Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-03-25 / 12. szám
új ifjúság 4 MUNKA ES HIVATÁS Morvay Zoltán személyében új elnöke van a SZISZ Komáromi (Komárno) járási bizottságának. — 0] Ifjúság? Nagyszerű! — fogad kedvesen, amikor bemutatkozom, és beszélgetésünk is ilyen szívélyes és közvetlen, Annál is inkább, mert közben kiderül, hogy lapunknak régi és lelkes olvasója, ezenkívül személyes ismerősök vagyunk, hiszen hét évvel ezelőtt már találkoztunk a hajógyárban. Zoli akkor a gyár egyik SZlSZ-alapszerveze- tének az elnöke volt. A szó szoros értelmében égett a munka a kezük alatt; vasgyűjtés, kirándulások, sportrendezvények ... — A cső- és hegesztőműhelyben, a tizenkettes alapszervezetben nem volt különösebb gondom — mondja a régi időkre emlékezve. Sajnos, munkabalesetem miatt nem maradhattam a termelésben. Társaim azt Javasolták, hogy vállaljak irodai munkát, de valahogy úgy éreztem, nem testhezálló nekem ez. Szeretek az emberek között élni, nem akartam tehát bezárkózni az irodába. Az orvosok véleménye szerint a- zonban nem kockáztathattam, hogy megbénuljon a lábam, ezért az ő tanácsukat megfogadva átmentem a gyár ipari tanulólntézetébe és mint szakoktató dolgoztam tovább. — Nem hiányzott a mozgalmi munka? — Az az Igazság, hogy nem tudtam volna meglenni nélküle. Alighogy átkerültem, már azt néztem, mihez is kezdhetnék. Persze, más volt a munka az ipari tanulókkal, mint a hajógyár fiatal munkásaival. Sokat köszönhetek ennek a munkának, s talán ezért is vagyok ma itt, ezen a poszton. Az iskolának akkor 1056 diákja volt, ebből több mint nyolcszáz tagja az ifjúsági szervezetnek. Ekkora szervezetet nem könnyű vezetni, irányítani, márpedig én voltam a szervezet titkára, ezért a legtöbb feladat, az irányítás a szervezés rám hárult... Jó hogy ez így történt, mint mondtam sokat köszönhetek ennek a munkának. Tudom, hogy mi a helyzet a gyárakban, az iskolákban, a szervezetekben, milyenek a lehetőségek, hiszen sok mindent a saját bőrömön tapasztalhattam. — Tehát rengeteg tapasztalat áll mögötted. De tulajdonképpen hol lettél szisz-tag? — Ostravában, a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű Iparitanulóintézetében. — Hogyan kerUItél Komáromból Os- travába? — Szakmunkástanulónak jelentkeztem az ottani vasgyárba. — Miért? — Az egyik ok, hogy világot akartam látni. — Mit szóltak döntésedhez a szüleid? — Kimondottan nem ellenezték, de nem is értették egészen a szándékomat. És az az Igazság, hogy fiatal fejjel én sem nagyon fogtam fel akkor, miért is nem értenek egyet velem. — Nem bántad meg, hogy felhúztad a hétmérföldes csizmát? — Egyáltalán. Amellett, hogy szakmát tanultam, belekóstoltam a szervezeti munkába Is. Előbb az osztály sportfelelőse, majd alelnöke lettem. Amikor átkerültem a gyárba, beválasztottak a SZISZ-vezetőségbe. Még ma Is nagyon szívesen emlékszem vissza erre az időre. Volt összejövetel, politikai előadás, gyűlés, volt egy komoly része és utána előkerült a nagybőgő, a gitár és ml vidáman, gondtalanul, szórakoztunk, élveztük fiatalságunkat. — Aztán mégis bazajöUél. — Ügy Indultam el, hogy körülnézek a „világban“, de aztán hazajövök, tgy amikor letelt a szerződésem, már szedtem is a sátorfámat Az ember a fiatalos elhatározásában messze sodródik a szülőföldjétől, de az azért nem szakad el tőle egykönnyen. Az ember visszavágyódik, így hát én is visszajöttem a hajógyárba, és azonnal otthon éreztem magamat. Azóta felvettek a pártba, elvégeztem a középiskolát, technikus lettem, családot alapítottam. — Milyenek az elképzeléseid a járási szervezet feladatairól, munkájáról? — A mindennapokról, beszélhetünk, de a távlati elképzelésekről, úgy hiszem, még egy kicsit korán lenne szólni. Az az Igazság, hogy egyelőre még csak Ismerkedem feladatkörömmel, próbálom kitapasztalni, hogy mit lehet és kellene csinálnunk. Általában reggel hétkor jövök be az irodába, ugyanúgy mintha gyárba mennék. Elsőként összeállítom a napi terveket, megnézem, kinek ml volt a feladata, és azt is, hogy mi vár ránk azon a napon. Amikor aztán a munkatársaim bejönnek, megbeszéljük, hogyan sikerült teljesíteni e- lőző napi feladataikat, mi újság ebben vagy abban a szervezetben, hogyan zajlott le az találkozó, gyűlés, amelyen részt vettek, milyen problémák merültek fel a vitában. Megbeszéljük az aznapi teendőket s hogy mire figyeljenek oda. Tudom, ha azt akarjuk, hogy dolgozzanak az alapszervezetek, akkor elsősorban nekünk kell követendő példával szolgálni. Ha ml rendet tartunk a saját portánkon, akkor rend és mozgás lesz az alapszervezetekben is. Arra ösztökélem a munkatársaimat, hogy minél többet járjanak a tagság közé. Tudom ugyanis, hogy mit jelent, ha egy alapszervezetben valaki megjelenik a járási apparátusból, tájékoztat a feladatokról, megdicsér valamiért vagy figyelmeztet valamire. Magam is, ha csak tehetem, kiszaladok valamely szervezet vezetőségi gyűlésére, részt veszek az évzáró taggyűlésekeen, megállók az ü- zemben, egyik vagy másik szövetkezet elnökénél, a falu vezetőinél. — Ez nemcsak munka, hanem hivatás is, szinte a napnak mind a huszonnégy órájában. Mit szól ehhez a feleséged? — Az a jó, hogy megértő feleségem van. Ha nem támogatna, aligha tudnám így végezni a munkámat. Sőt, akkor már korábban is meggyűlt volna a gondom. Feleségem nemcsak vállalja a családi munkák tetemes részét, hanem arra ösztönöz, hogy mindig eleget tegyek a munkámból adódó feladatoknak. De azt hiszem, ennek így is kell lennie ... Közben az órájára pillant. Megígérte ugyanis, hogy részt vesz az Agrozet vállalat SZISZ-szervezetének vezetőségi gyűlésén, és nem szeretné, ha mindjárt az első alkalommal késne. Ezért szede- lőzködünk is, hogy Idejében kiérjen Gadócra (Hadovce). Útközben még folytatjuk a beszélgetést, elmélkedést. Jó munkát, sok sikert az új munkakörben. Remélem, még sokszor találkozunk. Németh István Jozef Duricának, a SZISZ SZKB elnökének az SZLKP kongresszusán elhangzott vitafelszólalásából A harmadik évezredre készülünk Az elmúlt Időszakban bizonyossá vált, hogy a fiatalok részvétele a fejlett szocialista társadalom építésében, aktív részvételük jelenünk forradalmi átaiakftásában a fiatal generáció nevelésének leghatékonyabb eszköze. Ezt tanúsítják az Ifjúsági kollektívák, Ifjúsági munkahelyek és fiatalok ezrei, akik munkájukhoz való felelős hozzáállásukért, alkotó eredményeikért meglehetősen fiatalon részesültek elismerésben. Igyekeztünk lépést tartani a korral, és elsősorban azt tartottuk szem'előtt, hogy az olyan szavak, mint az intenzív munka- módszerek, hatékonyság, minőség, ne csak mondatokban ragozott szavak legyenek. 1- gyekeztünk „nem elkésni az autóbuszt“, mint ahogy azt egy aktíván 1983 szeptemberében Lenárt elvtárs mondta, hanem felugrani rá, helyet találni rajta, és a magunk módján fokozni a sebességét. A forradalmi feladat a nemzedékek folytonosságában rejlik A nemzedékek folytonosságának forradalmi feladatáról van szó arról, hogy fokozatosan átvegyük a szimbolikus stafétabotot hazánk felszabadító harcainak közvetlen résztvevőitől, a szocializmus nagy építkezéseinek résztvevőitől, a szövetkezetésftésl mozgalom megvalósítóitól, szocialista jelenünk építőitől. Elmondhatjuk, hogy ezen a téren már megtettük az első lépéseket. A SZISZ-nek a robotlzálás fölött vállalt védnökség! mozgalma, a SZISZ részvétele a mikroelektronika alkalmazásában és ennek keretében a PMD-85 mikroszámítógép gyártása felett vállalt védnökség, kezdeményezéseink az ipari formatervezésben, de az „Ifjúság a minőségért“ elnevezésű, nemrég indult mozgalmunk, a fiatal konstruktőrök, feltalálók az alap- és alkalmazott kutatásban dolgozó fiatalok évente megrendezett alkotóversenyei tág teret biztosítanak az önmegvalósításra. A marxi-lenini eszméknek megfelelően ideológiailag a mindennapos csoportfoglalkozásokon, beszélgetéseken, találkozókon hatottunk a fiatalokra. Nemzeteink történelmének jelentős eseményei alkalmul szolgáltak arra, hogy növeljük a szocialista haza, a munkásosztály és a kommunista párt forradalmi mozgalma, a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek közötti baráti kapcsolatok fölött érzett büszkeségüket. Az Emlékldéző-mozgalomban gazdagítottuk ismereteinket, elmélyítettük kapcsolatainkat és együttműködésünket a baráti Szovjetunióval, a szovjet fiatalokkal és a Komszomollal. Keresni az utat munkánk tökéletesítésére Véleményem szerint nem szükséges, de nem is kívánatos csak a sikerekről beszélni. Ha tovább akarunk lépni, ha teljesíteni akarjuk Csehszlovákia Kommunista Pártja programtervezetét, többet kell beszélnünk hiányosságainkról, nyíltan beismerni gyengéinket, keresni munkánk tökéletesítésének útjait. Aggaszt bennünket, hogy a fiatalok bizonyos részét a munka- és társadalmi pasz- szlvltás jellemzi, individualisták, fegyelmezetlenek, Elvárásokat támasztanak a társadalommal szemben, kényelmes életmódra vágynak, ami azonban nem az ő érdemük. Nyugtalanít bennünket a bűnözés, a nyugati kispolgári, fogyasztói kultúra irányzatainak fenntartás nélküli átvétele, gondolok elsősorban a könnyűzenére, a divatra stb. Ez a kéféle nevelés eredménye, beleértve a családban, az Iskolában, a sziszben és Pionírszervezetében folyó nevelés' hiányosságait, mulasztásait. Egyelőre még nem tudjuk teljes mértékben tartalommal megtölteni a fiatalok szabadidejét, irányítani foglalkozásukat. Ennek objektív, de főleg szubjektív okai vannak. Munkánkat, tevékenységünket nem alakítottuk úgy, hogy az megfeleljen a fiatalok egyes korcsoportjainak. Néhány, főleg kis létszámú szervezetben a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazására irányuló új kezdeményezések sem váltottak ki visszhangot. A Jelen és az eljövendő napok igényes feladatait teljesíteni, új termelési technológiákkal dolgozni csak szakmailag, erkölcsileg és politikailag érett fiatalok képesek, és csak az ilyen fiatalok lesznek felkészülve a harmadik évezred feladataira. Vezetni a többi fiatalt A SZISZ egyik tiszteletbeli feladata, a- mellyel megbízták, hogy legkiválóbb tagjait javasolja a CSKP soraiba. Ezt a feladatot tartalmazza a CSKP alapszabályzatait módosító javaslat is, amely feladatot az eddigieknél jobban el kell látnunk. Nem nézhetjük tétlenül, hogy fogyatkozik a SZISZ- alapszervezetek vezetőségében dolgozó párttagok és tagjelöltek száma. Gyakran halljuk, hogy fiatal párttagok és tagjelöltek elfoglaltságukkal indokolják tétlenségüket a SZISZ-alapszervezetben. Ml a SZISZ-szer- vezet erejét attól tesszük függővé, hogy milyen mértékben veszik ki részüket a SZISZ- munkából a fiatal kommunisták, s hogyan tudják magukkal ragadni és irányítani a többi fiatait. Ha azt akarjuk, hogy a szervezeti munka megőrizze a maga élő eleven voltát és vonzó formáját, akkor annak szilárd láncszemét kell hogy képezze a szakköri tevékenység. Ha megkezdtük is a műszaki o- rlentációjú ifjúsági klubok hálózatának folyamatos kiépítését, támogatjuk az Iskolák elektronizálását, fejlesztjük a fiatalok kulturális és honvédelmi aktivitását, arra is kell gondolnunk, hogyan kitölteni a lakótelepek tlzennégy-tízennyolc éves fiataljainak a szabadidejét, és jobban megoldani a SZISZ Pionírszervezete káderkérdéseit. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk az ifjú generáció jogos igényel kielégítésének, mindenhol, ahol él és dolgozik. Lehet, e- gyes vezetőknél, akik nem szeretik a felesleges problémákat, ez nem vált ki megértést. De ugyanakkor úgy tűnik, hogy e- gyedül ez az eljárás — a jő munkafeltételek megteremtésével együtt — és a fiatalok bevonása a problémák megoldásába valamint a szabadidő megfelelő kihasználása a kulcsa a szervezettség emelésének, elsősorban a munkásfiatalok körében. Tanuljuk a kommunizmust Nagy feladat vár ránk, ha meg akarjuk valósítani Leninnek a Komszomol III. kongresszusán a fiatalokhoz intézett történelmi üzenetét: „Tanulni a kommunizmust.“ Különösen fontosnak tartjuk megismertetni a fiatalokkal a párt forradalmi és munkáshagyományait, hogy büszkék legyenek szocialista hazájukra, a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatainkra, és ha a szükség úgy kívánja, védjék meg szocialista országukat. Sokkal inkább támaszkodnunk kell a társadalmi fejlődés tudományos ismereteire, az Ifjúság véleményére, és ennek alapján módosítani kell munkánk eddigi formált és stílusát, és ez nyilván megköveteli a SZISZ- apparátusok és a funkcionáriusok hozzáállásának a megváltoztatását is. Az SZLKP KB az ifjúságnak szentelt figyelmét tanúsítja egy sor határozat és a párt magasrangú tisztségviselőinek részvétele az ifjúsági rendezvényeken. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ilyen hozzáállásnak kellene, jellemeznie valamennvi párt- szervezetet és kommunistát, jelenleg nagyon is fontos rugalmasan és világosan reagálni a fiatalok kérdéseire, egyenes és nyílt válaszokat adni rájuk, és ami ugyancsak elengedhetetlen, találkozni a fiatalokkal. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell értékelni a párttagokat, gyermekeik viselkedése alapján. Sajnos, nem minden funkcionárius vagy gazdasági vezető érez felelősséget a fiatalok körében végzett politikai-gazdasági munkáért. Elfoglaltságukra hivatkoznak, és ezt a munkát a ,,fiatalokról, de a fiatalok nélkül“ vitákkal helyettesítik.
