Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-25 / 12. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A járható út Az SZLKP kongresszusán sok értékes fel­szólalás hangzott el. A küldöttek nagy ré­sze a gazdasági fejlődés dinamikájának fel­újítására összpontosította figyelmét. Nem új beruházásokat követeltek, hanem a bel­ső tartalékok kiaknázását és a dolgozók kezdeményezésének elmélyítését. Ilyen hangnemben beszélt Peter Colotka, a szlo­vák kormány elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a fejlett Ipari országokhoz képest nálunk az anyag- és energiaigényesség, valamint a nemzeti Jövedelem egy egységre számított élőmunka-szükséglete még mindig nagy. Vé­leménye szerint jelentős tartalékok vannak még a termelési szerkezet ésszerűsítésében, gyártmányaink műszaki színvonalának eme­lésében és minőségük javításában. Számos szlovákiai vállalat nem tudott eddig meg­felelni a világpiaci árak által jelzett Igé­nyesebb feltételeknek. Ezért elmondható az Is, hogy a gazdasági fejlődés meggyorsítá­sának Igen nehéz és felelősségteljes szaka­szához érkeztünk. Ez természetesen hosz- szú folyamat, de ez egyben az egyedül járható út Is. Aki Végighallgatta a kongresszus tár­gyalását, észrevehette, hogy hangsúlyt kap­tak a gazdasági kérdések szociálpolitikai összefüggései. Arról van szó, hogy a való­ban merész közgazdasági és műszaki ra­cionalitás dialektikus egységben van a tár­sadalmi és Ideológiai kérdések megközelí­tésével. A gazdasági változások a szocia­lista társadalmi viszonyok egészének fejlő­désével, emberközpontúsággal, a szocialista humanizmus elmélyítésével jellemezhetők. A kongresszus pozitívan értékelte a me­zőgazdaság dolgozóinak munkáját, ami ked­vező hatással volt az élelmiszergyártásra Is. Andrássy Sándor, a Légi (Lehnlce) Efsz elnöke ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a siker kulcsa a növénytermesztés tudomá­nyos Irányításában keresendő. Ehhez járult hozzá a műszaki fejlesztés Is. A légi szö­vetkezetben 1981 óta az átlagos hektárho­zam 8.36 tonnára növekedett. Ebben a szö­vetkezetben nagy felelősségtudattal láttak hozzá a hüvelyesek termesztése terén ki­tűzött feladatok teljesítéséhez Is. A lencse­termesztés Irányításával megbízott vállalat az 500 hektár területen a hektárhozamot 0,8-ról 2 tonnára növelte. Ezenkívül 800 hektárról évente két termést gyűjtenek be. A kongresszuson egyöntetű volt a véle­mény, hogy a népgazdaságban a mennyi­ségi mutatók helyét a minőségieknek kell elfoglalniuk. A népgazdaság szempontjából nem a folyamatban levő tervteljesftés rész- eredményeit, hanem a megvalósított ered­ményeket kell tekintetbe venni, az alap­anyagok minél nagyobb mennyiségű kiter­melése helyett az azokkal való ésszerű gaz­dálkodást előtérbe helyezni. Megállapítot­ták azt Is, hogy a kollektívák jövedelmé­nek a munka hatékonyságától kell függe- nle. Az Irányításban a közgazdasági mód­szerek alkalmazását, az árképzés, a finan­szírozás rendszerének tökéletesítését. Illet­ve költségcsökkentő ösztönzések kidolgozá­sát javasolták a felszólalók. Társadalmunk­ban a gondolkodás pozitív átalakulásáról tanúskodik az a tény, hogy a felszólalók gyakran használták a takarékosság kife­jezést. A kongresszust áthatotta a bírálat és ön- bírálat szelleme Is. Peter Colotka szélesebb összefüggésben követelte a felelős vezetők­től, hogy Idejében tárják fel a fogyatékos­ságokat. vonják felelősségre a rossz mun­kát végzőket, valamint a fegyelem és a jogi rendelkezések megszegőit. Strasser György A KONGRESSZUSI FEIADATOK IEUESÍTESEERT Jó kezekben a zászló A SZISZ NagykOrtösI (Veik? KrtíS) Járási Bi­zottsága az 1985-ben elért eredmények alapján a Jb Vörös Vándorzászlaját a Nagykürtöst Já­rási Nemzeti Bizottság SZlSZ-szervezetének ad­ta át. A járási nemzeti bizottság fiataljai Jo­gosan érdemelték ki ezt a szép elismerést. A Jnb SZISZ-tagJal beneveztek a Közép-szlo­vákiai kerület járási nemzeti bizottságai leg­jobb SZISZ-szervezetének címéért Indított ke­rületi versenybe, és a negyedik helyen végez­tek. Összegyűjtöttek 958 kg papírt, az Életfa és a Víz az életért — víz a szépségért ver­senyben a járásban elsők lettek. Tavaly előbb könyv-, majd bélyegktállltást, továbbá vetélke­dőket rendeztek. Beszélgetést szerveztek a szlovák nemzeti felkelés közvetlen résztvevői­vel, a ZENlT-mozgalom keretében beneveztek a géplrőversenybe. és soralkből négy önkéntes véradót Is toboroztak. A SZISZ-tagok politikai oktatásában 99 százalékos részvételt értek el. A Jnb SZISZ-esel a sportban Is felfigyeltet­tek magukra. Bekapcsolódtak a spartaklád- mozgalomba (közülük kilencen a strahovl sta­dionban Is felléptek!. Győztek a SZISZ Nagy­kürtös! Városi Bizottsága elnökének serlegéért rendezett lábtenisztornán, rendszeresen részt vesznek a különféle turisztikai rendezvényeken is. Bodzsár Gyula A Kassai (KoSica) Katonai Repiilöfőiskola SZISZ-szervezete is azok közé tartozik, a- melyeket az SZLKP kongresszusa alkalmá­ból magas kitíintetéshen részesítettek: be­írták éket az „Ifjú tettek a XVII. kong­resszus tiszteletére“ emlékkönyvébe. A 65 kitüntetett szervezet tagjai között tehát a katonát főiskola hallgatói is jelentést te­hettek a kongresszusnak a vállalt felada­tok teijesftéséről. Az iskolán tett látogatá- .som alkalmával lehetőségem nyílt bepillan­tani az ifjúsági szervezet életébe. Miro­slav M a n a százados, az iskola politikai dolgozója készségesen tájékoztatott e sajá­tos helyzetben lévő szervezet küldetéséről, munkájáról és az egyes alapszervezetek eredményeiről. — Hasonlóan, mint bármelvik más főis­kolán, nálunk is működnek SZISZ-alapszer- vezefek. Mivel ml a Csehszlovák Néphad­sereg kötelékébe tartozunk, sajátos hely­zetben van az Ifjúsági szervezetünk, de a civil szervezetekhez hasonlóan a mi felada­tainkat is a Szocialista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusa határozta meg. Tehát a ml dolgunk is. hogy szocialista módon ne­veljük társadalmunknak a fiatalokat. Ami a különbségeket illeti, nálunk nincs az if­júsági szervezetnek Iskolai bizottsága, ha­nem a két kar, a mérnöki-parancsnoki és a katonai-műszaki kar bizottságai közvetle­nül irányítják az egyes alapszervezeteket. — Ez a két szervezet milyen eredménye­ket ért el a múltban? — Éppen a napokban értékeltük munká­jukat az alapszervezetek évzáró gyűlése'n és a karok konferenciáin. Ezekre a kriti­kus szellem volt jellemző, valamint az a szilárd elhatározás, hogy javítsuk Ifjúsági szervezeteink munkáiét. Ezen kívül vala­mennyi alapszervezetben beszéltek arról, hogy mivel egészítsük ki a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére tett felaiánlásaln- kat. Ennek köszönhetően mind a két karon fellendült az Ifjú tettek mozgalom, amely már eddig Is meghatározta szervezeti éle­tünket. Tavaly különösen jó eredményeket értünk el a hazánk felszabadítása 40. év­fordulója tiszteletére szervezett rendezvé­nyeinkkel. Ezekre az eredményekre építet­tünk az ifjú tettek mozgalom kiszélesíté­sekor. A kettes számú kar tizennégyes alap­szervezete felhívással fordult Iskolánk va­lamennyi alapszervezetéhez, hogy válaszol­janak a Ján Kollár Katonai Alakulat és a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadé­mia fiataljainak a felhívására. E felhívás fő pontjai a katonai és a tanulmányi kö­telezettségek maradéktalan teljesítésére 1- rányultak. Az említett alapszervezet fiatal­jai például vállalták, hogy a téli szemesz­ter végén harminc százalékuk kitűnő, negy­ven százalékuk nagyon jó eredményt ér el, a többiek pedig javítanak az eddigi tanul­mányi átlagukon. Ha ez sikerül, az alap­szervezet tagjainak hetven százaléka meg­szerzi a Példás Diák címet. Az Emlékldéző nemzetközi ifjúsági stafétába is bekapcso­lódtak diákjaink. A kettes kar hallgatói jártak az élen. akik vállalták, hogv segí­tenek felderíteni a második világháború alatt a hazánk területe felett lezailott na­gyobb légi ütközetek pontos körülményeit és felkutatni a lelőtt repülőgépek marad­ványait. — Érdekelne az is. hogy milyenek a fel­tételeitek ehhez a miinkálinz. — Megítélésem szerint az ifjúsági szer­vezet munkájához a főiskolánkon megvan­nak az optimális feltételek. Természetesen a szervezeti élet és a munka szorosan iga­zodik a pilóták elméleti és gyakorlati ok­tatásához, valamint a katonai-műszaki kar specifikus rendeltetéséhez. Mindemellett az ifjúsági szervezet igyekszik jó feltételeket teremteni diákjaink szabadidejének helves kihasználásához is. Szén főiskolai klubunk van, amely központja a kulturális életünk­nek, de itt tevékenykednek a különböző műszaki szakkörök is. amely közül legnép­szerűbb a repülőmodellező szakkör. — Milyen feladatok várnak rátok az idén? — A Szocialista ifjúsági Szövetség IV. kongresszusa előtt legfontosabb feladatunk, hogy maradéktalanul teljesítsük a III. kong­resszuson kitűzött feladatokat. Nagyon fon­tosnak tartjuk, hogy a hallgatók 16 ered­ményeket érjenek el a tanulásban és a ka­tonai kiképzésben. A CSKP XVII. kongresz- szusát követő ídő,szakban még az eddiginél is jobban el akarjuk mélyíteni hallgatóink hazafias és Internacionalista nevelését. E- zenkívül bekapcsolódunk a NemzeM Front választási programjának teliesítésébe és a közelgő választások előkészítésébe. Kamoesai Imre Pártunk és ifjúsági mozgalmunk hagyományaiból A CSKP VIII. kongresszusának 40. évfordulójára Az új köztársaságért, a szocializmusért A munkásosztály Cseh­szlovákia Kommunista Pártjával az élén nagy szerepet Játszott a nem­zeti és demokratikus for­radalomban, ezért miután a szovjet hadsereg a ha­zai ellenállással karölt­ve felszabadította orszá­gunkat a fasiszta meg- izállás alól, jelentős kép­viselethez jutott az új demokratikus állam­ban. A CSKP az ország történelmében elő­ször dolgozott ki kormányprogramot, ame­lyet 1945. április 5 én hirdettek ki Kassán (KoStcej, é amely a nemzeti és demokra­tikus forradalom programja lett. Nem oldódott meg azonban a forrada­lom alapvető kérdése: a hatalom kérdése. A közös ellenség, a fasizmus legyőzése után fokozatosan ismét kiéleződött a burzsoázia és a munkásosztály közötti ellentét. A párt­ra várt tehát, hogy megvívja a hatalmi küzdelmet a felszabadult Csehszlovákia jel­legéért, gazdasági és külpolitikai Irányvo­naláért. Bölcs elgondolás volt, hogy nem orientálódott a hatalom közvetlen átvéte­lére, hanem a nemzeti front talaján a dol­gozók és a különböző erők összefogására támaszkodva arra törekedett, hogy a nem­zeti és demokratikus forradalom fokozato­san áfmenjen a szocialista forradalomba. Ebben a folyamatban fontos szerepet ját­szott a CSKP Vili. kongresszusa, amelyet negyven évvel ezelőtt, 1946. március 28— 31-0 között tartottak meg. A kongresszusra olyan helyzetben került sor, amikor egy­részt sikeresen tört előre a munkásosztály, másrészt a burzsoázia ellenállása is erősö­dött. Klement Gottwald kongresszusi beszá­molójában ezt a következő szavakkal jelle­mezte: „Elsősorban biztosítanunk kellett, hogy a felszabadult köztársaságban kellő mértékben érvényesüljön a nép akarata és hatalma, tehát éppen azé a tényezőé, a- mely a megszóllókkal vívott nemzeti sza­badságharc terhének nagyobb részét visel­te. Ezzel egyidejűleg, ugyanazoo érem má­sik oldalaként, meg kell akadályoznunk, hogy újból szóhoz és hatalomhoz jusson az az áruló klikk, amely a múltban a köz­társaságban uralkodott és döntő szóval bírt. Amint látják, nem kis feladat áll előttünk.“ A párt azonban sikerrel oldotta meg a feladatot. Nem dolgozott ki új Irányvona­lat, hanem továbbra Is a népi egység szi­lárdítását, a munkásosztály hatalmának ki­szélesítését és egy új, a nemzett és demo- ratlkus forradalom vívmányait figyelembe vévő alkotmány kidolgozását szorgalmazta. Az eddigi vívmányok megőrzésén túl to­vábbi jelentős Intézkedéseket Is követelt az ország politikai, gazdasági és kulturális é- letében. Ezt a fontos feladatot Klement Gottwald a következőképpen fogalmazta meg:.......va­lamennyi probléma és valamennyi feladat legfontosabbika az, hogy megtartsuk ét megszilárdítsuk bel- és külpolitikánk eddi­gi irányát, népi, demokratikus jellegét, va­lamint hogy következetesen végrehajtsuk és alkotóan továbbfejlesszük mindazt, amit nemzeti és demokratikus forradalmunk el- inditott." A párt abban az időben erős, az ország legerősebb pártja lett. Ezt bizonyították e- gyébként a májusi első szabad választások is, amelyekből győztesen került ki, és kor­mányt alakíthatott. A CSKP programja mil­liókat nyert meg, a felszabadulás után százezrével léptek a soraiba. A kongresszus Idején több mint egymillió tagja volt, Igaz, jobbára fiatalok, akik kevés vagy semmi­lyen tapasztalattal nem rendelkeztek a pártmunkában. A párt azonban módszeresen nevelte a tagokat, politikailag és eszmei­leg egyesítette ókét. A pártszervezetek mind nagyobb befolyást gyakoroltak az ország legnagyobb politikai, gazdasági és társadal­mi szervezeteiben. A CSKP a nép egységé­nek megszilárdítására törekedett. K. M. ÚTON AZ EGYSÉG FELÉ Az ifjúság a felszabadulás első perceitől felsorakozott azok közé, akik az új köz­társaság újjáépflését, népi és demokratikus alapokon való fejlődését tűzték ki célul. Mindenekelőtt egyre erősödött a törekvés az egységes ifjúsági szervezet megalakítá­sára, amely Csehszlovákia Kommunista Párt­jának politikáját támogatná. Prága ifjúsága mindjárt a májusi forra­dalom győzelme után nagyszabású manl- fesztáclőn fejezte ki elszántságát, hogy min­den erejét a haza szolgálatába állítja. Ezt kiáltványban juttatta kifejezésre, amelyben többek között ez állt: „Nem akarjuk, hogy egyesek fényűzésben éljenek munka nél­kül, mtg mások munkát keresve éhesen róják az utcákat. Mi tudjuk, hogy kormá­nyunk programja jó és a nép javát szol­gálja, jobb jövőt teremt az egész ország­nak, s ézért mi, fiatalok minden erőnkkel támogatni fogjuk megvalósítását. A ml If­júságunk lelkes, önfeláldozó és érdekmen­tes. Minden erőnket a haza szolgálatába állítjuk, mert tudjuk, hogy népünknek és kormányunknak mindenekelőtt a polgárok becsületes munkájára van szüksége.“ A hatalmas lelkesedés mellett sem hall- gathatö el. hogy a felszabadulás kiváltotta nekibuzdulás ellenére az Ifjúság a burzsoá pártok mesterkedése miatt meglehetősen megoszlott. Bár a fiatalok túlnyomó része tömegesen részt vett az ország újjáépíté­sében, és az Ifjúsági rohambrigádok mun­kája mozgalmunk történetének legfénye­sebb fejezetei közé tartozik, az eszmei és politikai fronton egész sor egymásnak el­lentmondó erő ténykedett. Az adott helyzet­ben fölöttébb szükség volt megteremteni az Ifjúság egységét. Az ifjúság megnyerése pedig egyik po­litikai erőnek sem volt közömbös. Lénye­gében a kommunista párt helyzete volt a legelőnyösebb, mert programjában az egész nép, tehát az ifjúság érdekeit Is figyelembe vette. Ebben a programban az egész ország létérdekeit védte és minden megnyilatkozá­sában az Ifjúság természetes jogait is han­goztatta. A párt befolyása nem Is maradt eredmény nélkül. A cseh és a szlovák országrészekben már 1945 végén kezdődtek az Ifjúsági szövetség kongresszusainak előkészületei. A CSKP ak­tív országépitö programja mind nagyobb bi­zalmat és rokonszenvet keltett a nép leg­szélesebb rétegeiben, következésképpen az Ifjúság körében is. 1946 első napjaiban megtartották a Cseh és a Szlovák Ifjúsági Szövetség járási és kerületi konferenciáit, amelyeken megvá­lasztották az új tisztségviselőket és a szá­mításba vett küldötteket. Mindegyik konfe­rencián egyértelműen az Ifjúság egysége és a kormány épftöprogramja mellett foglaltak állást. A Cseh Ifjúsági Szövetség és a Szlovák Ifjúsági Szövetség kongresszusuk előtt el­küldték küldöttségüket a Szovjetuniőba, hogy a Komszomol-szervezettöl értékes ta­nácsokat kapjanak a kongresszusok előké­szítéséhez és a két Ifjúsági szövetség tevé­kenységéhez. A Cseh Ifjúsági Szövetség 1946. március 21—23-án tartotta I. kongresszusát. A szer­vezetnek ekkor már majdnem félmillió tag­ja volt. A kongresszus fő feladata az Ifjú­sági szövetség új programjának, a szerve­zeti szabályzatnak és az egységes ifjúsági szövetség további tevékenysége Irányelvei­nek jőváhagyása volt. A kongresszus nagy lelkesedéssel üdvözölte a Koälcel Kormány- programot, s célul tűzte ez ifjúság egysé­gének megőrzését és aktiv részvételét a népi demokratikus köztársaság építésében. A Szlovák Ifjúsági Szövetség kongresszu­sát egy héttel később. 1946. március 28— 31-én tartották meg Partlzánskéban, (az akkori Bafovanyban). A kongresszuson oly nyíltan felléptek a demokrata párti ifjúsági rendbontói ellen, úgyhogy azok látva ve­reségüket, kénytelenek voltak elhagyni a tanácskozást. A szlovákiai Ifjúság is az egység megőrzése mellett foglalt állást, sőt, mindkét kongresszuson felvetődött annak a gondolata, hogy egyesíteni kell a két szö­vetséget és létre kell hozni a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget. K. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom