Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-19 / 8. szám

új ifjúság 8 Az idei neves zenei évfordulók vonu­latában az első állomás Georg Friedrich Händel, aki a szászországi Halléban szü­letett 1685. február 23-án. Apja jómódú sebész-borbély volt Ágost szász herceg szolgálatában. rA XVII. század puritán polgári né­zeteit valló chírurgus a zenész mester­séget nem tartotta igazi élethivatás­nak, s így Georg Friedrichet jogi pályá­ra szánta. Kimondottan csalódást oko­zott számára, hogy fiánál már korán megnyilvánult a zenéhez való vonzalom. Amikor azonban a herceg meghallja a hétéves fiú orgonajátékát — a sors fur­csa fordulata, hogy szeme világát vesz­tett aggastyánként is az orgonához tér majd vissza —, megtörik az apa ellen­állása, s hajlik rá, hogy fiát zenei ok­tatásban részesítse. Így kerül Georg Friedrich Halle város orgonistájának növendékei sorába. A tanító hatása és műveinek stílusa befolyásolja a leendő muzsikust. Apja halála után az ifjú Händel úgy döntött, hogy apja emlékének adózva a gimnázium után jogon folytatja tanul­mányait. Egy év múlva azonban már a német opera fellegvárában, Hamburgban találjuk a 18 éves muzsikust, Az új kör­nyezet és a baráti kör nagyban tágí­totta Händel látókörét, amelynek ered­ménye az lett, hogy három év után Hamburgot is elhagyja — pedig már színre vitték az első operakompozíció­ját s Itáliába távozik. Első állomá­sa Velence, az akkori Itália zenei fővá­rosa, ahol már fél évszázada működött operaház. Innen útja Rómába, Nápoly­ba, majd Firenzébe vezet, négy évet tölt olasz földön. Ez az időszak rányomta bélyegét életének eljövendő évtizedei­re, megismerkedett a kor legnagyobb zenei egyéniségeivel, és elsajátította az olasz zene és opera stílusát. Az ered­mény mintegy negyven opera. Innen ne­ves operakomponistaként távozik, és huszonöt évesen Londonba érkezik. Ak­kor még nem is sejti, hogy ez az ország lesz majd második hazája, s az angolok szinte saját zeneszerzőjüknek fogják te­kinteni, s nem is jogtalanul, mert teljes életét a Szigetország zenekultúrájának szentelte. Sőt abban a kiváltságban ré­szesült, hogy Shakespeare-vel átellen- ben a Westminster apátság kriptájában alussza örök álmát. Angliában, ahol zenei téren éppen légüres tér kezdődött, tárt karokkal fo­gadják. Henry Purcell (1658—1695f az angolok legnagyobb muzsikusa, akinek Benjamin Brittenig három évszázadon át nem volt követője, már tíz éve ha­lott, pedig Londonban van akkor Euró­pa egyik legjobb olasz énektársulata. Kapóra jött hát egy muzsikus, akinek olasz stílusban írott operáját a társulat sikerre vitte. Kezdetben udvari muzsi­kus, majd egy színházi vállalkozás élé­re áll, és ezzel kezdődik életének kez­detben dicsőséges, termékeny, de egy­ben roppant küzdelmes és később meg­próbáltatásokkal terhes negyedszázada, amely végül is teljes anyagi csőddel és egészségének összeomlásával zárul. Háromszor alakít új, olasz énekesek­ből verbuvált operatársulatot, három­szor indul harcba a közönséggel és a művészekkel. Egymásután írja újabb és újabb remekműveit színházának, de mert képtelen megharcolni a konkurrenciával és az intrikával, végül is vereségét szen­ved, tönkremegy. A munka és a gond kikezdte szervezetét, amely felmondja a szolgálatot. Händel ekkor már túlvan az ötvenen, s amikor a megpróbáltatások legmé­lyebb szakadékába süllyed, újra erőre kapva megkomponálja élete fő művét, a Messiást, amely megalapozza világra­szóló hírnevét, s amely ma is egyet je­lent a szerző nevével. De ez már nem színpadra szánt opera, hanem koncert­termi előadást igénylő oratórium. A Themze-parti város megtagadta fo­gadott gyermekét, s így nem csoda, hogy Händel elfogadja az írországi helytartó meghívását, és Dublinba megy, ahol sze­retettel fogadják Itáliában töltött ifjú évei mellett életének legboldo­gabb korszaka ez az írországi „közjáték“. Londonba visszatérve nyu- godtabb alkotó korszaka következik, s kilenc év alatt megalkotja és bemutat­ja 15 oratóriumát, s amikor az utolsón, a Jephtán dolgozik, újabb tragikus sors­csapás éri: elveszíti látását: Az az em­ber, aki egész életében a fényt, a ter­mészetet, a ragyogást szerette, annak most Sámsonként az örök sötétséggel kell harcolnia, majd megbékülnie. Sor­sát kezdetben nehezen viseli, de aztán lassanként visszakapja életkedvét, s ő maga is visszatér ifjúkori hangszeréhez, az orgonához. Mert játszani, csodálato­san improvizálni most is tud, s így or­gonájához haláláig hű marad, amely 1759. április 14-én vet véget hányatott életének. Händel óriási művet hagyott az utó­korra. Operáin, oratóriumain kívül ren­geteg énekes kamarazenét és hangsze­res zenét is komponált. S mint az é- letben a fény és a természet szerelme­se volt, boldogság, fenséges nyugalom, fény, öröm és erő árad zenéjéből is. Es milyen furcsa ellentmondása a sorsnak, hogy sokáig Händel volt a követendő példa, s aki annyi zenés színpadi mű­vet komponált, lassan ezen a téren me­rül feledésbe. Ha ma végignézzük a vi­lág operaházainak műsorát, bizonyosak elvétve akadunk egy-egy Hündel-műre. De ez nem művei értékének csökkené­sét jelenti, hanem azt, hogy a roman­tikával megindult- egy stílusváltó irány­zat, amely nehezen tudja követni a ba­rokk opera stílusjeleit. Ezzel szemben oratóriumainak és zenekari kompozí­cióinak előadása ma is jeles 'ünnepe a koncertéletnek. Varga József Az idény ötödik bemutatója a MATESZ színpadán Örömmel üdvözöljük újra Osvald Zá- hradníkot, a neves szlovák drámaírót, akinek harmadik színművét láthatjuk színházunkban. A Prelúdium mollban, a- melyet a Magyar Területi Színház Tűzi­játék címmel mutat be 1985. február 22-én a Komáromi (Komárnoj Szakszer­vezetek Házában, figyelemreméltó mai témát tár elénk. Három nemzedék ta­lálkozik egymással a játék folyamán, mégsem generációs problémát boncol­gat. Cselekménye inkább esztétikai és etikai kiegészítői hétköznapi vitáink­nak, amelyeknek áttekinthető formát, e- gyóni ízt, dramaturgiai rendezettséget és definiálható rendezői egységet kölcsö­nöznek a közreműködők. Életfelfogás és magatartás érződik a párbeszédek­ből, és stilizált jelleggel éppen a nem­zedékek egymás mellé és egymással szemben állításával kerülhet az előtérbe a szerzői közölnivaló, és vonható le az ésszerű végkövetkeztetés. A szereposztás jónak ígérkezik. Az apa: Bugár Béla, Bánovszky: Bugár Gás­pár, Dr. Rém: Dráfi Mátyás, Jakab: Ho- locsy István, Janka: Varsányi Mária (másodszereposztásban: Dér Lívia), Pé­ter: Racskó Dezső, Nagyi: Ferenczy An­na, illetve Lőrincz Margit, Anya: Né­meth Ica, Pincér: Tóth László. Jelmeztervek: Gabriella Duchoftová- -Krajcoviöová, díszlet: Kopőcs Tibor, ze­nei munkatárs: Matus János és Hanzsér Árpád, a darabot fordította: Miklósi Pé­ter, rendező: Takáts Ernőd. '(szuchyj ÚJRA A CSÚCSON Hét év hallgatás és elfelejtettség után ismét népszerű Tina Turner. A What’s Love Got to Do With It cimű da­lával a világ top-listáinak élére került. Ezzel a leme­zével sikerült hosszú pályafutása alatt elsű Ízben elér­nie a legnépszerűbb dal címet az Amerikai Egyesült államokban. Tina Turner, a „fekete muzsika“ kiváló művelője ma 43 éves. Volt férje, Ike Turner fedezte fel, s első fel­vételüket 1960-ban készítették, majd Ike and Tina Turner néven váltak ismertté a popzenében. Első lemezük (A Fool for Love) mindjárt a slágerlistára került. Zené­jükben az ősi néger dallamok, a blues és a soul motí­vumai egyaránt megtalálhatók voltak. Hosszabb sikeres közös szereplés után 1976-ban fel­bomlott a kapcsolatuk és a házasságuk is. A válás után Tina rákényszerült, hogy elvállalja a „bemelegítő“ éne­kes szerepét népszerű énekesek műsora előtt. Jelenlegi slágerét is tavaly egész nyáron át énekelte Richie Lio­nel előénekeseként. Szinte hihetetlen, hogy egy énekesnő több hónapon át előad egy dalt, s abban nem ismerik fel a világslá­gert. Csak amikor Londonban a Private Dancer című albumának felvételei folytak, a producerek ajánlatára jelent meg a dal kislemezen is. Az album sikert ho­zott, egymillió példányban kelt el, * a kritikusok is el­ismerően nyilatkoznak róla. A róla való dal, illetve kis­lemez pedig a sikerlista élére került. Negyven-valahány éves korban ritka az ilyen vissza­térés a popzenében. Tinának sikerült. A Rolling Stones gitárosa, Keith Richard azt mondta róla, hogy Tinának jelenleg több az energiája, mint húsz évvel ezelőtt. Az énekesnő az újságírók zaklatáséra pedig elmondta: már belefáradt a szokványos kérdésekbe, hogy mi a titka fiatalosságának. Énekeljenek, izzadjanak, sikoltozzanak, ugráljanak, táncoljanak a színpadon húsz évig, s akkor majd önök is így fognak kinézni, mondta keserűen. Tina Turner tehát ismét a csúcson van. Üjabb sikere után filmszerepeket is felajánlottak neki. Tina egyéb­ként már első karrierje alatt is vállalt filmszerepet. A Tommy című filmben ő alakította a kábítószer-király­nőt. Most Ausztráliában forgatják vele az Útonálló cí­mű film folytatását. A napokban a komáromi (Komárno) járás­ban tettem egy kisebb körutat, hogy meg­tudjam, hogyan dolgoznak a hosszú téli hónapokban az ifjúsági klubok, s természete­sen a szervezetek is. így kerültem el Naszvad- ra (Nesvady), ahol a falu ifjúsági szervezeté­nek elnökével, Mária Feldinskával beszélget­tem eredményeikről, terveikről és természete­sen a gondjaikról is. — Most elsősorban a sport- és kulturális ren­dezvények jönnek számításba. A szervezet vezető­ségének a gyűlésein, amelyeket mindig a hónap elején tartunk, dolgozzuk ki az egész havi tevé­kenységünk tervét. A téli hónapokban leggyakrab­ban asztalitenisz- és sakkversenyeket szervezünk. Á pioníroknak külön sport- és kulturális rendez­vényeket szoktunk szervezni. i—. Milyen feltételeitek vannak mindehhez? — Elmondhatom, hogy jók. Eddig főleg az ifjú­sági klubunkban dolgoztunk, de elég gyakran i- génybe vettük a népművelési otthon létesítményeit is. i—• Úgy hallottam, hogy ifjúsági klubotoknak elég gyakran költözködnie kellett?, — Igen, ugyanis az ifjúsági klub eddig az a- lapiskola régi épületében működött, majd ezt a helyiséget elvették tőlünk, így kerültünk vissza a művelődési házba. Itt megkaptuk az agitációs köz­pont helyiségét, s azt szeretnénk most klubnak berendezni. TÉLI PILLANATKÉP Ä legnagyobb népszerűségnek az ifjúsági szerve­zet elnökének a serlegéért kiírt verseny örvend, de fiataljaink a többi versenybe is szívesen bekap­csolódnak. Továbbá kiemelném a vetélkedőket, a különböző ismeretterjesztő előadásokat, a táncházakat és még sorolhatnám azokat a rendezvényeket, amelyek a fiataljaink szabadidejének helyes eltöltését hiva­tottak elősegíteni. i—! Milyen az érdeklődés a rendezvények iránt?] ■— A kulturális rendezvények vonzzák a lakos­ságot. Fiataljaink igénylik a rendszeres szórako­zási lehetőségeket. Amint már említettem, népsze­rűek a diszkók és a különböző műsorokkal egybe­kötött mulatságok, de szép számban eljönnek a vetélkedőinkre is. Nagyon örülünk annak, hogy e- zeken a rendezvényeken nemcsak nézőkként, ha­nem aktív résztvevőkként is ott vannak. — Kire lehet számítani? Vagytok elegen a mun­kára? — Szervezetünk ötvenkét tagjából harminc re­gisztrált tag. Főleg a törzstagjainkra számíthatunk, ők sokat segítenek a falunk pionírcsapatainak is. *—i Mikorra készül el?, (— Az ifjúsági klubot minél előbb be szeretnénk rendezni. Remélem, hogy két-három hónap múlva már minden a maga helyén lesz. <—! Ez a gyakori költözés nem nyomta rá a bé­lyegét a munkátokra?, <— A vándorlás minden kétséget kizáróan ked­vezőtlenül hatott kulturális életünkre és az egész klubtevékenységre. Legérzékenyebben érintett ben­nünket, hogy a törzstagjaink közül is elvesztet­tünk néhányat. Reméljük, hogy ennek a vándorlás­nak egyszer s mindenkorra vége lesz, és eljön a munkának is az ideje mind a klubban, mind pe­dig a szervezetben. ■ Támogatnak benneteket ebben? >— Igen. A legnagyobb segítséget a népművelési otthontól kapjuk, ugyanis a klub az ő hatáskörük­be tartozik. ígérték, hogy a jövőben további na­gyobb anyagi támogatással is számolhatunk. Én bízom abban, hogy ez rövidesen érezteti hatását, és újra fellendül az ifjúsági szervezet élete. KAMOCSAI IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom