Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-17 / 51. szám

új ifjúság 3 Ilyen volt a «ff *11 1985-ben Milyen lesz a V ■■■«( 1986-ban 2 A „történelmi“ jelzőt a hírmagyarázók töbhé-kevésbá elkoptatták, viszont igenis helyénvaló volt a használata 1985. november 19-én délelőtt 10 órakor, amikor Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára először szorított kezet Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnökével. Vitán felül áll, hogy a genfi csúcstalálkozó nemcsak az év legfontosabb külpolitikai eseménye, hanem eredménye hosszú távra megszabta bolygónk (és ez nem túl­zás) politikai fejlődését, némi derengést hozva a politika sötét felhőkkel borított egére. Ám hosszú, nehéz út vezetett ama kézfogásig. Ennek az útnak a legfontosabb állomásait próbáltuk az alábbiakban összefoglalni. JANUÁR Az év eleje jelentős külpolitikai eseménnyel kezdődött: ja­nuár 7-én találkozott Genfben Andrej Gromiko és George Shultz, a Szovjetunió és az USA külügyminiszterei. Nagyon hosszú idő után került sor ilyen magas szintű találkozóra a két nagyhatalom között. Már ez az első találkozás is je­lezte, hogy bár a felgyülemlett problémák hatalmas mérete­ket öltöttek, a jóakarat és a békevágy képes rajtuk enyhí­teni. A jóakaratot ekkor még csak a Szovjetunió részéről tapasztaltuk. A találkozó után Andrej Gromiko kijelentette: — Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a megbeszélések bo­nyolultak voltak. De megtettük az első lépést a párbeszédhez, amiről a közös szovjet-amerikai nyilatkozat is tanúskodik. Szeretném megjegyezni, hogy ez valóban csak egy lépés azok­hoz a problémákhoz mérten, amelyekről tárgyalnunk kell és természetesen meg keli találnunk a megoldásokat. A Szov­jetunió kész megtenni az út rá eső részét. Nagyon remélem, hogy az Egyesült Államok is ezt teszi majd. A svéd fővárosban január 29-én megkezdődött az európai bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és a leszerelés kérdéseiről tárgyaló értekezlet ötödik fordulója. A Szovjetunió annak érdekében, hogy a konferencia munkáját a tárgyszerű vita irányába terelje, előterjesztette „A katonai erő alkalma­zásáról való kölcsönös lemondás és a békés kapcsolatok fenn­tartását célzó szerződés alapelvei“ elnevezésű dokumentumot. Az ebben javasolt szerződés legalapvetőbb pontja az volt, hogy az országok lemondanak mind az atom-, mind pedig a hagyományos fegyverek egymás elleni elsökéntt alkalma­zásáról. FEBRUÁR Ronald Reagan elnök február 7-én mondta el hagyományos beszédét az Unió helyzetéről. Az elnök beszédének döntő ré­szét belpolitikai kérdéseknek szentelte. A szovjet-amerikai kap­csolatokat csak mellékesen érintette, nem feledte el azonban megismételni alaptalan vádaskodásait arról, hogy Moszkva tá­mogatja a világ „agresszív erőit“. Ismét magyarázta fegyver­kezési politikáját, valamint az 1986-os évre vonatkozó katonai költségvetési tervet. Jövőre ugyanis az elnök elképzelései sze­rint 322,2 milliárd dollárt fordítanak hadi, kiadásokra. A bécsi leszerelési tárgyalásokon a szovjet küldöttség ve­zetője Csehszlovákia, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió nevében február 14-én javaslatot terjesztett elő, amely szerint egyezményt kellene kötni a Szovjetunió és az USA közép­európai szárazföldi csapatainak és fegyverzetének kezdeti csökkentésére, és ezt követően e térség országai fegyveres erői és fegyverzete számának befagyasztására. Február 27-e és március i-je között Andrej Gromiko,' a Szovjetunió külügyminisztere hivatalos látogatáson volt Olasz­országban és Spanyolországban. Madridban tett nyilatkozatá­ban bírálta az USA militarista törekvéseit, s hangsúlyozta, a jelenlegi feszült helyzetben minden országnak aktívan kell részt vennie a nemzetközt biztonság megszilárdításáért és a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárításáért folytatott küz­delemben. MÁRCIUS Március 4-én Washingtonba érkezett a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége. A parlamenti küldöttséget Vla­gyimir Scserbtckij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének és az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Uk­rán KP első titkára vezette. Vlagyimir Scserbtckij felszólalt az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagjai előtt, ahol. többek között a következőket mondta: — Mi a Szovjetunió­ban tiszteljük az önök országának gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, tiszteljük Amerika tehetséges, dolgos népét ... Alapvető követelmény, hogy egymással szemben mértéktartóak legyünk és kölcsönösen tartsuk tiszteletben törvényeinket, érdekeinket A legfontosabb, hogy a két or­szág politikája a nukleáris katasztrófa elhárítására, az atom­fegyverek felszámolására irányuljon. Március 10 én elhunyt Konsztantyin Usztyinovics Csernyen- ko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke. Az SZKP március 11 én, rendkívüli ülésén Mihail Szer- gejevics Gorbacsovot választotta az SZKP KB új főtitkárává. Gorbacsov főtitkár székfoglaló beszédében kitért a szovjet külpolitika továbbra is változatlan elveire: — Határozottan a békés egymás mellett élést és a lenini békepolitikát foly­tatjuk. A jó szándékra a Szovjetunió mindig jn szándékkal, bizalummal válaszolt De mindenkinek tudnia keli. hogy ha­zánk és szövetségeseink érdekei mellett mindig kiállunk. Március 15 én Genfben megtartották az fir- és atomfegyve­rekről lárgyaló első szovjet amerikai munkaülést. Viktor Kar­pov, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy a szov­jet vezetés olyan megbízást adott a küldöttségnek, hogy tárgyszerű és konstruktív szellemben tárgyaljon, s az atom- és űrfegyverek kérdéskomplexumának megoldására töreked­jék Freddy Vreven belga hadiigyiptntszter március 17 én be­jelentette hogy a Ftorennes mellett) belga légibázison már elhelyezték az első Ifi amerikai szárnyasrakétát, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára április 7-én vá­A csúcstalálkozó egy pillanata Április laszolt a moszkvai Pravda szerkesztőjének kérdéseire. Az in­terjú keretében a következő kijelentést tette: — Az amerikai vezetők azt hangoztatják, hogy a fegyver­kezés radikális csökkentését akarják. Ha ez így van. akkor logikus lenne először megállítani a lázas fegyverkezést, majd azonnal hozzálátni a csökkentéséhez. — Mi becsületes párbeszédet akarunk. Készek vagyunk is­mét kinyilatkoztatni jóakaratunkat. A mai naptól kezdve — s ezt hangsúlyozni akarom — a Szovjetunió moratóriumot hirdet a közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére, és leállítja egyéb válaszintézkedéseink megvalósítását Európában. A moratórium ez év novemberéig érvényes. Hogy azt köve­tően milyen intézkedést fogunk tenni, attól függ, követi-e az Egyesült Államok a mi példánkat, s leállítja e vagy sem kö­zepes hatótávolságú rakétáinak telepítését Európában. Április 17-én szovjet parlamenti küldöttség látogatott az NSZK-ba. A küldöttség vezetője, Mihail Zimjanyin a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bi­zottságának alelnöke, megbeszéléseket folytatott Hans-Dtetrich Genscher alkancellárral, külügyminiszterrel. A nyolcvan különböző szervezetet tömörítő Áprilisi Akció nevű koalíció e hónap 20-án hatalmas méretű tüntetéseket szervezett Washingtonban a kormány közép-amerikai és fegy­verkezési politikája ellen. Április 23-án Moszkvában összeült az SZKP Központi Bi­zottsága. Az ülésen határozatot hoztak, hogy 1986. február 25-ére összehívják az SZKP XXVII. kongresszusát. A Lengyel Népköztársaság fővárosában április 26-án sor került a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb párt-és állami vezetőinek találkozójára. A találkozón, amelyet a lengyel minisztertanács székházá­nak abban az üléstermében tartottak meg, ahol 30 évvel ez­előtt aláírták a Varsói Szerződést, részt vett a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége, jelen volt Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. A találkozón ünnepélyesen aláírták a Varsóban 1955 má­jus 14-től érvényes együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés meghosszabftásáről szóló jegyzőkönyvet. A szer­ződést további húsz évre hosszabbították meg. MÁJUS Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere május 4-én nyilatkozott a TASZSZ-híriigynökségnek az űrfegyverkezésről. Nyilatkozatában többek között a követke­zőket mondta: — Ha az Egyesült Államok megkezdi a világűr militarizását, és így megbontja a jelenlegi katonai-stratégiai egyensúlyt, a Szovjetunió nem tehet mást, mint hogy válasz- intézkedéseket tesz az eredeti helyzet helyreállítása érdeké-1 ben. Ezek az intézkedések ugyanúgy érinthetik a védelmi, mint a támadúfegyvereket. Természetesen, a Szovjetunió olyan ak­ciókat választ, amelyek a legjobban megfelelnek védelmi ké­pessége érdekeinek, nem pedig olyanokat, amilyenekre Wa­shington szerelné rábírni. Szükségesnek tartom a leghatáro­zottabban hangsúlyozni, hogy intézkedéseink megfelelnek majd annak a veszélyeztetettségnek, amelynek a Szovjetunió és szövetségesei ki lesznek téve. Az Egyesült Államok irányvonala a világűr militarizálására szélsőségesen negatív hatással lesz a világ katnnapolitikai helyzetére és bonyolítani fogja — sőt, lehetetlenné teheti — a nukleáris fegyverek korlátozásának megoldását. Ronald Reagan elnök Helmuth Kohl kancellár kíséretében az NSZK-ban tett látogatása alkalmával május 5:én megko­szorúzta a bltburgi katonai teremtő emlékművét. A temetőben, többek között hírhedt SS-pribékek is fekszenek. Május 19-én tizenegy külügyminiszter részvételével Bécs- ben megemlékeztek az osztrák semlegesség 30. évfordulójá­ról. Ez alkalomból Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere megbeszélést tartott George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel. Május 23-án megkezdődött Bécsben a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 36. fordulója, amely jú­lius 11-ig tartott. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára május 27-én fogadta a Kremlben Willy Brandot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét, a Szocialista Internacionálé elnökét. Brandt a tiszte­letére adott ebéden pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy Európában a korábbiaknál jóval nagyobb veszély alakult ki. Bármilyen konfliktus megsemmisítheti az itt élő nemzeteket és államokat. Síkra szállt amellett, hogy a világűr kizárólag békés célokra használják ki, és szüntessék meg az ürfegyver- kezésl programok megvalósítását. Május 29-én Gorbacsov főtitkár Bettino Craxi olasz kor­mányfőt fogadta. Ugyanezen a napon Bécsben megkezdődött a szovjet-amerikai tárgyalások második fordulója. jüNius Június elején a kanadai Ottawában összeült a helsinki kon­ferencián részt vett országoknak az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal foglalkozó szakértőinek tanács­kozása. Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlová­kia képviselői munkajavasiatot terjesztettek elő az emberi jogok terén folytatott együttműködéssel kapcsolatban. A do­kumentum rámutatott arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok közötti ideológia! ellentétek, melyek az említett kérdésekre is vonatkoznak, nem ronthatják a nem­zetközi helyzetet, s nem vezethetik zsákutcába a nemzetközi fórumokat. Hétszemélyes legénységgel a fedélzetén június 17-én Indí­tották útnak az amerikai Discovery űrrepülőgépet. Az űrre­pülőgép kísérleteket végzett lézerfegyverekkel, ami konkrét lépés a csillagháború megvalósítása felé. Június 19-én Gorbacsov főtitkár fogadta Asszad szírial elJ nököt. Mihail Gorbacsov a találkozáson hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nagyra értékeli Szíria következetes imperialista- ellenes politikáját. Ugyanezen a napon Felipe Gonzales spa­(Folytatás a 4. oldalon) Gustáv Husäk elvtárs fogadja Mihail Gorbacsov főtitkárt a prágai repülőtéren

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom