Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-23 / 30. szám
Levelezőinktől YIT találkozó Ä moszkvai VIT jegyében zajlott íe a bősi (Gabcíkovo) parkban a 'dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da) járási ifjúsági találkozó. A színvonalas rendezvényen a környék és más járások több ezer fiatalja vett részt. rA találkozó csúcspontja a kora estétől éjfélig tartó hangverseny majd az azt követő diszkó volt. A hangversenyen fellépett az Európa együttes és a bősi Dogma zenekar. A műsor és az azt követő szórakozás színvonalas volt, viszont nagyon sok fiatal szóvá tette a 25 koronás, nem éppen a diákok zsebéhez méretezett belépődíjat. Csóka Ilona [Társakra várva Nagycsalomián (Veiké Calomi- ja] rendezték meg a Közép-szlovákiai kerület magyar dolgozóinak kerületi népművészeti fesztiválját. A sok-sok népdal és néptánc között a meglepetés erejével hatott Kelemen Gábor szereplése egy gitárral kombinált szájharmonikával. Kellemes country zenét játszott, sőt énekelt is. Fellépése után rövid beszélgetésre kértem őt. — Mondj valamit magadról.., s—■ Huszonöt éves vagyok, technikusként dolgozom a losonci (Lu- Cenec) geodéziai intézetben. A járási székhelyhez közel élek. Nagyon szeretek gitározni. Öt évig jártam a zeneiskola gitár szakára. Már iskoláskoromban szerettem énekelni. Kisebb-nagyobb sikerekkel vettem részt a járási táncdalfesztiválokon. A hadseregnél is beneveztem könnyűzenei versenyekbe. Egy alkalommal saját cseh nyelven írott számmal, kerületi szintű versenyen, a harmadik helyen végeztem. Egy ideig játszottam a losonci KOX rock- együttesben. Engem azonban inkább a country zene érdekel. Természetesen ilyen jellegű saját számok komponálásával is próbálkozom. •— Milyenek a fellépési lehetőségeid?, •— Nagyon szerények, csupán alkalmi fellépésekről számolhatok be ifjúsági klubokban, járási dales táncünnepélyen. így hát nagyon örültem ennek a fellépésnek, és szívesen megyek el a nyári művelődési táborba is. t—• Milyen elképzeléseid vannak a jövőt illetően? r— Mint már említettem, nagyon szeretem a country zenét, és ezen a téren szeretném tovább képezni magam. Ha megfelelő társakra a- kadnék, country zenekar megalakításával is megpróbálkoznék. Kár, hogy hazai magyar viszonylatban nincs country zenekar, legalábbis még nem hallottam róla. Bodzsár Gyula A z elmúlt nyár egyik vasárnapján a rossz idő ellenére is több tízezren gyűltek össze a moszkvai Gorkij parkban, ahol a szovjet ifjúság napját ünnepelték. A közönség lelkesen üdvözölte az első dalt, amely a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó tiszteletére született. A dal címe: /ö/- jetek a találkozóra! Szerzői és előadói a két Tatjana, valamint Na- talja, Szergej, Viktor és Andrej, vagyis a politikai dalokat előadó Grenada együttes tagjai. A zenekar 12 éve népszerű ä Szovjetunióban. A közönség soraiból sokan emlékeznek első fellépésére, amely egy cipőgyár klubjában volt. Még ugyanebben az évben jelentkeztek az Október visszhangja című dallal, amely később' Ernst Busch, a híres német antifasiszta énekes egyik kedvenc száma lett. A Grenada az első jelentős síkért a Havannában megrendezett XI. Világifjúsági Találkozón aratta, ahol díjjal jutalmazták. Dalukat, a Hola amigó-t (Szervusz, pajtás!] énekelték a havannai utcákon, erre táncoltak, erre haladt „JÖJJETEK A TALÁLKOZÓRA!“ a karneváli menet, ez .volt valamennyi televíziós közvetítés szignálja. Az együttes vezetői Tatjana Vla- gyimirszkaja és Viktor Gorohov. Tatjana a Szovjet Tudományos Akadémia Latin-amerikai Intézetének tudományos munkatársa, történelemtudományok kandidátusa, a színpadon pedig az együttes állandó műsorközlője, zeneszerzője, előadója és számos dalszöveg fordítója. Viktor, a zongorista ugyancsak történész, társadalomtudományt oktat. Míg Tatjana mindig a színpad előterében van, Viktor zongorája a háttérben húzódik meg. „Viszont valamennyi házi rendezvényükön ő a társaság központja“ — nevet Tatjana. Szergej Vlagyimirszkij, Tatjana férje, valóságos egyszemélyes zenekar. Otthonuk mindig vidám zeneszótól hangos: húros, fúvós, ü- tős, népszerű és ritka, klasszikus és népi hangszereket szólaltat meg, melyeket az együttes tagjai különböző turnékon szereztek be. Szergej 149 hangszeren játszik. A koncerteken legalább egyszer mindegyik megszólal, s ezáltal a dalok hiteles népi hangzást nyernek. Tatjana Meskova és Natalja Pavlova friss diplomások. Nemcsak énekelnek, hanem nagyszerűen bánnak az ütőhangszerekkel is. Natalja férje, Andrej, aki technikumot végzett és szakmunkás, gi-. tározik, csellózik és tangóharmo- nikázik. — Munka után iskolákba, üzemekbe, főiskolákra és egyetemekre jártunk előadást tartani Latin- Amerikáról. Ekkor támadt az az ötletünk, hogy a legegyszerűbb hangszerek segítségével kísérjük fellépésünket — emlékezik Tatjana Vlagyimirszkaja az együttes megalakulását megelőző időre. Dalaik a világ számos nyelvén felcsendülnek, köztük mbosiul, lin- galaul, és szuahéliul is. — Hogy miért Grenada az e- gyüttes neve? >— folytatja Tatjana. — Mihail Szvetlovnak, az 1904 és 1964 között élt eredeti hangú költőnek csaknem 60 évvel ezelőtt keletkezett ilyen című költeménye, amely egy a polgárháborúban harcoló ukrán legény naiv szemléletén keresztül megragadó érzelmi erővel és zeneiséggel vall az egymástól távol élő népek hasonló helyzetű embereinek összetartozásáról. Ennek a költeménynek visszatérő szava a messzi közelséget jelképező spanyolországi Grenada, amelyet helyesen Granadának kellene nevezni, de Szvet- lov parasztfigurája nyomán Grena- daként vált fogalommá. Az együttes a Szovjetunió számos városán kívül három kontinensen vedégszerepelt. A XII. Világifjúsági Találkozóra új műsorral készül. A Szovjetunió és más országok népeinek dalai 16 nyelven csendülnek majd fel előadásukban. A legismertebb dalok új gyűjteményükbe is bekerülnek, eddig három gyűjteményüket jelentette meg a Muzika Kiadó. A Dalok és barátok című legújabb gyűjteményük számai a találkozón hangzanak el először. A gyűjtemény kottán kívül eredetiben és orosz nyelven a dalok szövegét is tartalmazza. Szergej Vlagyimirszkij és Viktor Gorohov különös hangszeres zenét is szerzett a találkozóra. A Grenada együttes repertoárjában több mint 400 dal szerepel. „Közülük bármelyiket szívesen előadjuk azoknak, akik Moszkvába látogatnak :—: mondja Tatjana. Az OKÉ nem teljesen oké! A HIT együttes Oké című lemezének a hallgatása közben az a benyomásom, mintha tíz évvel ezelőtt készült dalokat hallanék. Miért van ez így? Nyilván azért, mert ez a tavaly megjelent lemez korszerűtlen felvételtechnikával készült. Olykor-olykor a zene és az énekes hangjának a „ke. verés?“ is eltér a megszokottól. A dalok szövege, ritmusa, hangszerelése sem éppen modern, pedig hát az együttes tagjai egytől egyig fiatalok. A számok kivétel nélkül egy kaptafára készült kompozíciók, a ritmusuk mono ton. Ügy tűnik, hogy a lemez alkotói fittyet hánytak a közönség ízlésének, céljuk nem más, mint öncélű „balhé“, illetve, hogy történjen valami. A szövegek enyhén szólva primitívek, bizony nem ártott volna lektorálni őket! A közönséget így talán megkímélhették volna a kiábrándulástól. Valóban minden ötletet nélkülöz a „Valaki segítsen“ című dal, amelynek a szövege egyik verssorával a másikra cáfol rá. A dal elején az énekes még gitárért könyörög, ráadásul ilyen nagyképűen: „Adj egy gitárt a kezembe, s én is leszek sztár“. Miután teljesül kívánsága így folytatja: „Zeneszerző kellene, szövegíró kellene, hogy öltözzem és mit tegyek, a menedzser mondja meg, hogy mi szóljon a lemezen, a producer dolga lesz.“ Ezek után felmerül bennünk a kérdés: Vajon a zenekarnak mi lesz a dolga? Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a dal „csattanója“ is elhangzott: „Ha minden összejön, első leszek a slágerlistán, a sikerhez megvan mindeneml“ Akkor hát miért könyörgött mind ez ideig zene- és szövegszer. zőkért, ha a sikerhez megvan mindene? Csodálkozom, hogy ennyire pongyola és ellentmondó szövegű dalt, illetve lemezt egyáltalán megjelentett a PEPITA szerkesztősége. Még a legnagyobb Jóindulattal sem tudom pozitívan értékelni a HIT együttes Oké című lemezét, már csak azért sem, mert a rossz hangzás, a monoton kompozíciók, az elavult szövegek ellenszenvet váltanak ki a hallgatóból. Koller Sándor — EUROPA BIZTONSÁGÁNAK ALAPKÖVE A potsdami értekezlet 40. évfordulójára Negyven évvel ezelőtt Potsdamban zajlott le a második világháborút lezáró egyik legfontosabb nemzetközi értekezlet a fasizmus elleni koalíció győztes hatalmainak képviselői között. A cecilienhofi kastélyban július 17-től augusztus 2-ig tárgyalt a „nagy hármas“, Sztálin, Truman (Roosevelt halála után lépett az USA elnöki tisztségébe) és Churchill (illetve a munkáspárt választási győzelme után Attlee), hogy a fasizmus leverése után a hábori utáni világ jövőjéről döntsön. A tárgyaláson egyezményt írtak alá, amely potsdami egyezmény ként vonult be a történelembe. Ennek előszavában a tárgyaló felek többek között lefektették: „... a német militarizmust és nácizmust gyökerestől kiirtják, a szövetségesek most és a jövőben is kölcsönös megegyezés alapján olyan további intézkedéseket tesznek, amelyek biztosítanák, hogy Németország már soha többé ne fenyegethesse szomszédait és a világbékét.“ Az egyezményben foglalt követel, ményeket azonban csak a szovjet ka. tonai hatóságok kezdték következetesen megvalósítani. Az USA, Nagy- Britannia és Franciaország megszállási övezeteiben igyekeztek megőrizni a hitleri hadsereg kötelékeit és fegyverzetét, hogy azt egy esetleges szovjetellenes célra használják fel. A postdami tanácskozás — egyre több történész szerint — nem csak a második világháború befejezését jelentette, hanem egyszersmind a hidegháború kezdeteként tarthatjuk számon a nyugati szövetségesek hitszegő magatartása miatt. Már a tanácskozás megkezdésének napján rejtjeles távirat érkezett Truman elnök számára Washingtonból. A szöveg így hangzott: „A fiúk örvendetesen megszülettek.“ Truman ebből tudta meg, hogy az új-mexikói sivatagban felrobbantották az első kísérleti atombombát. A szörnyű fegyver kipróbálását szándékosan időzítették a potsdami értekezlet időpontjára, hogy zsarolni próbálják ve. le a Szovjetuniót. Még szomorúbb fejezet, hogy akkor, amikor második világháború kimenetele már teljesen eldőlt, be is vetették augusztus hatodikén Hirosimában és néhány nappal később Nagaszakiban. Ezzel kiengedték rejtekéből a rossz szellemet, az atomháború veszélyének szellemét. Potsdam ennek ellenére számos kérdésben jelentett fontos haladást és megvetette az európai biztonság alapjait. Döntöttek Németország jövőjéről. Ügy határoztak, hogy Német, országot leszerelik, demilitarizálják, nácitlanítják, a német háborús bűnösöket megbüntetik, feloszlatják a nagy trösztöket. Ma, negyven év távlatából megállapíthatjuk: a potsdami döntéseket maradéktalanul csak a szovjet megszállási övezetben hajtották végre, azon a területen, amelyen miután a nyugati hatalmak létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot — megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a történelem első békeszerető, szocialista német állama. Potsdam a maga idejében, közvetlenül az európai háború befejezése után azt a reményt nyújtotta, hogy a győztes hatalmak teljes, részletekre is kiterjedő egyetértéssel rendezik a különböző nemzetközi problé- mákat és a különböző társadalmi rendszerű államoknak a fasizmus el- leni háborúban jól bevált együttműködését nem csak fenntartják, de tovább is fejlesztik. Ez sajnos, nem sikerült: az imperialisták, mindenekelőtt az Egyesült Államok politikája letért a Potsdamban vállalt kötelezettségek teljesítésének útjáról, bár a potsdami egyezmények nemzetközi jogi szempontból ma is teljes mértékben kötelezőek. * Az imperializmus újra felfegyverezte a német hadsereget, sőt felvette a támadó jellegű észak-atlanti tömbbe. Sok náci háborús bűnös még ma sem nyerte el méltó büntetését. A Német Szövetségi Köztársaságban szabadon működnek az újnáci és re- vansista szervezetek. A potsdami egyezményt tehát még ma sem valósították még teljes egészében. B. M.
