Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-03-13 / 11. szám

i?7 IFJÚSÁG 6 \ A reggeli tornától a sparta {(iádig Iskolai testnevelésünk prob­lémái közismertek: az alapis­kolák, de meg a kiemelt kö­zépiskolák sem rendelkeznek minden esetben olyan feltéte­lekkel és eszközökkel, hogy maradéktalanul teljesíthessék a testnevelési feladatokat. De vannak olyan tanintézetek Is, ahol nagy súlyt helyeznek a testnevelésre. Például a had­seregnek alapvető érdeke, hogy mielőbb megoldja a testnevelé­si problémákat. S hogy tesz­nek Is valamit e kérdés meg­oldásáért, arról megyőződhet- tem a martini katonai szaktan- intézetben tett látogatásomkor Is. Ián Brezina alezredes el­mondta, hogy szaktanintézetük­ben a testnevelési feladatokat három szinten Igyekeznek meg­oldani. Az első és legfonto­sabb a harminc perces reggeli torna, amelynek keretében elő­készítik a fiatalok szervezetét az egész napi megterhelésre, ' és növelik a fiatalok állóké pességét. A testnevelés továb­bi fontos részét a fornaórák képezik. Mint általában minden középiskolában, náluk is heti két tornaóra van a tantervben. A, kötelező tornaórákon a fia­talok elsajátítják a könnyűat­létika a gimnasztika, a sport­játékok, az úszás, a sízés és az önvédelem alapszabályait. A testnevelés harmadik fázi­sát az egyes sportkörökben fo­lyó munka képezi. Természete­sen a legtehetségesebb fiata­lok bekapcsolódhatnak — és élnek Is ezzel a lehetőséggel — a civil és a katonpi sport- egyesületek munkájába is. Ez­zel egyúttal elérik azt is, hogy a sport kapcsán , a civil lakosa ság egyre jobban megismeri tanulóik életét. A sportkörök munkáját — hangsúlyozta Brezina alezredes — többnyire főiskolai végzett­ségű testnevelő tanárok, vagy azok a hivatásos katonák Irá­nyítják, akik élsportolók vol­tak az egyes sportágakban. Amikor az anyagi lehetősé­gek felől faggattam, elmondot­ta, hogy két tornatermük van, ebből az egyik labdajátékokra is alkalmas. A másik valami­vel kisebb, de azért nagyon jól megfelel céljaiknak. Ebben a tornateremben szauna is mű­ködik, amely kitűnő szolgála­tot tesz a sportolók szerveze­tének rehabilttásában. A tornatermeken kívül szá­mos szabadtéri létesítményük is van, úgyhogy a lehetőségek­re valóban nincs okuk panasz­kodni. Ezenkívül hetente há­romszor használhátják a város uszodáját, a téli időszakban pedig sítanfolyamokkal egészí­tik ki a tevékenységüket. Kissé pesszimistább volt Bre­zina alezredes, amikor a fia­talok fizikai felkészítéséről kezdtünk beszélgetni. Szavai­ból klérezhetö volt, sőt nem is titkolta, hogy a tornataná­rok nincsenek megelégedve a hozzájuk kerülő fiatalok elő­képzésével. Mint mondotta, a felvételi vizsgáknak szerves ré­szét képezi a Jelentkezők fi­zikai képességeinek megálla­pítása Is. A tapasztalat: a fia­talok fele nincs olyan színvo­nalon, ahogy azt szeretnék. Előfordult már olyan eset is, hogy éppen emiatt nem lőhet­tek fel különben ió kapességű fiatalokat az Iskolájukba. Ezért az Iskola testnevelőinek nagyon sokat kell tenniük a- zért hogy az évek folyamán a fiatalok behozzák a lemara­dást, hogy megfeleljenek a hadsereg követelményeinek. A leggyorsabb feilődést azoknál a fiataloknál érik el, akikkel meg tudják értetni, hogy a katonai pályán milyen fontos szerepet Játszik a fizikai fel- készültség. Breztna alezredes az iskola idősebb testnevelő tanárai kö­zé tartozik, gazdag tapaszta­latokkal rendelkezik, így nem véletlen, hogy éppen őt bízták meg azoknak a fiataloknak az előkészítésével, akik az isko­lájukat fogják képviselni a spartakiádon. Már gyakorol­nak. Minden abad idejüket fel akarták h, Mnl a felké­szülésre. A h..c 'g tornászai­nak bémutai' >indlg érde­kes színfoltja a spartakiá­doknak. KAMOCSAI, IMRE Bodó Igor, aki az idén a Dukla Treníín színeiben folyt at ja K evés olyan sportegye­sülete van Dél-Szlo- vákíának. mint ami­lyen az SM Gabőíkovo. hi­szen az elmúlt év közepén ünnepelte fönnállásának hat­vanadik évfordulöját, azaz „nyugdíjkorba“ lépett... Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy az egyesület el­öregedett, ellenkezőleg, in­kább meglfjodott, és még sohasem volt olyan virágzó sportélet a faluban, mint éppen most. Kezdetben — és még jó néhány éven ke­resztül — a futball jelen­tette a sportot, manapság pedig már hat szakosztály­ban folyik rendszeres tevé­kenység. Közöttük található a birkózószakosztály is, amely szinte az évfordulóra időzítve nyert első országos bajnoki címet, míg a serdü­lők mindkét kategóriájában szlovákiai csapatbajnoki cím vándorolt ebbe a csallóközi nagyközségbe. i Pedig éppen a birkózó­sportnak kellett megküzde­nie a legtöbb nehézséggel. Korábban jó néhány éven keresztül a birkózás is a si­keres sportágak közé tarto­zott a faluban, csak éppen anyagiak hiányában 1972- ben kénytelenek voltak — szerencsére ideiglenesen — megszüntetni a szakosztályt. Aztán eltelt szinte egy tel­jes évtized, és a sportág hí­vei felélesztették, újra létre­hoztak a birkózószakosz­tályt. Ebben elsősorban az egykori birkózóké a fő ér­dem: Patassy Mátyás, Koz- mér Zoltán, Brezóczky And­rás. Both László, Nyársik László, Halász Zoltán, Nyá ri Gyula és Brosíek Iván voltak azok, akik Gróf Zol­tán szakosztályelnök vezeté­sével úpraszervezték a bir­kózást. És természetesen Rá­kóczi András, aki a birkó­Egy község országos sikerei zók főedzői tisztségét vállal­ta. Róla mindenképpen el kell mondani, hogy munká­ja, edzői teendői mellett még mindig aktív birkózó. Vezetésével rövid idő alatt várakozáson felüli sikereket ért el az újjászületett birkó­zás. Ennek ellenére nincs híján a szerénységnek: — Az egykori birkózók megteremtették ugyan a szakmai és erkölcsi lehető­ségét annak, hogy elkezd­hessük az edzéseket, de ez önmagában nem lett volna elég, ha Kovács Gyula, az állami gazdaság igazgatója és Fekete Zoltán igazgató- helyettes, aki a sportegye siilet elnöki tisztségét is be­tölti, nem támogatták volna a sportág újjászületésének gondolatát. De nagy érde­mei vannak az újrakezdés­ben a helyi nemzeti bizott­ság elnökének, Gróf Árpád­nak és Miklós Ferenc isko­laigazgatónak is. aki a tor­natermi edzések lehetőségét biztosítóba. De szinte a község minden lakosa kö szönetet érdemel, A szülők, akik nem féltették a gyere­küket ettől a kemény sport­ágtól, a pedagógusok, akik biztatták diákjaikat a spor­tolásra. Amikor a pezsgő birkózó­életet bemutató - fotókat né­zegettem. felmerült bennem a kérdés, vajon hogyan le­het megfelelő, a sikereket eleve megalapozó edzésle­hetőségeket biztosítani eny- nyi aktív birkózó számára? Szűkén számolva is három korcsoportban érdekelt a birkézószakosztály. Vannak serdülő birkózók, ifjúságiak, felnőttek ... — Hát igen, de emiatt nem bánkódunk. Mintegy hetven gyerek és nagyjából húsz felnőtt versenyzőnk van. De túlzás lenne azt ál­lítani, hogy nálunk igen jők az edzéslehetőségek, s ép­pen ezért tartom sokra az elért sikereket. Elsősorban a fiúk igyekezetét és áldo­zatkészségét szeretném ki­emelni, mert az edző dolga is sokkal könnyebb, ha nem kell magyarázkodni, könyö­rögni, hanem azok, akik csi­nálják, tisztában vannak a nehézségekkel, és annál lel­kesebbek, Azt hiszem, sok más sportegyesületben meg épp ez utóbbiért irigyelnek minket. Heti 5—6 őrára vesszük igénybe a tornatet met, a parkban lehet futni, otthon erősíteni... Leg­alább nem egyhangú .. .1 A dolog, persze, nem ilyen egyszerű, de ennek ellené­re minden csapatunk dobo­gós volt a Szlovák Nemzeti Ligában. Az ifik bronzérmet, a felnőttek ezüstöt szerez tek; mindkét serdülőcsapa­tunk aranyérmes lett. Ezen­kívül arra vagyunk a leg büszkébbek, hogy a hatvan­éves sportegyesületnek bir­kózó szerezte az első orszá­gos bajnoki címet, mégpe­dig a serdülő Horváth Jaro a 32 ■ kilós kategóriában. Figyelembe véve a lehe tőségeket biztatónak ígérke zik a jövő ... — A íiirkózás jövőjét biz­tosító tömegbázist már meg­teremtettük, ebb a szem pontból különös* aggoda­lomra nincs ok. föltéte­lek szempontjáé pedig megvalósulni látszik az egye­sület régi terve, hogy fel­épül a sportcsarnok, akkor pedig egy csapásra megvál­tozik minden. A sikerekről azonban addig sem akarunk lemondani. Már nemcsak idehaza is­merik az §M GabíCkovo bir­kózóit ... — Felvettük a kapcsola­tot a romániai Székelyud­varhely sportiskolájának,bir­kózóival. Kavács János igaz­gató meghívására ősszel el­utazunk Székelyudvarhely­re, de mérkőztünk Marosvá­Az SM Gabőíkovo birkózói: balról az első Rákóczi András, mellette Both László sárhelyen és Zetelakon is. januárban pedig a székely udvarhelyiek jártak nálunk Ök is három mérkőzést vív tak itt, mindháromszor győz tek, ami nem csoda, hiszen a romániai csapatbajnoksag ban általában a harmadik negyedik helyen szoktak vé gezni Sokkal löbbet jelen tett számunkra, hogy együtt edzhettünk, kölcsönösen ki­cserélhettük tapasztalatain kát, és az ilyen találkozók nagyon jó ösztönzők a fia talok számára. A legkiseb bek aligha felejtik el ezt az utat, meg a kedves vendég lását. Nemcsak a birkózók vendégei voltunk, hanem meehívtak bennnüket az ottani pionirházba is. Egyéb­ként a gyerekek ügy véle­kedtek, hogy az lenne a? igazi, ha a látogatásunk so rán megismert barátokká egyszer nagy nemzetköz- versenyen is birkózhatna nak ... Ez utóbbinak számos to vábbi összetevője van, de sor kerülhet rá egyszer. Mindenekelőtt a gyerekeken múlik. A sporegyesüieí fia tál birkózóinak eddigi sike rei azt bizonyítják, hogy nem is olyan lehetetlen ki vánság ez ... MÉSZÁROS JÄNOS A szerző felvételei Az edző és két sikeres tanítványa, Horváth Jaro (32 kg) és Hauer János (35 kg), valamint egy „kosár" érem JELES CSEHSZLOVÁK NAPOK GÖTEBORGBAN Aki azt hiszi, hogy a fedettpá­lyás atlétika az utóbbi évek talál­mánya, az nagyon téved. Az atlé­ták jóformán attól kezdve verse­nyeznek fedél alatt, amióta kint a nyílt pályán. A világ első fedett­pályás atlétikai bajnokságát, az „Indoormeettnget“ pontosan száz évvel ezelőtt, 1884. március 25-én rendezték Londonban. Aztán Euré pában egy időre feledésbe merült a fedettpályás atlétika, jobbára csak az Egyesült Államokban űz ték. A Millrose Games atlétika1 versenyt az idén 70. alkalomma1 rendezték meg. öt kísérleti évfolyam után 1971 tői azonban minden évben meg rendezik a fedettpályás atlétika Európa-bajnokságot. Érdekes szín foltja ez az atlétikai idénynek jobban mondva idényen kívül „hézagpótló" műsor ez, amely na gyón jó alkalom arra, hogy az at léták ellenőrizzék, hol tartanak ? téli felkészülésben. Á csehszlovák atléták mindig jól szerepeltek a fedettpályás at­létikai Európa-bajnokságokon, de a legutóbbi göteborgi szereplés a legvérmesebb reményeket is túl­szárnyalta. A göteborgi csarnok­ban a csehszlovák himnuszt ját­szották a legtöbbször, pontosan hatszor. Az éremtáblázatban és a nemhivatalos pontversenyben egy­aránt Csehszlovákia végzett az el­ső helyen, megelőzve olyan atlé­tikai nagyhatalmakat, mint a 3zov ietunió vagy az NDK. A siker — a sportolók kimagas- ó képességei mellett — minden bizonnyal a nagy társadalmi gon doskodásnak köszönhető. Kevés országnak van annyi fedett csar aoka az atlétika flzésére, mint ne künk. Csak idő kérdése volt, hogy níkor érik be a gyümölcs. A világ nem győz ámulni a cseh Szlovák sikereken, és akkor méj néhány számban, például a hár masugrásban valóban csak centi méterek választották el Mafine- cet az aranyéremtől vagy Cadot a bronzéremtől Minden elismerést megérdemel Helena Fih*ngerová, aki ezúttal már 7. ferlúttpályás aranyérmét nyerte, és az örök­ranglistán beérte Borzovot. Hele na ismét bebizonyította, hogy nagj versenyző, amikor az utolsó do Kocembová méltó utóda Krato chvílouának Helexa felvétele básával verekedte fel magát az él­re. De kevesen számítottak arra, hogy Leitner győz a távolugrás­ban vagy Tesácek 3000 méteren. Kratochvílová szinte már menet­rendszerűen szállította az arany­érmet a 200 méteres síkfutásban. Ugyancsak csehszlovák siker Szü­letett 400 méteren Kocembová és 300 méteren Matéjkovicová jóvol­tából. Pedig rendkívül erős mezőny atyűlt össze Göteborgban. A szak­értők egybehangzó véleménye sze- ■int minden idők egyik legszín­vonalasabb fedettpályás Európa- bajnoksága volt ez a legutóbbi. A rúdugrásban megszületett pél­dául minden idők legnagyobb tel­jesítménye. A francia Vigneron 585 centimétert teljesített, ami fe­dettpályás világcsúcs és jobb, mint a szabadtéri világcsúcs: Ez már , valóban kozmikus ugrás volt. A rendezőknek is meggyűlt a bajuk, mert nem volt elég a mérőléc, ezért szalaggal kellett lemérni Vig­neron ugrásának magasságát. Mindent egybevetve —• jól sike­rült, számunkra különösen jól si­került és a fedettpályás EB. PALÄGYI LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom