Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-16 / 42. szám
A KAPITALIZMUS GÖRBETÜKRE WOODY ALLEN FILMJEIBEN Élni és átélni . Nem egy művész, író, filmrendező választotta témájául a kapitalista társadalmi rend okozta fonákságok, szélsőséges helyzetekbe sodró igazságtalanságok ábrázolását. A huszadik század első harmadában a kapitalizmusban vergődő, gyakran számkivetett munkanélküli kisember alakját Charlie Chaplin ábrázolta zseniálisan a filmvásznon. A ma bizonytalan egzisztenciájú fél entellektüeljének kalandjait a Fogd a pénzt és fussl című filmben láthattuk Woody Allennal a főszerepben. Woody Allen jelenség az amerikai filmművészetben. Alkotásaiban nem csupán komikus jelenetek füzérét látjuk, hannem a tartalom, az alkotó, az alkotó szociográfiai értékű megfigyelései válnak áttételesen igazi művészi értékké. A Fogd a pénzt és fusst című film annyi ötletet, fordulatot sorakoztat föl, hogy abból a legtöbb vígjátékíró és rendező legalább öt filmet kerekítene. Virgil, a félszeg, csetlő-botló fiatalember más lehetőség híján lopásra fanyalodik. Szappanból faragott pisztoly segítségével próbál kiszökni a börtönből, de pechje van: esik az eső, s az utolsó pillanatban elolvad a szappan. Szigorított zárkába kerül. Oj vakcinakísérlethez jelentkezik próbaalanynak. Kiszabadul. Egy pádon üldögélő idős hölgynek elragadja a táskáját. Pénz helyett azonban lánc van benne. Hihetetlen, kalandjai mű- orral álcázott szüleinek, börtönpszichológusainak és sorstársainak vallomása „szakítja meg“. Találkozik Louise-zal (Janet Margolin j, aki mosónő, de szabadidejében rajzol. Virgil megszereti a lányt, s hogy ne kelljen felfednie előtte csúfos anyagi helyzetét, bankrablást követ el. Ismét börtönbe kerül. S mert nagy ritkán azért mellé is odaszegődik a szerencse, sikerül megszöknie. Közben Louise gyereket vár. Ez lesz a karácsonyi ajándékod —: örvendezik Louise. —■ Elég lett volna egy nyakkendő is válaszol Virgil rezignálton.“ Minden jelenet új meglepetést ígér: a film hőskora gegjeinek és a korszerű filmművészet eszköztárának csodálnivalóan tiszta egybeolvadása ez az abszurd játék. A fantázia hihetetlen kalandjai válnak természetessé: amikor egy biztosítótársaság vonzó titkárnője szerelmével zsarolja az ott végre foglalkoztatott Virgilt, az gyertyának álcázott di- namitrudakkal próbálja felrobbantani a titkárnőt, majd megkíséreli. autóval elgázolni. VrégUl á ,robbantás sikerül, aminek újabb menekülés,, újabb'betörés és újabb bukás az eredménye. Most már ötvenkét rendbeli rablásért 800 évre ítélik, s megígérik neki, ha jól viselkedik, akkor csak a felét kell leülnie. Woody Allen kitalálta önmagát: azt a századvégi kisembert, aki sikertelenségeiben, antihős küllemében hordja az átélés és átélhetőség illúzióját. Egy nyilatkozatában kijelenti: „A legfontosabb, hogy ne vakítson el a siker. Ha híressé válsz, próbálj meg ismételni, s rájössz, hogy jó nyomon jársz!“ Első hallásra nem tűnik valami bizalomgerjesztőnek, se bölcsnek ez a felfogás, KISS PÉNTEK JÓZSEF Fémművészet A tárgyi és írásos emlékek arról tartás- kodnak, hogy Banská Sliavnica fejlődését jelentősen befolyásolta a . bányászat és a hozzá szorosan fűződő iparágak elterjedése. A középkorban a'város az egyik legjelentősebb ipari központok közé tartozott, hi. szén a céhek megjelenésével indultak virágzásnak a különféle mesterségek. A bányászmúzeumban .fémből született művészet" címmel érdekes kiállítás tekinthető meg, amely bemutatja a város ipart fejlődését. A kovács-, lakatos-, órásmesterséggel, valamint az ezüst- és aranyműves- séggel a XIII—XIX. századból származó ré. giségek ismertetnek meg, s rajtuk keresztül próbálnak a kiállítás szervezői eléggé széles körrajzot nyújtani. Értékes darabja a kiállításnak egy vas- ajtó a XIII. századból, továbbá a• XVII. század második feléből származó gyömbértároló edény, valamint a bányászfelszerelések, a fegyverek és az arany ékszerek. A kovács- és lakatosmesterség művelése a XIX. század utolsó harmadában elsősorban Karol Fizély nevéhez fűződik, de családjában hagyományként öröklődött ez a mesterség. Bejárta Európa nagy részét, megfordult Bécsben, Budapesten, Párizsban, Londonban, hazatérése után pedig érdesapja műhelyében munkálkodott értéke's és maradandó művészi' tárgyakat alkotva. Az ö művészetéből is ízelítőt ad a Banská Stíavnica-i bányászmúzeum tárlata. ' —ks—! Űj hanglemezek A híres francia Selmer márkájú aranyszaxofont a legrangosabb nemzetközi szaxofont^- lálkozón legjobbnak nyilvánított muzsikus kapja. Legutóbb az NSZK-beli Nürnbergben mintegy ötszáz muzsikus között Margarita Sa- posnyikova szovjet zenész győzött. Több olyan hanglemez is a boltokba került, amelyek felidézik a Szlovák Nemzeti Felkelést. A Ján Náiepka Katonai Művészeti Együttes készítette az „Esőt kívánok a rózsáknak“ című albumot. Az egyik legismertebb együttes, amely politikai dalokat ad elő, műsorán időszerű témákra írt szerzemények szerepelnek. Az OPUS lemezkiadó vállalat a „Beszélő dokumentumok" sorozatban Jelentetett meg nagylemezt, -amelyet -a .felkelésben harcoló partizánok visszaemlékezéseiből és a korabeli dokumentumokból állítottak össze. A lemez forgatókönyvét E. Bálázóvá írta, a rendező F. Obzera, a verseket szavalja és közreműködik D. Jamrich. A felvétel elkészítésében a Bratislava! Hadtörténeti Intézet is nagy segítséget nyújtott. A nem periodikus publikációk sorozatában az említett lemezkiadó megjelentette a „Valahol Ukrajnában, egy katonai temetőben talált poéma“ című nagylemezt. Ezt a szimfonikus költeményt Zdenék Mikula kompdnálta a második világháború borzalmait felidéző -Pavel Horov-versekre. Koller Sándor VALLÁS ÉS TUDOMÁNY Bármilyen szemszögből vizsgálnánk is, a vallás ellentétben áll a tudománnyal. Ez u- tóbbi a Jelenhez és a Jövőhöz kapcsolódik, amaz pedig főleg a múlthoz, olyan értelemben, hogy a maradiság Jegyeit hordja magán. A jelenlegi vallásos eszmék nem napjainkban születtek, hanem évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt, amikor a tudomány még gyermekcipőben járt, vagy egyáltalán nem létezett, tehát az ember jobb híján képzeletéhez folyamodott magyarázatért a rengeteg érthetetlen dologra, amit maga körül tapasztalt. A vallás alapja a tudatlanság, és fennmaradásának legfőbb forrása is ez, ám kezdetben harci eszközként használta az ember, mert azt remélte, hogy általa hatékonyabb lesz a küzdelem a természet erőivel szemben. Tehát a tudománynak is, a vallásnak is az emberi tevékenység a; kiindulópontja. De míg az előbbi az emberi tapasztalat gyümölcse, és emeli e tapasztalat hatékonyságát, addig az utóbbi az ember annak a tehetetlenségének az eredménye, hogy megértse, uralja a világot. A vallásnak nem az a szerepe, hogy megmagyarázza a dolgokat és Jelenségeket, s a vallásos eszmék sem a megismerés nyomán keletkeztek. A hívő ember nem azt tűzi maga elé, hogy megfejtse a természet és az élet titkait, hanem mert tehetetlennek érzi magát, a valláshoz fordul segítségért, hogy az megjelölje számára a Járható utat. Ebből is levonható a következtetés, hogy merőben ellentétes a tudomány és a vallás társadalmi hivatása, szerepe. A tudomány a haladás alapvető tényezője, a vallás — minthogy illúziókon alapul — akadályozza a társadalmi fejlődést és az emberi e- mancipációt. Az egyház képviselőihez szólva, így jellemezte Marx a valóság értelmezésének e két, gyökeresen eltérő módját: „...ti az érzelmekhez fordultok, ő (a tudomány — a szerző megj.) az értelemhez fordul, ti átkozódtok, ő tanít, ti eget-földet ígértek, ő csak az igazságot ígéri, ti megkövetelitek, hogy higgyenek hitetekben, ő nem követeli meg, hogy higgyenek eredményeiben, ő a kétely vizsgálatát követeli, ti ijesztgettek, ő megnyugtat.“ Ám az ijesztgetéssel még nem elégszik meg a vallás; szemlélete ugyanis valósággal megbénítja az embert, aki már nem is látja értelmét a cselekvésnek, ha — miként a vallás mondja — úgyis a természetfölötti erők irányítják a dolgok alakulását, belértve az emberi sorsot is. Pedig nyilvánvaló a tudomány igazsága... Például az élet megjelenését és az élőlények fejlődését illetően, A Biblia magyarázatának megfelelően: isten teremtette az élőlényeket is, akárcsak mindazt, ami körülvesz bennünket. Ami azt jelentené, hogy ma is ugyanazokat az élőlényeket kellene magunk körül látnunk, amelyek a világ kezdetén is éltek. Csakhogy ez nincs így. Számtalan állatfaj létezéséről ma már csupán a paleontológiái kutatások Jóvoltából tudunk, az évmilliós fejlődés során minden élőlény lényeges átalakuláson ment át. Ha ellátogatunk a természettörténeti múzeumba, saját szemünkkel győződhetünk meg erről. Az evolúció minden szakaszának megvan a jellegzetes állatvilága, s ezek között sok esetben akkorák az eltérések, hogy csak nehezen lehet következtetni az egye- dek elődeire vagy utódaira. Az a magyarázat sem fogadható el, amelyet az égitestek keletkezéséről nyújt a vallás. Először is: a csillagászat mai fejlettségi szintjén nyilvánvaló, hogy a Föld semmiképpen sem jelenhetett meg a Napnál és a Holdnál később — ahogyan a Biblia állítja. Meg aztán a csillagok sem keletkeztek mind egyszerre, amit leginkább az bizonyít, hogy napjainkban is születnek csillagok. Sok-sok égitest pedig régóta megszűnt létezni, bár a Jelzések róluk — az elektromágneses hullámok — csak most érkeznek el hozzánk. És mennyi példát lehetne még felhozni! Szinte napirenden vannak azok a tudományos felfedezések, amelyek nehéz helyzetbe hozzák a vallásos tanok hirdetőit, mert a valós tények ugyancsak rácáfolnak a szentírás „igazára“. Az például sehol sem szerepel a Bibliában, hogy az ember képes lesz normálisan élni és dolgozni idegen szívvel, vesével! Ez a „lehetetlenség“ ma már megszokott orvosi gyakorlat, a- mely életet ment. Az eljárás — a szervátültetés — jbgosultságát az egyház mégis kétségbe vonja. Az pedig annak idején e- gyenesen istenkáromlásnak számított, hogy az ember be merészkedjen pillantani az élet keletkezésének a titkaiba! Aztán megszületett az első, majd a többi lombikbébi, s napirendre kellett térni a vitathatatlan tények fölött. És mert a vallásnak valahogy csak meg kell magyaráznia a megismerés újabb és újabb eredményeit, a tudomány és a technika vívmányait — taktikát változtatott: nem tagadja már (olyan kategorikusan, mint például a középkorban tette) a tudó: mányos kutatás és az ennek nyomán születő ismeretek érvényességét, és az az álláspontja, hogy mind a tudománynak, mind a vallásnak megvannak a maga igazságai, Ez a látszólagos békülékenység azonban nem jelenti a vallás pozícióinak a feladását, de belőle mindenképpen arra lehet következtetni, hogy a tudomány és a technika rohamos fejlődésének a korszakában u- gyancsak megingott a dogma tekintélye. A mai-ember számára alapvető szükség- lef a tudomány. Egyrészt mert az ismeretek közvetlenül hasznosíthatók a termelőmunkában, másrészt mert a tudás biztonságérzetet ad; általa az ember képesnek érzi magát a természet erőinek uralására. Sok mindenből lehet arra következtetni, hogy napjainkban belső igényt elégít ki a tudomány. Az ilyen jellegű könyvek szinte azonnal eltűnnek a könyvesboltok polcairól, a statisztikák és a sajtóelosztó a- datal is arról tanúskodnak, hogy szinte a legtöbb olvasója a tudomány-népszerűsítő folyóiratoknak van. A műveltség fogalma kötelező módon kiterjed a tudományos tájékozottságra is, minthogy a művészetekkel, az irodalommal együtt ez is elengedhetetlen tartozéka a sokoldalú, modern szellemiségnek. A humánműveltség és a tudomány szervesen kiegészítik egymást, közöttük semmiféle ellentét nincs. Bár nem egy polgári gondolkodó leegyszerűsíti hol a tudomány, hol a művészet és az irodalom társadalmi hivatását, az emberi megismerésnek e két különböző vetülete egyaránt hozzájárul a társadalmi fejlődéshez, együttesen teremtik meg az ember egyensúlyát. Ellentmondás nem a humánműveltség és a tudomány között létezik, hanem a tudomány és a vallás, a megismerés és a vallás között! 3 ÄZ ÄI^iySZAXOFON NYERTESE
