Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-16 / 29. szám

MOSZKVA VÁRJA A VILÁG IFJÚSÁGÁT Prága — 47, Budapest — 49, Ber­lin — 51, Bukarest — 53, Varsó — 55, Moszkva — 57, Bécs — 59, Hel­sinki — 62, Szófia — 68, Berlin — 73, Havanna — 78 és Moszkva — 1985, ahol tizenkettedik alkalommal gyülekezik a világ ifjúsága, hogy részt vegyen egy sokszínű, millió él­ményt nyújtó találkozón. A szovjet fővárosban először 1957 nyarán rendeztek világifjúsági talál­kozót. Akkor 131 ország több mint 34 ezer fiatalja vett részt. Sok kül­döttség útját a nemzetközi szolidari­tási alapból fedezték, mert másképp nem juthattak volna el a Szovjet­unióba. Az akkori találkozó jelszava „A békéért és barátságért“ volt, s emblémája a híres margaréta, amely annyira népszerű lett, hogy a követ­kező fesztiválok jelvénye maradt. MIÉRT ÉPPEN MOSZKVA? MOSZKVA - a ViT fővárosa 1983. november 29-én ~ a szovjet fiatalok nagyszabású, Moszkvában tartott háborúellenes nagygyűlésén a Komszomol javasolta, hogy az 1985. évi, XII. világifjúsági és diáktalálko­zót Moszkvában rendezzék. A Kom­szomol célja az volt, hogy tovább­fejlessze a fesztiválmozgalom nagy­szerű hagyományait, erősítse a hala­dó ifjúság együttműködését a bé­kéért, a leszerelésért és a népek biz­tonságáért vívott harcban. ' Azt a bejelentést, hogy a fesztivált Moszkvában, a világ első szocialista államának fővárosában tartsák, vi­lágszerte lelkesen támogatták a leg­különfélébb ifjúsági és diákszerve­zetek. A Nemzetközi Bizottság első elő­készítő ülése Havannában volt 1984 februárjában. Az Ifjúsági delegációk egyhangúlag elfogadták a XII. VIT jelszavát: „Az antlimperialista szoli­daritásért, békéért és barátságért." A fesztivál szovjet előkészítő bi­zottsága 1984. április 6-án alakult meg. Tagjai között Ifjúmunkásokat, kolhoztagokat, tudósokat, egyetemis­ta fiatalokat, értelmiségieket, ismert sportolókat, felelős beosztású kom- szomol-munkatársakat, minisztériu­mok és ágazati lrányítószervek kép­viselőit találjuk. A szovjet előkészí­tő bizottság elnökéül Viktor Mislnt, a Komszomol KB első titkárát vá­lasztották. Áprilisban Szófiában a nemzetközi előkészítő bizottság második ülésén döntötték el a végleges időpontot: a XII. VIT 1985. július 27 — augusz­tus 3-a között lesz. 1984. július 12-én ünnepelte a Kom­szomol annak 60. évfordulóját, hogy az ifjúsági szervezet felvette Lenin nevét. Ezen a napon kezdődtek a XII. VIT előkészületei. Több ezer if­júsági munkáskollektíva jelentette be, hogy jobb termelési eredmények­kel, kiváló munkával köszöntik a VIT-et. A fesztivál-előkészületek fon­tos része volt a kommunista szom­batok beindítása. A szovjet fiatalok milliói dolgoztak e napokon, hogy munkájuk ellenértékét átutalhassák a fesztiválalapra. Már több 10 millió rubel gyűlt össze. Moszkvában a harmadik nemzetkö­zi előkészítő ülésen 112 ország nem­zeti bizottsága és 28 regionális szer­vezet képviselői vettek rszt. Egyhan­gúlag támogatták azt a javaslatot, hogy az első és az utolsó kivételével a fesztivál minden napját egy-egy meghatározott témának szenteljék: a békének, az atomháború elleni tilta­kozásnak, a leszerelésnek, az anti- imperialista szolidaritásnak, a fiata­lok jogainak, a gazdasági együttmű­ködésnek és a biztonságnak. Fontos szerepe van ebben a tematikus köz­pontok működésének. Köztük lesz a béke és leszerelés központja, a dol­gozó ifjúság jogainak központja, az antifasiszta központ az el nem köte­lezett mozgalom központja, a kör­nyezetvédők központja, összesen ti­zenöt. VÉGLEGES PROGRAM A VIT nemzetközi előkészítő bi­zottságának közelmúltban tartott ne­gyedik ülésszaka elfogadta a XII. VIT végleges programját. Az előterjesz­tett anyagot több mint 250 javaslat­tal egészítették ki. Figyelembe vet­ték minden küldöttség, minden Ifjú­sági szervezet képviselőjének véle­ményét. A programok a mai bonyolult vi­lágban élő fiatalok minden gondját érintik. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben azonban különösen fontos, hogy a fesztivál napjaiban Moszkva a béke és leszerelés központja lesz. A fiatalok megvitatnak majd minden kérdést, amely ma az egész embe­riséget nyugtalanítja, nevezetesen: hogyan fékezzük meg a háborús erő­ket, mert a pusztulás veszélye egyre reálisabbá válik. Az ülésen nagy jelentőséget tulaj­donítottak az antiimperialista szoli­daritás programjának. Erre a szoli­daritásra különösen szüksége van ma Közép-Amerika, a Közel-Kelet, Dél- Afrika ifjúságának és minden népé­nek, amelyek nehéz és véres harcot vívnak a reakció erőivel. A fesztiválprogram az 1985-ös esz­tendő minden sajátosságát számítás­ba veszi. A XII. VIT a legnagyobb Ifjúági rendezvény lesz ebben az esztendőben; amelyet az ENSZ az ifjúság nemzetközi évévé nyilvání­tott. Az ifjúság nemzetközi évének mindhárom alapelvét — részvétel, fejlődés, béke — belevették a feszti­vál programjába. A program nagy jelentőséget tulajdonít a hitleri fa­sizmus és a japán mllítarizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának. A fesztiválra eljönnek majd azok, akik kiharcolták ezt a győzelmet az emberiségnek — a különböző orszá­gok háborús veteránjai, az ellenállá­si mozgalmak képviselői. Nagyon fontos tény, hogy az ifjúsági talál­kozó a győzelem 40. évfordulójának évében a Szovjetunió fővárosában lesz. amelynek népe a legnagyobb terheket viselte a második világhá­borúban. Fontos dátum ebben az esztendőben az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet tizedik évfordulója. A programban szerepelnek olyan ren­dezvények, amelyek célja, hogy újra­élesszék Helsinki szellemét, vissza­hozzák az enyhülést. A kulturális és sportesemények is érdekesek, látványosak lesznek. Nép­szerű ifjúsági együttesek, színjátszó csoportok, híres sportolók érkeznek Moszkvában sok országból. A feszti­vál résztvevői és vendégel a vitana­pok után kitűnően szórakozhatnak majd: várják őket a híres moszkvai hangversenytermek, színházak, sta­dionok. DIÄK-VITAKLUBOK A VIT-ek hagyománya, hogy külön diákprogramot szerveznek. Ennek centruma a Lomonoszov Egyetemen működő Nemzetközi Diákközpont. A vitaklubok témáiban a fesztivál jel­szava lesz a meghatározó. Lesznek különféle diáktalálkozók; a műszaki egyetemek és főiskolák hallgatói pél­dául a moszkvai Vasútmérnöki Főis­kolán beszélgethetnek egymással, a leendő agrárszakemberek a moszkvai Timirjazev Mezőgazdasági Akadé­mián. ALKOTÓMŰHELYEK A világifjúsági és diáktalálkozókon mindig gazdag kulturális program volt. Moszkvában terveztek először Is egy nemzetközi központot a tudo­mányos és alkotó ifjúságnak, egy nemzetközi parkot a művészetek szá­mára és megszervezik a nemzetközi alkotóműhelyek munkáját. A Képzőművészek Központi Háza a fesztivál idejére az alkotó ifjúság nemzetközi központja lesz, ahol ta­lálkozókat, képzőművészeti kiállításo­kat, egy-egy művészeti ágról, kiállí­tásról vitákat lehet rendezni. A mun­kát az alkotó ifjúság nemzetközi ta­nácsa irányítja majd. A képzőművészek házával szemben, a Moszkva-folyő partján van a Gor- kij-park. A fesztivál idején itt lesz a művészetek nemzetközi parkja. A vendégek megismerkedhetnek a szov­jet köztársaságok népművészetével és háziipari remekeivel, s azok hely­színi kivitelezésével. A hagyományok szerint minden nemzeti küldöttség szervez gálaestet és kulturális programot a fesztiválon. Koncertet adnak a szocialista orszá­gok művészei, művészegyüttesei. Meg­rendezik a városok napját amely már ismert program a világifjúsági talál­kozók gyakorlatából, és lesz olyan koncert is, amelyen a fesztlváldalok csendülnek fel. Ulánbátorban ünnepi gyű­lésen emlékeztek meg a né­pi forradalom 64. évfordu­lójáról Mongóliában. Jelen voltak a legfelsőbb mongol párt- és állami vezetők, élü­kön Dzsambin Batmönhhel, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága fő titkárával, a Nagy Népi Hu­ral Elnökségének elnöké­vel. A nagygyűlésen beszé det mondott Njamin Dzsag- varal, a MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Nagy Népi Hnral Elnöksé­gének alelnöke. Kijelentet­te, hogy a mongol nép az elmúlt évtizedek alatt jelen­tős sikereket ért el az új társadalom építésében. Erő­teljesen bővült és elmélyült Mongólia együttműködése a szocialista közösség többi országával, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Mongólia aktív részvétele a nemzet­közi munkamegosztásban, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében, je­lentősen hozzájárul a mon­gol gazdaság fejlődésének meggyorsításához. Napjaink legfontosabb feladata harcolni a fegyver­kezési hajsza, mindenek­előtt az atomfegyverkezés megállításáért. A Szovjet­unió és más szocialista ál­lamok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség, és hoey elháruljon a világűr militarizálásának veszélye. Mihail Gorbacsov tervezett találkozója Ronald Reagan­nal a mongol vezetés néze­te szerint igen fontos ese­mény lesz. A találkozó po­zitív eredményei kétségtele­nül hozzájárulnának az atomháború veszélyének csökkentéséhez és a nem­zetközi légkör javításához — hangsúlyozta a szónok. A mongol népi forrada­lom évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány üd­vözlő táviratot küldött Dzsambin Batmönbnek és Dumagin Szodnnninak, Mon­gólia legfelsőbb vezetőinek, xxx A Kremlben megbeszé­lések folytak Ivan Arhi­pov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első alelnöke és Ja o-J i n-1 i m, a kínai kormány alelnöke között, aki a szovjet kor­mány meghívására hiva­talos látogatáson tartózko­dott Moszkvában. A két fél véleményt cse­rélt a szovjet-kínai keres­kedelmi és gazdasági kap csőlátókat érintő kérdések széles köréről, s megerősí­tette érdekeltségét e kap­csolatok további bővítésé­ben. A kölcsönös áruszállítá­sok az 1990-ig terjedő idő­szakban állandóan növeked­nek. A kereskedelmi cseré­ről és fizetésekről szóló megállapodás alapján a Szovjetunió gépeket, beren­dezéseket, szállító eszközö­ket, nyersanyagokat, építő­anyagokat és vegyi árucik­keket szállít, cserébe a W nai mezőgazdasági és ipari nyersanvaeokért, fogyasztá­si cikkekért. A kölcsönös kereskede­lem az 1986—1990-es évek­ben jelentősen növekszik és e'éri majd a 12 milliárd rubel összértéket. Csak az 1990 es évben 3 milliárd ru­belt tesz majd ki, ami azt jelenti, hogy az idei évhez képest megkétszereződik. Fel­tételezik továbbá az együtt­működést hét új objektum felépítésében és 17 létesít­mény felújításában, az olyan ágazatokban, mint az ener­getika, a vas- és színesfém­kohászat, a gépipar, a szén­ipar, a vegyipar és a közle­kedés. ~s 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom