Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-15 / 46. szám

PRAHA83

SEGÍTSÜK

ŐKET

A Csehszlovák Testnevelési Szövetség közelmúltban lezajlott szlovákiai és csehországi kongresszusán sok szó esett a falusi sportéletről, s minden bizonnyal a szövetség hamarosan sorra kerülő VI. kongresz- szusán is napirendre kerül e kérdés. Nem véletlenül. Hazánk mintegy 8200 sportegyesülete közül 6200 a falvakban működik,-ami 77 százalék. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség közel kétmillió tagja közül azonban a falusi sportegyesületekre csak valamivel több mint másfél százezer tag jut, ez viszont alig nyolc százaléka a tagállománynak.

Ezek az adatok a#t mutatják, hogy a falvakon kicsi a taglétszám, egy-egy sportegyesületnek átlagban 50 tagja és mind-, össze két-hárum, rendszerint labdarúgó . asztalitenisz- vagy röplabda-szakosztálya van, Szlovákiában esetenként még kézilab da-szakosztálya. Bár nem állítom, hogy a sportegyesület eredményes munkája egyenes arányban van a taglétszámmal, azért az említett szá^iok a falusi sport problémáit tükrözik.. Mindenekelőtt azt, hogy a sportélet szervezése és irányítása mindössze maroknyi ember ügye, márpedig ezek csodák ra nem képesek; továbbá azt, hogy a két- három szakosztályban sokan nem találják kedvtelésüket, s távolmaradnak a szervezett sportmunkától, pedig érdeklődés lenne további sportágak iránt is. Ezt bizonyítja egyébként az a tény hogy az utóbbi időben egyre több turisztikai és általános vagy alapozó testedző szakosztály alakul, hogy a többiről ne is szóljak.

Az úgynevezett általános szakosztályokban többnyire nők tornásznak, akik annak Idején a spartakládra készültek, megszerették a gimnasztikát, s folytatják a rendszeres munkát. A falusi sportélet fejlesztése tehát mindenekelőtt a taglétszám és a szakosztályok számának növelésével érhető, el. Ez mindennapi feladat és mindenki ügye,, elvégre faluhelyen sokszor egyedül a sportolás a legkönnyebben és a legtöbb ember számára hozzáférhető tartalmas Időtöltés.

Gyakran vitatott kérdés a falusi fiatalok sportolása. Ezek a fiúk és lányok többnyire valamelyik közeli város közép- vagy szakiskolájában tanulnak vagy éppen dolgoznak, s azt az időt, amelyet a sportolásnak szentelhetnék, rendszerint utazással töltik el. Sportolásra csak szombaton és vasárnap marad idő. Ez természetesen nem elég, más formákat, lehetőségeket is keresni kell. Feltétlenül a nagyközönség rendelkezésére kell bocsátani a tornatermeket az esti órákban, legyenek azok bárki tulajdonában.

A vidék továbbra is bővelkedik sport- tehetségekben, a múltban is nagyon sok falusi fiatal jutott el a válogatottságig. A további tehetségek sorsa sem lehet közömbös számunkra.

A falusi sport — különösen az utóbbi években — jelentősen fejlődött. A rendszeres sportolás, ha lassan is, de megvalósul. Oj' szakosztályok alakulnak, eddig Ismeretlen sportágak hódítanak. Az előrehaladás az önfeláldozó funkcionáriusok érdeme, akik időt, fáradságot nem sajnálva társadalmi munkában dolgoznak a közösségért. Gyarapítsuk soraikat, segítsük őket, hogy ne legyen a falusi sport csupán ma- roknvl ember ügye. (palágyi)

KÉT ÉV MllLVA LESZEK A LEGJOBB V ÍVÖKORBAN...'

9f

Nyolcvanéves a . csehszlovák vívósport. E szép Jubileum alkalmából a Csehszlovák Vívószövetség nemrég ünnepi összejövetelt rendezett Prágában meghívott tagjai számára, akik közül nem hiányoztak a két világháború közötti időszak sikeres vívói,, s természetesen jelen voltak az utóbbi két évtized legeredményesebb válogatottjai is. A nemzetközi porondon Lokááné Rácz Katalin ezüstérme az 1978-as hamburgi felnőtt vi- lágoajnokságon, majd 1980-ban Velencében Oldflch Kubista junior világbajnoki címe számít a két legkiemelkedőbb sikernek. Az idén a sportág legrangosabb eseményein, a bécsi felnőtt, illetve a budapesti junior VB-n mérsékeltebben szerepeltek a csehszlovák vívók, mégis említést érdemel a somorjal Kovács László 24. helye a junior törözők között Budapesten és a bratlslavai Dobos László 22. rangsorolása a világ legjobb párbajtőrözői között Bécsben.

Dobos László most huszonöt- évéé, tízéves korában, 1968-ban kezdett aktívan vívni a bratlslavai. 2l2ka szakosztályában. Az első sikerek nem várattak sokáig magukra.

— Pályafutásomat tőrözőként kezdtem, első sikereimet is ebben a fegyvernemben könyvelhettem el. Az ifi korosztályban többszörös szlovákiai bajnok voltam, országos viszonylatban az 1974-es csehszlovák bajnokságon elért negyedik helyezés jelentette a legnagyobb sikert. Ugyanakkor a felnőttek között idősebb és tapasztaltabb klubtársaimmal együtt a Zl2ka színeiben ezüstérmet nyertem az olomouci országos bajnokságon.

Ez volt tehát a kezdet. A szakmabeliek a nyurga termetű fiatalembert már ifikorában tehetségnek tartották. Persze ebben a sportágban a tehetség csak ritkán hoz rövid Időn belül kimagasló eredményeket. Egy vívónak a szó szoros értelmében be kell érnie. így volt ez Dobos László esetében is. Igaz, nála még egy tényező szerepet játszott abban, hogy az átütő sikerekre, eredményes nemzetközi szereplésre 1982-ig várnia kellett.

— Érettségi után úgy határoztam, hogy a Prágai Mezőgazdasági Főiskolán folytatom tanulmányaimat. Nem szívesen hagytam el szülővárosomat, de egy dolog megkönnyítette elhatározásomat: Prágában lényegesen kedvezőbbek a feltételek a vívásra, mint ■Bratislavában. Jobbak az edzéslehetőségek, több az egyenrangú edzőpartner. Oj edzőm tanácsára Prágában a tőrről áttértem a párbajtőrre. Ez a változás bizonyos törést jelentett fejlődésemben, az átállás sok nehézséget okozott, változtatnom kellett a stílusomon is, és csak néhány évi kemény munka után ' sikerült beverekednem magam a csehszlovák válogatottba.

A tavalyi év tehát meghozta a lelkiismeretes edzés gyümölcsét. A csehszlovák bajnokságon aranyérmet szerzett olyan már nemzetközileg is elismert ellenfelek előtt, mint Jaroslav Jurka, JIH Douba és Oldfich Kubista. Ez a bajnoki cím egyben azt is jelentette, hogy Dobos László elérte nagy célját: a Csehszlovák párbajtőrcsapat tagjaként utazott a római VB-re.

— Számomra nagyon megrázó, szomorú élménnyel kezdődött ez a várva várt világ- bajnokság! Csapattársaiínmal együtt éppen akkor érkeztünk a küzdelmek színhelyére, amikor a Palazzo del SJiortban Alekszandr Szmirnov szovjet tőrözö, olimpiai bajnok tragikus balesetének következtében a jelenlevők szívszprongató érzéssel fészkelődtek ülőhelyükön vagy topogtak a pástok között. Ezt a mégrázó eseményt, dermedt légkört mindmáig nem felejtettem el, de szerencsére s-zereplésemet nem ’befolyásolta. Táblára kerültem, tehát bejutottam a világ legjobb 32 „epézője“ közé, és világbajnoki bemutatkozásommal a szakvezetés is elégedett volt.

Tavaly nyáron mérnöki diplomát szerzett és bevonult az olomouci Duklába. Ebben a vívóközpontban sikerült talán a legmegfelelőbben megteremteni a kellő edzéslehetőségeket, s már évek óta ebben az egyesületben tömörül a párbajtőr-válogatott nagyobb része. Mindezzel együtt a nemzetközi porondon az egész Idényben elért sikerek felvillantották a reményt egy esetleges jó világbajnoki szereplésre, ami egyben a Los Angeles-i olimpiai részvétel biztosítását jelentette volna.

— Az egész csapat nagyon szorgalmasan és céltudatosan készült az idei világbajnokságra. Annak ellenére, vagy talán éppen azért, hogy már Gottwaldovban á szocialista országok tornáján kitűnő formában voltunk — hiszen a szovjet válogatptt mögött másodikok lettünk, megelőzve az erős lengyel, magyar, NDK-bell és kubai együttest —, Bécsben teljesen csalódást okoztunk. Talán túlságosan is tudatosítottuk, hogy kell a jó eredmény. Jurka, Douba és Kubista teljesítményén ez nyomot hagyott.

A leginkább talán a szakvezetés csalódott az eredményekben, mivel kissé könnyelműen, túlzott derűlátással várta a párbajtőrcsapat . szereplését. Egyedül Dobos Laci teljesítménye váltott ki elégedettséget. Az egyéni verseny második fordulójában például szóhoz sem engedte jutni a világ- és olimpiabajnok nyugatnémet Puscht, s az NSZK-bell szakvezetés csak ámulnl' tudott a pást mellett. Do.bos pillanatok alatt 5:0-ás vereséget mért a világ egyik legjobb párbajtőrözőjére, s ez' óriási fegyverténynek számított. A 32-es táblán a magyar versenyzők állították meg, előbb Kolczonaytől szenvedett vereséget, majd az angol Paul elleni győzelmét követően a világbajnoki cím védőjével került szembe, s drámai küzdelemben, egyetlenegy találattal kapott ki. Ezzel 22. lett a VB-n.

— Katonai szolgálatom befejeztével hazatértem Bratlslavába, aminek természetesen feleségem örült a legjobban, hiszen eddig nagyon kevés időt töltöttünk együtt. Amellett, hogy a családi életemet és a munkámat sem akarom elhanyagolni, a vívást nein szeretném abbahagyni,, hiszen az 1985-ös világbajnokságon, amelyet mlpden bizonnyal Budapesten . rendeznek, majd,, 27 évesen^ a legjobb vívőkorban leszelt. Remélem, a kellő feltételek megteremtése mellett sikerül tovább tartanom jó formámat, s még haliatok magamról a nemzetközi porondon. . Sok sikert kívánunki

' (kg)

RATERMEniJÉGI

többtusabaífioksAg

A közelmúltban Nyltrán (Nitra)' rendezték meg a rátermettségl jelvényszerző több- tusaverseny szlovákiai döntőjét. A találkozó lefolyásáról Stanislav Moravöíkot, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának dolgozóját kérdeztem, aki a Szocialista Ifjúsági Szövetség SZKB képviseletében maga is szemtanúja vo'lt az eseményeknek.

— Miért éppen Nyitra volt a házigazda?

— A zoboraljal város első ízben rendezhetett ilyen szlovákiai méretű vetélkedést. A színhely kijelölésekor egyébként mindig figyelembe vesszük azt is, hogy az illető járásban a szóban forgó sportág mennyire népszerű. A versenyt népszerűsítése elsődleges céljaink között szerepel, s éppen ezért határoztunk úgy, hogy a kerületi viadal után Nyltrára bízzuk a szlovákiai döntő rendezésének a jogát is. A kerületi forduló szervezési szempontból ugyan hagyott némi . kívánnivalót maga után, mi azonban

bíztunk, hogy a szlovákiai versenyre kiküszöbölik a hiányosságakat. Sajnos, nem így történt. Tavaly Kassán (KoSice) a hasonló szintű összecsapást körültekintőbben megszervezték.

— Kik szerepeltek a versenyen?

— Természetesen a kerületi döntök első helyezettjei, s rajtuk kívül azok a többtusá- zők, akik a legtöbb pontot elérték. ’ Külön öröm számomra, hogy most, a 9. találkozón 12 járás állította rajthoz versenyzőit! mert ezelőtt jó pár évvel mindössze két-három járás „házibajnoksága“ volt a szlovákiai versengés. A topoICanyl és a Pováíská Byst- rica-l járás legjobbjai mindig is az élbolyhoz tartoztak, egyre erőteljesebb fejlődés tapasztalható a Zlllna és Martin környékéről érkezett önkéntes sportolók körében is.

— Hol zajlottak a versenyek?

— Az úszó- és ügyességi számokra a ‘találkozó első napján, pénteken a Mezőgazdasági Főiskola medencéjében, valamint tornatermében került sor. Másnap azonban, amikor a Stavbár atlétikai pályáján folytatódtak a küzdelmek, az időjárás nein fogadta kegyeibe a résztvevőket. Erős szél fújt,

ami a futószámok szereplőit nehéz feladat elé állította.

— Kik szerepeltek a legeredményesebben?

— Nézzük sorjában, kik is szerezték meg korcsoportonként a győzelmet.

LÄNYOK;

I. kategória: 1. Miriam Chudíková (ZillnaJ

II. kategória: 1. Anna Jaroíímová (Humen

né]

III. kategória: 1. Mlrka Mokrá (Bratislava]

IV. kategória: 1. Irena Duriéinová (Pov.

Bystrica)

NŐK:

I. kategória: 1. Jana Juhásová (TopoICanyj

II. kategória: 1. Jarmila Scheerová (Llpt

Mikuláá)

III. kategória: 1. Mária Brezöanová (Luöenec)

IV„ kategória: 1. Judlta Hruéovská (Dun. Streda)

FIÜK:

I. kategória: 1. Dániel Bavolár (Llpt. Mikulás)

II. kategória: 1. Martin Foltán (Topofőany)

III. kategória: 1. Jozef HoleS (Pov. Bystrica)

IV. kategória: 1. Peter Maiejlőka (Nővé

Zámky)

FÉRFIAK:

I. kategória: 1. Miroslav Rudy (Martin)

II. kategória: 1. Hugo Lindner (Topofőany)

III. kategória: 1. Eudovít MaroSl (Pov. Bystrica )

IV. kategória: 1. DuSan KoSa (Trenőín)

V. kategória: 1. Stefan Cepko (Trnava)

— Milyen eredményeket mutathat fel a Jelvényszerző-mozgalom?

— Azt az elképzelésünket, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig félmillióan megszerzik a bronzjelvényt, tavaly év végéig teljesítettük: 1982 decemberének utolsó napjáig 514 558-an szerezték meg ezt a trófeát. Az ezüstöt 19 396-an, az aranyat pedig 280-an mondhatják magukénak. Idén 435-re emelkedett az aranyjelvényesek száma. Legeredményesebb az alapiskolákkal kialakított együttműködésünk. ZOtCZER LÄSZLÖ

A szerző felvétele