Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-18 / 25. szám
M ahal Kita tagalog nyelven azt Jelenti, hogy szeretlek, tagalogul pedig 'a Fülöp-szigeteken beszélnek. Erre a szépséges szóra a manllai Bureau of Quarantino Port Area két aranybőrű nővérkéje, Ilumi- nada dela Cruz és Leant Salgado tanítottak meg néhány perccel azután, hogy a szerénységemet Is szállító szovjet óceánjáró hajó fedélzetére léptek még kikötés előtt. Ellenőrizték, hogy a hajón tartózkodó tengerészek és utasok eleget tettek-e kolera és feketehimlő elleni oltási kötelezettségüknek. Nekem úgy tetszett ezen a páradús novemberi estén — a hőmérő higanyszála 30 Celsius-fokot mutatott —, hogy szinte búg a hangjuk, a tekintetük pedig rabul ejtően igéző. Angolul is Jól beszéltek, s mivel kölcsönösen szimpatikusnak találtuk egymást, a hajó bárjába Invitáltam őket. Magyarral eddig még nem találkoztak, s meglepetten vették tudomásul, hogy ennek a fordítottja is igaz: ők az első filippinók, akiket megismerhettem. Megtudtam tőlük, hogy a kereken 300 ezer négyzetkilométeres hazájukban negyvenvalahány millióan élnek, és habár tagalogul beszélnek legtöbben, országukra a soknyelvűség is jellemző. Nem titkolták, hogy meglehetősen nehéz az élet még az ország legészakibb s egyben legnagyobb kiterjedésű szigetén. Luzonon is, ahol a sok millió lelket számláló főváros, Manila is található. A szigetországban dél felé haladva azonban még forróbban süt a nap, s még nyomasztóbb a szegénység. Ök azonban mégsem panaszkodhatnak, hiszen van tisztes munkájuk, s habár fiatalok, tisztában vannak azzal, hogy korábban — amikor még gyerekek voltak — sokkal többen éltek a létminimum alsó határa alatt, mint mostanság, amikor Is ráadásul puskaporos a hangulat. A kikötőből erőltetett meneteléssel a város központja felé lépkedve tíz perc sem kellett ahhoz, hogy a fl- lippinók lánglelkű forradalmáráról elnevezett Dr. Jósé Rizal térre érjek. Meghatottan álltam hatalmas emlékműve előtt, amelyet azon a helyen emelt a hálás utókor, ahol a spanyolok kivégezték a XX. század hajnalán. S tették ezt közvetlenül azután, hogy a siralomházban házasságot köthetett szerelmével ez az intellektuális forradalmár, a XIX. század szülötteinek egyik legnagyobb szellemi és hazafiúi‘óriása. Halála olaj volt arra a tűzre, amely az idő tájt már a legtöbb filippinó szívében lobogott a gyűlölt spanyol hódítók és a klérus uralma ellen. Trópusi táj lévén, itt napnyugta után éled igazán az élet — győződhettem meg erről ezen a téren is. A hatalmas fikuszfák, pompázatos szökőkutak és megvilágított vízmedencék gyönyörűségével legfeljebb a filippinó hölgyek egzotikus szépsége vetekedhet. Utcai árusok gyertyalánggal világított asztalkán cigarettát és borotva- pengét kínáltak megvételre, másutt piciny gyermek aludt rongyos ágyékkötőben a mocskos járdán. A sört viszont Jéghidegen szolgálta fel a pincér egy olyan talponállónak sem mondható ivóban, amelyről azt hittem, hogy csak Rejtő Jenő fantáziájában létezhet. A gazdagabb áruválasztékú üzletekre vigyázó fegyveres őrök lezser- sége mosolyt csalt arcomra. Egyi- kük-másikuk nem csinált magának gondot abból, hogy a cipőjét levéve szunvókáljon. Nők és férfiak egyaránt lenge öltözékben járnak. Az arányos termetű, vakítóan fehér fogsoré, mandulaszemű, cseresznyeszájú és mosolygós nők szívélyesek, s nem tartják aszfalt- betvárnak az idegent, aki megszólítja őket. Jártam a dr. Jósé Rizsiről elneveA pálma itt lépten-nyomon megtalálható Ahol Magellán élete véget ért tusok száma, s hogy ezek mind rokonságban vannak a maláj-polinéziai nyelvvel. A Magellán által felfedezett filippinók — Magellán itt vesztette életét egy értelmetlen csatában, amikor már megtette rettenthetetlen tengerészeivel a Föld körüli út nagyobbik részét —éljenek azok a Fülöp- szigetek bármelyik szigetén, egyazon népből valók. Egységüket a XVI. században ide érkező spanyol hódítók bontották meg, éket verve Luzon, VI- sayas (a középső szigetek) és Mindanao lakossága között. A spanyolok azon voltak, hogy ráerőszakolják a kereszténységet a szigetcsoportok északi lakosságára, ami sikerült is nekik. De nem sikerült áttéríteniük Mindanao és Sulu muzulmán filippl- nóít, akik a XIV. század közepe óta követték az izlám vallást. A spanyolok büntető expedíciókat indítottak Luzonból és Visayasból származó fl- lippinó katonák bevonásával, ezzel is szítva a népen belüli ellenségeskedést. Természetesen nem maradtak adósok a Mindanaon élő mohamedán filippinók sem, akik rajtaütéseik során eljutottak Luzon északi partjáig is. A gyarmati hatalmak elleni elhúzódó harc — három évszázadon át a spanyol behatolók ellen Mindanaon és közel két évtizeden át az amerikaiak ellen — borzalmas vérveszteséggel járt, s kihatott a muzulmán közösségek fejlődésére — mondhatni azt is, hogy sarokba szorítva azt. Az utóbbi évtizedekben károsan hatott rájuk az is, hogy mind többen vándoroltak az északi szigetekről a muzulmánok lakta Mindanaora — akik okkal tarthatnak attól, hogy a részarányuk csökkenésével hovatovább kiszorulnak ősi földjükről. Marcos, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke 1972-ben úgy érezte, hogy valóságos puskaporos hordóvá változott számára Mindanao, s ezért elrendelte az ostromállapotot. Azóta több mint tizenkét év telt el, s Aquino meggyilkolása óta, nemcsak ez a hatalmas déli sziget, hanem az egész ország lakossága lázong követelve a demokráciát. Martinkő Károly Mindanaon, az ország második legnagyobb szigetén az ipar csak mutatóban található, a lakosság legfeljebb 20 százaléka világíthat villamosenergiával, a tasadayok személyében kőkorszaki körülmények között élő emberi törzs Is található ott. A muzulmánok lakta vidéken pedig hétezer filippinóra legfeljebb egy orvos jut, de az is inkább csak mutatónak. Manila éjszakai- képét ismertem meg először. Ha nálunk annyi fegyveres ember — katona, rendőr és fegyveres őr — mutatná magát nemhogy éjszaka, de akár nappal is, mint ebben a távol-keleti metropolisban, azt hinnénk, hogy kitört a harmadik világháború. Nem mertem ezen az éjszakán taxiba ülni, mivel egyik világjáró tudósunk véleménye szerint idegennek — s kivált éjszaka — ez cseppet sem veszélytelen. zett gyermekparkban. A műanyagból s még ki tudja, miféle anyagokból készült állatok tömege található itt olyan nagyságban, hogy például a víziló szájában akár tíz gyermek is beszélgethetne egymással. Láttam ott családi háznak is beillő teknősbékát, s olyan polipot, amelynek egy-egy csápja harminc-negyven méteres csűzda. A repülőtérre érve néhány órát tölthettem a tőszomszédságában levő skanzenben, s megcsodálhattam az óriás tengeri akvárium lakóit, továbbá a Hagyományos Kultúrák Múzeumának látnivalóit. A múzeumot — amely állítólag Marcos elnök feleségének álmaként valósult meg — 1972. február 14-én Suharto asszony, az indonéz elnök felesége avatta fel. Marcosnénak az volt a célja, hogy a Manilában tranzit utasként érkező külföldiek rövid tartózkodásuk során is bepillanthassanak e hatalmas szigetország népeinek életébe. A múzeumot körbejárva tudtam meg azt is, hogy a muzulmán vallás száz évvel a spanyol hódítók megjelenése előtt terjedt el Mindanaon és a környező szigeteken. A múzeum mintegy hatvan népcsoport kultúráját mutatja be, amelyek sorában a Mindanao déli részén, a barlangokban élő tasadayok is találhatóak. Róluk 1971-ben szerzett először tudomást a nagyvilág. Amikor az expedíció tagjai'rájuk bukkantak, saját nyelvüket beszélték és kőszerszámokat használtak. Akkor huszonötén voltak, azóta remélhetőleg sokkal többen. A civilizáció áldásaiból csupán a kést fogadták szívesen. A múzeumban értettem meg, hogy a filippinó egy nép, mégis nyolcvan az általuk beszélt jelentősebb dialekA főváros új negyedében új ifjúság 5 Moszkvában értekezletet tartottak a tudományos műszaki haladás kérdéseiről, melyen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára „Pártunk gazdaságpolitikájának kulcsfontosságú kérdése“ címmel tartott beszámolót. Mihail Gorbacsov utalt arra, hogy minden kdmmunis- ta és az egész szovjet nép egyértelműen támogatja az SZKP KB áprilisi ülésének határozatait. Ezen az ülésen fogalmazták meg az ország gyorsított ütemű szociális és gazdasági fejlesztésének koncepcióját a tudományos műszaki haladás alapján. A to. vábbiakban rámutatott: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek összehívni ezt a tanácskozást még az SZKP XXVII. kongresszusa e- lőtt, mert e téren haladéktalan intézkedések foganatosítására van szükség. A központi bizottság hangsúlyozta a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításának fontosságát, de nem csupán a gazdasági növekedés ütemének a meggyorsításáról van szó. „Fejlődésünk új minőségéről, a stratégiai fontosságú irányok gyors előrelépéséről, a termelési szerkezetváltásról, az intenzív módszerekre való áttérésről, a hatékony irányítási formákról és a szociális kérdések tökéletesebb megoldásáról van szó“ — mutatott rá Mihail Gorbacsov. A továbbiakban az élet területén elért számos eredményről szólt, amelyek kétségtelenül a szocializmus e- lőnyeit igazolják. A TASZSZ szovjet hírügynökséget felhatalmazták az alábbi nyilatkozat közzétételére, amelyből rövid részletet közlünk: Ronald Reagan amerikai elnök június 10 én az Egyesült Államoknak a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról szóló megállapodásokkal és szerződésekkel kapcsolatos politikájáról beszélt. Az elnök nyilatkozata egyértelműen alátámasztja, az Egyesült Államok kormánya továbbra is úgy kíván eljárni, hogy szétverje a lázas nukleáris fegyverkezést fékező szerződésrendszert, s ezt azzal kezdte, hogy aláássa a szovjet-amerikai SALT—2 szerződést. Ismeretes, az amerikai vezetés az utóbbi időszakban lázasan kutatta, miként lehetne felszámolni azokat a korlátozásokat, amelyeket e szerződés tarta'maz- Azt a változatot, amely szerint az amerikai fél továbbra is megtartaná a SALT—2 rendelkezéseit, teljesen elvetették, mivel nem felelt meg a kormány katonai stratégiai céljainak. Tekintettel azonban az USA-ban magában, valamint a szövetségesei körében és az egész világon uralkodó hangulatra, az E- gyesült Államok kormánya kockázatosnak tartotta volna, hogy nyíltan felmondja kötelezettségeit. Ezért olyan megfogalmazáshoz folvamo. dott, amely leplezi a Fahér Ház döntésének valódi értelmét. Ennek következtében az amerikai kormányzat megkezdte a fokozatos eltávolodást a szerződéstől és egyik kitételét a másik után adta fel. A szerződés létfontosságú megállapításait aszerint szándékozik eltávolítani, ahogyan azok fékezni fogják a stratégiai fegyverek fejlesztését és gyártását célzó programjaikat. Sőt mi több, az Egyesült Államok a szerződés megtartásának feladását ürügyként használja ki a fegyverkezési programok gyorsított megvalósítására. Az elnök nyíltan kijelentette, utasítot- U a Pentagont „az Egyesült Államok stratégiai erői korszerűsítési programjának bővítésére.“ i
