Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-27 / 52. szám

i m KOMMENTÁRUNK A szoGialista tömvesség érvénvesítéséért A szocialista Igazságszolgáltatás alapjait hazánkban 35 évvel ezelőtt, a februári győzelmet követő időszak­ban rakták le. A népbírők, népi ülnökök bevonása az ítélkezésbe, a törvények kidolgozása, az ügyészség meg­szervezése egy-egy lépés volt ezen az úton. Az ügyészségek a törvényesség hivatásos őrei. Nem­csak a büntetőperek vádlói, hanem rendszeresen figye­lemmel kísérik a jog.szabályok megtartását, a jogpoliti­kai elvek érvényesülését. Fontos feladatuk felügyelni a jogszabályok helyes végrehajtására, a jogalkalmazás tör­vényességére. A konkrét ügyekben elkövetett törvény- sértések orvoslásán tül az Illetékes szerveknél rendsie­tek kiadását vagy módosítását kezdeményezik. A tapasz­talatok azt igazolják, hogy az ügyészi vizsgálatok, in­tézkedések szerepe igen jelentős a szocializmustól ide­gen jelenségek elleni küzdelemben. így sokat foglalkoznak a társtó'alomellenes, munkake­rülő, élősdi elemek rendszab'ályozásával, felelősségre vonásával. Társadalmunknak nagy terhére vannak az ilyen egyének. Ezért az ügyészségek olyan intézkedések meghozatalát javasolják, amelyek az említetteket rend­szeres munkavégzésre ösztönzik, és egyúttal megváltoz­tatják azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az élősdi életvitelt; a munka nélküli jövedelemszerzés!. Mindez természetesen csak hosszú távon oldható meg. Szorosan összefügg az állampolgári fegyelem kérdése is. A fegyelem hiánya a munkahelyeken is demoralizál. Következményei a rossz munkahelyi közérzettől egészen az üzemi balesetekig terjednek. Az ilyen ügyek kivizs­gálása során nemegyszer fény derül a vezető beosztású dolgozók fegyelmezetlenségére, vagy ami ennél is súlyo­sabb, arra, hogy visszaélnek beosztásukkal. Joggal' mu­tatnak rá az ügyészségek dolgozói arra, hogy az effaj­ta vezetői magatartások annál inkább károsak, qiert ál­talában is megrendítik a bizalmat a fontos munkakörö­ket betöltő emberekkel szemben. A negatív társadalmi jelenségek közé sorolható az alkoholizmus is. Az italozás, közvetlenül vagy közvetve elősegítő, illetve kiváltó oka a különféle ügyeknek. Az előbbire példa, amikor valaki munkahelyi italozásért fe­gyelmit kap, vagy ittas járművezetés miatt vonják fe­lelősségre. Közvetve érzékelhető az alkoholizmus hatása akkor, amikor az Italozó életmód fokozatosan szembe­szegüléshez vezet a társadalmi normákkal. A tapaszta­latok bizonyítják, hogy nagy számban költenek tetemes összegeket alkoholra olyanok is, akik ezt anyagi helyze­tük miatt sem engedhetik meg maguknak. A következ­mény jól ismert: a családok felbomlanak, a gyermekek veszélyhelyzetbe kerülnek. Tény az is, hogy gyorsabban lett az embereknek több szabad idejük, mint a kultú­rált eltöltésére jelentkező igény és lehetőség. A törvényesség érvényesüléséért folyó harc mindany- nylunk ügye. Az egész társadalom összefogása szüksé­ges ahhoz, hogy a szocialista törvényesség életünk va­lamennyi területén érvényesüljön. STRASSER GYÖRGY,, Egy szem se veszett kárba Talán furcsa télen az aratásról beszélni, de az okot az szolgáitatta rá, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szio- vákial Központi Bizottsága Bratisiavában ünnepélyesen kihir­dette az idei aratási verseny eaedményelt. A SZISZ székhá­zában megjelentek mindazok, akik kitettek magukért a ga­bona betakarításában. S a fiataloknak nem kis részük van a nyári mezőgazdasági munkák sikeres befejezésében, ahogy azt DUSAN LONGAUER, a SZISZ SZKB alelnöke ünnepi be­szédében különösen hangsúlyozott. Idén minden korábbinál jobban előtérbe került a progresz- szlv munkamódszerek alkalmazása, és a nyári munkák egye­temes felfogása. A fiatalok az. élen jártak abban a törekvés­ben, hogy az egyes munkafolyamatok gyorsan és zökkenő­mentesen kövessék egymást. A SZISZ ,,Egy szem se vesszen kárba“ elnevezésű aratóversenyének kétségkívül ez a leg­nagyobb sikere. A szervezésben tetemes részt vállaltak ezúttal az Ifjúsági szövetség járási szervei és az egyes üzemi, illetve alapszer- vezetfek. Tovább mélyült az együttműködés a járási termelési igazgatóságokkal és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gével. Kiváló munkát végeztek elsősorban a trnaval, nitral, Vranov nad Topfou-1, preáovl, 211inal és galántal járásban. Szlovákiában 2162 SZISZ-alapszervezetből összesen 60 ezer fiatal kapcsolódott be az aratóversenybe. Figyelemreméltó a 33 ezer pionír részvétele, akik könnyű munkával járultak hozzá az. aratás sikeréhez vagy tűzvédelmi járőröket alakí­tottak. Figyelemreméltó ez, mert ilyen módon is megtanul­ják becsülni a munkát és annek a gyümölcsét. A legderekasabb munkát természetesen a kombájnosok vé­gezték, akik számszerűleg 2500-an kapcsolódtak be a ver­senybe. A legjobbak közül kitüntették a nagykérl (Mllanov- ce) Csepedy Istvánt és Gubó Józsefet, továbbá fán Skrefíát Plachtlncéről, HodosI Dezsőt Dunaszerdahelyről (Dunajská Streda), Ivan Pekárt Martinból, Mlchal Gázért Slplcéről, Ko- lár józaefet Veiké Záluíleböl és Csontos Miklóst Oroszkéról (Pohronsk^ Ruskov). A terményszállltásba 1543 traktoros és gépkocsivezető kap­csolódott be versenyszerűen, jó munkát végeztek Boéácán, Bratisiavában, Vajnoryban és a .nagykürtösi (Velky KrtíS], Illetve bösl (Gabőíkovo) állami gazdaságban. A szalmabe- gjiűjtés 1100 versenyben álló fiatal dolga volt. S a legjob­bak közé tartoztak a lovlnobaiíal Jamnlck^, a szencklrályfal (Králová prl SenclJ Sípos, a bratislaval Vajzef, a tomáéovcel J. Kurölk, a losonci (LuöenecJ P. KurCík vagy a halalovl^ Bak. A legjobb védnökségl munkát az Ipolynyékl (Vlnlca) és kroílová falusi alapszervezet, illetve a zelovcel és vaj- noryl szövetkezeti alapszervezet fejtette ki. Kitettek magu­kért a kálnical, senohradyl, nagyké”> (Mllanovce) és bra- tlslavai gépjavítók. A fiatalok általában jó munkát végeztek, amelyet a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének és az SZLKP Központi Bizottságának jelenlevő képviselői is nagyra becsültek. K. I. Jö ALAPOKRA LEHET ÉPÍTENI BESZfiLGETÉS KOZSÄR MIKLÓSSAL, A SZISZ JB ELNÖKÉVEL r A tőketerebesi (Trebiäov) járást joggal nevezhetnénk a fiatalok járásának, hiszen 35 ezer fiatal él itt. Szerve­zettségük is kielégítő, amit az a tény is bizcyiyít, hogy közel 10 ezer fiatal tevé­kenykedik a járás 350SZISZ- alapszervezetében. Két év­vel ezelőtt, amikor' Kozsár Miklós mérnököt megbíz­ták a SZISZ Terebesi járási Bizottságának elnöki funk­ciójával, a " szervezeti élet bizony hullámvölgyben volt, így nem ülhetett ölbe tett kézzel sem az elnök, sem a járási bizottság többi tag­ja. — Vajon mi változott két év alatt? — Való igaz, hogy az if­júsági mozgalomban volt egy kis megtorpanás, de az is az ,igazsághoz tartozik, hogy erős alapokkal ren­delkeztünk. Tudtuk, hogy ezekre lehet építeni, a hul­lámvölgyből ki lehet kerül­ni. A fiatalság valós helyze-, tébol Indultunk ki. Meg kellett ismerni gondjaikat, bajaikat, azokat a tényező­ket, amelyek gyorsíthatják, Illetve fékezhetik a kibon­takozást. A tagok között mindig akadnak aktívak és passzívak. Nos, attól füg­gően, kik vannak túlsúly­ban, hogyan sikerül levet­kőzni a tevékenység forma­lizmusát, gördül előre vagy topog egy helyben a szerve­zet. Elsőrendű feladatunk­nak tekintjük a formaliz­mus elleni harcot. Mi nem akarjuk a dolgokat szépíte­ni, tudjuk, hogy csak az ön­tevékeny fiatalok emelik a SZISZ tekintélyét. — Gondolom, az agitá- ciós-propagáciös munkát az iskolások körében nagyobb gonddal végeztétek, mert hiszen minden SZISZ-es in­nen indul el. szervezetek tevékenység nak megk gyeimet s; kőzetünknél nek már eredményei — Nagyon fontosnak tart­juk az elsi találkozás él­ményét, enyomásalt a SZISZ-szel. . lányok, ’ fiúk az iskolapa okban talákoz- nak először az ifjúsági moz­galommal, gy az iskolai fejlesztésének, k színvonalá- .önböztetett fi­nteltünk. Igye- törekvéseink-' annak mérhető Nagyon fontos e téren a i dagögusok hoz­záállása, a toros, összehan­golt műnk; velük. Kölcsö­nös igyeki etünk, együtt- működésün legszebb ered­ményei a ki lyhelmeci szak­munkáskép iben és a töke- terebesi gl náziumban szü­lettek. — Habá: a járás mező- gazdasági illegő, a felsza­badulás ó' jelentős ipari bázissal ; zdagodott. Ho­gyan érték néd a járás üze­mi SZIS2 ilapszervezeteit? A múltl n nemigen fi­gyeltek oc az üzemekben a fiatalok tevékenységére, kevesebb egértést tanúsí­tottak irár a. Üzemeink je­lentős töb' légében azonban rájöttek e ra, hogy érde­mes odafi, 'élni a fiatalok­ra. A jár > legeredménye­sebben do ózó fiataljai kö­zé tartozn í a tranzit gáz­vezeték n gykaposi (Veiké Kapuäany) kompresszorállo­másának, vajáni (Vojany) hőerőmű, a tőketerebesi élelmiszeri ári komplexum, az ágcser ,rői (Cierna nad Tisou) V! úti automatizá- ciós üzem IZISZ-esei és má­sok. Ma I Sr nem ritkaság, hogy fiati okát választanak vezető fu; tciókba, így az ifjúsági m zgalomnak is van a vezető: gben mecénása. — A já ísban erős mező- gazdasági üzemek működ­nek. Azt I szem, ez a mező­gazdaságban dolgozó fiata­lok tevékenységében is visz- szatükrözodik. — Sajnos, nem kellőkép­pen. A mezőgazdasági üze­mek fiataljai eléggé passzí­vak. Itt vannak a legtöbb tartalékaink, itt vár ránk a legtöbb munka. Még mindig nem értünk el a kívánt szer­vezettségi fokot, hiszen tíz termelőszövetkezetben és három állami gazdaságban nincs SZISZ-alapszervezet. A mezőgazdasági üzemek ve­zetősége és a fiatalok közti kapcsolatban sok még a tartalék. Az érdekazonossá­gok keresése a közeljövő sürgős feladatai közé tar­tozik. Csupán a céki (Cej- kov), a leleszi (Leles) és a seCovcei fiatal mezőgazdá­szok tevékenysége érdemel említést. — Ha a mezőgazdasági üzemek égisze alatt műkö­dő alapszervezetek tevé­kenysége hagy maga után kívánnivalókat, akkor gon­dolom, ez kihat a falusi szervezetekre is. — Tudvalevő, hogy a köz- pontosítással egyes falvak háttérbe szorultak. Szintén tény és való,, hogy sok fa­lusi fiatal a közeli városi ipari központokba ingázik, így kevesebb idő és ener­gia jut odahaza a SZISZ- életre. Mégis vannak kivé­telek, és egyes helyeken na­gyon szép eredmények szü­letnek. Nem egy kisközség­ben jelentős kulturális mun­kát végeznek. Létezik egy kölcsönösen előnyös együtt­működési szerződés a SZISZ és a CSEMADOK jb között, amely munkánkat összehan­golja. Falun nagyon lénye­ges az elnök személyisége, aki egyben mozgatóereje is a SZISZ-munkának. Ritka az a szervezet, amely többszö­ri elnökcsere után is jól működik. Fontps a hnb-vel való szoros kapcsolat is. Megemlíthetem, hogy elé­gedettek vagyunk a nagygé- resl (Velky Horeá), a zété- nyi (Zatín), a szírénfalvl (Ptrukéa), a michal'anyi és a Zemplínske HradíSte-i fia­talok eddigi munkájával. — Miben látod a további fejlődés, az eredményes munka zálogát, és milyen intézkedéseket foganatosi- tottatok a jövőre nézve? — A járási pártbizottság rendszeresen és felelősség- teljesen foglalkozik gond­jainkkal. Ennek eredménye­ként a nagyobb pártalap- szervezetekben ún. ifjúsági bizottságokat alakítanak, a kisebb pártalapszervezetek- ben pedig aktivisták, segítik a FZISZ-alapszervezetek ve­zetőségének munkáját. Nagy gondunk az ifjúsági klubok hiánya, nincs hol összejön­niük, találkozniuk a fiata­loknak., Ez nemcsak falva­■ kon gond, hanem a váro­sokban is. Legutóbb Király- helmecen (Kráfovsky Chl- mec) sikerült ezt a problé­mát megoldani. Az üzemi és mezőgazdasági alapszerve­zetek esetében meghatározó az adott üzem gazdálkodá­sának hatásfoka, az elért gazdasági eredmények, de lényeges az elnök és a ve­zetőség hozzáállása, a párt- alapszervezet és az üzemi vezetőség összehangoltsága is. Itt csak nézet- és érdek- azonosság hozhat észreve­hető javulást. Megkezdtük a mezőgazdasági fiatalok szervezetbe tömörítését. • A jövőben szocialista munka- versenyt hirdetünk az egyes szervezetek részére. Mind­nyájunknak érdeke, hogy felszínre kerüljön az az ér­ték, ami az ifjúságban van. Mint látod, legfontosabb tö­rekvéseinknek kezd megmu­tatkozni a látszata, és bí­zunk abban, hogy az össze­fogás további eredményei sem váratnak sokáig ma­gukra. polgári LASZLO TÖRTÉNELMI KRÓNIKA 45 ÉVE TILTOTT A BE A BURZSOÁZIA A CSKP-T A müncheni diktátum el- Szlovákia fogadSsa 1938 szeptemberé- 9-én betih ben a polgári Csehszlovákia mind ped politikai rendszerének ősz- dalmi és i szeomlását jelentette. A vezet mű csehszlovák burzsoázia azál- ták a kon tál, hogy a néppel és a portálását Szovjetunióval vezetett an- tént októ tlfasiszta küzdelem és a szágban. megalkuvás közül az 'utób- Miután bit választotta, mint társa- bejelentet dalmi osztály egyöntetűen illetve az kapitulált. A reakciós körök siszta pá hatalomra jutásával meg- sülösüket kezdődött az ország fasizá- újabb csa lása. , demokrat Az egyetlen politikai párt, december amely kezdettől fogva eile- a kommu nezte a müncheni diktátum A CSF elfogadását, Csehszlovákia meg teví Kommunista Pártja október betiltás, : 4-én konkrét programot fo- latás utá galmazott meg az antlfasisz- lyamán : ta nemzeti front létrehozá- szervezet Sára. párt frek Mivel az uralkodó körök- vei tóvá nek nem volt ínyére a CSKP dásuk a kezdeményezte antifasiszta ellenes p mozgalom, kommunlstaelle- tében i nes intézkedésekhez folya- nyúlt, en modtak, Az autonomizált A még : őrületén október tták mind a párt, a többi forra- ímokratikus szer- ödését. Leállítot- nunista sajtó kol- is. Ugyanez tör- er 21-én Csehor­i polgári pártok !k feloszlásukat, uralmon lévő fa­okkal való egye- Beran kormánya ást mért a nemzet :us erőire: 1938. 27-én feloszlatta ista pártot. nem szüntette enységét sem a m pedig á felosz- Már október fo- egkezdte illegális nek kiépítését. A 3ntált vezetői, mi- )i otthontartózko- lagy kommunísta- tzekúció következ- szélyesnek bizo- grációba távoztak, gális pártmunkát Antonín Zápotocky irányítot­ta. A pártmunka antifasisz­ta »platformját az 1938. de­cember 14-én elhangzott utolsó parlamenti beszédé­ben a következőképpen fo­galmazta meg: „...Mi kom­munisták nem teszünk le az osztályharcról, hiszünk a győzelemben is. Ez nem je­lenti azt, hogy néha veresé­get nem szenvedhetünk. A vereség nem szégyen, az áruló, megalkuvó kapitulá­ció a szégyen. A ml tevé­kenységünket meg lehet ál­lítani, pártmunkánkat fel le­het oszlatni. Az eszme azon­ban, amelyet a nemzetben elültettünk, hogy inkább harcolunk, mint kapitulá­lunk és hagyjuk magunkat rabszolgaságba juttatni — a nemzetben éfl, és ez az esz­me győzni fog .. .1“ Csehszlovákia felszámolá­sa 1930 márciusában új fel­tételeket szabott az illegá­lis CSKP munkájának. Mivel a köztársaság két különálló egységre bomlott, a pártot is két szervezetre kellett felosztani. A párt új irány­vonalat dolgozott ki, ame­lyet a kommunisták óriási elszántsággal kezdtek meg­valósítani. Rajtuk kívül egyetlen politikai irányzat sem tudott pozitív ered­ményt elérni az antifasisz­ta küzdelemben. Ök szervez­ték meg az ellenállást, majd pedig a nemzeti felszabadító mozgalmat, ök hozták létre az antifasiszta nemzeti fron­tot, amely jelentős mérték­ben hozzájárult az ország területének felszabadításá­hoz és a népi demokratikus Csehszlovákia megalakulá­sához. A mozgalom szervezése által a párt hatalmas töme­gek támogatását szervezte meg, ami hozzásegítette ah­hoz, hogy a megújult Cseh­szlovák Köztársaságban ne csak a néptömegek pártfo­gója legyen, hanem kívánsá­gaik és álmaik megvalósító­ja is. konrAd inge

Next

/
Oldalképek
Tartalom