Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-28 / 9. szám

A kenguruk földién A usztrália területe 7 686 848 négyzetkilométer, lakosai­nak a száma 13 643 000. Fő­városa: Canberra. A földrészt Ja­mes Cook fedezte fel 1770-ben. Különleges állatfajáért a kengu­ruk földjének nevezik. Mindössze ennyi maradt meg bennem Ausztráliáról, amit egy­kor a földrajzőrákon tanultam. Persze jól tudjuk, hogy az iskolá­ban csak a száraz tényeket ta­nuljuk meg, s idővel ezt is köny- nyen elfelejtjük. A valóságban lát­ni, sajnos, csak keveseknek ada­tik meg. Ezért kiváltképpen örültem, ami­kor megismerkedtem a komáromi származású Holczer Palival, aki huzamosabb időt töltött ezen a számomra ismeretlen földrészen. .Vidám társaság van Paliéknál. A viszontlátás örömteli percei ezek. Nézzük az Ausztráliáról szóló szí­nes amatőrfilmet, amelyet Pali ké­szített utazása során. A vásznon szebbnél szebb felvételek pereg­nek, mintegy keresztmetszetét ad­va egy ismeretlen világnak. A le­vegő átforrósodott, röpködnek a különböző kérdések. Titokban ve­lem együtt most mindenki irigy­kedik rá, pedig szerénységből, azt hiszen, jelesre vizsgázna. A későbbiekben flirehúződva a társaságtól én kezdem el faggat­ni újdonsült ismerősömet: — Azt hiszem, hogy nem min­den huszonévesnek adatik meg, hogy akár pár napot is Ausztrá­liában tölthessen. Neked hogy si­került? — Rokoni meghívásnak tettem eleget, amikor pár hétig Ausztrá­liában, pontosabban Sydneyben, Melbourne-ben, Canberrában és környékén tartózkodtam. — Milyen érzéssel fogadtad az utazást? i— Nehéz szavakba önteni. Szá­momra felejthetetlen élmény ma­rad. Tulajdonképpen keresztül­utaztam a fél világon, még ha le­vegőben is. Frankfurtban szálltunk fel egy Boeing géppel. Már a re­pülőgépen eltöltött pár óra cso­dálatos élmény volt. Maximális kényelem, kiszolgálás, ellátás. Az ember szinte elfelejti, hogy tízezer méter magasságban repül. Frank­furt — Dubai — Kuala — Lumpur — Melbourne — Sydney volt az útvonal. Mikor megérkeztünk Syd­neybe, kilenc órával kellett visz- szaállítani az órámat. — Ha röviden össze akarnád foglalni a kontinensről kialakult véleményedet, mit mondanál? — Ha tárgyilagos szeretnék lenni, azt mondanám, hogy az el­lentétek hazája. Úgy, mint a töb­bi kapitálisba állam. A szupermo­dern toronyházaktól kezdve a leg­szegényebb viskóig minden meg­található. A több mint 13 millió la­kos nagy része a tengerparti nagy­városokban él, A földrész belseje tulajdonképpen lakatlan sivatag. A kontinens időjárása is szélsősé­ges, változó. Az emberek életmód­ja, viselkedése is ezekhez az el­lentétekhez igazodik. — Á három város, ahol jártál, ’Ausztrália legjellegzetesebb váro­sai. Mit tudnál mondani róluk? — Az ott-tartózkodásom alatt ismerőseim sokai meséltek e há­rom városról. Sydney Űj-Déi-Wa- les fővárosa, Melbourne pedig a Victoria államé. A két város már hosszú ideje szemben áll egymás­sal. Mindkettő lakosainak a száma hárommillió felé közelít. A szaba­dabb, amerikai életmódot folytató Sydneyvel szemben Melbourne konzervatív, puritán város. E két város az élet minden területén ver- • seng egymással. Ebből a verseny­ből született a csodálatos, lenyű­göző, s valóban építészeti remek­mű, a sydneyi Operaház. E két város versengésének köszönheti a létezését az államszövetség fővá­rosa, Canberra is. Sokáig nem tud­ták eldönteni, hogy a két vetély- társ közül melyik legyen a fővá­ros. Végül is maradt a kompro­misszum: új fővárost építettek. Barátom lassan legyűri fáradt­ságát, s egyre nekihevültebben idézi fel emlékeit, benyomásait. Úgy érzem, hogy alapos kiegészí­tést kapok egykori földrajzóráim­hoz. Hallgatom őt, ahogy Ausztrália mindennapjairól beszél. Elmeséli élményeit a magyar vendéglőről, ahová ismerősei vitték el. A mo­zikról, ahová aránylag drága a be­lépődíj, s ahol dohányozni is le­het. Beszél a kilenccsatornás tv- -adásokről, amelyekből egy csa­tornán mindig más-más nemzeti­ségű műsorokat sugároznak. Ott jártakor volt szerencséje megnéz­ni a Szegény gazdagok című ma­gyar filmet, s látta Karel Gott mű­sorát. Büszkén, de nem dicsekvőn mondja, hogy átment a híres-ne­vezetes Harbour-hídón, amely Észak-Sydneyt és Dél-Sydneyt köti össze. Kirándult a Kék-hegységbe. Látott koala mackót, kengurut, ka­kadu-, delfin- és fóka-show-t, eu­kaliptuszokat., amelyeknek levelei nem vetnek árnyékot, mert mindig éllel a nap felé fordulnak. S mind­ezt a Sydneytől pár száz kilomé­terre elterülő Safari állatkertben, ahol csak felhúzott ablakokkal közlekednek az autók, mert az ál­latok szabadon élnek. Irigykedve hallgatom tovább, a- mikor a sokfélé sörkülönlegesség­ről mesél, amelyeket alkalma volt megkóstolni. S' végül kitér a fia­talságra, mert közülük is találkoz­hatott néhánnyal. Jó esetben: ta­nulás, munka, szórakozás. Vagy pedig csavargás, munkanélküliség, alkohol, kábítószer, rockzene. Késő este van, amikor barátom belefáradva a kifogyhatatlan él­mények mesélésébe, halkan meg­jegyzi: — Azért a legszebb a hazaérke­zés volt. Fél világot bejárva, meg­ismerkedve idegen városokkal, emberekkel, újból itthon: nincs ennél csodálatosabb érzés. Feljegyezte: VÖRÖS LAJOS Hányszor fedezik fel még az Atlantiszt? \ S emmi kifogásunk nincs Platon ellen, bizonyosan nem volt te­hetségtelen filozófus, de azért ami igaz, az igaz: amit Krisztiásza Egyiptomból eredő- kétes híradások alapján az elsüllyedt Atlantiszról fe­cseg, az alighanem megtépázná a jó hírét, ha ma még egyszer a világra jönne. Mert hát alig szabadultunk meg a Spanuth-féle Atlantisz-elmélet- től, íme máris itt van egy újabb teó­ria: Anghelosz Galanopoulosz görög professzor az Égei-tengerben, „fedez­te fel“ most az elsüllyedt várost. Jürgen Spanuth, aki Atlantiszt az Északi-tengerbe „helyezte“, lelkész, Galanopoulosz szeizmolégus, Otto H. Mucit, aki az Azori-szigeteknél vélt az elmerült szigetre rálelni, mérnök volt. Atlantisz legközelebbi felfedezője ezek után alighanem egy nőgyógyász lesz. A régészeket, akik szakemberek ezen a téren, nem kérdi meg senki, s ha netán kételkedni próbálnak a felfedezők elméleteiben, akkor simán leintik őket Ortega y Gasettre hivat­kozva, aki azon a véleményen volt, hogy szakembereket. ak<k egyvalami­ről nagy ~n sokat, más egyébről azon­ban igen keveset tudnak, a legjobb meg' se kérdezni. A laikusban felmerül a kérdés, hogy miként lehet egy elsüllyedt szigetet többször is felfedezni, hogy a görög szeizmológusnak, aki Kréta szigetéről északra felfedezett egy „váralakot“, vajon nem kellett-e előbb Spanuth és Muck elméletét megcáfolni, mielőtt ő maga is felállított -egyet? Hiszen sok minden szól Spanuth elképzelése mellett, legalábbis az a tény, hogy félreismerték megalkotójának szelle­mét s köztudomású, hogy a íángelmé- ket eleinte rendszerint félreismerik. Einstein is megbukott első fizikai kí­sérletével! Platon persze ma bizonyosan az égei-tengeri elmélet mellett foglalna állást, hiszen lévén korunk a nacio­nalizmus lassú elmúlásának ideje, ami az egyiknek Jörgen, az a másiknak Anghelosz... S természetes, hogy a franciák, a nacionalizmus feltalálói bizonyították be a legkézzelfoghatób­ban, hogy az elsüllyedt Atlantisz vol­taképp Korzika szigetével azonos. Am'kor ugyanis 1929 augusztusában a Sorbonne-on az „Atlanti Tanulmányi Társaság“ kongresszusa ülésezett, két könnygázbomba robbant azon állítás elhangzása után, hogy Korzika sosem lehetett a keresett Atlantisz. SEGÍTSÉG 17 NYELVEN Övjon az ég, hogy szükség legyen rá, de játékból érdemes megtanul- . ni, hogyan kiáltanak segítségért a különböző nyelveken és külön­böző országokban. ÍRÁSBAN: KIEJTÉSBEN: Angliában Help! Help! Ausztriában Hilfe! Hilfe! Bulgáriában Pomost! Pomosty! Dániában Hjaelp! Jelp! Finnországban Apua! Apua! Franciaországban Au secour! Ö szkur! Görögországban Voifial Voifia! Hollandiában Hulp! Hilp! Jugoszláviában Pomóc! Pomocs! Lengyelországban Pomocy! Pomocil Németországban Hilfe! Hilfe! Norvégiában Hjelp! Jelp! Olaszországban Aiuto! Ajuto! Portugáliában Soporro! Szokorro! Svédországban * Hjaelp! Jelp! Szovjetunióban Pomoscs! Pomoscs! Törökországban Imdat! Imdát! m s Nicaraguában 1984. no­vember 4-én tartják meg az általános választásokat, me­lyek során megváiaszFók az államfőt és az alelnaköt, to­vábbá a nemzetgyűlés tag­jait — jelentette be Mana- guában Dániel Ortega, a ni- caraguai kormányzótanács koordinátora, Augusta Cesa- ro Sanöíno nemzeti hős ha­lálának 50. évfordulója al­kalmából tartott nagygyűlé­sen. Managuában ünnepi ülést tartott a Nicaraguái Köztár­saság Államtanácsa, megem­lékezve Sandino meggyilko­lásának 50. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen a meg hívott külföldi vendégek is részt vettek, köztük a cseh­szlovák küldöttség íadslav Adamecnak, a GSKP KB tag jának, a cseh kormány al- elnökének vezetésévé’. Carles Nunez, az áFarnta nács elnöke beszédében megemlékezett Sandinonak és hadseregének Nicaragua állami szuverenitásáért ví­vott harcáról, amely fontos mérföldkő nemcsak Nlcara gua, hanem egész Latin- Amerika történetében. Választási nagygyűléseken mondott beszédet Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Eduard Sevarnadze, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, Grúzia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára. A krasznojarszki választá­si gyűlésen Vlagyimir Dolgih rámutatott: Krasznojarszk lakói, miként az egész szov­jet nép, őszintén támogatják a Központi Bizottság azon rendkfvüli ülésének megál­lapításait, amelyen Konsztan- tyin Csernyenkót főtitkárrá választották. Leszögezte, hogy öt év telt el a meg­előző parlamenti választá­sok óta. Ezek a szovjet nép alkotó és építő munkájának, a párt kiterjedt szervező és politikai munkájának évei voltak. Vlagyimir Dolgih Össze­foglalta a Szovjetuniónak az elmúlt öt évben elért gaz­dasági eredményeit, majd külön szólt az energiaprog­ramról és megvalósításáról. A grúz fővárosban, Tbili­sziben mondott választási beszédéhez Eduard Sevard- nadze kitért a Grúz SZSZK gazdasági és kulturális fej­lesztésében az elmúlt öt esztendőben elért eredmé­nyekre. Kanadában már a jövő hónapban megkezdődnek a kísérletek az amerikai ro- botrepülűgépekkel. Amint azt lean Jacques Blais had­ügyminiszter közölte, a kí­sérleteket egy 2400 kilomé­ter hosszú „folyosóban“ hajtják végre, amely a Beau- fort-tengertől az Alberta tar­tománybeli Cold Lake-ig hú­zódik. Az első kísérlet időpontiát már meghatározták, ám azt csak 48 órával a kísérletek megkezdése előtt hozzák nyilvánosságra. A kanadai kormány nyilván a lakosság tiltakozásaitól tart. A kana­dai békemozgalmak ugyanis egyik alapvető céljuknak tartják, hogy megakadályoz­zák az amerikai robotreoü- lőgépek Kanadában végzett kísérleteit Sajtóügynökségek jelene­sei szerint a Pentagon fel­kérte az amerikai tengerész- gyalogság által hatalomra segített grenadai bábkor­mányt, hogy 99 évre adja bérbe a Pont Sa!ines-ban épülő, de be nem feiezett polgári repülőteret. Az ame­rikai stratégák fontos kato­nai támaszponttá akarják ki­építeni a repülőteret, mely lehetővé tenné a dél-karibi térség tengeri útjainak el­lenőrzéséi. H azánkfia mostanában min­denhova eljuthat a világon. Ma könnyebb utazni, mint hajdanában. Mégis megtörténhe­tik, hogy segítségért kell kiáltania!

Next

/
Oldalképek
Tartalom