Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-15 / 46. szám

M

Inszk hözäporral fogadott. Meg kenyérrel és sóval. Belorussziában Is 6srszokás,, hogy a vendégeknek a megérkezés első pillanataiban Így kedveskednek. Az utazási Iroda fiatal, csinos alkalmazottja öltözött belorusz népviseletbe, majd egy rövid versike kíséretében átadta a cipó-kalácsot, amelynek felső részén egy kis vályúcska volt kiképezve. Ott, abban kapott helyet a só. Vendéglátóink figyelmeztettek: mielőtt még véglgraennénk a vendégfogadás további, már-már szertartásos mozzanatain, kóstoljuk meg a kalácsot-kenyeret, hiszen szívesen. Igaz szeretettel, barátsággal adják. Elhangzott még néhány meleg, igazán íénnkölt üdvözlő mondat,'amelyek első hallásra, és először járva Belorussziában, úgy tűntek: szép frázisok. Csak hát, később Igen- -Igen kellemesen kellett csalódnunk, hiszen minden szó megtöltödött tartalommal. Vendéglátóink a lehető legmesszemenőbbekig gondoskodtak arról, hogy Jól, kellemesen érezzük náluk magunkat, s mindent megtettek azért, hogy minél jobban megismerkedjünk városukkal, mindennapjaikkal, életükkel. És természetesen - múltjukkal.

Válójában a külföldiek csak ott, a helyszínen járva értik meg, hogy a szovjet emberek miért emlegetik olyan gyakran a múltat, a II. világháborút, hogy miért tisztelik annyira a veterán katonákat, partizánokat, hogy miért viselik sokan büszkén és előszeretettel a különféle érdemrendeket kabátjukon. Csak ott Járva, őket hallgatva tűnik mindez a lehető legtermészetesebbnek, helyénvalónak. Kézenfekvő ez a téma most is, hiszen vendéglátóink a múlttal, háborús emlékeik felelevenítésével kezdték a bemutatkozást.

Az utazási Iroda vezetője, aki fogadásunkat Irányította, hatvanéves, alacsony termetű férfi. Mint mondta, az a pusztítás, amelyet a háború mért a belorusz népre, szinte felbecsülhetetlen, ma már alig elképzelhető.

— Népünk, földünk a háború egyik legnagyobb kárszenvedettje — mondta, miközben halk szóval felidézte emlékeit. — A hitleristák első rohaIdő szemet gyönyörködtető architektúra kigondolására és kivitelezésére, hiszen sürgősen kellett nagyon sok embernek hajékot biztosítani.

Merőben más a helyzet az új lakótelepeken, ahol később jártunk. A lakótelepek toronyházalnak homlokfalait nagyon érdekesen, eredetien díszítették. Kihasználva a hatalmas felületeket, felkértek több művészt, készítsenek festményeket, mozaikokat a házfalakra. A művészek pedig a házfalakon felvonultatták a belorusz nép közel ezeréves múltját: egy-egy jelentősebb eseményt, időszakot összefoglalva. Így aztán nemcsak egy óriási, érdekes és szép történelmi könyvet tártak a városlakók elé, hanem ezzel megtörték a lakótelepek monoton beton-hangulatát. Különös és követésre, megszívlelésre méltó példa lehetne ez — vagy hasonló — a hazai lakótelep-építők, -tervezők számára Is. Akárcsak az, hogy a lakótelepeken legyen nagyon sok zöldterület, fa, játszótér és természetesen üzlet meg mindenfajta szolgáltatás. Kísérőnk büszkén újságolta: itt minden egyes lakóház alagsorában üzleteket, kommunális egységeket is építenek, hogy az emberek közel, helyben tudják lebonyolítani a bevásárlást, hogy egy-egy elromlott használati tárgy megjavíttatásáért ne kelljen órákat utazni a belvárosba.

— Városunkban évente nagyon sok új lakás épül, de sajnos, még így sem elég — mondta kísérőnk. — Jelenleg a lakásigénylések nyolcvanöt százalékát képesek kielégíteni. Az építkezés üteme azonban a továbbiakban sem csökken, így a jelenlegi hároméves várakozási Idő 1985-re már egy évre vagy mindössze néhány hónapra rövidül. Négy-Öt év múlva pedig már egyik napról a másikra lakáshoz jutnak majd az igénylők.

Az Idegenvezető néhány percre elhallgatott, majd egy kényes témába kezdett, amely ugyan még Összefüg gött az előzőekkel:

A BELORUSZOK

Fővárosában

ma, 1941. június 22-én Szovjet-Belo- russzlát érte. A bresztl erőd három hétig hősiesen védekezett. Minszk három napig tudott ellenállni a hatalmas túlerőnek. Aztán a tökéletes pusztítás következett: szinte minden elpusztult, amit a háború előtt fölépítettek. De nemcsak a környezet, hanem a lakók Is a barbár seregek áldozatául estek. A Minszkben maradottak közül mindössze két család, nyolc ember élte túl a harcokat. Ok is csak nagyon csalafinta módon: bunkerükre, amelyben rejtőztek, kiírták: „Itt tífuszban szenvedő betegek vannak I“ Szóval nyolc ember, és egyetlen épület sem ... Ezért aztán a semmiből kellett kezdeni az életet annak a maroknyi embernek.

— A felszabadulás után érdel-he- gyi rejtekhelyeikről mások Is előmerészkedtek, de kevesen, nagyon kevesen. Hiszen minden negyedik belorusz meghalt a háborúban, 2 millió 230 ezer ember nem érhette meg a felszabadulás boldog pillanatát. A Szovjet-Belorusszlának háború előtt kilencmillió lakosa volt, s csak 1970- ben haladta meg újra ezt a lélekszámút. Ma már kilenc és fél millió ember él köztársaságunkban, 207 600 négyzetkilométeres területen. Hatalmas háborús veszteségeinket és a felszabadító harcokban elért sikereinket olyannyira értékelte a világ, hogy a Szovjetunió mellett az Ukrán SZSZK- val együtt a Belorusz SZSZK Is alapító, s ma is rendes, önálló tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

— Ez hát a múlt, nagyon tömören. Most pedig ismerkedjünk meg Minszk jelenlegi arculatával, életével — mondták vendéglátóink, majd beszálltunk egy autóbuszba s a hószakadá- sos időben városnéző „sétára“ Indultunk.

Először a „régi“, közvetlen a háború után épült városrész utcáin hajtottunk végig. Itt a szükségszerűen gyors építkezési ütemben nem volt

— Nehézségek mutatkoznak a népesedés területén. Ma Minszkben általános jelenség az egyke. Ezen. a köztársaság kormánya különféle módon próbál változtatni: a többgyermekes családok előbb kapnak lakást s egyéb juttatásokat, de Így is csak nagyon lassú előrelépés mutatkozik. Tudják — mondta —, nagyon sok összetevője van ennek, de az első és a legfontosabb számú ok: az emberekben nagyon mélyen él a múlt, a háború borzalmai. Még azokban a fiatalokban is, akik később születtek. Hosszú, nagyon hosszú időnek kell ah hoz eltelnie, hogy elhiggyük: a világ

nem fenyegeti hazánkat újabb pusztítással," mert itt, ha csak Napóleon seregeitől számítjuk is, rengeteg had pusztított már.

Autóbuszunk Minszk egyik új lakótelepének általános Iskolája előtt állt meg. Az Iskola előtt egyenruhába öltözött, pionírnyakkendős lányok és fiúk várták érkezésünket. Korábban még futkároztak, de ahogy közeledtünk feléjük, gyorsan sorokba rendeződtek. A bejárati kapunál az Iskola igazgatója fogadott, hogy aztán végigvezethessen a város egyik modérn lakótelepi iskolájában. A gyerekek az Iskola folyosóin már nem voltak olyan virgoncok, mint kínt: kilépve a tantermekből egymás mellett, kettes sorban „közlekedtek“. A fiúk sötét öltönyt, nyakkendőt viseltek, a lányok sötétkék egyenruhát. Végigjártuk az osztályokat, mindegyik a legkorszerűbben felszerelve, többek között ipari .tévékamera is minden teremben. Az Igazgató aztán elvezetett a tévékamerák képeit összegyűjtő központi vezérlőterembe, ahol .sorra kapcsolhattuk a tantermeket. Innen zavartalan betekintést kapni az egyes osztályok életébe, gyorsan és köny- nyűszerrel — a tapítás megzavarása nélküli — ellenőrizhető az oktatás. Majd benéztünk a szép tornaterembe, a gazdagon berendezett úttörőszobába, végül leültünk a hatalmas kultúrteremben, ahol már várt bennünket az iskola tanulóinak egy része, hogy kultúrműsorral kedveskedjenek. Zenéltek, énekeltek, táncoltak, szavaltak. Kedvesek, szépek, bűbájosak voltak, mint a gyerekek általában mindenütt. Búcsúzóul apró ajándéktárgyakkal kedveskedtek — és kaptunk tőlük egy-egy puszit is. Kikísértek az iskola kapujáig.

Amikor beszálltunk a buszba, visz- szanéztem. A gyerekek álltak az udvaron és hosszasan integettek. Szervusztok — mondtam magamban, egyben búcsút Intve Mlnszknek is.

(Felvételeink a minszki általános iskolában készültek.)

ZOLCZER J.ANOS

Fotó: a szerző

A záröjegyzőkönyv aláírásával Tripoliban véget ért a csehszlovák-líbiai gazdasü i és tudományos-műszaki együttműködési közös bizottság nyolcadik ülésszaka.

A dokumentumban, amelyet Bohumil Urban csehszlovák külkereskedelmi miniszter és Bukhari Szalím líbiai postaügyi és tengerhajózási miniszter írt alá, a felek kifejezik: kölcsönösen érdekeltek a líbiai út- és lakásépítésekben, valamint egyéb beruházások kivitelezésében való csehszlovák részvétel további növelésében. Ugyancsak tovább bővül a tudományos-műszaki együttműködés, ennek keretében csehszlovák szakembereket küldenek ki Líbiába, és líbiai dolgozókat képeznek ki Csehszlovákiában.

Moszkvában odaítélték a Szovjetunió állami díjait. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának erről szóló határozatát a hagyományoknak megfelelően a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója előtt hirdették ki. Az ÚJ állami díjasok között van 295 munkás, kolhozparaszt, mérnök és technikus.

Kimagasló tudományos sikerekért 17 alkotókollektívát és tudóst, a technika területén 27 szerzői kolluklí- vát, továbbá tankönyvszerzőket tüntettek ki állami díjjal.

Állami díjat kapott két regényíró, Csing'z Aitraa.'ov és Alekszandr Csakovszkij, valamint két költő, Ivan Dracs és Vlagyimir Szoko- lov.

Az új állami díjasok kö- | zött vannak továbbá fiimai- ; kotók, például Szergej Jut- J kevics és Julij Rajzman ren dezők. 1

Raű! Alfonsín, akit október 30-án válasziotlak meg ; Argentína új elnökévé, december 10-én veszi át hi- vataiát — közölték Buenos Airesben. Az eredeti tervek szerint az új államfőt a jövő év január 30-án kellett volna beiktatni. Az Időpont megváltoztatásáról a katonai kormányzat képviselői és a most megválasztott polgári politikusok néhány találkozója után döntöttek.

A török parlamenti vá lasztásokat a Torgnt Ozal közgazdász vezette Haza Pártja nyerte meg, s megszerezte a szavazatok több ■ mint 50 százalékát. A leadott voksol: 90 százalékának megszámlálása után nyilvánvaló, hogy özal konzervatív pár'cja a 400 tagú parlamentben 214-220 man dátummal fog rendelkezni. A szociáldemokrata jellegű Néppárt, amelyet Necdet Calp vezet, a leadott szavazatok kb. egyharmadát szerezte meg, és a parlamentben több mint 110 képviselője foglalhat helyet. A Tur- gut Sunalp nyugalmazott tá bornok vezette jobboldali Nemzeti Demokrata Pártra a szavazatoknak csak a nem egész egynegyede esett, s így kb. 70 képviselője kap helyet az új törvényhozásban. A független jelöltek alig 200 ezer szavazatot kaptak, fe így nem lesznek kép- I viselve a parlamentben.

I A választások nagy meglepetése a Nemzeti Demokrata Párt szereplése. A párt kudarca nyilván annak az eredménye, hogy a török lakosság elégedetlen a három éve hatalomra került katonai kormányzat tevékenységével.

Az USA-beli GALLUP-inté- zet legutóbbi felmérései szerint ha az országban most tartanának elnökválasztást, az amerikaiak többsége a I Demokrata Párt jelöltjére | szavazna. A Los Angeles Ti- ! mesben nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint a megkérdezettek 50 százaléka ! Mondale korábbi alelnököt i támogatná, aki a párt Jelöltjei közül a legesélyesebb az elnöki hivatalra. i