Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-17 / 51. szám

ú| KOMMENTÁRUNK Tanulságok Tizenöt évvel ezelőtt a CSKP 1970. évi decemberi központ bizottsági ülésén fo­gadták el „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kiala­kult válság tanulságai“ című dokumentu­mot. Ebben a dokumentumban a Központi Bizottság elvhűen elemezte a válság okait és következményeit, s rámutatott arra, ki volt elsősorban felelős a válságért, Jelle­mezte e válság marxista-leninista megoldá­sát, megfogalmazta a szocializmus alapvető és állandó értékeit. A dokumentum értéke elsősorban abban van, hogy a lefektetett elvek mindmáig érvényesek. Ezek az elvek a következők: „A munkásosztály és élcsapatának, a kommunista pártnak vezető szerepe; — a szocialista államnak mint a prole­tariátus diktatúrája eszközének szerepe; — a marxista-leninista ideológia és an­nak érvényre juttatása mindenfajta tömeg­hatású eszközzel; 1— a szocialista társadalmi tulajdonban levő termelőeszközök és a népgazdaság tervszerű irányításának alapelvei; — a proletár internacionalizmus elvei és azok következetes érvényre juttatása a kül­politikában, főképpen a Szovjetunióhoz fű­ződő viszonyban.“ Mindezen értékek ellen a jobboldali és a szocialistaellenes erők a válság idősza­kában nyíltan felléptek. A dokumentum elfogadása óta eltelt ti­zenöt év fejlődése alatt bebizonyosodott, hogy létünk mint önálló szocialista állam léte csak a Szovjetunióval való szövetség­ben lehetséges. Bebizonyosodott az is, hogy minden kö­vetkezetlenség, a burzsoá ideológia külön­böző megnyilvánulásai és a revizionizmus elleni harcban gyengíti a szocialista ideo­lógiát, s a párt ideológiai harca és nevelő munkája lebecsülésének mindig súlyos kö­vetkezményei vannak. Az élettel szoros kapcsolatban lévő ideo­lógiai munka ma is megköveteli, hogy az elméleti munka idejében és marxista-leni­nista pozícióból adjon feleletet a jelen idő­szerű kérdéseire és a fejlett szocialista tár­sadalom további építésének távlatait ille­tően. Az ideológiai munka mem öncélú te­vékenység, feladata az, hogy marxista-le­ninista pozícióból választ adjon a társadal­mi életben felmerülő problémákra és je­lenségekre, fejlessze az emberek marxis­ta-leninista meggyőződését, megnyerje őket a párt politikájából eredő feladatok aktív és kezdeményező teljesítésére. Az ideológiai munka és az élet kapcso­latának alapelvével szorosan összefügg az Ideológiai és a szervező munka egysége. Ebből a követelményből az következik, hogy az ideológiai munka eszközeinek, formái­nak és módszereinek megválasztásakor szem előtt kell tartani egyfelől azt, hogy mennyire biztosítják az ideológiai és a szervező munka egységét, másfelől azt, mennyire segítik elő a párt politikájából eredő konkrét feladatok teljesítését. A CSKP KB nemrég tartott 16. ülésén Ismét hangsúlyozták a tizenöt évvel ezelőtt elfogadott Tanulságok című dokumentum érvényességét. A pártban és a társadalom­ban a hatvanas évek második felében kia­lakult válság tapasztalataiból kiindulva ál­landóan gondolnunk kell arra, hogy belső és külső ellenséggel szemben egyaránt vedeni kell a szocialista társadalmat. STRASSER GYÖRGY Kongresszus előtti aktivitás Vállalatainknál, üzemeink­ben lépten-nyomon találkoz­ni a kongresszus előtti ak­tivitás értékes megnyilvánu­lásaival. Nincs ez másképp a Nagykürtösi (Veik? Krtís) járásban sem. A CSKP XVII. kongresszusa előtti időszak­ban főleg a nagykürtös! Do­lina Bánya konszernvállalat­nál élénkült fel a szocialis­ta munkaverseny. Legutóbb a Pavel Gazdik vezette kilenc­tagú munkabrigád állított fel rekordot fo­lyosóhajtásban. Ez a szocialista munkakö­zösség 31 nap alatt 4-PU típusú szovjet kombájnjukkal 284 méter bányafolyosót haj­tottak ki, ami 8,65 méteres napi átlagos je­lent. A közösség tagjai a pártkongresszus előtti munkamozgalom jegyében vállalt kö­telezettségüket 20 folyóméterrel teljesítet­ték túl. E szép sikerben részük van a gépi karbantartási és a szállítási részleg dolgo­zóinak, valamint a technikusgárdának is. Bodzsár Gyula it A CSKP xvn. KONGRESSZISA MUNKAVERSENY FELSŐ FOKON A komplex ésszerűsítő brigádok a vágsellyei (Sala) Duslo nemzeti válla­latban is azok közé a kollektívák közé tartoznak, amelyek nagy szerepet ját­szanak mind a termelési, mind a gazdasági feladatok teljesítésében. Nélkü­lük elképzelhetetlen lenne a műszaki haladás feltételeinek a megteremtése, a gazdaságosságot szolgáló találmányok és újítási javaslatok gyors alkalma­zása a gyakorlatban és a termelésben felmerülő proglémák operatív megol­dása. De nem elhanyagolható az a küldetésük sem, amelyet sajátos felépíté­süknél fogva a vállalati kollektív szellem kialakításában töltenek be. Egy ilyen kollektívának a tagja Kiss Árpád mérnök is. — Komplex ésszerűsítő munkabrigá- dunk a mérnöki iroda mellett működik. A tizenhat tagból négyen technikusok, a többi mérnök. Valamennyi szakma kép­viselve van ebben a kollektívában. Fel­adataink megoldásában szorosan együtt kell működnie vegyésznek, gépésznek,' építésznek vagy akár műszerésznek egyaránt, mert az a küldetésünk, hogy átfogó megoldásokat találjunk a terme­lésben felmerülő problémáinkra. — Ez a mindennapi életben hogyan történik? — Többnyire olyan problémákkal foglalkozunk, amelyek akadályozzák a termelés folyamatosságát és a minőségi mutatók elérését. Ezeket, miután az adott termelési részlegről jelezték ne­künk, átfogó elemzésnek vetjük alá, és kidolgozzuk a megoldásukhoz szüksé­ges műszaki-technológiai intézkedése­ket. — Gyakran együtt emlegetik ezeket a kollektívákat a szocialista munkabri­gádokkal. A sajátos küldetés mellett vannak közös vonások is a két kollek­tíva között? — Természetesen, hiszen a küldeté­sünk közötti különbségek is csupán a céljaink megközelítésében mutathatók ki. Ezen én azt értem, hogy míg a szo­cialista munkabrigádok általában több­letvállalásokkal igyekeznek segíteni a vállalati feladatok teljesítését, addig mi ehhez a műszaki megoldásokat keres­sük. Ugyanakkor a mi brigádjaink is a szocialista munkabrigádokéhoz hason­ló kollektív életet élnek. Megragadunk minden alkalmat arra, hogy ne csak a gyár területén, hanem a szabadidőnk­ben is együtt maradhassunk: kirándul­ni járunk, különböző ismeretterjesztő és kulturális előadásokon veszünk részt, vagy sportnapokat szervezünk. — Mondtad, hogy elsősorban opera­tív feladatokat oldotok meg. Hogyan lehet ezeket előre kidolgozott kütele- zettségvállalásokkal elérni? — Csak egy példát említenék erra Többek között a kötelezettségvállalása­ink között szerepel, hogy segítséget nyújtunk új részlegek indításához, vagy az innovációs feladatok megoldásához. Jelenleg három ilyen, a felajánlásaink­ban előre lefektetett komplex feladaton dolgoznak kollektívánk tagjai. De a vál­lalásaink között szerepel, hogy aktívan részt veszünk a feltaláló- és újítómoz­galomban is. Általában évente tíz újí­tási javaslatot és három találmányt nyújt be a csoportunk. Előfordul, hogy egy-egy vállalásunk megoldása, illetve teljesítéáe több évet igényel. A foszfor­sav veszteségmentes feldolgozásának technológiáján például már 1981-től fá­radoztunk, de idén már megszületett a siker. Az általunk kidolgozott techno­lógiai folyamatot aranyéremmel jutal­mazták az Incheba nemzetközi vegyipa­ri nagyvásáron. De talán még ennél is fontosabb, hogy alkalmazásával je­lentős devizamegtakarítást ér el a vál­lalat. — Feltételezem, hogy a ti munká­tokhoz, amely nagyon fontos a válla­latnak, minden feltételt megteremtenek. — Nincs okunk panaszra, de amikor azt mondom, nagyobb anyagi és erköl­csi elismerést várnánk el a munkánk­ért, a kollégáim véleményét is tolmá­csolom. A műszaki dolgozók jutalmazá­sának a kérdésével már foglalkozott a CSKP KB 8. plénuma is, de a gyakor­latban még nem sok változást érzünk. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy minden műszaki dolgozót kivétel nélkül nagyobb anyagi juttatásban részesítse­nek, hanem azt, hogy az ösztönzők le­gyenek arányban az elért eredmények­kel. A komplex ésszerűsítő munkabri­gádok általában a többszörösét produ­kálják annak, amit a nem ebben a for­mában dolgozók elérnek, viszont a ju­talmazásukról ezt még nem lehet el­mondani. Kamocsai Imre A MAGYAR KULTÚRA NAPJAI Á héten rendezik meg nálunk a ma­gyar kultúra napjait. Ezek során ha­zánk különböző városaiban egész sor jeles magyar művész és együttes lép fel. December 16—17-én Bratislavában szerepelt a Győri Balett és még további két előadást tart Prágában. Igazi balettcsemegét láthat a prágai közönség. Már napok óta a főváros­ban dolgozik Seregi László koreográfus, Kaszás Ildikó asszisztens, Forray Gábor díszlettervező és Márk Tivadar jelmez- tervező. Ök Delibes Sylvia című balett­jének december 19-i bemutatójára ké­szülnek. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Prágában, Ostra- vában és Bratislavában lép fel. Zemplé­ni Mária magyar operaénekesnő Pucci­ni Bohéméletében, Kukely Júlia Mozart Don Giovanni című operájában lép szín­padra. Négy alkalommal mutatkozik be a budapesti Katona József Színház: de­cember 16-án és 17-én Prágában a nagy­sikerű Stílusgyakorlatot mutatja be. A második napon eljátssza a társulat Cse­hov A manó-ját, majd 19-én Bulgakov drámáját, a Menekülést. Minthogy a színház a prágai Cinoherny Klub buda­pesti vendégjátékát viszonozza, decem­ber 18-án a társulat tagjai megtekintik a partner egyik előadását, az Esküvő­ket, amely Csehov és Brecht egy-egy művét fogja össze. Bratislavában de­cember 21-én mutatkoznak be A ma­nóval. Amíg a magyarországi társulat Cseh­szlovákiában szerepel, a Katona József Színházban Boleslav Polívka mutatko­zik be nagyszerű egyszemélyes show- jával, A hajótöröttekkel. A kiváló cseh színész és pantomimművész kevés híján két évtizede alapította több művésztár­sával a brnói Divadlo na provázku ne­vű színházi műhelyt. P. J. SZOCIALISTA INTERNACIONALIZMUS - BARÁTI EGYÜTTMŰKÖDÉS December 12-én olyan szerződés alá­írásának az évfordulójáról emlékeztünk meg, amely meghatározó szerepet ját­szik hazánk jelenkori fejlődésében. Ez a csehszlovák-szovjet barátsági és e- gyüttműködési szerződés, amelyet Cseh­szlovákia Kommunista Pártja moszkvai vezetőségének szorgalmazására 1943. december 12-én írtak alá. A szerződés fordulatot hozott a ha­zánk függetlenségéért folytatott nem­zeti ellenállási mozgalom további ala­kulásában. A Szovjetuniónak e nélkül az óriási anyagi, erkölcsi és katonai segítsége nélkül aligha nyerhettük vol­na vissza függetlenségünket. A szerző­dés a későbbiek során a két ország közötti barátság alapja lett, megterem­tette annak a lehetőségét, hogy közö­sen járjunk el minden nemzetközi kér­désben, megteremtette a háború utáni együttműködés távlati fejlesztésének, s a mi szempontunkból a fejlett, szilárd szocialista társadalmi rend felépítésé­nek feltételeit. Idézzük azonban talán ezzel kapcso­latban Gustáv Husákot, a CSKP KB fő­titkárát, köztársasági elnököt, aki a szlovák nemzeti felkelés 40. évfordu­lója alkalmából a moszkvai Pravdában a következőket írta a szerződésről: „Népűnk nemzeti felszabadító harcának nagy támasza volt az 1943 decemberé­ben megkötött csehszlovák-szovjet szö­vetségi szerződés... A Szovjetunió á- riási politikai és erkölcsi támogatásban részesítette a szlovák nemzeti felkelést. A szovjet hadsereg a felkelés megsegí­tésére megindította a kárpát-duklai hadműveletet, a második világháború egyik legnagyobb és legnehezebb hegy­vidéki hadműveletét, amely kezdete lett Csehszlovákia felszabadításának. A vállvetett karcban közösen kiontott vér megpecsételte a megbonthatatlan cseh­szlovák-szovjet barátságot. Szövetségünk a Szovjetunióval, a CSKP és az SZKP egysége, testvéri kap­csolatai, szilárd szolidaritása ma és a jövőben is rendíthetetlen alapja kom­munista pártunk, Nemzeti Frontunk, ál­lamunk és Csehszlovákia népe külpoli­tikai orientációjának. Sokoldalú együtt­működésünk elmélyítésével tartósan szilárdítjuk szövetségi kapcsolatainkat, amelyek a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapel­veire épülnek.“ A történelmi visszaemlékezés helyett az évforduló kapcsán szóljunk azonban talán egy újabb szerződésről, amelyet idén, 1985. május 31-én írt alá Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. „A hosszú távú gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés program­ja a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége között a 2000-ig ter­jedő időszakra“ című szerződés a ba­ráti együttműködés újabb ragyogó pél­dája. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának és a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikáját követve, amely a szocialista internacionalizmus alapelvei értelmében a barátság megszilárdítá­sára és a kölcsönös elvtársi segítség- nyújtás elmélyítésére, valamint a két állam népgazdaságának további köze­lítése és kapcsolataik fejlesztése érde­kében a politikai és gazdasági együtt­működés szilárdítására irányul.“ A program értelmében a felek meg­állapodtak abban, hogy: „Továbbra is koordinált és egyes területeken egysé­ges tudományos-műszaki politikát foly­tatnak, amely a rendelkezésre álló tu­dományos-műszaki teljesítőképességből kiindulva a legfontosabb tudományos­műszaki problémák gyorsabb ütemű megoldásához, az elért eredmények gyorsabb gyakorlati bevezetéséhez, s a tudományos dolgozók felkészítéséhez vezet... A felek közös törekvéseiket a nép­gazdaság anyagi alapjának szilárdítá­sára irányítják, a korszerű és nagy ha­tékonyságú technológiai folyamatok, gépek, berendezések és alapanyagok széles körű bevezetésével, a termelési kapacitások ésszerű kihasználásával, a munkaerő- és anyagi források takaré­kosabb hasznosításával, a termelés mi­nőségi színvonalának emelésével, s a hatékony kiviteli termelés fejlesztésé­vel.“ Sorolhatnánk még a hosszú távú gaz­dasági és tudományos-műszaki együtt­működési program egyes pontjait, da talán elég, ha megállapítjuk, hogy szá­munkra ez a szerződés lehetővé teszi, hogy igénybe vegyük a Szovjetunió ó- riási anyagi bázisát, tudományos és műszaki potenciálját. K. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom