Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-15 / 3. szám

A természeti erők törvényei SPANNER EDIT: FA kény és éterien tiszta, s lépten-nyo- mon megpróbáltatásoknak, megalá­zásnak van kitéve. Mit tehet hát? őr­zi a tisztaságát, és ha módjában áll, menekül a természetbe, vele él, mint ahogy Spanner Edit is teszi, amikor megjesti egy soha nem látott, csak az általa teremtett ját, kék madarat, pillangót. Ezek a képek szinte delejes hatást gyakorolnak a csendesen szemfélödő- re — ilyen például az Az utolsó szem termés —, mert valljuk be, ennek a világnak a megértéséhez nagy-nagy csendre, békére, belső nyugalomra van szükség. A fát, amelyen az ősz végén is ott piroslik, mosolyog az utolsó szem al­ma, a szél, a fagyok, a nap, mind- -mind csak nyomorgatták, és nem­csak a természeti erők, a környezete is. A láthatatlanul is ott ágaskodó bérházak elvették tőle a levegőt, a napot, máskor meg rázúdították a sze­leket, a füstöt. A törzsét megcsavar­ták, de a jó öreg fa őrzi, vigyázza azt az utolsó szem elmát is, és mosolyog általa ránk. Ráadásul még a hosszan és ádázán kúszó borostyán is majd megfojtja, de az öreg fa méltóságtel­jesen és tisztán állja a megpróbálta­tásokat. őrzi azt az utolsó szem al­mát, az életet, mint ahogy az asz- szony, a nő is őrzi és továbbadja azt. Mindez másnak az ecsetje nyomán furcsa szépelgés lenne csupán, Spanner Edit ecsetje nyomán viszont tiszta költészet, nagy-nagy szimbó­lum, akárcsak a Pillangó, a Kék ma­dár, a Mint hal a vízben vagy az őszi csokrocska, amelyek látszólag legké­zenfekvőbb és sokszor elkoptatott mondásokat, kifejezéseket, szimbólu­mokat illusztrálnak. De csak látszó­lag, mert a festőművész keze nyomán, szíve által külön életet élnek, csak a természeti erők törvényei szerint lé­teznek. NÉMETH ISTVÁN A NAGY DOKTOR Száztíz éve, 1875. január 14-én született Albert Schwei­tzer béke Nobel-díjas orvos, akit kétségkívül a világ összes kultárnépe kivétel nélkül tisztelt és tisztel még most, halála után is. Egész életét az elnyomottak és kitaszitottak megmentésének szentelte, s élete végén a béke megvédéséért is egyre gyakrabban hallatta sza­vát. A század elején Európa zenetudósként, Bach- és Goethe-kutatóként, kiváló orgonaművészként ismerte meg a Strasbourg! egyetem evangélikus teológusát. Cso­dálatos orgonajátékával egész Nyugat-Európát meghó­dította, a legnagyobb hangversenytermek szívesen látott előadója volt. És ez a férfi egyszer csak otthagyta az egyetemi katedrát, maga is beült az egyetemi padba, hogy orvosi diplomát szerezzen, mert elhatározta, hogy egész életét az emberiség számkivetettjeinek ápolására szenteli. 0 maga Így irt később erről: „Olvastam a gyarmati népek testi nyomorúságáról és misszionáriusoktól is hallottam róla. Minél többet gondolkodtam ezen, annál érthetetlenebbnek tűnt nekem, hogy mi, európaiak oly keveset törődünk a távolban ránk váró humanista fel­adattal. Ogy éreztem, nekünk szól a bibliai gazdag em­ber és a szegény Lázár példázata. Mi vagyunk a gazdag ember, mert az orvostudomány fejlettsége folytán ren­delkezünk azokkal az ismeretekkel és eszközökkel, ame­lyeknek birtokában felvehetjük a harcot a fájdalom és a betegségek ellen ...“ „... Az a pár száz orvos — folytatja Schweitzer —, akiket az európai hatalmak állami orvosként a gyarmati világban tartanak, a roppant feladatnak igen csekély részével tud megbirkózni, gondoltam, annál is inkább, mivel legtöbbjük a fehér gyarmatosítók és a gyarmati katonaság szolgálatában áll. Szükséges, hogy társadal­munk egésze sajátjának tekintse ezt az emberbaráti fel­adatot.“ E gondolatoktól indíttatva határozta el magát, hogy harmincéves fejjel orvostudományt hallgat. 1913 elején szerzett orvosi diplomát és még ugyanazon év tavaszán feleségével — aki megtanulta a betegápolást — a Fran­cia Egyenlítői Afrikába, a mai Gabonba utazott. A pá­rizsi Evangélikus Missziós Társaság rendelkezésére bo- csájtotta lambarénei birtokának egy részét, házát és megengedte neki, hogy kórházat építsen. Anyagiakat is kilátásba helyezett, ezeket azonban végül is Schweitzer kénytelen volt maga előteremteni. Mindenét feláldozta, amit orgonahangversenyeivel, Jo- hann Sebastian Bachről írt, három nyelven megjelent könyvével keresett, hogy kórházat építhessen. Itt gyó­gyította élete végéig az álomkórban, leprában, maláriá­ban és a többi trópusi betegségben szenvedő bennszü­lött lakosságot. Ekkor kezdték Nagy Doktornak nevez­ni és a Iambarénéi telep fogalommá vált. Sok éven át gyógyított, és egyre világosabbá vált előtte, hogy a néger lakosság bajaiért a gyarmatosító­kat terheli a felelősség. Elítélte a gyarmatosító politi­kát, a fajüldözést, a fasizmust. Hajlott kora ellenére élénken bekapcsolódott a második világháború utáni időkben kibontakozó békemozgalomba, az atomháború elleni küzdelem egyik legtekintélyesebb harcosa lett. A barázdák-szántotta, tűnődő tekintetű, vastag bajuszé Schweitzer-arcot az újságok, filmhíradók jóvoltából az egész világ megismerte. Amikor megkapta az 1952. évi béke Nobel-díjat, az egész Iambarénéi kórházcsoportra új tetőt építtetett be­lőle. Itt halt meg kilencvenesztendős korában a kórház egyik új szárnyában. Az egész világ gyászolta. F. V. Egy idő óta Úgy éreztem, el kelle­ne már mennem Spanner Edit festő- művésznő után és megnézni, hogyan él, mint dolgozik, s dolgozik-e egy­általán, mert az SZNF évfordulója tiszteletére rendezett kiállításon sze­replő két képén kívül semmit sem láttam tőle az utolsó időben. De hát az embernek nincs ideje, meg az­tán nem tudni, nem zavarnám-e, így csak odázgattam a látogatást. Most viszont már nem kell elmennem a la­kására, hiszen Budapesten, a Cseh­szlovák Kultúra által megrendezett ki­állítása után idehaza is bemutatta munkáit, s nagy örömmel nyugtázha­tom, hogy igenis alkot. Sőt, sokat és nagyszerűen, ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt. A Ladislav Novomesktj Kiállí­tóteremben — ahol az előző fővárosi kiállítását is rendezte — teljesen új anyaggal lépett a közönség elé, s a tömérdek kép, amelyeket láthattunk, mind-mind az utolsó két-három év termése. Vagyis: Spanner Edit korát meghazudtoló energiával dolgozik, és az SZNF évfordulója tiszteletére ki­állított két nagyszerű képén kívül to­vábbi remekművek, igazgyöngyszemek kerültek ki kezéből. Ilyen például az egészen szokatlan felfogásban készült Ikarosza. A kis, alig látható emberi lény szárnyai e- gészen az égbe nőnek. Ahitat, nagy- nagy vágy szimbólumaként nyúlnak a magasba, mint a gótikus katedrálisok tört ívű csúcsai. De míg azok a min­denható felé irányultak, addig ezek a szárnyak az embert hivatottak meg­szabadítani a föld vonzerejétől, amely olyan erő, hogy magát az embert, bármilyen szárnyakat is teremt ma­gának, szinte a földhöz ragasztják, ha nincs meg a kellő tudás, és nem ismert a természeti erők titkát. Spanner Edit ismert, mert mindaz, amit a képein megpróbál tetten ért, nemcsak festmény, nemcsak táblakép, hanem külön kis világ is. A nő, mint annyiszor, most is magányos, tőré­Zömükben fiatalok ültek a nézőté­ren, és csak fiatalok, tizen- vagy alig huszonegy-huszonkét éves balettmű­vészek táncoltak a Bratislava! Szak- szervezetek Háza nagytermének szín­padán december egyik hétfő estéjén. A Prágai Kamarabalett társulatának Fiataloknak ajánlva című új műsorát láthatta Szlovákia fővárosának közön­sége. A műsor védnöke a SZISZ, Köz­ponti Bizottsága és a Cseh Zenei Alap. A fennállásának éppen tizedik év­fordulóját ünneplő társulat Pavel Smok koreográfus kezdeményezésére jött létre, amikor a Rokoko Színház­ban maga köré gyűjtött néhány lel­kes, fiatal táncost, s betanította ve­lük a „Hogyan születik a balett?“ cí­mű műsort. E sikeres bemutató után kezdett önállóan működni a kis cso­port, s rövid idő alatt hallatlan nép­szerűségre tett szert nemqsak ha­zánkban, hanem külföldön is. Szere­peltek már Volgográdban, a finn Kuo- piában, az NSZK-beli Goslarban, to­vábbá Pécsett, Berlinben és Cipruson. Oj műsoruk valóban minden tekin­tetben új, friss és fiatalos. Nemcsak azért, mert fiatalok táncolják, hanem mert koreográfiájukat is mind egytől egyik nagyon ifjú emberek alkották, akik sok új, egyelőre még szokatlan elemet próbáltak bevinni a táncművé­szetbe. Fiataloknak ajánlva Hat tételből, különálló részből állt a műsor. Az elsőt, a Petr Tyc koreo­gráfiája alapján bemutatott Gyerme­kes etűdöket négy lány és három fiú táncolta, s az érdekes jelenetben a gyermekkor visszásságait és kedves­ségeit jelenítették meg. Az est legfi­gyelemreméltóbb és legsikeresebb je­lenete volt a kétszereplős, Libor Va- culík és Ladislav Rajn táncolta Bika­viadal. Szenvedély, igazság és szép­ség volt minden mozdulatuk. A kö­zönséget meghódította és fogva tar­totta a gyönyörű játékerő. A klasszi- kús orosz balett eszközeivel elevení­tették meg a Két keringő című jele­netet, s ugyanez mondható el a Bo- huslav Martinit zenéjére megalkotott Parabolákról. Az utóbbi koreográfiá­ját a nagyon tehetséges Marcela Be- noniová készítette, aki a prágai kon­zervatórium elvégzése után tudását Kölnben, Londonban, Drezdában és Berlinben tökéletesítette. Jelenleg a prágai Laterna Magica tánckarának tanára. Kompozíciójával számos nem­zetközi versenyen is szerepelt, így Kölnben, Bécsben, s legutóbb Kassán (KoSice) a IV. országos balettverse­nyen bemutatott alkotását harmadik díjjal jutalmazták. Ivetta HubiCková, Ladislav Rajn és Petr Tyc táncolta a Háromszög című kompozíciót, amely szerelmi háromszöget jelképezett, s a tánc egyszerű megjelenítési formái­val nagyszerű élményt nyújtottak a közönségnek. Három Felső-Garamvöl- gyi népdalfeldolgozás alapján készí­tette el a műsor zárójelenetét Ondrej Soth. A 24 éves koreográfus népi ele­meket felhasználva alkotta meg a táncokat, s a tervező, Josef Jelinek is ehhez igazította a jelmezeket. A sikeres est műsorvezetője az e- gyüttes igazgatója, Pavel Smok volt, aki közvetlenül, rögtönözve, szinte a közönséggel társalogva konferálta a balettszámokat. Egyetlen árnyoldala volt az előadásnak, hogy a reprezen­tatív nagyterem túl tágasnak hatott a kamarabalett két-három személyes műsorszámainál. Kisebb teremben ta­lán bensőségesebb, a kamarabalett műfajához méretezettebb lett volna az egybéként magas színvonalú, mara­dandó élményt nyújtó balettest. Benyák Mária új ifjúság 9 AZ ÉV LEGSIKERESEBB ELŐADÓMŰVÉSZEI Arany Csalogány ’84 KAREL GOTT érdemes művész huszadszor is elnyerte as Arany Csalogány címet. HANA ZAGOROVÁ nyolcadszor kapta meg az Arany Csalom gány címet. Az ELÁN együttes első alkalommal lett az olvasók szavazata alapján Arany Csalogány-díjas. A Mladj' svét és a Smena na nedefu olvasói közül majdnem kilencvenezren szavaztak az év Arany Csalogánya elnevezésű ankétban. Ebből 86123 volt az érvényes szavazat. A Mladj svét cseh .ifjúsági hetilap olvasói 72,063 szavazatot küldtek be, a Smena na nedelu olvasói közül 14 060-an voksoltak. A sza­vazók között nagyobb volt a lányok-nők aránya. Űk összesen 57 294, a férfiak 28 829 szavazócédulát juttattak el a szerkesz­tőségekbe. Az Arany Csalogány népszerűségi ankét. Az olvasók vissza­küldik a. kitöltött szelvényeket, a számítógép pedig összegezi az eredményt. Ezt ugyan nem lehet túlbecsülni, de minden­képpen megvan a jelentősége. Kifejezi az olvasók véleményét — ingatagságát vagy hűségüket az, egy es előadóművészekhez és együttesekhez. A sorrend, bár nem minden helyen, állan- dóamyájtozik, és ebben van az Arany Csalogány olvasói ankét- nak a vonzereje — visszatükrözi az olvasók állásfoglalását. Viszont, hogy megmaradjon a játéknak az értelme, nem le­het hamis kártyákkal játszani; sajnos, ilyen kísérletet is fel­fedeztek az idei szavazólapok között. Egyszerű, primitív csa­lásról volt sző, és ezzel1 tulajdonképpen a többi becsületes szavazó véleményét próbálták kétségbe vonni. Ezt a 643 hamis szavazatot a szerkesztőség elküldte a kriminalistáknak. A szer­kesztőségek ugyanis a játék becsületességéért és tisztaságáért vannak. -n­Énekesnők Szavazatok száma Helyezés 1983-ban 1. Zagorová Hana 22 578 1 2. Vopdrácková Helena 10 507 3 3. Janó Petra 9 641 5 4. Gombitová Marika 7 942 2 5. Eilipová Lenka 4 914 9 6. Rottrová Maria 4 880 4 7. Jankü Heidi 3 560 26 8. Rplincová Darina 3 249 14 9. Zelenková Jitka 1980 7 10. Linková Michaela 1661 6 Énekesek Szavazatok száma Helyezés 1983-ban i -• . i ,■ 1. Gott Karel 26 350 1 2. Nagy Peter 13 013 4 3. Zbirka Miroslav 8 202 2 4. Kotvald — HloZek 5 542 3 5. David Michal 4 240 5 6. Procházka Stanisla'­1 806 6 7.sRezek Peter 1662 26 8. Danék Vabi 1661 11 9. Neckáf Václav 1530 7 10. Zieh Karel 1 482 10 Együttesek Szavazatok száma Helyezés 1983-ban 1. Elán i 17 571 2 2. Olympic 13 013 1 3. L. Staidl együttese 6 085 6 4. K. Wágner eggyüttese 4 700 4 5. Turbo 3 615 5 6. Limit 3 297 7 7. Kroky F. Janeika 2 209 9 8. Plavci 2 160 3 9. OK Band 1504 26 10. Abraxas ■ 1455 10 FELHÍVÁS IRODALMI-TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐT RENDEZNEK A CSEMADOK Központi Bizottsága hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére országos irodalmi-történelmi vetél­kedőt hirdet. A vetélkedő célja, hogy a felszabadulás esemé­nyeinek felidézésével, irodalmi örökségünk népszerűsítésével és haladó hagyományaink feltárásával tovább erősítsük a szo­cialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elvének érvé­nyesítését a lakosság körében. A VETÉLKEDŐ FELTÉTELEI: 1. ' A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampol­gár, aki a jelentkezési lapot 1985. január 31-ig kitöltve bekül­di a CSÉMADOK illetékes, járási bizottságára. (A jelentkezési lapok a CSEMADOK járási bizottságain szerezhetők be.) 2. A vetélkedő járási fordulójának szerves részét képezi az az írásban benyújtandó munka, amelyet a versenyben részt vevő csoportok készítenek maximum 10 oldal terjedelemben községük (városuk), a környék vagy a járás felszabadítási harcairól, a felszabadítási harcokban részt vevő csoportokról vagy személyekről, ill. az ezeket támogató erőkről. A zsűri az elkészített és a CSEMADOK illetékes járási bizottságára 1985. február 28-ig benyújtott írásbeli munkát 0—10 ponttal jutal­mazza. J 3. A versenyben háromtagú csoportok vehetnek részt. A VETÉLKEDŐ LEBONYOLlTÄSA: 1. A háromfordulós vetélkedőt (járási forduló, kerületi for­duló,idöritő) a CSEMADOK KB 1985. március 1 — 1985. május 16. között rendezi meg. Szükség esetén a járási fordulót helyi vagy körzeti forduló előzi meg. 2. A vetélkedő kérdéseit a CSEMADOK KB állítja össze. Az egyes fordulókban elért pontszámok a következő fordulóban érvényüket vesztik. 3. A versenyzők részére; a CSEMADOK KB részletes tájékoz­tatót készít a felkészüléshez, amelyet a jelentkező csoportok a CSEMADOK járási bizottságain kaphatnak meg. 4. Az országos döntőben helyezést elért csoportok tagjai értékes jutalomban, a kerületi fordulóban részt vevő csopor­tok tagjai könyvjutalomban részesülnek, s a vetélkedő vala­mennyi résztvevője pedig oklevelet kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom