Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-18 / 11. szám

új ifjúság 4 B rnóban a vásárváros kiálUtócsarnokal idén február végén nyíltak meg elő­ször. Immár negyedízben rendezték az Autoprogress — Welding — Robot ki­állítást. A kétévenként zajló kiállítás vonzza a hazai és külföldi kiállítókat, látogatókat egyaránt. Az idén 2300 négyzetméterrel na­gyobb területen harminccal több kiállító várta az érdeklődőket, mint a legutolsó ren­dezvényen. Nem célunk a rangsorolás, de a Jövő szempontjából az autóipar új ter­mékei és a hegesztéstechnikai kutatások eredményei jelentőségükben nem érnek fel a robottechnika jelenével és távlataival fog­lalkozó Robot 86 kiállítással, ezért ezúttal csak ezzel foglalkozunk. FONTOS TUDNIVALÓK A termelés automatizálása és robotizálása a KGST-tagországok 2000-ig szóló műszaki­tudományos programjának kiemelt irányza­ta. Az automatizálás és robotlzálás igényes feladatokat ró az egyes tagországokra. Ne­hezen képzelhető el, hogy egy-egy ország Önerőből meg tudna birkózni velük. Ezért elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés, az Információcsere és segítségnyújtás. Ha­zánkat nem érte váratlanul ez a kihívás. A kutatás, fejlesztés, gyártás és alkalma­zás terén Is az élenjárók közé tartozunk. Az Ifjúság részt vállal a feladatok teljesíté­séből, ezt bizonyítja a robotok gyors ter­melésbe állítása fölötti SZlSZ-védnökség. A robotizálás továbbfejlesztése a nyolcadik ötéves tervidőszakban az .A 05-ös állami célprogramban fogalmazódott meg. Ennek értelmében az elkövetkező öt évben 7000 ipari robotot állítunk majd munkába, és összesen 3750 robotokkal felszerelt munka­helyet hozunk létre. Stratégiai célunk a végtermékek minőségének emelése, a mun­ka humanizálása a nehéz körülmények kö­zött, az Ipari robotok és a velük felszerelt munkahelyek további összetevőinek minő­ségi Javítása és a nem gépészeti technoló­giák robotizálása. Végső soron — mint ahogy azt a kiállítás számtalan példája is mutatja — az emberi munka megkönnyíté­séről, a munkatermelékenység növeléséről van sző. ROBOT — Dl SZEREPKÖRBEN A valóságban nagyon ritkán láttam ipari ■ robotot nem gépipari szerepkörben, ezért aztán a szögelő, festő és egyéb hasznos munkát végző robotokat bámuló tömegen átfurakodva minden gépembert jól megfi­gyeltem. Végül Is a svitl Tatrasvit n. v. kutatómérnökét Énekes Lászlót kértem meg, tájékoztasson a kiállított robotizált munka­helyről. — Nagy mennyiségben gyártunk különbö­ző nagyságú férfi- és női zoknikat. Ezeket csomagolás előtt még vasaljuk. E munka­helyen -- mutat hátra —, a múltban két nő dolgozott. Az egyik a zoknikat ügyesen felhúzta a vasformákra, a másik pedig a kemencéből kijövő darabokat szedte le és rakta csomóba — magyarázta az ötlet szer­zője. — Nos, gyakran megtörtént, hogy a meleg formák megégették a dolgozó kezét, ugyanis a kemencéből kijövet mintegy száz fok a hőmérsékletük. A munkahely tehát veszélyes volt az ember számára. A Pre- Sovi Fémipari Kutatóintézettel (VUKOV) e- gyüttműködve kifejlesztettük ezt a manipu­látort. amely a munkát játszi könnyedség­gel végzi el. Egy járulékos berendezés pe­dig megfelelő kötegben szállítja a zoknikat a gumiszalagra. — Ezek szerint két munkaerőt helyettesít ez a berendezés, de más előnyei is van­nak. Gondoltak-e arra, hogy esetleg más üzemek is szívesen fogadnák az elmés be­rendezést? — Valóban, nemcsak a munkaerő-megta­karítás a berendezés egyedüli előnye. Vég­eredményben két dologról van szó. Az e- gylk az elektromos szárítókemence. Fo­gyasztása csak a fele az eddig tőkés im­portból származó szárítókemencének. A má­sik a PR 04-es robot manipulátor. Átalakít­va és járulékos berendezéssel ellátva talál­mánynak jelentettük be. Azonkívül, hogy két munkaerőt pótol a berendezés, meg­szünteti az egészségre káros munkavégzést, mintegy húsz százalékkal emeli a terme­lékenységet. Nálunk már dolgozik egy pro­totípusa, az itt kiállított berendezés pedig a tizenkettőből való, amelyeket az év vé­géig akarunk fokozatosan üzembe helyez­ni. A KGST-tagországok részéről is nagy az érdeklődés. A karosszériagyór egy „munkása", a KUKA robot. SEGlTOlÄRSAINK A GÉPEMBEREK Énekes László mérnök; „Berendezéseink iránt a KGST-tagországok részéről is nagy az érdeklődés." EGY KÉT LÁTLELET Nehéz lenne átfogó képet adni a világ több országából érkezett robotok népes csa­ládjáról, ezért csupán egy-két érdekesség­ről szeretnék szólni. Talán a leglátványosabb munkát végző KUKA robotokkal kezdeném a sort. Egy karosszériákat gyártó csarnokban képzel­tem magam, ahol az emberek szinte el­rejtve, egy vezérlőteremből figyelik a mun­kát. A kiállított két robot egykedvűen „gü­rizett", különböző nyakatekert mozdulatok­kal végzett ívhegesztést, a másik ponthe­gesztést a karosszérián. Az idén az angol Berox Machine Tool Company cég „Camparm“ robotja kirobba­nó sikert aratott a kiállításon. A hidrauli­kus vezérlésű robot festékfújásra és kor­rózióvédelmi szerek felfújására alkalmas. Érdekessége viszont nem ebben rejlik, ha­nem a műszaki kivitelezésben. Kis túlzással azt is lehetne mondani — tökéletes az ana­tómiája, olyan mint az emberi kéz, vagyis szinte korlátlan a mozgási képessége. A program elhelyezése a vezérlőegységbe egy Az IRB-8-OS lengyel minirobot. Pavol Skripko mérnök: „Kitűzött céljainkat teljesítettük." ún. „tanítókéz“ segítségével történik. A memóriája négy-hat órás munkavégzésre e- legendő. (Vajon hol dolgozik az emberi kéz megszakítás nélkül hat órát?! — A szerk. megjegyzése.) A szocialista országok kínálata is gaz­dag, érdekes volt a kiállításon. Különösen a lengyel IRB-6-os mlnirobot váltotta ki a látogatók érdeklődését. Hat kiló a teher­bíróképessége. Az alkatrészek összeszere­lésénél, melyeket három tárolóból szedett össze, nagyon precíz munkát végez, hiszen 0—0,05 mm a pontossága. Sokan rajzolták, fényképezték, megmosolyogták, de képze­letben talán meg is simogatták ezt a kis „műszaki csodát“. Bulgária is több robottermékkel képvisel­te magát. Az RB-241 ipari robotol techno­lógiai alapműveletek automatizálására, pa- lettizálására és szerszámgépek kiszolgálá­sára tervezték. Húsz kilogrammot játszi könnyedséggel felemel, vízszintes, függőle­ges, de forgó mozgást is képes vele végez­ni. Derültünk a ROBKO elnevezésű gépem­berkén, melyet különbö;zö változatban di­daktikai segédeszközként szállítanak főis­kolákra, egyetemekre. Hazánkban ez ideig 20 darab van belőlük. HAZAI ÉRDEKESSÉGEK A hazai kiállítók között a már közismert VUKOV részlegén kívül meglepett a Martini Nehézgépgyár (ZTS) „tárlata“, amely tel­jesen újszerű elemeket is tartalmazott. Itt­hon szuperújdonságnak számít a kis mozgó robotkocsi, amely antennával fogja fel a központi vezérlőegységtől az utasításokat, és ezek értelmében négy robottal felszerelt munkahelyet szolgál ki. Az egyes művele­tek meghatározott program szerint zajla­nak. Az automatizált termelési rendszer ki- fejlesztésén több ifjúsági kollektíva dolgo­zott és dolgozik majd a jövőben is, mivel ez még csak prototípus, a rendszer pedig egy képzeletbeli gyár hasonmása. A cseh robotipar domináns képviselője a Strakonicei Motorkerékpárgyár. Elsősorban a Prob 10 robot tette népszerűvé a gyárat. Ebből száz darab üzemel főleg a cseh or­szágrészekben, de a Szovjetunióba is expor­táltunk már. Az Idei kiállításon megjelent a Prob család fejlettebb változata, a Prob 20 ipari robot. A gyár képviselője a követke­zőket mondotta a robotcsalád legújabb ter­mékéről; — Főleg abban különbözik elődjétől, hogy teherbíróképessége kétszeres és hat prog­ramozott pontja lehet egy tengelyen az előző néggyel szemben. Saját fejlesztés e- redménye az RSB-01 vezérlőegység is, mely paramétereiben szintén meghaladja az elő­ző típust. Ez itt egy kilépő ellenőrzést biz­tosító munkahely. A robot gravitációs táro­lóból veszi ki a kész munkadarabot, helye­zi a mérőberendezésbe, és a mérés ered­ményétől függően osztályozza őket. A Prob 20-nak ez a protoflpusa; a sorozatgyártás 1988-ban kezdődik. A CSÚCS A nemzetgazdaság egyes ágazatainak ro botlzálásával megbízott preSovl vállalat há za táján bőven akadt látnivaló. A 14 kiállí tott robot között megrendelésre készült da rabok is akadtak. Ilyenek voltak a leg újabb generációjú APR 40 adaptív ipari ro botok. Az egyik a targoncák vázát negesztl majd a Desta domaílicel üzemében, a má sik pedig a Poprádi Vagongyárba kerül, Mindkét gép idén kezdi rendeltetési helyén a munkát. Itt találkoztam a VÜKOV SZISZ-szerve- zete üzemi bizottságénak elnökével, Vincent Periíel mérnökkel. Az ö munkaköréből ki­folyólag a nemzetközi kapcsolatok, a tu­dományos-technikai együttműködés szak­embere. — örülünk, hogy a fiatalok múltban ki­fejtett aktivitásának itt a kiállításon is van­nak nyomai. Itt találhatók például a kuta­tóközpontok ifjúsági kollektíváinak díjnyer­tes termékei. Nem kis örömünkre itt vannak a mi termékeink is, az APR 2,5 és .APR 20 adaptív ipari robotok, valamint az AM 80- as moduláris rendszer. A jövőben aktív részt vállalunk az A 05-ös állami célprog­ram teljesítésében, ezenkívül módszertani és információs tevékenységet is végzünk, nem beszélve az ifjú szakembergárda nevelésé­ről. Márciusban két nagyobb akcióra is ké­szülünk, mégpedig az ifjú programozók ZENIT-versenyére és a fiatal tervezők egy­hetes találkozójára. Ugyancsak a VÜKOV részlegén találkoz­tam Pavol Skripko mérnökkel, a SZISZ SZKB robotika szakosztályának elnökével, aki kérésre egy számítógépes adatbankból minden megtervezett és beszerelt robot, il­letve munkahely műszaki adatait fel tudja Idézni, és ennek alapján tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Ez a „Robotech“ társu­lás ténykedésének egyik részeredménye. (A Robotech ez ideig 33 termelő, gyártó, kar­bantartó és egyéb üzemek társulata. — A szerk. megjegyzése.) — Milyen a SZISZ részvétele a Robotlka- programban? — kérdeztem Skripko mér­nököt. — A Robotika program a 07-es állami célprogram konkrét formája. A kutatás, fej­lesztés, tervezés, gyártás, üzemeltetés folya­matának lerövidítésén 173 Ifjúsági ésszerű­sítő brigád, munkakollektíva, ifjúsági szo­cialista munkabrigád dolgozik. Kitűzött cél­jainkat messzemenőkig teljesítettük. Az el­következő évek feladaia a 05-ös állami cél­program. Polgári László A szerző felvételei A PROB robotcsalád legújabb képviselőjét 1988-ban kezdik gyártani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom