Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-29 / 5. szám

új ifjúság 6 Amikor Ellis, a tavalyi Észak-bor- szág — Románia világbajnoki selejte­ző labdarúgó-mérkőzés • játékvezetője az öltözőben kinyitotta a bőröndjét, csaknem kővé meredt a meglepetés­től. A szokásos játékvezetői felszere­lés helyett egy gyönyörű, halványró­zsaszín estélyt ruha meredt rá a cso­magból. Ellis egy pillanatig értetlenül állt a jelenség előtt, aztán megtalálta a magyarázatot. Együtt érkezett a re­pülőtérre Phyllis Schukle-lal, a zongo­raművésznővel, nyilván elcserélték a csomagjaikat. Ellist aztán egyik é- szaktr kollégája segítette ki a bajból. A játékvezető kézbe fogta a sípot, végignézett magán és felkacagott: — Jó, jó, eddig csak rendben vol­na. Most már csak arra vagyok kí­váncsi, hogyan fest majd szegény Phyllis a hangversenydobogón fekete rövidnadrágban és bőrszeges cipőben. 1 Válóok Az AS Monaco Játékosai felkeresték a klub vezetőségét és kijelentették, hogy edzőjükkel, Tony Marekkal nem hajlandók tovább együttműködni. Az elnök csodálkozott: — Ezt nem értem. Hiszen Tony ki­tűnő szakember, remek cimbora, pom. pás fickó. Hát miért akartok megvál­ni tőle? A Játékosok összenéztek, zavartan álldogáltak, végre egyikük kibökte: *— Túl Jól kártyázik. Minden pén­zünket elnyeri. Egy szó, mint száz, az edző meg­kapta az útilaput. Vajon milyen Jól kártyázhatott, ha még Monacóban, a kártyaklubok hazájában is feltűnt? A hála A Portsmouth — Chelsea angol It- gamérkőzésen történt, hogy Rutter, a Portsmouth középhátvéde óriási ön gólt vétett. Ráfutott egy éles beadás ra és kétségbeesett mozdulattal egye nest a háló bal felső sarkába lőtte labdát. Utána a fejéhez kapott, s ar cára kiült a világ minden fájdalma Néhány perc múlva Portsmouth-tá madás futott végig a pályán, és — ilyen valószínűtlenségek csak az élet■ ben fordulnak elő — megismétlődött az előző jelenet, a változatosság ked véért a Chelsea kapuja előtt. Morti more, a Chelsea kullancsa durrantott nagyon határozottan a saját hálójába Rutter abban a pillanatban megin dúlt, végigrohant a pályán, egyenes Morttmore-nak. Boldogan ölelte át el lenfelét, a vállát veregette: — Köszönöm, pajtás — mondta —, visszaadtad az önbizalmamat. A hűség jutalma Az olasz labdarúgó-bajnokság a vi­lág legjobbika, érthető tehát, hogy míg másutt a nézők megcsappant szá­ma miatt búslakodnak, Itáliában az élvonalbeli csapatok mérkőzéseit ál­landóan zsúfolt lelátók előtt látsszák. Nem ritka a 80—90 ezres nézőszám. Persze az alacsonyabb osztályban itt sem dulakodnak a Jegyekért. A Molfetta — Martina Franca ala- csonyabb osztályú amatőr mérkőzés­nek mindössze egy (I) nézője volt. Molfetta ugyan 80 ezer lakosú város, az Olaszországban szokatlan nagy hi­degben és a hóviharban azonban még­iscsak ez az egyetlen molfettal me­részkedett ki a pályára, A mérkőzés végén a huszonkét Já­tékos a partvonalhoz futott és — mélységesen meghajolt a kékre der­medt, hűséges sportbarát előtt. A de- rék ember könnyezni kezdett a meg­hatottságtól. Lesz mit mesélnie az unokáknak. lpt1 ELÁRVULT EGY BIRKÖZŐMEZ. Incs a birkózősportnak még egy olyan kemény, annyira „sűrű" súlycsoportja, mint a váltósúly, amelynek a felső határa a 74 kilogramm. Nos, ezzel már azt is megmondtuk, hogy ebben a kategóriában kell a legjobban megküzdeni a sikerért. Aki itt sorozatban Is nyerni tud, az kiemelkedik az egész sportágból. Az elmúlt, nagyjából másfél évtizedben két ilyen versenyző volt: Vftézslav Mácha és Kocsis Ferenc. Mácha a moszkvai olimpia után búcsúzott, január első napjaiban Kocsis is bejelentette, hogy abbahagyja. Az a Kocsis — vagy ahogy a sportágban kizárólagosan szólították: „Csi­kó“ — aki öt év alatt nyert négy Európa-, egy világbajnokságot és egy olimpiát! A sportág zsenije és fanatikusa is volt egy személyben. Tehetséges volt. versenyez­ni is tudott, mégis szinte megszállottként dolgozott, hajtott az edzéseken. Az oly hőn áhított sikerekért, amelyek elég későn kö­vetkeztek be, pedig már korábban is meg­érett a dicsőségre. 1977-ben aranyérmes le­hetett volna a VB-n, amikor vezetett a dön­tőben, és a bírák mégis őt léptették le. Az­tán következett az 1978-as Európa-bajnokság Oslóban. Ott már nem tudták elvenni tőle az aranyérmet, amelyet még ugyanabban az évben Mexikóvárosban a VB-n meg is szol­gált, de a bírák ezúttal sem neki kedvez­tek. Vezető pozícióban másodpercekkel a mérkőzés vége előtt leléptették ... A „szekér“ aztán 1979-ben Bukarestben Indult el. Azazhogy nem éppen úgy kezdő­dött ... A 74 kilósok küzdelemsorozata óriá­si szenzációval kezdődött: Kocsis kikapott tussal a finn Huhtalától. Amt aztán ezután következett, az olyan volt számára, akár a téboly. Akkor mutatta meg Kocsis Igazi versenyzői nagyságát. Előbb a szovjet Mkr- tyicsev ellen, ugyanis a szovjet fiú már 7:0- ra vezetett. Kocsis 8:8-ra egyenlített, de megint a szovjet fiú következett; 12:8 volt a tavára, az Idő pedig vészesen fogyott. Az­tán egy villanás, bejött az akkor már le­gendás csípődobás, és a bíróknak nem ma­radt más teendőjük, minthogy leüssék a tust Mkrtyicsev mellett. Hátravolt még a döntőbe Jutás. Az ellenfél a lengyel Franas. Az eredményjelzőn pedig 8:0 — Franas Ja­vára! Sőt, kis idő múltán már 12:4! A többit ki lehet találni: csípődobás, tus! Az arany­érmes: Kocsis Ferenc. Ezután már San Diego, a világbajnokság színhelye csupa diadalmenet. A világbajnok­ságot Is Kocsis nyeri. Azazhogy ... — Minden simán ment, mindenkit meg­vertem, a döntőben a bolgár Sopovot is. Eredményhirdetés, aranyérem, himnusz, örömkönnyek — mert a dobogó tetején én is ellágyulok, ha a himnuszt hallom. Aztán amikor hazaértünk, hallottam, hogy a bol­gárok óvtak, majd Sopov Is kapott arany­érmet. Ilyenformán korábban már akár ket­tőt is kaphattam volna... — nyilatkozta, amikor a prlevidzal Európa-bajnokságon be­Kocsis Ferenc befejezte szélgettünk a moszkvai olimpia évében. Azt az Európa-bajnokságot ugyanis a teljes ma­gyar élgárda kihagyta, s Kocsist is csak a nézőtéren lehetett látni. Én azonban abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy együtt laktam az EB alatt Kiss Ferenccel, aki Ko­csis edzője volt a GANZ-MÄVAG-ban. Így aztán sok mindent megtudhattam Kocsisról nélküle is. Például azt, hogy milyen fanatiz­mussal edz a moszkvai olimpiai siker érde­kében. Ausztriában magaslati edzőtáborozá­son Iszonyatosan nehéz terepen kellett fut­niuk a fiúknak, majd a végén, egy dombon volt a cél. Kocsis igyekezett, jó időt futott, de látszott a cél előtt, hogy alig van Jár- tányi ereje. A domb közepén összeesett, majd négykézláb a havat kaparva Jutott be a célba. Aztán máskor az őszi esőzések ide­jén 25 kilométeres futást írt elő a szövet­ségi kapitány, Hegedűs Csaba, s az csak természetes, hogy terepen, jórészt friss szán­táson vezetett a „pálya“... — Ez kell a sikerért! — kommentálta Kocsis, és zokszó nélkül csinálta, s ha te­hette még „túlórázott“ is. Mindig úgy ké­szült hogy elmondhassa, többet az ellenfe­lek sem tehettek meg a sikerért. Kiss Fe­renc, az edző bízott tanítványának a tudá­sában, felkészültségében. Még ott, Prievidzá- ban megjósolta Kucsis moszkvai sikerét, sőt még azt is hozzátette, hogy az egész kötött­fogású mezőnyben nincs még egy olyan biztos favorit, mint a „Csikó“. Moszkvában az olimpiai játékokon aztan a tanítvány fényesen igazolta edzője sza­vait. Már a harmadik fordulónál tartott a mezőny, és még mindig kilencen voltak ver­senyben, de csak ketten hibapont nélkül: Kocsis és a bolgár Sopov, aki San Diegőban — utólag — „társbérletben“ lett világbajnok Kocsissal. Ők ketten ekkor csaptak össze. Pont nélkül telt el az első menet a két fiú presztízsmérkőzésén, hiszen mindkettő bizonyítani akarta a maga igazát. Kocsis azt, hogy ő volt egyedül, minden kétséget kizáróan San Diegó világbajnoka, Sopov meg a „társbérlet“ jogosságát akarta vitat­hatatlanná tenni.... Aztán a második me­netben Sopov szerzett soványka előnyt, de Kocsis egy pillanatra sem lankadt, nem hit­te, hogy nem ö nyer. Aztán befordult: csí­pődobás! ... Sopov lehorgasztott fővel távo­zott. A fináléban nem kisebb ellenfél várta, mint a montreali olimpia bajnoka, Anatolij BikovI Akit ráadásul még a hazai közönség fergetegesen bíztat. Kocsis nem kockáztat, apró pontokkal szerez előnyt, s ez is elég a leléptetéses győzelemhez. Moszkva után aztán már „csak“ két EB- aranyéremre futotta. Sokat volt sérült, és az új szabályokhoz is nehéz volt Igazodni, ráadásul egyre nehezebben tudta tartani a súlyát, nehéz volt a fogyasztás számára, s kacérkodott annak gondolatával is, hogy felmegy a 82 kilósok közé. Aztán porclevá­lás, műtét, majd Európa-bajnokság Buda­pesten, 1983 tavaszán. Hosszú sérülés után még látszik mozgásán a kihagyás, de hite a régi, s akaratát hatványozza, hogy a kö­zönség tőle győzelmet vár. Be is kerül a döntőbe, ahol a lengyelek kiválósága, Sop­ron várja, aki végre ebben a súlycsoportban is el akar jutni a csúcsra. Ogy tűnik, sike­rül is neki, hiszen már csak másodpercek vannak hátra, egy pont előnye neki van, ráadásul elindítja félelmetes pörgetését... Ez lett a veszte! Amikor ugyanis a holt­ponton van, Kocsis ráfordul, az előnyös helyzet a visszájára fordul, Supron hidalni kénytelen. Kocsis pedig átveheti az arany­érmet. Most pedig bejelentette, hogy elbúcsúzik, nincs tovább, illetve edző lesz a GANZ- MÄVAG-ban. az ő sikereinek kovácsa, Kiss Ferenc mellett. Ezután majd együtt nevelik a jövő bajnokait, s köztük talán olyanokat, akik túlnőhetik mestereiket. Egy biztos: az nem lesz könnyű. mészáros jAnos Felszabadulásunk 40. évfordulójának jegyében Jószerivel már csak négy hónap választ el bennünket az első Járási spartakiádbemu- tatóktól. Szocialista testnevelésünk nagy­szabású seregszemléjének közeledtével egye­nes arányban növekedik az előkészületek üteme a tőketerebesl (TreblSov) járásban is. Erről és a spartakiád tömegsport Jellegű eseményeiről beszélgettünk a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Járási bizottságának vezető titkárával, Jozef Salamonnal. Harmónia és szépség Jellemzi a nők gyakorlatát. A CSTK felvétele 0 Á spartakiádgyakorlatok betanulását megelőzték a tömegsport jellegű és turista- akciók. Milyen eseményekre került sor járá­sokban? — Ezek az akciók egy Jő előre megfon­tolt és pontos naptár szerint már több mint egy éve folynak. Olyan tömegeket mozgat­tak meg, mint semmilyen más sportese­mény, és még Javában tartanak. Csupán ta­valy közel négyszáz akciót rendeztünk, eze­ken közel harmincezer fiatal vett részt. Az egyik legjobban sikerült rendezvényen, a gyermekeek Járási spartaktádnapjain a leg­ifjabb nemzedék Í130 képviselője rajtolt. Általában elmondhatom, hogy rendkívül élénken együtt élnek a spartakiád esemé­nyeivel a ptonírcsapatok, az Iskolai SZISZ- szervezetek, a Honvédelmi Szövetség szer­vezetet. Nagyszerűen sikerült az őrtüzek üzenete elnevezésű országos Jellegű akelő. Október 4-én a Járás területén 28 őrtüzet gyújtottunk 12 ezer ember Jelenlétében. Legtöbben voltak a terebesi amfiteátrumban, s az ünnepélyen megjelentek a Járási szer­vek képviselői Is. • A spartakiád lényege azonban mégis a gyakorlatok bemutatása. Hányán készül­nek ezekre a járásban? — Járásunkban 13 gyakorlat bemutatására közel tízezer személy készül. Ezenkívül sor kerül még a katonák 144 tagú csoportjának a bemutatójára Is. örvendetes Jelenség, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatára 311 pá­ros készül. Rajtuk kívül az Ifjabb korú ta­nulóifjúság gyakorlataira készülnek a leg­többen. Némi nehézségbe ütközött, hogy a férfiak gyakorlatának bemutatására kellő számú Jelentkezőt találjunk, aztán végül Is sikerült közel kétszáz személyt bevonni. • Hol tartanak a gyakorlatok elsajátítá­sában, és mikor lesznek az első helyi, kör­zeti és járási bemutatók? — A gyakorlatok slsnjátításában eléggé előrehaladtunk. A múlt év végén több össze­jövetelt Is tartottunk, amelyeken összehan­goltuk a gyakorlatokat. Ha ilyen ütemben folynak továbbra Is az előkészületek, akkor nem lesz baj a bemutatókon, és bármilyen szinten helytállunk. összesen húsz helyi be­mutatót rendezünk a járásban, vagyis min­den alapiskola székhelyén. A három körzeti spartakiád közül kettő — Gálszécsen (Se- Covce) és Nagykaposon (Veiké Kapuäany) május tizenkettedikén lesz, a királyhelmeci (Král. Chlmec) körzeti bemutatót pedig má­jus 19-én tartjuk. A járási bemutatóra má­jus 25—26-án Tőketerebesen kerül sor. # Milyen nehézségek merülnek fel Jelen­leg a gyakorlatokra való felkészülésben? — Különösebb nehézségekről nem beszél­hetek. Általában mindenütt megértésre ta­láltunk, főleg az Iskolák igazgatóságain. Szeretnék azonban még egyszer apellálni az üzemek, szövetkezetek vezető dolgozói­hoz, a tömegszervezetek tisztségviselőihez, hogy a spartakiád előkészületeit tekintsék szívügyüknek. Elvégre a spartakiád szocia­lista testnevelésünk nagyszerű seregszemlé­je, amelyet az egész világ csodálata övez, s amellyel méltóképpen megünnepelhetjük hazánk felszabadításának 40. évfordulóját. P. L imr aanirini.' rni mimrremMTTiT—*T~* 1 ..on m MMf mt:; "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom