerkedhetik meg a látogató. A greenwichi kikötőben — betonba rögzítve — látható a „Cutty Sark“ nevet viselő háromárbocos vitorlás nagyhajó, amely 1957-től múzeumhajóként őrzi egy hosszú és romantikus kor emlékét A rakodótérnél, a matrózok kajütjei- nél, de még a kapitány lakosztályánál is érdekesebbnek tartottam azt az egyedülálló hajóorrszobor- gyűjteményt, amelyhez hasonlót eddig sehol sem láttam. A múzeum és a kikötő rengeteg látványossága közé tartozik az a kis vitorlás jacht Is, amelyen Francis Chichester a közelmúltban' kilenc hónap alatt, egyedül körülhajózta a Földet. A világrekordért itt fogadta II. Erzsébet királynő, majd a helyi Tengerészeti Kollégiumban állítólag azzal a karddal ütötte lovaggá a bátor hajóst, a- melyet I. Erzsébet a XVI. században ajándékozott a világot akkor körülhajó;có, kalózkapitányként is emlegetett Sir Francis Drake-nek. A „trón és az oltár“ harca Fokozott sebességgel haladtunk Canterbury felé, mert egyesek maradék zsebpénzüket akarták elkölteni, mások pedig az anglikán egyház fellegvárával szerettek volna megismerkedni. Bár az itt tölthető időt hajónk menetrendi idejéhez kellett szabnunk, mégis úgy érzem, érdemes volt megállni. Canterbury sok vonatkozásban hasonlít Windsorhoz, ^sőt a hazai városok közül egy kicsit Trnavá- hoz is. A helyenként teljesen ép fallal körülvett város utcái, házal, templomai és főleg a gótika csodájának is nevezhető székesegy-' háza ódon középkori hangulatot áraszt. Itt volt Anglia első püspöksége, ebben a városban székel A királynő lakosztálya a windsori kastélyban a legmagasabb rangú angol főpap, a canterbury-l érsek. Már nem is a zarándokok, hanem a kíváncsi turisták keresik fel tömegesen a katedrállsban eltemetett Szent Tamás — eredeti nevén Thomas Becket — sírját. A XII. században fiatalkori barátja, a későbbi angol király,' II. Henrik ölette meg Szent Tamást. Ezért meg kellett jelennie sírnál mezítláb, sőt az egyház által vezeklés- re kényszerített királyt a templom papjai meg is korbácsolták. Ez a szokatlan esemény sokat ártott az angol királyi hatalom tekintélyének, s kö.zvetve hozzájárult ahhoz, hogy 1215-ben Földnélküli János király kénytelen volt aláírni a Magna Charta néven Ismert szabadságlevelet, amely akkor progressziót jelentett. Megnéztem azt a helyet, ahol II. Henrik király négy ,,lovagja“ megölte a királyi hatalommal szembeforduló főpapot, akinek az élettörténetét az angolok a művészetek minden ágazatában megörökítették. Azt Is tapasztaltam, hogy az itteni idegenforgalom jókora anyagi hasznot húz ebből a legendából. A katedrális környékét elárasztó souvenirárusok ugyanis jó pénzért nemcsak Becketet megörökítő irodalmat, képeket, hanem érméket, sőt sok egyéb vele kapcsolatos cseccsebeccsét is árusítanak. Nem szólva arról, hogy a- míg a British Museum vagy a National Gallery kiállításait Ingyen nézhettem meg, itt meglepően magas belépődíjat kellett fizetnem. Ennyit még a Towerben, az angol királyi koronaékszerek megszemléléséért sem kértek. Hiába, nem csupán a királyi családnak, hanem az eklézsiának is kell valamiből élnie... Ennek kapcsán akaratlanul Is felvetődött bennem az a'feltevés, hogy Angliában, legalábbis a földi javak „bebiztosításában“, ma már valószínűleg sokkal zavar- mentesebb a „trón és az oltár“ e- gyüttműködése, mint Thomas Becket korában volt. Anglia kapujában Canterbury és Dover között alig negyedszáz kiloipéter távolság van. A fehér szikláiról és a 27 . toronnyal büszkélkedő erődjéről ismert város, keletkezésétől kezdve, fontos szerepet töltött be az ország történelmében. A város a- lapjait még a hódító rómaiak rakták le. Az épségben levő vár rendkívüli érdekessége a Pharos nevet viselő világítótorony, amely időszámításunk szerint az ötvenes é- vekből származik. Dovert Anglia kapujának is szokták nevezni. Már csaknem kétezer év óta' legtöbbször itt akartak partra szállni a szigetországot meghódítani akarók. Hódító Vilmos óta azonban mindén partraszállási kísérlet kudarcba fulladt. A világ meghódítására törő Napóleon és Hitler sem mert Dover térségében partra szállni, pedig az európai szárazföldet innen csupán 40 kilométeres tengerszoros választja el Anglia partjaitól. A második világháborúban ellenben ezt az előnyt az angolszász Invá- zlós csapatok jól kihasználták, 1944-ben innen vetették be a legnagyobb katonai erőiket a fasiszta Németország ellen. A közelben levő Blériot-emlék- művet, pontosabban azt a helyet, ahol 1909-ben Louis Blériot francia pilóta kezdetleges repülőgépével a La Manche-csatornát átrepülve, angol földet ért, már nem nézhettem meg, mert a túlzsúfolt doveri kikötőben megkezdődött a behajózás. Jó óra múlva már a nyílt tengerről néztem a homályba vesző Dover fehér sziklapartját. Dr. Párkány Antal Tanácskozott a BKP XIII. kongresszusa Szófiában a Ljudmila Zslv-' kova Nemzeti Kultúrpalotában lezajlott a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresz- :szusa. A tanácskozáson 932 0S5 bolgár kommunista képviseletében 2662 küldött vett részt. A legfelsőbb bolgár pártfórumon a világ 102 országából 131 kommunista, munkás-, forradalmi demokratikus, szocialista, szociáldemokrata és más párt, valamint haladó mozgalom képviseltette magát. Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttségét Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. A Szovjetunió Kommunista Pártja delegációjának élén Nyíkolaj Rizskor, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a kormányfő állt. Todor Zsivkov kongresszusi beszámolójában elmondta, hogy a BKP XIII. kongresszusa figyelmének középpontjában az ország fejlesztésének elkövetkező 15 évre szóló feladatai áilnak. — Fő feladatunk a tudományos-technikai forradalmi megvalósítása, a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek kihasználása, a szocialista demokrácia elmélyítése, a nép anyagi, szociális és szeliemi szükségleteinek mind tökéletesebb kielégítése — mondotta. A BKP KB főtitkára hangsúlyozta, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából leglényegesebb cél a béke és az élet megőrzése a földön. Az imperializmus legreak- ciósabb körei állal szított lázas fegyverkezés a huszadik század végén a lét és a pusztulás között választás elé állítja az emberiséget. Todor Zsivkov hangsúlyozta az SZKP XXVII. kongresszusának nemzetközi jelentőségét és szerepét a szocialista világközösség dinamikus fejlődésében. Kijelentette: a szovjet kommunisták kongresszusa a bolgár kommunisták számára is jelentős ösztönzés a fejlett szocialista társadalom építésében. A XIII. kongresszus elé kerUlő téziseket a szociálisgazdasági és kulturális fejlesztésről a 9. ötéves tervidőszakban, valamint 2000-ig szólóan közzétették a sajtóban, össznépi vitára bocsátották. A kongresszus küldöttei megkapták a BKP KB Írásos beszámolóját a párt tevékenységéről a két kongresszus közötti időszakban, s ugyancsak kézhez vehették a párt szervezeti szabályzatában Javasolt változásokat és kiegészítéseket tartalmazó dokumentumot. Ezért Todor Zsivkov beszédében az egyes alapvető problémákra irányította a figyelmet. Az eltelt öt év értékelésekor hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére, amelyek nemcsak a problémák bonyolultságából, hanem a szubjektív hibákból és fogyatéskosságokból is adódtak, az értékelt időszak eredményes volt. A párt megvalósította a fejlett szocializmus építésének programját, s népünk az alapvető irányokban teljesítette a XII. kongresszus által kitűzött feladatokat — mondotta. A továbbiakban rámutatott, hogy a szocializmus é- pltése során a BKP következetesen törekszik a szubjektív tényezők erősítésére; arra, hogy az egyes emberek, dolgozóknllektlvák és a néptömegek kezdeményezése növekedjék a munkában. F.mlékez'etett a BKP 1956 áprilisi ülésére, amely lefektette az ország gyors iparosításának, a szoc’al’sta mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődésének alapjait.
