Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-11-26 / 48. szám

* - I v...'ni v " ■■■ -; Designstúdió Konzultációs központ, szakirodalom és propagációs anyagok kirakata, rögtön­zött filmstúdió, robotok és robotokkal felszerelt munkahelyek működőképes makettjei, videojátékok és a nyilvános­ság számára is hozzáférhető, kipróbál­ható számítógépek, képernyőn megje­lentetett applikációs programok fogad­ták a látogatót, aki a főiskola aulájába igyekezett a megnyitóra. Juraj Janosovsky, a SZISZ SZKB tit­kára méltatta az ifjúsági szövetség e- redményeit, különös tekintettel a ro- botikaprogram teljesítésére. Nem véletlenül kapta ezt a címet az a kétnapos rendezvénysorozat, amely a SZISZ SZKB égisze alatt zajlott le a Kassai (Kosice) Műszaki Főiskolán. Ma már a fiatalságot és a robotokat együtt szoktuk emlegetni. Három évvel ezelőtt a SZISZ védnökséget vállalt a robotok elterjedésének felgyorsítása, a termelésben való kihasználása fölött, ezzel is támogatva a 07-es állami cél­program megvalósítását. A szlovákiai konferencia értékelte az elmúlt három év eredményeit, de egyben a további űt lehetőségét, a fejlődés irányvonalait is vizsgálta, különös tekintettol az A 05-ös állami célprogramra, amely a „technológiai folyamatok robotizálására“ irányul. \ a moduláris rendszerek, vagyis cserél­hető, variálható gépsorok, rendszerek nemzetközi integrációban való kifejlesz­tése és gyártása. A jövő a nagyobb in­telligenciájú „gépembereké“. A leg­újabb, RS 4A vezérlőrendszerünk már nem autonóm rendszer, hanem képes egy magasabb szintű számítógép hier­archiájába lépni, szaknyelven fogalmaz­va, mint terminál is szerepelhet. Az elkövetkező időszak megszorításokat hoz majd a kutatás-gyártás-alkalmazás láncolatába is, vagyis a kifejlesztett gé­peket és rendszereket három éven be­lül kell majd a termelés szolgálatába állítani. Erre is fel vagyunk készülve. Nincsen robot VUKOV nélkül — Konkrétabban fogalmazva? — Kidolgoztuk azokat a követelmé­nyeket, amelyek már a kimondottan mezőgazdasági robotok gyártását segí­tenék elő. Hogy milyen robotokra gon­dolok itt elsősorban? Például olyanokra, amelyek a burgonya vagy akár szemes termények, zöldség, gyümölcs egalizá­lását, a zsákokkal, ládákkal, dobozok­kal való munkát végeznék, de az sem utópia, hogy a nagy kapacitású sertés- hizlaldákban, tehénistállókban is alkal­mazunk robotot. Polgári László (A szerző felvételei) A szünetben alkalmam nyílt bővebben is elbeszél­getni Pavol Skripko mérnökkel, a SZISZ SZKB robotikai szakosztályának elnö­kével, aki részletesebben tájékoztatott a SZISZ sikereiről. — Már ma megállapíthatjuk, hogy a védnökség vállalása óta eltelt rövid Idő alatt a SZISZ aktívan és jelentőségtel­jesen járult hozzá a tudomány és tech­nika vívmányainak gyakorlati alkalma­zásához. A robotok hasznosításával egy társadalmi cél megvalósítóivá váltunk. a próbaüzemeltetése folyik'. Az itt lát­ható gépek nem egyik - napról a má­sikra születtek, legalább három év fá­radságos munka eredményei. Indulunk gyárlátogatásra. Látom, hogy az AM 80-as (moduláris manipulá­ciós rendszer) a ponthegesztést gyako­rolja, az APR 20-as (adaptív ipari ro­bot) az ívhegesztés programozott vo­nalait írja a levegőbe, az APR 2,5-ös képzeletbeli szerelést végez, odébb pe­dig a PR 32 E (kicsit régebbi kutatási Két irányban indultunk el a roboti- kaprogram keretén belül: a tanuló és dolgozó fiatalság elméleti felkészítése volt az egyik, valamint a termelés au­tomatizálásával, elektronizálásával és robotizálásával megbízott szervezetek és vállalatok fiatalsága irányában. Itt már a 07-es állami célprogram konkrét formáiról beszélgetünk. A kutatás, fej­lesztés, tervezés, gyártás, üzemeltetés láncának lerövidítésén 173 ifjúsági ész- szerűsítő brigád, munkakollektíva, ifjú­sági szocialista munkabrigád szorgos­kodott. Programunk egyik pontja az volt, hogy a vállalatok gazdasági veze­tőségével együttműködve feltárjuk azo­kat a munkahelyeket, ahol a robotok üzemeltetése gazdaságos, hatékony és pozitív termelési mutatókkal jár. Az 1985-ös évre 150 ilyen munkahelyet 1- rányoztak elő, ebből 50 a nem gépipari ágazatokban van. A presovi VUKOV fiatal kutatómérnökeinek bevonásával sikerült ezt az irányszámot 237-re, il­letve 71-re teljesíteni. A robotok és manipulátorok gyártásában szintén szép eredményekkel büszkélkedhetünk. Ezt azzal tudom alátámasztani, hogy pl. a bardejovi gépgyár M 63-as manipulá­torai éppúgy, mint az AM 1, AM 5 és PR 16-os manipulátorok, illetve ipari robot a presovi ZPA-ban, kizárólag if­júsági kollektívák védnöksége alatt születnek. Valaki azt is mondhatná: könnyű megtervezni egy munkahelyet vagy tipizált robotot gyártani, de ne­hezebb azt folyamatosan, hibamentesen üzemeltetni. Nos, 41 ifjúsági munka­kollektívánk vállalta, hogy az automa­tizált technológiai munkahelyek, illet­ve az önállóan üzemelő manipulátorok és ipari robotok 17 százaléka fölött védnökséget vállal. Ez a szám a he­tedik ötéves tervidőszakban Szlovákiá­ban üzembe helyezett gépeket érinti. Milan DamitS mérnök, a VUKOV vezető tit­kára A SZISZ SZKB a szakmunkásgárda biztosítására, e progresszívan fejlődő irányzat káderbázisának nevelésére is gondolt, és az elmúlt három évben het­ven fiatalt oktatott a presovi VUKOV oktató intézményében. Most már sze­retnénk kamatoztatni eddigi ismerete­inket, tapasztalatainkat, bővíteni a fia­talság alkotó kezdeményezését, hiszen tudjuk, e téren nincs megállás, és az A 05-ös állami célprogram igényesebb feladatok elé állította a fiatalokat. Szabó Róbert mérnök: „A mezőgazdasági robotok gyártását készítjük elő.“ ezt mindenki tudja, így a rendezvény résztvevői örömmel fogadták a meghí­vást a Presovi Fémipari Kutatóintézet­be. Milan Damits mérnök, a kutatóinté­zet vezető titkára beszélt az intézet múltjáról és jelenéről. — Tulajdonképpen 1975-ben álltunk át a robotkutatásra és részben a gyár­tásukra is. Ma, négy kirendeltségünket is beleértve, 1100 alkalmazottunk van, ezek 38 százaléka főiskolai végzettségű. Nálunk az átlagéletkor 34 év, ami azt bizonyítja, hogy a tudomány és tech- vnika vívmányai iránt fogékony fiatalok dolgoznak nálunk. Gyártási csarnoka­inkban épp a robotok legújabb generá­ciójának, az adaptív ipari robotoknak Gyárlátogatáson a preSovl VUKOV-ban termék)' szintén ívhegesztésre van programozva. Milan Damits mérnököt az intézet terveiről faggatom. — A robotok, mint az emberi munka megkönnyítésének alapeszközei a jö­vőben még nagyobb súllyal esnek majd latba, Így a lecke máris fel van adva. Hallhatnánk valamit a jövő legfonto­sabb feladatairól? — A KGST 36. ülésszakának hatgro- zatából kifolyólag intézetünk feladata Pavol §kripko mérnök: „Egy társadalmi cél megvalósítóivá váltunk.“ Tudományos konferenciával folytatódott az eseménysorozat. Három helyszínen három témakörből adtak elő az ifjú szakemberek, tudományos és kutató dolgozók, diákok. Az előadások a tervezés, gyártás és alkalmazás gya­korlati példáit vázolták, és rámutattak a még létező problémákra és a kiak­názatlan tartalékokra. A robotok nem gépipari alkalmazása ma még ritkaság- számba megy, Így nekem is felkeltette érdeklődésemet a „Robotok és manipu­látorok alkalmazása a mezőgazdaság­ban“ című előadás. Az előadó, Szabó Róbert mérnök, a Rovinkai Mezőgazda- sági Műszaki Kutatóintézetből érkezett. Elmondta, hogy két irányban haladnak a kutatásaik: a kimondottan mezőgaz­dasági technológiák robotosítása, az ún. mezőgazdasági robotok létrehozá­sa, és gépészeti technológiákkal rokon ágazatokban a meglévő robotok és ma­nipulátorok alkalmazása felé. Konkrét példákat is említett. így a trebisovi trak­torállomáson már PR 32 E hegeszt! a PP-67 öntözőberendezés alkotóelemeit, vagy a Nővé Mesto nad Váhom-i trak­torállomáson PR 16 P ipari robot segíti az alkatrészgyártást. A Verebélyi (Vráble) Mezőgazdasági Gépjavító 0- zemben hamarosan egy PR 16P robotot is bevonnak a motorok generáljavítá­sába. — Valahogy az az érzésem, hogy a mezőgazdaság kiesett a szórásból, ami­kor a nagyüzemi termelés robotokkal való felszerelését meghirdettük — mon­dom a fiatal mérnöknek. — A mezőgazdasági termelés sok mindenben különbözik az ipari terme­léstől, Szezonjellege van, tehát nincse­nek kellően kihasználva a robotok, en­nélfogva üzemeltetésük nem gazdasá­gos; a jelenlegi robottípusok csak spe­cifikus körülmények mellett lennének alkalmazhatók. A mezőgazdasági termé­kek méretben, szilárdságban és egyéb tulajdonságokban is nagyon különbö­zőek, és mivel ezek a tényezők nem befolyásolhatók, konstrukciós változta­tásokat sem lehet eszközölni, mint pél­dául az ipari termelésben. Persze nem akarom azt mondani, hogy lehetetlen és szükségtelen dologról van szó. Ve­zetésem alatt tizenöt ember dolgozik, s együtt keressük a megoldást. Terve­ket, tanulmányokat készítünk, melyek az elkövetkező években kelnek majd életre. új ifjúság 9 Lubumír Babej mérnök előadás közben A fiatalok és a robotok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom