Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-28 / 9. szám
A kenguruk földién A usztrália területe 7 686 848 négyzetkilométer, lakosainak a száma 13 643 000. Fővárosa: Canberra. A földrészt James Cook fedezte fel 1770-ben. Különleges állatfajáért a kenguruk földjének nevezik. Mindössze ennyi maradt meg bennem Ausztráliáról, amit egykor a földrajzőrákon tanultam. Persze jól tudjuk, hogy az iskolában csak a száraz tényeket tanuljuk meg, s idővel ezt is köny- nyen elfelejtjük. A valóságban látni, sajnos, csak keveseknek adatik meg. Ezért kiváltképpen örültem, amikor megismerkedtem a komáromi származású Holczer Palival, aki huzamosabb időt töltött ezen a számomra ismeretlen földrészen. .Vidám társaság van Paliéknál. A viszontlátás örömteli percei ezek. Nézzük az Ausztráliáról szóló színes amatőrfilmet, amelyet Pali készített utazása során. A vásznon szebbnél szebb felvételek peregnek, mintegy keresztmetszetét adva egy ismeretlen világnak. A levegő átforrósodott, röpködnek a különböző kérdések. Titokban velem együtt most mindenki irigykedik rá, pedig szerénységből, azt hiszen, jelesre vizsgázna. A későbbiekben flirehúződva a társaságtól én kezdem el faggatni újdonsült ismerősömet: — Azt hiszem, hogy nem minden huszonévesnek adatik meg, hogy akár pár napot is Ausztráliában tölthessen. Neked hogy sikerült? — Rokoni meghívásnak tettem eleget, amikor pár hétig Ausztráliában, pontosabban Sydneyben, Melbourne-ben, Canberrában és környékén tartózkodtam. — Milyen érzéssel fogadtad az utazást? i— Nehéz szavakba önteni. Számomra felejthetetlen élmény marad. Tulajdonképpen keresztülutaztam a fél világon, még ha levegőben is. Frankfurtban szálltunk fel egy Boeing géppel. Már a repülőgépen eltöltött pár óra csodálatos élmény volt. Maximális kényelem, kiszolgálás, ellátás. Az ember szinte elfelejti, hogy tízezer méter magasságban repül. Frankfurt — Dubai — Kuala — Lumpur — Melbourne — Sydney volt az útvonal. Mikor megérkeztünk Sydneybe, kilenc órával kellett visz- szaállítani az órámat. — Ha röviden össze akarnád foglalni a kontinensről kialakult véleményedet, mit mondanál? — Ha tárgyilagos szeretnék lenni, azt mondanám, hogy az ellentétek hazája. Úgy, mint a többi kapitálisba állam. A szupermodern toronyházaktól kezdve a legszegényebb viskóig minden megtalálható. A több mint 13 millió lakos nagy része a tengerparti nagyvárosokban él, A földrész belseje tulajdonképpen lakatlan sivatag. A kontinens időjárása is szélsőséges, változó. Az emberek életmódja, viselkedése is ezekhez az ellentétekhez igazodik. — Á három város, ahol jártál, ’Ausztrália legjellegzetesebb városai. Mit tudnál mondani róluk? — Az ott-tartózkodásom alatt ismerőseim sokai meséltek e három városról. Sydney Űj-Déi-Wa- les fővárosa, Melbourne pedig a Victoria államé. A két város már hosszú ideje szemben áll egymással. Mindkettő lakosainak a száma hárommillió felé közelít. A szabadabb, amerikai életmódot folytató Sydneyvel szemben Melbourne konzervatív, puritán város. E két város az élet minden területén ver- • seng egymással. Ebből a versenyből született a csodálatos, lenyűgöző, s valóban építészeti remekmű, a sydneyi Operaház. E két város versengésének köszönheti a létezését az államszövetség fővárosa, Canberra is. Sokáig nem tudták eldönteni, hogy a két vetély- társ közül melyik legyen a főváros. Végül is maradt a kompromisszum: új fővárost építettek. Barátom lassan legyűri fáradtságát, s egyre nekihevültebben idézi fel emlékeit, benyomásait. Úgy érzem, hogy alapos kiegészítést kapok egykori földrajzóráimhoz. Hallgatom őt, ahogy Ausztrália mindennapjairól beszél. Elmeséli élményeit a magyar vendéglőről, ahová ismerősei vitték el. A mozikról, ahová aránylag drága a belépődíj, s ahol dohányozni is lehet. Beszél a kilenccsatornás tv- -adásokről, amelyekből egy csatornán mindig más-más nemzetiségű műsorokat sugároznak. Ott jártakor volt szerencséje megnézni a Szegény gazdagok című magyar filmet, s látta Karel Gott műsorát. Büszkén, de nem dicsekvőn mondja, hogy átment a híres-nevezetes Harbour-hídón, amely Észak-Sydneyt és Dél-Sydneyt köti össze. Kirándult a Kék-hegységbe. Látott koala mackót, kengurut, kakadu-, delfin- és fóka-show-t, eukaliptuszokat., amelyeknek levelei nem vetnek árnyékot, mert mindig éllel a nap felé fordulnak. S mindezt a Sydneytől pár száz kilométerre elterülő Safari állatkertben, ahol csak felhúzott ablakokkal közlekednek az autók, mert az állatok szabadon élnek. Irigykedve hallgatom tovább, a- mikor a sokfélé sörkülönlegességről mesél, amelyeket alkalma volt megkóstolni. S' végül kitér a fiatalságra, mert közülük is találkozhatott néhánnyal. Jó esetben: tanulás, munka, szórakozás. Vagy pedig csavargás, munkanélküliség, alkohol, kábítószer, rockzene. Késő este van, amikor barátom belefáradva a kifogyhatatlan élmények mesélésébe, halkan megjegyzi: — Azért a legszebb a hazaérkezés volt. Fél világot bejárva, megismerkedve idegen városokkal, emberekkel, újból itthon: nincs ennél csodálatosabb érzés. Feljegyezte: VÖRÖS LAJOS Hányszor fedezik fel még az Atlantiszt? \ S emmi kifogásunk nincs Platon ellen, bizonyosan nem volt tehetségtelen filozófus, de azért ami igaz, az igaz: amit Krisztiásza Egyiptomból eredő- kétes híradások alapján az elsüllyedt Atlantiszról fecseg, az alighanem megtépázná a jó hírét, ha ma még egyszer a világra jönne. Mert hát alig szabadultunk meg a Spanuth-féle Atlantisz-elmélet- től, íme máris itt van egy újabb teória: Anghelosz Galanopoulosz görög professzor az Égei-tengerben, „fedezte fel“ most az elsüllyedt várost. Jürgen Spanuth, aki Atlantiszt az Északi-tengerbe „helyezte“, lelkész, Galanopoulosz szeizmolégus, Otto H. Mucit, aki az Azori-szigeteknél vélt az elmerült szigetre rálelni, mérnök volt. Atlantisz legközelebbi felfedezője ezek után alighanem egy nőgyógyász lesz. A régészeket, akik szakemberek ezen a téren, nem kérdi meg senki, s ha netán kételkedni próbálnak a felfedezők elméleteiben, akkor simán leintik őket Ortega y Gasettre hivatkozva, aki azon a véleményen volt, hogy szakembereket. ak<k egyvalamiről nagy ~n sokat, más egyébről azonban igen keveset tudnak, a legjobb meg' se kérdezni. A laikusban felmerül a kérdés, hogy miként lehet egy elsüllyedt szigetet többször is felfedezni, hogy a görög szeizmológusnak, aki Kréta szigetéről északra felfedezett egy „váralakot“, vajon nem kellett-e előbb Spanuth és Muck elméletét megcáfolni, mielőtt ő maga is felállított -egyet? Hiszen sok minden szól Spanuth elképzelése mellett, legalábbis az a tény, hogy félreismerték megalkotójának szellemét s köztudomású, hogy a íángelmé- ket eleinte rendszerint félreismerik. Einstein is megbukott első fizikai kísérletével! Platon persze ma bizonyosan az égei-tengeri elmélet mellett foglalna állást, hiszen lévén korunk a nacionalizmus lassú elmúlásának ideje, ami az egyiknek Jörgen, az a másiknak Anghelosz... S természetes, hogy a franciák, a nacionalizmus feltalálói bizonyították be a legkézzelfoghatóbban, hogy az elsüllyedt Atlantisz voltaképp Korzika szigetével azonos. Am'kor ugyanis 1929 augusztusában a Sorbonne-on az „Atlanti Tanulmányi Társaság“ kongresszusa ülésezett, két könnygázbomba robbant azon állítás elhangzása után, hogy Korzika sosem lehetett a keresett Atlantisz. SEGÍTSÉG 17 NYELVEN Övjon az ég, hogy szükség legyen rá, de játékból érdemes megtanul- . ni, hogyan kiáltanak segítségért a különböző nyelveken és különböző országokban. ÍRÁSBAN: KIEJTÉSBEN: Angliában Help! Help! Ausztriában Hilfe! Hilfe! Bulgáriában Pomost! Pomosty! Dániában Hjaelp! Jelp! Finnországban Apua! Apua! Franciaországban Au secour! Ö szkur! Görögországban Voifial Voifia! Hollandiában Hulp! Hilp! Jugoszláviában Pomóc! Pomocs! Lengyelországban Pomocy! Pomocil Németországban Hilfe! Hilfe! Norvégiában Hjelp! Jelp! Olaszországban Aiuto! Ajuto! Portugáliában Soporro! Szokorro! Svédországban * Hjaelp! Jelp! Szovjetunióban Pomoscs! Pomoscs! Törökországban Imdat! Imdát! m s Nicaraguában 1984. november 4-én tartják meg az általános választásokat, melyek során megváiaszFók az államfőt és az alelnaköt, továbbá a nemzetgyűlés tagjait — jelentette be Mana- guában Dániel Ortega, a ni- caraguai kormányzótanács koordinátora, Augusta Cesa- ro Sanöíno nemzeti hős halálának 50. évfordulója alkalmából tartott nagygyűlésen. Managuában ünnepi ülést tartott a Nicaraguái Köztársaság Államtanácsa, megemlékezve Sandino meggyilkolásának 50. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen a meg hívott külföldi vendégek is részt vettek, köztük a csehszlovák küldöttség íadslav Adamecnak, a GSKP KB tag jának, a cseh kormány al- elnökének vezetésévé’. Carles Nunez, az áFarnta nács elnöke beszédében megemlékezett Sandinonak és hadseregének Nicaragua állami szuverenitásáért vívott harcáról, amely fontos mérföldkő nemcsak Nlcara gua, hanem egész Latin- Amerika történetében. Választási nagygyűléseken mondott beszédet Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Eduard Sevarnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A krasznojarszki választási gyűlésen Vlagyimir Dolgih rámutatott: Krasznojarszk lakói, miként az egész szovjet nép, őszintén támogatják a Központi Bizottság azon rendkfvüli ülésének megállapításait, amelyen Konsztan- tyin Csernyenkót főtitkárrá választották. Leszögezte, hogy öt év telt el a megelőző parlamenti választások óta. Ezek a szovjet nép alkotó és építő munkájának, a párt kiterjedt szervező és politikai munkájának évei voltak. Vlagyimir Dolgih Összefoglalta a Szovjetuniónak az elmúlt öt évben elért gazdasági eredményeit, majd külön szólt az energiaprogramról és megvalósításáról. A grúz fővárosban, Tbilisziben mondott választási beszédéhez Eduard Sevard- nadze kitért a Grúz SZSZK gazdasági és kulturális fejlesztésében az elmúlt öt esztendőben elért eredményekre. Kanadában már a jövő hónapban megkezdődnek a kísérletek az amerikai ro- botrepülűgépekkel. Amint azt lean Jacques Blais hadügyminiszter közölte, a kísérleteket egy 2400 kilométer hosszú „folyosóban“ hajtják végre, amely a Beau- fort-tengertől az Alberta tartománybeli Cold Lake-ig húzódik. Az első kísérlet időpontiát már meghatározták, ám azt csak 48 órával a kísérletek megkezdése előtt hozzák nyilvánosságra. A kanadai kormány nyilván a lakosság tiltakozásaitól tart. A kanadai békemozgalmak ugyanis egyik alapvető céljuknak tartják, hogy megakadályozzák az amerikai robotreoü- lőgépek Kanadában végzett kísérleteit Sajtóügynökségek jelenesei szerint a Pentagon felkérte az amerikai tengerész- gyalogság által hatalomra segített grenadai bábkormányt, hogy 99 évre adja bérbe a Pont Sa!ines-ban épülő, de be nem feiezett polgári repülőteret. Az amerikai stratégák fontos katonai támaszponttá akarják kiépíteni a repülőteret, mely lehetővé tenné a dél-karibi térség tengeri útjainak ellenőrzéséi. H azánkfia mostanában mindenhova eljuthat a világon. Ma könnyebb utazni, mint hajdanában. Mégis megtörténhetik, hogy segítségért kell kiáltania!
