Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-05 / 23. szám
A Bolgár Televízió riportot közvetített arról, hogyan élnek és dolgoznak a Szovjetunió északi vidékein a Bolgár Népköztársaságból érkezett munkások.“ A szovjet-bolgár együttműködést példázza a Komi Autonóm Köztársaságban, a Szovjetunió európai területének északi részén szervezett közös fakitermelés is. Nehéz alkalmazkodás Egyetlen bolgár favágó sem tudta egyszerűen „erdőnek“ nevezni ezt a rengeteget. Az északi tajga teljes pompájában tárult a szemük elé. Hatalmas erdei és lucfenyők törtek a jeges égbolt felé. Áthatolhatatlan falként álltak köztük a ledöntött törzsek torlaszai, s a fék mohlepte lába beleveszett a végtelen hótakaróba. A nap vörös korongja mintha maga is megfagyott volna a Fehér-tengerbe siető, jégpáncélt öltő Mezeny folyó fölött. — Nos, fiúk? Hát nem olyan ez, mint az Aranyho mok? Csak itt a tenger nem Fekete, hanem Fehér — próbálta egyikük tréfával elütni az első kínos meglepetést. De még csak el sem mosolyodott senki. Nemigen volt kedvük a tréfához. Akik most a hatvanötödik szé lességi foknál, az északi sarkkör közvetlen közelében álltak, Blagoevgrádból, Plevenböl, Szófiából, Szmoljan- ból jöttek. A Bolgár Népköztársaság gyorsan fejlődő gazdaságé nak sok faanyagra van szüksége. Persze van még erdő Bulgáriában — hogyan is lehetne elképzelni a Rodópe- és a Pirin-hegységet fenyvesek nélkül? —, de az ipari méretű fakitermelés folytatása megbontaná az ökoló giai egyensúlyt. — Kiutat kellett keresnünk — emlékezik erre az Időszakra Makó Dakov, a Bolgár Tudományos Akadémia alelnöke. — Csökkentettük a kitermelést, és azon belül javítottuk az ipari fa arányát. Ezzel azonban nem oldódtak meg a problémák. A bolgár kormány a KGST-hez fordult segítségért. A Szovjetunió először egy távol-keleti területet ajánlott fakitermelésre. Ott óriási mennyiségben találhatók a nemes szibériai fafajták. Hanem a távolság . Szófiától Habarovszkig mintegy kilencezer kilométerl Rá adásul a termelést maguknak a bolgároknak kellett volna megszervezniük. Ezt nem tudták vállalni. Azután új ajánlatot kaptak: a Komi ASZSZK-t. Nemsokára a bolgár szakemberek Sziktivkarba, a komi fővárosba utaztak, hogy a helyszínen tanulmányozzák a körülményeket. Alig egy esztendő múltán, 1968 februárjában megérkeztek az első bolgár munkások a Mezeny folyó havas partjára. Mit tudnak a bolgár fakitermelők a Komi ASZSZK- ról? Annyit, hogy a messzi északon fekszik, ahol hatalmas erdők és csikorgó fagyok vannak. Bizony nemigen gondolták volna, amikor aláírták a „hetedhét országon túlra“ szóló munkaszerződést, hogy egyszer még új otthonra találnak ott. Hol volt még akkor az első sokemeletes, összkomfortos városi ház, az első szovjet-bolgár esküvő, az első tajgai születésű bolgár gyerek ...? Egyelőre meg kellett kezdeni a fakitermelést Uszogorszk körzetében. — Mondanom sem kell, azt sem tudtuk, hogyan kell dolgozni a Távol-Észak körülményei között — emlékezik Georgi Krancsev. — De a fiúk meglepően gyorsan alkalmazkodtak a szokatlan terephez. Negyvenfokos fagyban szerelték* a darukat és a szállító jérmüveketi Szégyellték volna, ha lemaradnak a mellettük dolgozó szovjet szaktársaktól, ök pedig mindenben a segítségükre voltak. Emlékszem, jött Bulgáriából egy munka- csoport, amelyik kevés téli holmit hozott magával. SzőjnuíNAMk „TAJGAI BULGARIA“ Dimitar Dimitrov a Hriszto Botev brigádból otthon érzi magát a tajgában fiában ugyanis el sem tudták képzelni, micsoda fagyok vannak errefelé A szomszédok meleg nemezcsizmát és rövidbundát adtak, még pékséget is építettek a számukra. Sőt. a kazánliázat is megjavították, amikor üzemzavar miatt majdnem fűtés nélkül maradtunk a februári zimankóban Szovjet gépeket kaptunk, speciális vontatókat, bulldózereket, exkavátorokat, darukat, elektromos és benzinfűrészeket. A szovjet fakitermelők előkészítették nekünk a parcellát, ahol majd dolgoznunk kellett, s utat vágtak nekünk a fa elszállításához. Mire eljött az augusztus, elindítottuk Szófiába az első északt faanyagai megrakott szerelvényt. Azóta a komi köztársaságból több mint tízmillió köbméter fát szállítottunk Bulgáriába. Az első szállítmány különösen emlékezetes, akárcsak az a traktor, amely- lyel az első kidöntött fát vontattuk a Mezeny folyó menti erdőségben. Ez a TDT-55 típusú traktorunk kőtalapzaton áll a Régi Telep — az első bolgár tajgai szálláshely — kellős közepén. A jármű a bolgár fakitermelők szovjet kollégáik iránti háláját jelképezi. Közös vállalat A „tajgai Bulgária“ már tizenhat éves. Uszogorszk- ban, Blagojevóban, Mezsdurecsenszkben és Verhnyeme- zenszkben a bolgárok mellett oroszok, komik és ukránok laknak. A szovjet-bolgár közös vállalat eddig több mint 23 millió köbméter kiváló minőségű faanyagot adott a két országnak. A kitermelt mennyiséget a felek ráfordításainak arányában osztják el. Mindkét partner nek megvan a maga szerepe: a Szovjetunió a tervdokumentációt, az anyagi, műszaki és energiabázist, a műszaki segítséget nyújtó szakembereket adja, Bulgária építi és működteti a fakitermelő létesítményeket, fizeti a bolgár dolgozók munkabérét. A vállalatot egy szovjet és egy bolgár igazgatóság vezeti. Eleinte persze jócskán akadtak tamáskodók, akik nem hitték, hogy az tntegráció e formája hatékony lehet. De a vállalat több mint másfél évtizedes története rácáfolt minden fenntartásra. A bolgárok rövid idő alatt megtanulták a fakitermelő gépek használatát, átvették a szovjet munkaszervezési módszereket, és első osztályú mesterek lettek. „Vaszil Dzsigrev, Petar Csenov, Milko Sztojanov és a többiek brigádjainak évi teljesítménye százezer köbméter faanyag. A délről idekerült faktter melők munkaintenzitását — egyes nyugati sajtóvélemények szerint — az északi erdőben végzett munka olyan hagyományos szakértői Is megirigyelhetnék, mint a skandinávok és a kanadaiak. Egyébként nemcsak a kitermelésen mérhető a Komi ASZSZK-ban folyó szovjet — bolgár együttműködés hatékonysága. A tajgában több száz ház épült, köztük iskolák, óvodák, üzletek, művelődési otthonok, eszpresz- szók és éttermek, s elkészült több mint 1100 kilométer közút is. De a számok, amelyeket még 'sorolhatnánk, amúgy sem tudják kifejezni azt, ami ezeknek az építkezéseknek n agyon lényeges vonása: az Összefogás szellemét. Ezért nevezték el az itteni települések fő útvonalait is Internactonalnaja ulicának, azaz Nemzetközi utcának. Ki lakik, mondjuk, Mezsdurecsenszk Nemzetközi utcájában? Favágók, gépkezelők, tanárok, orvosok, bolti eladók, sőt még újságírók is: ők a „tajgai Bulgária" bolgár nyelvű lapját, a Barátság Zászlaját szerkesztik. Szinte mindenki ismeri egymást. De van egy különösen népszerű csarad: a Sztojcsevéké, Galina és Nikola ugyanis az ezredik nemzetközi házaspár. Azóta, hogy 1972-ben Uszogorszkban anyakönyvezték a Rapalov házaspár elsőszülöttjét, több mint félezer gyermek született a vegyes házasságokból. A kicsinyek kétnyelvűnk: szüleiket oroszul papának, mamának, bolgárul marná nak és tatkönak szólítják. * t Oroszul és bolgárul oktatnak az iskolában. A helyi rádió két nyelven sugároz. Az üzletekben egyaránt van orosz és bolgár áru, még hagyományos bolgár fűszer is. Szlktivkarban bolgár konzulátus működik. Télen hetenként egyszer, nyáron kétszer fogadja a sztk- tivkarl és a szófiai repülőtér a Komi ASZSZK és Bulgária közötti járat gépeit. Eddig több mint negyvenezer szovjet és bolgár állampolgár utazott ezen a légi hídon. Tizenötezernél több bolgár turista járt már a Komi ASZSZK-ban. K. PRJVALOV A turizmus napjainkban mind nagyobb méreteket ölt. A Szovjetunió és más országok között egyre újabb és újabb kapcsolatok alakulnak ki a leg- kfllönféléb területeken. Tudósok, üzletemberek, művészek, sportolók egyszerű turtsták találkoznak külföldi kollégáikkal. Egyre népszerűbbek a Béke és Barátság voSzeretettel fogadjuk! natok, amelyek a szovjet szak- szervezetek meghívására érkeznek a Szovjetunióba. A turizmus, többek között a külföldi turizmus fejlesztésére is nagy összegeket áldoz a szovjet állam. A tizenegyedik tervidőszak alatt (1981—1985) 1,5 milliárd rubelt fordított erre a célra. Több száz turistaútvonal és kirándulási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Az idegenforgalmi programban 150 város szerepel. Az utazási irodák mtnden évben újabb útvonalakat, újabb szolgáltatásokat ajánlanak, ilyen például a „Raduga“ (Szivárvány) című program, amely az ukrán kézművesek iparművészeti remekeivel ismerteti meg a vendégeket. Ojdonság az „Egészségügyi program“ is, amelynek keretében a külföldi turista elutazhat a Szovjetunió tengeri és hegyvidéki üdülőibe, kezelésben részesülhet a gyógyszállókban. Van lehetőség családos üdültetésre is. A külföldi turistákat rendkívüli módon érdekli a soknemzetiségű Szovjetunió történelme és kultúrája. Tavaly több mint kétmillió külföldi volt szovjet színházakban, koncerteken, cirkuszi előadásokon, és vett részt különféle művészeti fesztiválokon. (APN) A Lomonoszov Egyetem öreg épülete Moszkvában Az Alma-Ata melletti gyorskorcsolyapálya lelátója,
