Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-23 / 17. szám

/• ‘f/ / r* uj ifjúság 5 VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY A VI., moszkvai világifjúsági találkozó, a világ fiataljai- jainak abban az időben leg- nagyszabásúbb béketüntetése, 1957. július 27-től augusztus 11-ig tar­tott. Célja pedig a világ ifjúságá­nak barátsága, a béke védelme, de a találkozó egyúttal látványos kulturális és sportseregszemle is volt. Az előkészületek és maga a fesztivál olyan korban zajlott, ami­kor a nemzetek békés együttélésé­nek, a haladásnak és a szocializ­musnak eszméi győzelmesen tör­tek előre. A leigázott népek fel­szabadító harca nyomán mind ki­sebbre zsugorodott a már széteső­félben lévő gyarmati rendszer. Az USA azonban lépéseket tett az újabb fegyverkezés és az atom­fegyverek gyártása felé. E kon- cepió része volt az atomfegyve­előkészítő bizottságok munkáját a tudomány, a kultúra és a művé­szet neves egyéniségei is segítet­ték, ami pedig kedvezően kihatott az egész nemzetközi ifjúsági moz­galomra. összébb fogta a kapita­lista országok szétforgácsolódott ifjúsági mozgalmát, szembeötlően megerősödött a fiatalok akcióegy­sége. Moszkva és a készülendő VI. VIT felé irányult a világ fia­taljainak figyelme. Az imperialistáknak természete­sen szálka volt a szemében a ha­ladó ifjúság egysége. Ezért dollár- milliókat költöttek a felforgató akciókra, amelyeket a nyugati ha­ladó ifjúsági és diákszervezetek ellen indítottak. A burzsoázia a tömegtájékoztatási eszközökön ke­resztül otromba hazugságokat ter­jesztett a fesztiváli mozgalomról, nak és mind több fiút és leányt bevonjanak a fesztivál előkészü­leteibe. Gazdag volt a fiatalok művészi és sporttevékenysége is. Vala­mennyi faluban és városban tel­jesítették a fesztiváli sportjelvény megszerzésének feltételeit. Ilyen tettekkel teli légkörben zajlottak országszerte az ifjúsági béke- és barátságfesztivál járási és kerü­leti fordulói, a fiatalok építő, kul­turális és sporteredményeinek se­regszemléi. Szlovákiában a fesz­tiváli előkészületek június 23—30- án a fiatalok nemzeti fesztiváljá­ban csúcsosodtak ki, amelyen 30 ezren vettek részt. Többek között a DÍVSZ akkori elnöke, Bruno Bernini és az NSZD küldöttsége is. A fesztiváli előkészületek fia­taljaink megbonthatatlan egysé­gének és azon igyekezetének meg­mozdulása: 1957. augusztus 4-én került először sor a nemzetközi Rysy-túrára. A rendezvény akko­ri résztvevői a Rysy csúcsáról táviratban üdvözölték a VIT-et. A fesztivál megnyitásának nap­ján a világ 122 országából 31 e- zer különböző fajú és nemzetisé­gű, politikai meggyőződésű és vi­lágnézetű fiatal gyűlt össze Moszk­vában. A luzsnyiki Lenin stadion­ban a nemzetközi fesztiválbizott­ság és a szovjet fiatalok nevében Szergej Romanovszkij, a szovjet fesztiválbizottság elnöke üdvözöl­te a találkozó résztvevőit. Ezután Ausztrália, Oj-Zéland és Oceania fiataljainak képviselője kért szót, őt az ázsiai, majd a latin-ameri­kai, afrikai és európai ifjúság kép­viselői követték. A stadionba meg­érkeztek a hat irányból küldött nemzetközi fesztiváli staféta utol­burg, Názim Hikmet, L. Koszmo- gyemjanszkaja, Alekszej Meresz- jev. Ezen a tömeggyűlésen egy­hangúlag határozatot fogadtak el a békéről és a háború ellen. Befejezésképpen a DÍVSZ elnö­ke, Bruno Bernini a VI. VIT nem­zetközi előkészítő bizottságának üzenetét tolmácsolta, amelyben e- gyebek között ez áll: „A feszti­vál minden egyes napja meggyő­zött bennünket arról, milyen meg­bonthatatlan valamennyi ország ifjú nemzedékének barátsága, a- mely nemzedékek a világ békéjé­ért küzdenek. Világosabban meg­értettük, hogy embereinket, élje­nek a világnak bármelyik sarká­ban, egyetlen vágy köti össze — békés ég alatt élni és dolgozni. Azt akarjuk, hogy mindenki, aki szemtanúja volt e fesztiválnak, vi­IRÁNYA VIT A VILÄGIFJÜSÄGI TALÁLKOZÓK TÖRTÉNETÉBŐL VII. RÉSZ rekkel felszerelt különleges kato­nai alakulatok létrehozása, és más államok térségében való állomá- soztatása. Erősödött a NATO nyu­gat-európai tagállamaira gyako­rolt hatása is, hogy azok fegyve­res erőit bocsássák a katonai tömb parancsnoksága alá, amelynek mind több náci tábornok került az élére. Az imparializmus globális stratégiájának részét képezte a brit, a francia és az izraeli agresz- szorok 1956-ban Egyiptom ellen intézett támadása, a Magyaror­szág népi demokratikus rendsze­rét szétrombolni akaró ellenforra­dalmárok összeesküvése, valamint a NATO-tagországok képviselői­nek titkos párizsi összejövetele, amelyen a VIT évében arról dön­töttek, hogy a Bundeswehrt angol atomfegyverekkel szerelik fel. A béke védelmezői azonban már akkora erőt képviseltek, hogy nemcsak visszatartották az impe­rialista kalandorokat, hanem fő­leg a szocialista országok, a Szov­jetunióval az élen, sorozatos lépé­seket tettek a leszerelés és a béke érdekében. A békeharcban igen pozitív sze­repet játszott a Béke-világtanács elnökségének felhívása az atom­fegyver-kísérletek és egyáltalán az atomfegyverek betiltásáért. Ilyen politikai légkörben készül­tek a világ fiataljai a fesztiválra, hogy elmélyítsék barátságukat és egységüket a békéért és a jövő­ért vívott harcban. A moszkvai fesztivál jelentőségét növelte a nemzetközi ifjúsági mozgalomban uralkodó helyzet. Az előző feszti­vál óta jelentősen szaporodott az ifjúsági szervezetek száma. E szer­vezetek politikai beállítottsága és tevékenységük különbözött egy­mástól, ami nemzetközi méretek­ben is megmutatkozott. A fesztiváli előkészületek során különböző társadalmi berendezke­désű országok fiataljai ismerked­hettek meg egymás életével, és a világ haladó ifjúsága együttmű­ködésének jegyében zajlottak. Fi­gyelemreméltó eseménynek szá­mított, hogy a nemzeti fesztiváli a VI. VIT előkészületeiről és a szovjet nép életéről. Naponta a VI. VIT bojkottjára igyekeztek rá­venni a fiatalokat, de azok tán- toríthatatlanul készültek fesztivá- lukra. Az NSZK és az NDK ifjú­ságát a varsói fesztiválon külön- -külön küldöttség képviselte, a moszkvai VIT-re viszont egy háT romezer tagú közös delegáció u- tazott. Sok nyugati országban ta­nulni kezdték az orosz nyelvet. Az USA 700 fiatalt küldött Moszk­vába. Angliában az előkészítő bi­zottságnak a,zért kellett folyamod­nia a hivatalos szervekhez, hogy több küldött mehessen a VI. VIT- re, s így részben ki tudják elégí­teni a fesztivál iránti érdeklődést. Az olasz reakció mindent elköve­tett, hogy fiataljaik ne lehessenek ott a fesztiválon, mégis 2300 ta­gú, népes küldöttség volt jelen az eseményen. A CSISZ KB 6. ülésének hatá­rozata értelmében a csehszlovák fiatalok kezdeményezésére nagy­arányú építő és vándorzászló- -mozgalom bontakozott ki a VI. VIT tiszteletére. Igyekezetük kö­zéppontjában a második ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítése, sőt túlszárnyalása áll, továbbá mind nagyobb gazdasá­gosságot elérni anyagtakarékos­sággal és mind kisebb befektetés­sel, feltárni a tartalékokat, s a termelésbe, a gyakorlatba új mód­szereket vinni. Az ifjú mezőgaz­dászok, akik abban az időben az egységes földművesszövetkezetek III. kongresszusára készültek, kezdeményezésük főképp az efsz- ek megalakítására és megszilár­dítására, valamint a termelékeny­ség növelésére irányult, s ugyan­úgy, mint az iparban, itt is meg­szervezték az ifjúsági munkabri­gádok és -csoportok versenyét. A diákok ezen a nyáron a mező- gazdaság megsegítésére készültek. De nem tétlenkedtek a pionírok sem, ők a lakóhelyük szépítését, rendezését vállalták magukra. A csehszlovák fiatalok fesztiváli e- lőkészületei azonban nem merül­tek ki a munkaaktivitásban, ha­nem gazdag politikai, kulturális és sporttevékenységet is végez­tek. A csehszlovák fiatalok előké­születeinek utolsó szakaszába e- sett az 1957. március 21—27-én az Ifjúsági Világtanács felhívásá­ra megrendezett ifjúsági világhét. Ennek a kezdeményezésnek az volt a célja, hogy valamennyi fiatalt megnyerjék az aktív békeharc­Moszkva népének ünneplése közepette vonultak fel a VIT-küldöttségek a Lenin stadionhoz a megnyitóra. nyilvánulása is volt, hogy minél többet átvegyenek a lenini Kom- szomol gazdag tapasztalataiból, továbbá kinyilvánították elszánt­ságukat, hogy azon lesznek, tel­jesítsék a II. ötéves terv felada­tait, és megszilárdítsák a világbé­két. 1957. július 21-én 17.30-kor 1200 küldöttel, a csehszlovák fiatalok képviselőivel, kigördült a prágai pályaudvarról a rendkívüli, fesz­tiváli vonat. Szimbolikus volt az, hogy a Szovjetunióba vezető utat néhány évvel azelőtt a fiatalok saját kezükkel építették, ez pedig a Barátság vasútvonal. Időközben Moszkvában is tető­fokéra hágtak a fesztiváli előké­születek. A szovjet fiatalok, Kom- szomol-szervezetek naponta adták a jelentéseket kötelezettségeik teljesítéséről, sikeresen megbir­kóztak több mint 35 millió hektár fagyos földterület megművelésé­vel, és a Szovjetunió keleti részé­ben létesülő hatalmas ipari objek­tumok építésével. A nemzetközi e- lőkészítő bizottság meghívására neves állami, politikai és közéleti személyiségek, tudósok, írók és művészek ígérték meg, hogy részt vesznek a VI. VIT-en. Közöttük volt a kanadai Lenin-békedíjas James Endicott és a chilei költő, Pablo Neruda. Jönni akart Paul Robeson néger énekes is, de e szándékában az amerikai hivata­lok megakadályozták őt. ötvennégy ország jeles sporto­lói készültek a Moszkvában meg­rendezendő III. nemzetközi sport­játékokra. A VI. VIT-tel függ össze fiataljaink egyik legszebb meg­só szakaszának futói, és a DIVSZ- -indulóval befejeződött a VI., moszkvai VIT megnyitó ünnepé­lye. „Béke és barátság!“ — hang­zott a fesztivál jelszava. A követ­kező napokban további fiatalok érkeztek a VIT városába, úgyhogy a rendezvény végén már 131 or­szág harmincnégyezer fiatalja volt jelen a VIT-en. A fesztivál nem­zetközi jelentőségét bizonyítja an­nak a 987 külföldi újságírónak a részvétele is, akik 60 országból érkeztek Moszkvába. A fiatalok béke ős barátság utáni vágyát tük­rözte ez a találkozó, amelynek nagy jelentősége volt a népek bé­ketörekvései és a világ fiataljai közötti barátság elősegítésében. A fesztivál során a küldöttek elbe­szélgettek a szovjet fiatalokkal és Moszkva lakosságával. Azok a tő­kés országokbeli fiatalok, akik a burzsoá propaganda által „felvér­tezve“ érkeztek Moszkvába, itt szembesíthették hamis ismeretei­ket a saját szemükkel tapasztalt valósággal. A berlini VIT francia hőse, mint már tudjuk, Henri Martin volt; Moszkvában három francia hőst ünnepelhettek a küldöttek: Alban Liechtit, Claude Martyt és Victor Bleauvois-t. Az elsőt azért börtö- nözték be, mert megtagadta részt venni Franciaországnak Anglia elleni háborújában, a másik ket­tőt pedig azért, mert nem akar­tak olyan hadseregben szolgálni, amely az apáik gyilkosai vezé­nyelte NATO-ba parancsolta őket. A VIT egyik, fénypontja volt a béke- és barátságtalálkozó, ame­lyen több mint 100 ezer fiatal gyűlt össze, közöttük Ilja Ehren­lággá vigye dicsőségét, s minden­hol arra törekedjenek, hogy a fesztivál nagy eszméi — a béke és a nemzetek barátsága —■ örök­ké éljen a fiúk és leányok szívé­ben. A mi békeakaratunk erősebb az atombombánál. Vágyunk a bol­dogság után törhetetlen. Magunk győződtünk meg erről, ahogy ed­dig még soha.“ A VI. VIT Moszkvában megmu­tatta a világnak: minél több fia­talt fűz össze a barátság szála, annál szilárdabb a béke, s annál nagyobb minden békeszerető em­berben a boldog jövőbe vetett hit. KAROL JURÁN A szelvényt vágd ki, ragaszd fel postai levelezőlapra jelöld be rajta a helyes választ, és csak a sorozat befejezése után, tehát június 4-én kell beküldeni a szerkesztőség címé­re. KÉRDÉS: Hány tagú volt a csehszlovák kül­döttség a moszkvai világifjúsági ta­lálkozón? 7. SZELVÉNY A. 1900 B. 2500 C. 1200 VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom