Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-18 / 11. szám

új ifjúság 5 A Fekete-tenger romániai part­vidéke a nagy nyári népván­dorlások idején már évek óta a csehszlovákiai turisták egyik leggyakoribb „végállomása“. A tengerpart csillogó, aprószemcsés homokja, a kiváncsi szemek elöl ]ól-rosszul eltakart nudista oázi­sok és a meghitt hangulatú, ro­mantikus üdülőközpontok, melyek az északi Mamaiától a déli Man- galiáig húzódó mintegy ötvenkilo- méteres sávban terülnek el, so­kunknak valószínűleg jól ismer­tek. Nyilvánvaló, hogy a száraz­földi embereket elsősorban a hul­lámzó, morajló tengervíz, a für­dés, a napozás vonzza ide, s gyak­ran alig figyel az öt körülvevő közelebbi-távolabbi környezetre. Kár, mert egy néhány órás séta az üdülőközpontokban, mondjuk az egész napos lubickolás után. Igen érdekes és tanulságos lehet. Akinek nincs kedve, annak még csak gyalogolni sem kell. Elég felülni a helyi „expresszre“, mely nem más mint egy autó vontatta hat-hét fürge, apró kocsiból álló szerelvény. Séta közben a csehszlovákiai látogatót különösen a modern é- pítészetl stílusok gazdagsága, a jó ízlés és a fantázia bősége, a múlt és a jelen, a környezet és az épületek harmóniája ragadja meg. A Konstancától délre elterü­lő üdülőközpontok, mindenekelőtt az Olimp és a Cap-Aurora, a kor­társ román építészet remekel, me­lyekről külföldi szakemberek is csak az elismerés hangján szól­nak. Az épületeket fákkal, virá­gokkal, zöld pázsittal teli parkok övezik, s így még a legnagyobb kánikulában is kellemes ott tar­tózkodni. Az említett két üdülő­központ szállóinak többsége atipi­kus épület. Már az elnevezésük is vonzó: Diamant. Rubin, Saflr, Onyx... és milyen más drága­követ ismer még az olvasó? Az Amfiteatru és a Belvedere nyolc­szintes lépcsős-teraszos épülete közvetlenül a tengerparton, vagy a Kagyló-szálló hengeres, plaszti­kus épülete a zöldövezetben a román építészek fantáziáját, öt­letgazdagságát és tehetségét bizo­nyítja. Minden tengerpartra igyekvő vagy onnan hazafelé jövő hazánk­fia valószínűleg legalább néhány órára megáll az ország fővárosá­ban Bukarestben. Érkezzék bár­melyik irányból, mindig keresz­tül kell mennie a várost körül­ölelő lakótelepeken. A Pantellmon, Colentlna, Drumul Taberel és fő­leg a legújabb Baneasa negyeden áthaladva rájön, hogy a városi lakótelepeknek sem kell feltétle­nül szürkéknek lenniük, ahogy ezt a hazai tapasztalatok után gondolta. A legszebb példa két­ségkívül Baneasa, Bukarest északi kapuja az Otopeni nemzetközi re­pülőtér, illetve Brassó felől. Az öt-hét emeletes házak arculata nagyon változatos, tagolt, tele er­kélyekkel, üveggel, fával és az alagsorban üzletekkel. A hagyo­mányos román építészeti elemek és a modern geometriai formák hatásos szimbiózisa valósult Itt meg. A vörös háztetőkön napele­meket helyeztek el, melyek nyá­ron hatvan-hetven Celsius-fokra hevítik fel a vizet a háztartások­ban, s takarítják meg a Romániá­ban ma nagyon hiányzó energiát. Bukarest központja is átalakul, napról-napra változik. A százhúsz éves fővárosi egyetem ízlésesen felújított klasszicista stílusú épü­lete töszomszéd.ságában a Nicolae Balcescu sugárúton a hetvenes é- vek elején elegáns, huszonnégy emeletes szállót építettek. Az In­tercontinental azóta is Bukarest egyik legsikerültebb épületeinek egyike, Mindjárt mellette fekszik a I. L. Caraglale Nemzeti Színház és művelődési központ. Többéves szakmai vita, huza vona és átépí­tés után az idén kapja majd meg végleges külső formáját, s nem kétséges, hogy megtekintése él­mény lesz. Alig egy ugrásnyira ettől a mai városközponttól az Unlrea tér mellett épül az ország HAGYOMÁNY ÍS KORSIŰSÍG (Romániai barangolások) és Bukarest 'új politikai közigaz­gatási központja. Ebben a nagy­szabású épületkomplexumban kap­nak majd helyet a legfelsőbb ro­mán párt- és állami szervek. A rendkívüli beruházás igényes é- pítkezés a legfelsőbb román párt­ós állami vezető Nicolae Ceauces- cu személyes védnöksége és fel­ügyelete alatt gyors ütemben ha­lad előre. Építészetileg ugyancsak érdekes és értékes a bukaresti metró. Az első hétkilométeres sza­kaszt 1979 decemberében nyitot­ták meg. A bukaresti földalatti vasút hossza jelenleg elérte a harminc kilométert. A földalatti egyes állomásai román gránitkő­vel vannak díszítve, melyben az ország aránylag gazdag és ezért gyakran használják a középületek­nél. Bukarest legújabb kórháza Marosvásárhely új központja a helyi színházzal Belvedere szállá a tengerpartod Romániai barangolásaim során mindenütt azt figyeltem meg, hogy az ottani építészek nagy elősze­retettel használják az épületek arculatának kialakításakor a he­lyi anyagokat, a fát és a követ. Az épületek köré zöld övezetet vonnak, melyből a víz sem hiá­nyozhat. Maga Bukarest is tele van parkokkal, fákkal, virágok­kal, A várost egykoron körülvevő mocsarak helyén ma nyakláncként kisebb-nagyobb tavak terülnek el, s jól szolgálják a lakosság üdü­lési igényeit. Romániáról szólva nem lehet megállni csupán a tengerpartnál vagy Bukarestnél, említést kell tenni a sok száz más városról, fa­luról, üdülőközpontról, melyek az ország minden táján megtalálha­tók. És az is természetes, hogy nem építenek mindenütt és első­sorban csak szállodákat, színhá­zakat, vendéglőket vagy közigaz­gatási központokat, hanem min­denekelőtt lakásokat. A román építőipar nagy sikere, hogy a má­sodik világháború után épült la­kásokban az ország mai lakossá­gának már mintegy a hetvenöt százaléka lakik. A legintenzívebb lakásépítés a hetvenes években folyt. Ekkor az állam körülbelül másfélmillió lakást épített, míg magánerőből több mint kétszáz­ezer lakás készült el. Az elmúlt ötéves tervidőszakban újabb nyolc- százezer lakás készült el, de a kö­vetkező időszakban már mérsék­lődik a lakásépítés üteme. Kisebb városokban alig van lakásproblé­ma. Bukarestben napjainkban át­lag két évet kell várni egy új la­kásra. A lakáskérdés tehát nagy­jából meg van oldva, nem így a lakások minősége, mely még sok kívánnivalót hagy maga után. Az utóbbi években a lakások döntő többsége a városokban épült. A vidéki lakosság városba települé­sének gyors, nemkívánatos tem­póját csak 1984—1985-ben sike­rült csökkenteni. Ez a helyzet azonban kiváltotta a kisebb váro­sok gyorsabb fejlesztésének szük­ségességét. Tervszerű fejlesztésülc a helyi hagyományokra támaszko­dik, s így sikerül megőrizni a városok egyedi arculatát, hangu­latát. Nagymértékben besegítenek a társművészetek is: falfestmények­kel, mozaikokkal, körplasztlkák- kal, a legkülönfélébb szobrokkal és szoborcsoportokkal mindenütt találkozunk. Romániában jelenleg mintegy ötszáz város van, míg 1950-ben számuk 148 volt. Évtize­dünk végéig a városi rangú tele­pülések száma a tervek szerint eléri a hétszázat. Ez azt jelenti, hogy 1990-ben az ország lakos­ságának már mintegy 65 százalé­ka lesz városlakó. Külön figyelemre méltók Romá­niában a városközpontok. Általá­ban hosszú szakmai viták ered­ményeképpen kapnak végleges formát a tervek. A hagyományost a korszerűvel harmonikusan egy­bekapcsoló, funkcionális, esztéti­kailag magas színvonalú és igé­nyes megoldások a mai romániai építészet bizonyítványai. Példa­ként említsük meg Nagybányát, Pitestyet, Craiovát vagy akár Ma­rosvásárhely új központját a mo­dern színházépülettel. Állítom, hogy a séta ezekben a városköz­pontokban mindenütt kellemes, hangulatos. A romániai építészek ugyanis azt vallják, hogy a jó é- pítészetnek mindenütt összhang­ban kell lennie a környezettel, annak hagyományaival és egyben meg kell felelnie a legkorszerűbb követelményeknek. Hogy ez a va­lóságban mennyire sikerül nekik, arról a legjobb meggyőződni a helyszínen. Kokea János Az SZKP Központi Bizott­sága Jökivánságait fejezte ki az Indiai Kommunista Párt XIII. kongresszusa küldöttei­nek. Az üzenet rámutat, hogy az indiai kommunisták bonyolult helyzetben tanács­koznak, antikorr a legagresz- szivabb imperialista körök folytatják a katonai fölény elérésére irányuló politiká­jukat és igyekeznek rákény­szeríteni akaratukat más népekre. A Saovjetiinió nagyra be­csüli az Indiai KP aktiv erő- feszfbéseit a békéért, az a- tomháboró ellen vívott harc­ban. Ez az erőfeszítés jelen­tősen hozzájárul a barátság és az együttmőködés fejlesz­téséhez és megszilárdításá­hoz India és a Szovjetunió között, ami megfelel a két orsztág népei alapvető érde­keinek, az ázsiai és a vi- lágbéke megszilárdításának —• hangsúlyozta a SZKP KB üzenetében.- ♦' ­A brit kormány elutasítot­ta az atomfegyverek 2000-ig történő teljes felszámolásá­nak a Szovjetunió által elő­terjesztett tervét. Margaret Thatcher kormányfő ezzel kapcsolatos levelét Moszkvá­ban Brian Cartledge nagy­követ adta át a szovjet kép­viselőknek. A levélben a kormányfő elutasítja azt a szovjet javaslatot, hogy a Szovjetunió és az USA eu­rópai közepes hatótávolságú nukleáris rakétáinak felszá­molásával párhuzamosan fa­gyasszák be egyebek között a brit nukleáris arzenált is. A brit konzervatív kor­mány így a messzemenően szovjet békejavaslatokkal szemben negatív álláspont­ra helyezkedett, s ezáltal Washington példáját követi.- ♦ ­A Nyugatnémet Szociálde-. mokrata Párt (SPD) Elnök­sége felhívta a bonni kor­mányt, hogy ne vegyen részt az amerikai „csillagháborús“ programban s azokban a tö­rekvésekben, hogy Nyugat- Európában is ehhez hason­ló katonai tervet alakítsa­nak ki. A januári szovjet leszere­lési javaslatokkal kapcsolat­ban az SPD elnöksége hang­súlyozta: ha a szövetségi kormány meg akarja győzni a közvéleményt politikájá­nak őszinteségéről, akkor arra kell törekednie, hogy azonnal leállítsák a közepes hatótávolságú rakéták tele­pítését az NSZK-ban és be­szüntessék az atomfegyver- kísérletet. Az SPD Elnöksé­ge sajtónyilatkozatában to­vábbá az új atomfegyverek elhelyezésének megszünteté­sére, valamint a műhold- romboló fegyverek és az űr­ben elhelyezett fegyverrend­szerek kipróhálásának le­állítására szólít fel. Brüsszelben tanácskoztak a közös piaci tagállamok kül- ügy- és pénzügyminiszterei. A külügyminiszterek tanács­kozásának középpontjában az EGK és japán kereske­delmi kapcsolatai álltak. A Közös Piac ismét sürgette kelet-ázsiai partnerét, hogy az eddigieknél jobban nyis­sa meg piacát a nyugat- európai termékek előtt. A miniszterek leszögezték, mi­előbb el kell érni. hogy csökkenjen japán SO milliárd dolláros kereskedelmi több­lete a közös piaci tagálla­mokkal szemben.- ♦ ­Az osztrák parlament fel­hívást intézett az amerikai Kongresszushoz, amelyben azt szorgalmazza, hogy az amerikai törvényhozók ne hagyják jóvá a nicaraguai ellenfnrradalmároknak szánt további pénzügyi segélyt. A felhívást az osztrák parla­mentben képviselt mindhá­rom politikai párt 68 kép­viselője irta alá. s elítélte egyben a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háborút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom