Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-23 / 34. szám

Jó egy közösséghez tartozni HoIeSko Tibor, Karcagi László, Kol­lár Rudolf, Bandzi Ferenc. Négy név a Rozsnyói (RoZfíava) Vasércbányák Mária-részlegéről. Mit jelentenek még e nevek? A vállalat legjobb ifjúsági munkacsoportját, bajtársi összetartást, vállalati rekordot. A SZISZ Rozsnyói Járási Bizottságán több fényképről is mosolyog ránk e négy bányász. Ján Bendik SZISZ-tltkár csak felsőfokon beszél róluk. Rendszeresen túlteljesí­tik a tervet, ebben az évben vállalati rekordot állítottak fel, munkafegye­lemben példát mutatnak.és nem utol­sósorban a SZISZ-ben is aktívan te­vékenykednek. A kollektíva vezetőjével, HoleCko Tiborral a reggeli műszakkezdés előtt- re beszéltük meg a találkát. Fél hat körül a rozsnyól buszmeg­álló tele van munkába Induló, kissé áimos emberekkel. Egyre-másra jön. nek a buszok, és szállítják a munká. sokat a város környéki üzemekbe. Én a Csúcsomba (CuCma) induló 4-es autóbuszra szállók. Talán két asszony utazik a buszon, a többi térti; mind­egyikükön látszik, hogy nem íróasz­tal mellett töltik a napot, hanem ne­héz testi munkát végeznek. Bányá­szok. A harmadik megállónál leszál­lók a Márla-bányába igyekeznek, s én velük tartok. Pár percig várnom kell Holeöko Ti. borra, aki nem sokkal hat előtt au­tón érkezik meg. A Bugár Imre-ter- metü, göndör hajú fiatalember a bá­nyászok öltözőjén át egy csöndes iro­dába vezet. Most miattam fog később leszállói a bánya 10. szintjére, így mielőtt beszélgetni kezdünk, ismer­teti a csoport tagjaival, hogy hány kilogramm robbanóanyagot vigyenek magukkal a mélybe, tehát az aznapi munkafeladatokat. — Mivel érdemelték ki a legjobb ifjúsági munkacsoport címet? — Talán azza] kezdeném, miért jó, ha az ember egy közösség tagjaként dolgozik. 1968-tóI vagyok bányász, s 1980-ban alakítottam meg az Ifjúsági munkacsoportunkat, mert ez alatt a tizenkét év alatt rájöttem, ha nem lennék egyedül, pontosabban, ha töb­ben összefognánk, sokkal eredménye, sebb munkát végezhetnénk, nagyobb lenne a teljesítmény, természetesen a boríték is vastagabb. Meg aztán ha átszervezésre kerül sor az üzemben, mindig olyanokat, helyeznek más mun­kahelyre, akik gyengébb eredményt érnek el, a jól dolgozó kollektívákat a vállalat megbecsüli. Munkacsopor­tunk megalakulása óta pedig nálunk a terv túltejlesltése már szinte ter­mészetes. — Mi ennek a titka? — Nem kell hozzá más, csak Jó szervezés, a munkaidő teljes ki­használása, és nem szabad indokolat­lanul hiányozni a munkából, magya­rán: tilos a lógás. Mi lenn a bányá­ban teljesen egymásra vagyunk utal­va, Itt mindenki függ a másiktól. Kevés helyen érvényes ennyire, mint nálunk az a jelszó, hogy egy minden­kiért, mindenki egyért. Mert például hiába végzi el jól a feladatát az e- gylk csoport, ha nincs üres vagon, nem szállít az ereszke, a munka áll. De nemcsak az összmunka nélkülöz­hetetlen, az üzem vezetőségével va­ló együttműködés is elengedhetetlen. — Hogyan született a vállalati re­kord? — Mi az elsők között fogadtuk el a jósvai [JelSava) bányászok felhívá­sát, akik balesetmentes évet hirdet­tek, és rekordteljesftményre ösztönöz­tek. A rekordot, melyet egy évi szer­vezés előzött meg, ez év januárjában állítottuk fel. Erre a gondos szerve­zésre azért volt szükség, hogy a meg­növekedett termelés mellett mindig legyen üres csille, szabad akna, köz. ben ne hátráltassuk az üzemben fo­lyó többi munkát sem. A ml kollektí­vánk feladata a bányafolyosó törése. Mindennél jobban ügyelünk a biz­tonsági előírások maradéktalan meg­tartására, lőszerrel dolgozunk, s ez nem gyerekjáték: naponta húsz ki­logramm dinamltot használunk fel a robbantásnál. A rekordot napi kétsze­ri robbantással tudtuk elérni. A havi normánk 56 méter, s mi januárban 88 méter folyosót törtünk, ami azért is figyelemreméltó, mert a Márla-bá- nya még a legrégibb típusú gépekkel van felszerelve, a kotrógép kanala kicsi, így tovább tart a rakodás. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy a bá­nyában sok a víz, éjjel-nappal szívat­ják. Csoportunk bekapcsolódott a szo­cialista munkaversenybe is. — Milyen tervek foglalkoztatják? — örülnék, ha egy dédelgetett tér. vem valóra válna: Minden vágyam munkacsoportunkat tíztagúra bővíte­ni. A legalsó, tizenharmadik szinten, ahol tavaly ezüstércre bukkantunk, hat ember ugyanazt a munkát végzi, amit ml a tizediken. Velük szeret­nénk szövetkezni. Nem titok, hogy a többieknek is példát akarunk mutat­ni, további munkacsoportok megala­kítására ösztönözni őket. HoleCko Tiborban egy olyan fiatal párttagot ismertem meg, aki nem akarja a világot megváltani, ellensé­ge a munkahelyi fegyelmezetlenség­nek, a feladatukat rosszul végző em­bereknek; 6 a becsületes, lelkiisme­retes munka híve. tOth erika Hazánkban 1982-ben 84 611 közlekedési baleset történt, ezek során 1363 személy vesztette életét, 5693 súlyosan, 22 987 könnyebben megsérült. Az 1981-es évvel összehasonlítva a közlekedési bal« esetek száma 13 799, vagyis 14 százalékkal csökkent. A gyalogosok okozta balesetek között a legtöbbet (41,37 százalékot) gyerekek okozták, és része­sedésűk e balesetekben 1982-ben az előző évhez viszonyítva egy százalékkal emelkedett. A gye« rekek okozta balesetek 52 százalékát 6—9 év közötti gyermekek teszik ki. Ezért mindig aktuális a kérdés, a szülőkhöz, a tanítókhoz, de a HSZ dolgozóihoz is: Megtettünk-e mindent annak érdeké­ben, hogy a gyerekek ne nézzék játszótérnek az úttestet? Az tfjúságt munkacsoport taglat Ipáiról lobbra}: Bandzi Ferenc, Holeíko Tibor, Kollár, Rudolf, és Karcagi László. A gyermekeiknek kerékpárt vásárló szülők csak ritkán gondolnak arra, hogy mi­lyen következményekkel járhat a figyelmetlen kerékpározás az út­testen, a kerékpározó gyerek ugyanolyan résztvevője a forga­lomnak, mint mondjuk egy 138-as Tatra tehergépkocsi sofőrje. — A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban tavaly hét ke­rékpározó gyermek okozta bal­eset történt. Szerencsére egyik sem volt halálos kimenetelű — tá­jékoztat Szomolai Ernő, a köz- biztonsági szervek baleseti osztá­után súlyos következményeket. Figyelmeztető tény az is, hogy ezeket a baleseteket nagyrészt olyan gépkocsivezetők követik el, akik jogosítványán még alig szá­radt meg a tinta. Tehát úgyszól­ván semmilyen vezetői gyakorlat­tal nem rendelkeznek. Ajánlatos lenne, ha a tapasztalatlan veze­tők is gépkocsijukon kötelezően alkalmaznák a „Z“ figyelmeztető jelzést — saját, de a forgalom többi résztvevője érdekében is. Persze, ez a Z betű sérti az új­donsült sofőrök önérzetét, csak­hogy az effajta hiúságért már rú szülei beleegyezésé nélkül eh vitte a család autóját, és vagy fél kilométeres vezetés után lefutott az úttestről. Az ok: gyorshajtás. Szerencsére a fiú megúszta, ép bőrrel, de a kocsin keletkezett kár vagy tízezer korona. Egy má­sik hasonló baleset már emberéle­tet követelt, de mivel az ügyet még nem tárgyalta a bíróság, bő­vebben nem foglalkozunk vele. — Viszont bővebben foglalko­zunk a balesetek egyik leggyako­ribb kiváltójával, a gyorshajtás­sal. Mert a gyorshajtás a fiatal, tapasztalatlan vezetők tulajdonsá­MEGTETTÜNK MINDENT? lyának dolgozója. — Ezeket a baleseteket olyan gyerekek okoz­ták, akik vagy az úttest bal olda­lán hajtottak különféle bűvész- mutatványokat produkálva a ke­rékpáron, vagy meggondolatlanul és váratlanul áthajtottak az úton a száguldó jármű előtt. Az idei féléves baleseti kimutatásunk ar­ra figyelmeztet, hogy járásunkban emelkedett a gyerekek okozta balesetek száma. Ezért minden alkalmat kihasználunk arra, hogy hogy figyelmeztessük a szülőket, ne engedjék kiskorú gyerekeiket az úttestre kellő felügyelet nél­kül. Ez alkalomból Is szeretném megkérni a szülőket, hogy világo­sítsák fel gyermekeiket a közúti közlekedés szabályairól, figyel­meztessék őket, hogy az úttest nem játszótér. — Sajnos, számos baleset szín­helye a — rosszul elhelyezett! — játszótér közvetlen közelében húzódó úttest. Sok játszótér az utak mentén, a tömbházak mögött található, tehát mindenképp köze! esik az úttesthez. Tapasztalatból tudjuk, hogy minden gyermek já­tékos kedvű, és gyakran annyi­ra belemerül a játékba, hogy kép­telen másra gondolni. Így ha az úttestre kigurul a labda, hát gyor­san utána szalad, még ha tud­ja is, hogy előzőleg meg kelle­ne győződnie arról, hogy nem fe- nyegetl-e valamilyen veszély a? úttesten közlekedő járművektől. Ezért a sofőröknek is kétszeres figyelemmel kell hajtaniuk a gyer­mekjátszóterek közelében. — Azonban nemcsak a játékra összpontosító gyermek hibájából történnek balesetek. Gyakran a felnőttek, a gépkocsivezetők meg­gondolatlan viselkedése, az Utas vezetés, a gyorshajtás okoz csa­ládi tragédiákat, vagy von maga több ember életével fizetett. Az elmúlt hónapban járásunkban pél­dául figyelmetlen vezetés olyan balesetet okozott, amelynek áldo­zata egy kisfiú, aki élete végéig viselni fogja annak következmé­nyeit. — Azt bizonyára minden szülő tudja, hogyha a balesetet nem a vezető, hanem a gyermek figyel­metlensége, rakoncdtlansd.Ta okoz­za, akkor a bíróság előtt elsősor­ban a szülőt terheli a felelősség. Dr. Mayer Lajos a dunaszerda­helyi közbiztonsági szervek bal­eseti osztályának dolgozója a ser­dülők okozta balesetekről tájé­koztat. — A serdülőkorú fiatalok álta­lában lobbanékonyak, hirtelenek, meggondolatlanok, és e tulajdon­ságaik miatt bizony már nagyon sok baleset történt. Számukra csu­pán pillanat kérdése, hogy eldönt­sék, gyalog vagy motorkeré’/ná- ron teszik meg az utat céljuk fe­lé, főleg ha a döntést nem kell jóváhagynia a szülőknek. Szokvá­nyos eset a teljesen jogosítvány nélkül hajtó és balesetet okozó fiatalkorú. A tizenévesek szívesen hetvenkednek egymás előtt, ki­használják a szülők távollétét, és beleegyezésük nélkül elviszik a motorkerékpárt, sőt a személy­gépkocsit is. Természetesen jogo­sítvány nélkül vezetnek, és már az is csaknem természetes, hogy a megengedettnél jóval gyorsab­ban hajtanak. Meggondolatlansá­guk, könnyelmű viselkedésük már nem egy esetben okozott családi tragédiákat. — A közelmúltban járásunkban Is történt egy Ilyen eset. Jogosít­vánnyal nem rendelkező fiatalko­ga. Az eset Kisu’dvarnok (Maié Dvorníkyj és a Dunaszerdahely közötti útszakaszon történt pár hónappal ezelőtt. Három fiatal a városba hajtott, az idő sürgette őket, a mozielőadás kezdetéig már csak néhány perc volt. Az út csúszós volt, ráadásul a szem­be jövő autók lámpái elvakltották a gépkocsi fiatal vezetőjét, úgy­hogy amikor észrevette az úttest Jobb oldalán haladó gyalogosokat, már késő volt Kilencven kilomé­teres sebességgel hajtott,, ilyen sebességnél a féktáv nagyon hosz- szú. A vezető ugyan igyekezett kikerülni a gyalogosokat, de egyl-» küket sajnos elkapta a személy- gépkocsi, s a gyanútlan járókelő életével fizetett a fiatalok túlzott sietségéért. — A vezetőt a bíróság tízhóna­pi szabadságvesztésre ítélte, a döntést a vádlott megfellebbezte azzal, hogy a gyalogosok az út­testen nem az előírások szerint közlekedtek. A felsőbb fokú bíró­ság azonban elutasította a felleb­bezést, mivel a vádlott cselekede­te a társadalom szempontjából ve­szélyesnek bizonyult, pótolhatat­lan veszteséget okozott, kioltotta egy ember életét. Néhány nap múlva kezdődik az új tanév. Délelőttönként ugyan üresek lesznek az utcák és a ját­szóterek, de reggelenként, délutá­nonként iskolába és onnan haza igyekvő gyerekekkel lesz tele. Jó lenne, ha ezt tudatosítanák az autóvezetők is, és figyelmeseb­ben vezetnének. Vontszemű Rita Illusztrációs képek

Next

/
Oldalképek
Tartalom