Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-25 / 12. szám

UJ

6li írjú m A KONGRíSliZUIi MŰTERE

Már a múlt heti számunkban hírt adtunk arról, hogy Szlovákia Kommunista Pártfa kongresszusának eiri‘^=:léjén az Ifjú tettek mozgalomban elért eredményeiért a legfőbb 65 kollektíva, S^ISZ- alapszervezet, illetve pionírszervezet nevét beírták a XVII. pártkongresszus tiszteletére vállalt köte lezettségek, az Iffú tettek könyvébe. A mozgalmat lapunkban ez ideig isenagy figyelemmel kísértük, most a legfobbakrél írunk.

A Komáromi (Komárno] Gép- Icát mérési műveletek', főleg az Äz IsSola jelenlegi ptonírveze- Ipari Szakközépiskola diák- automatizálási ismeretek tantárgy tője, Éva Pagáőová a közeli Köjál szolgálatukba állították oktatása során is hasznosítani sihovcéből származik, a nap melegét. Március közepétől tudjuk. — Nem fogom elfelejteni, hol

október végéig napkollektorok Az iskola SZISZ-szervezetét a és milyen körülmények között let- melegítik az iskola és a dlákott- korszerű oktatási műszerek, a tem pionír, milyen érzés volt, a- hon számára a vizét. Ez jelentős napkollektorok felszereléséért és mikor először nyakamba kötötték energiamegtakarítás, de mert ok- azok szakszerű kezeléséért jegyez- a pionírkendőt. Igaz, hogy akkor tatás! intézményről lévén szó, a ték be az Ifjú tettek könyvébe. a körümények nem tették lehe- kollektorok működésének sokkal A Nagykürtös! (Velky Krtís) tővé számunkra, hogy olyan sok- messzemenőbb jelentősége is van. járásban még sokan emlékeznek rétű munkát végezzünk, mint A napkollektorokon az iskola egy nevezetes pillanatra, mindé- most, de úgy érzem, sokkal na- dlákjal tanulnak, hogy Jövendő nekelőtt Zsélyen (Zelovcej, ahol gyobb lelkesedéssel dolgoztunk, munkahelyükön, a mezőgazdasági Szlovákiában az elsők között alaés ipari üzemekben tudjanak e- kult meg a plonfrszervezet. Éva nem becsüli le a mai gyezekkel a berendezésekkel bánni, Ez pontosan 1942. január 15-én rekeket, sőt, nagyon elismerően Ismerjék előnyeiket ott, ahol még volt. A kezdet kezdetén csupán szól róluk, tiszteli tájékozottsá- nlncsenek napelemek, de lehető- 17 tagból állt, és első pionírveze- gukat, tudásukat. Az iskola plo- ség van felszerelésükre, éljenek tője Júlia Krupová volt. Az első nlrszervezete hazánkban a legjob- az olcsó energiaforrás lehetőségé- ünnepélyes pioníravatás a köz- bak közé tartozik, főleg a hulla- vei, viták árán is érjék el, hogy ségben 1951. május elsején zajlott dékgyűjtésben értek el kimagasló alkalmazzák őket. le. A plonircsapatot Vologya Du- eredményeket.

A felsoroltaknak tudatában van- binyin pionírról nevezték el, aki hak az Iskola vezetői is, jó az e- fiatal partizánként halt hősí ha- — Ha hulladékgyűjtés van, ak- gyüttműködésük az érsekűjvárl Iáit egy aláaknázott katakombá- kor szinte megmozdul az egész (Nővé Zámky) Elektrosvlttel, a- ban. Keres városban utcát nevez- falu. Tavaly nyáron például 464 hol a napkollektorok készülnek, tek el róla, és a helybeli parkban kilő csipkebogyót, 540 kiló gyógy- bármikor hozzájuk fordulhatnak felállították a szobrát. Vologya növényt, 1359 kiló vadgesztenyét szakmai tanácsért. Dubinyln pionír nevét bejegyez- és 15Ü0 kiló papírt és 300 kiló

— Nemcsak gyakorlati hasznuk ték a lenini pionírszervezet be- textllhulladékot gyűjtöttünk össze, van a napkollektoroknak — csületkönyvébe. Lev Kasszil író Ezek után talán nyilvánvaló, mondta a legjobbak találkozóján könyvet írt Vologya életéről, s a hlgy miért érdemelte ki a plonír- Pácer Kati, az Iskola SZISZ-szer- műből később filmet is készítet- szervezet, hogy nevét bejegyezzék vezetőnek titkára. —• Energiájú- tek a Szovjetunióban. a SZISZ Ifjú tettek könyvébe.

Az Ifjú tettek mozgalom legjobbjai

A Szlovák Műszaki Főiskola SZISZ szervezete népes tagságából akár egy tekintélyes város Is kerekedne; 12 235 fiatal alkotja. Közéjük tartozik az a 894 átlagon felüli tehetséggel megáldott diák is, akik ebben az iskolai évben megkezdik rendkívüli tanterv szerinti felkészülésüket.

— A tehetséges diákok kiválasztásában a Szocialista Ifjúsági Szövetség szorosan egyiittműködik a főis- koia vezelűségével — mondja elöljáróban Ivan Baroűák mérnök, a SZISZ főiskolai csücsblzottságának elnöke.

A XVII. pártkongresszus és a CSKP megalakulása 65. évfordulójának tiszteletére kibontakozott „A SZISZ tanulmányi csoportja“ szocialista versenymozgalom, amelynek keretében a főiskola SZlSZ-szervezete kétezer tö- megpolltlkal, szakköri-művészeti és honvédelml-sportakciót készítenek elő, bonyolítanak le. Ha ezt egybevetjük a tagság számával, minden egyes SZISZ-tagra hat megmozdulás jUi. Reális ez a szám^

— Tudom, hogy felajánlásaink talán formálisnak tűnnek, ez azonban nem így van. Ugye, hogy azok az akciók, amelyeket a diákok maguk szerveznek. a ieghalodóbbak?

Ä feltételezések nem győznek meg. A tények elől nem lehet kitérni, úgyhogy számolni kezdünk.

Az elmúlt tanévben a főiskola

SZISZ-szervezefe 3800 diák részvételével 39 vetélkedöestet rendezett. Egy ilyen elcsépeltnek mondható ötlet mivel tudja még manapság is felkelteni a fiatalok, a főiskolás diákok érdeklődését? Egyszerű a válasz: a tartalmával. Azzal, ha a vetélkedő témája érdekli őket. „A párt beszél a fiatalokkal“ elnevezésű estjeiknek szintén hagyományuk van, természetes, hogy ezt a rendezvénysorozatot is folytatni fogják.

— Téved, aki azt hiszi, hogy fiataljaink torkig vannak ezekkel a témákkal — mondja Baroűák mérnök, s hogy szavait tényekkel alátámasz- sza, megemlíti az idei első, az Iskola rektorával megtartott találkozót. — Az aula zsúfolásig megtelt, sőt nagyon sokan kívül rekedtek. Csak hát amikor Anton Blaíej akadémikus beszél, mindenki lélegzet-visszafojtva hallgatja a szavait. Merem állítani, hogy a hatalmas teremben nem volt egyetlen diák sem. aki ne helyeselte volna az előadó élettapasztalatait. Nagyon sok fiatal azt szeretné, hogy ha elvégzik a főiskolát, a vállalatok, U- zeraek tárt karokkal várnák őket. De ha egy tapasztalt pártfunkcionárus mondja azt, hogy helyét az életben mindenkinek magának kell kiharcolnia, szavainak súlya van.

A műszaki főiskola SZISZ-eseinek kezdeményezését bizonyltja érdeklődésük Is a klubmunka iránt. Hat, különféle érdeklődési köröket felölelő

klubjukban 1462 'diák 'dolgozik. Az Elán klub égisze alatt működik a számítástechnikai kör. ennek gyökerei pedig a SZISZ számítástechnikai központjáig nyúlnak. A központot nem kell bemutatni, hiszen maholnap ismertebb lesz, mint az Elektrotechnikai Kar. H^nló számítástechnikai központok lesznek valamennyi diákotthonban.

Jó munkájuk további bizonyítéka: a Szlovák Műszaki Főiskola SZISZ- tagjal negyven műszaki szakkört vezetnek Bratislava alapiskoláiban. Az ő érdemük, hogy nagyon sok pionírcsapatban mór nem hangzik idegenül a tanulók előtt ez a kifejezés: tudományos-műszaki forradalom.

A műszaki főiskolán magasra tették a mércét. Arra törekszenek, hogy a diákok ne csak szakmai ismereteket gyűjtsenek, nevelni, tudományos alkotó munkára is ösztönözni kell őket. Az intézmény vezetősége a SZISZ főiskolai bizottságával egvütt kidolgozta azt az eljárást, hogyan váltsák valóra kitűzött céljaikat.

Amit pedig elhatároznak, tettekre váltják. A népgazdaság megsegítésére, társadalmi munka, a kollégiumok, karok környékének szépítése, a kapitalista és fejlődő országok fiataljainak nyújtott anyagi segítség, és sorolhatnánk mindazokat a tetteket, amelyekkel a Szlovák Műszaki Főiskola SZiSZ-tagjai jellemüket nemesítik.

Ä

BECSMim mYTÄUM”

Már első találkozásunkat is a közvetlenség, az őszinte baráti hang jellemezte. Petrinec Gyulával, az SZLKP Rozsnyót (Ro2- iiava) Járási Bizottsága titkárával beszélgetni annyit jelent, mint betekinteni egy ember változatos életébe, képet nyerni egy fiatal, fzig-vérig kommunistáról.

Negyven évvel ezelőtt édesapja egy munkatáborból, szinte a halál torkából megmenekülve tért vissza a felszabadult hazába. Petrinec Gyula abban az Időben cseperedett, mikor még nem beszélhettünk jólétről. Szegény munkáscsaládban nőtt fel. Rozsnyó a vasércbányászat ősi fészke, ahol a mesterség apáról fiúra szállt, ö Is a hagyományok diktálta é- letúton Indult el.

— Kitanultam esztergályosnak, és a helyi ércbányában álltára munkába. A tényleges katonai szolgálat után egy Ideig géplakatosként dolgoztam. Büszke vagyok ezekre az évekre, arra, hogy munkás voltam, kétkezi munkás. Itt lettem kommunistává Is. Érdekelt a hányászflatalok sorsa, képességeim szerint mindig is igyekeztem aktív részt vállalni a SZISZ-élet- ből.

A hatvanas évek végén a CSISZ feloszlott, a fiatalság átmenetileg holtvágányra Jutott. A bizonytalanságból, az átmeneti dezorien- táltságból végül a Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakítása jelentette a kiutat. Ahhoz, hogy a mozgalom életképes legyen, mindenekelőtt öntudatos és áldozatkész SZISZ-vezetőkre volt szükség. Ekkor esett a választás többek között Gyulára, akit féléves előképzés után a SZISZ járási bizottságának titkárává választottak. Nem volt egyszerű a feladata.

— A dezorlentált fiatalság egy része nem hitt a megújhodásban, de szerencsére többen voltak azok akik megértették és szükségesnek tartották a konszolidációt és az alkotó, becsületes munkát. Kitartást és türelmet igényelt ez részünkről, akik újjászerveztük a Rozsnyói járás fiatalságának életét. Szombat, vasárnap is dolgoztunk, csakhogy eljussunk a szövetkezetekbe és az apróbb falvakba is. Az alapszervezetek megalakulása után pedig útmutatást kellett adni a munkához, programot a szervezeti élethez.

Nem sokkal ezután Gyula a SZISZ járási bizottságának elnöke lett. Különösebben nem félt az új megbízatástól, hiszen az Idők folyamán alaposan megismerte a SZISZ-esek táborát a járásban. Tudta, kire mikor lehet számítani, és kitől mit várhat. Különösen a bányászfiatalok áldozatkészségére és munkasikereire épített. Munkája elismeréséül neve bekerült a SZISZ Közép-szlovákiai kerületi és Szlovákiai Központi Bizottságának becsületkönyvébe. Közben elvégezte a pártfőiskolát.

A járási pártbizottság lektoraként igyekeztem kamatoztatni a főiskolán szerzett ismereteimet. Örömmel tartottam meg az előadásokat, és örültem, ha a záróvizsgákon, mély és alapos tudásról tettek tanúbizonyságot a hallgatók, mert úgy éreztem, ez egy kicsit az én munkámat is minősíti. Két év után a Járási pártbizottság politikai-szervezési osztályára kerültem, de az oktatáshoz, ismeretterjesztői feladatokhoz sem maradtam hűtlen. Megválasztottak az SZLKP járási bizottsága pártalapszervezete elnökévé. Ezt a tisztséget ez év februárjáig.

r

FJÚKOMMUNISTAK

vagyis az évzáró taggyűlésig töltöttem be.

A harmincnyolc éves Petrinec Gyula jelenleg a SZLKP Rozsnyói Járási Bizottság politikai-szervezési osztályának a vezetője. Ez az osztály irányítja, segíti és ellenőrzi a járásban a Nemzeti Front tömegszervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak a munkáját. Az ifjúsági szervezetekre különösen odafigyel, mert ahogy mondja: a SZISZ a szívéhez nőtt. Sohasem gondol azonban arra, hogy a fiatalokat előnyökhöz juttassa, ellenkezőleg, tőlük kétszeresen hatékony munkát vár el. Részleteiben is ismeri a SZISZ munkáját. Tudja, hogy a falusi szervezeteknél vannak a legnagyobb tartalékok, és ezek felemelkedéséért a helyi nemzeti bizottságoknak és a falusi pártalapszervezeteknek is többet kell tenniük a jövőben.

A Nemzeti Front képviselőtestületeibe történő választások előkészítése, megszervezése és lebonyolítása rá és az osztályra különösen Igényes feladatokat ró. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatairól beszélve azonban másra is kitér:

— Távlati terveink és feladataink a járási és kerületi párt- konferenciák, illetve a XVlI. párt- kongresszus határozataiból tevődnek össze. Már most is van azonban egy-két sarkalatos pontja a jövő tervezetének. Szükségszerűen és halaszthatalanul meg kell oldani Rozsnyó és környékének vezetékes Ivóvízzel való ellátását. A város további fejlődése és ú- jabb lakótelepek létesítése szempontjából ez a feladat meghatározó jelentőségű. Ugyancsak közérdek diktálja a járási kórház é- pítésének befejezését, és okvetlenül kell egy művelődési ház a járási székhelyen.

Család, pihenés, szórakozás — bizony kevés ideje van erre Petrinec Gyulának. Nem titkolja, hogy sokat köszönhet feleségének, Valériának, aki megértő, türelmes társ. Gyula szüleivel e- gyütt olyan családi hátteret teremtett számára, ahol mindig erőt meríthet a további munkához. Két kislányuk, Eleonóra és Beáta nagyon szeretnek apjukkal Játszani és a természetbe Járni. Már alig várják a nyarat, hogy útra keljenek, és a család együtt tölthesse a szabadságát.

— Jelen pillanatban legfontosabbnak tartom a bizonyítást. Felelősségteljes beosztásomban szeretnék becsülettel helytállni.

Polgári László (A szerző felvétele)'