Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-22 / 8. szám

ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK ■ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK ■ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK A dunaszerdahelyi (Dnn. Streda) Jednota fogyasztási szövetkezet SZISZ-alapszervezetéről az utób­bi időben csupa jő hír járja. Egy év­vel ezelőtt a járás ifjúsági szerveze­teinek bosszúlejáratú szocialista ver­senyében az első helyen végzett és ez nagy siker, mert a 227 alapszervezet között vannak sokkal jobb feltételek között működő, taglétszámukat tekint­ve jóval nagyobb szervezetek is. An­nál kíváncsibbak voltunk az alap­szervezet évzáró taggyűlésének ta­nácskozására. Vajon tart-e még a fia­talok lendülete, lelkesedése? Hamarosan meggyőződhettünk róla, hogy a helyzet változatlan. A fogyasz­tási szövetkezet ifjúsági szervezete olyan munkát végez, amely hasznára Munkájukat hibátlanul és maradék­talanul elvégzik, de ettől még nem lenne szocialista a brigád. Ezt a jel­zőt elsősorban azzal érdemelték ki, amit „hivatalos“ kötelességükön kívül tettek. Ez több száz óra társadalmi munkát jelent a termálfürdőben. A legnagyobb felhozatal idején önzetle­nül segítették a zöldség- és gyümölcs­felvásárlókat, de éppúgy a brigádkró- nlkába tartoznak a közös színház- és mozilátogatások. Dicsérték az Ifjúsági Fényszóró őr­járatát, amely tavaly szintén újjáala­kult. A pártalapszervezet vezetőségé­nek segítségével kidolgozták a statú­tumát, és a fiatal Gyurcslk József ve­zetésével évközben több feladatot tel­jesített. A négytagú őrjárat minde­a dnnaszerdahelyi jednotások az or­szág egyéb részében való üdültetésé­ért. A javaslatot jól átgondolták, elő­zetes kalkulációt végeztek, és azon nyomban egy tervrajzot is átnyújtot­tak a szövatkeűet elnökének az ötlet megvalósítására. Házy Árpád, a szövetkezet elnöke a javaslatot elfogadta és ígéretet tett, hogy ha egy mód van, megvalósítják. Egyébként vltafelszólalásában nagyra értékelte az alapszervezet munkáját; mint mondta, nagy segítségére van a szövetkezet vezetőségének a munka minden szakaszán. — Részese voltam annak a folya­matnak, amikor a dolgozó nép feb­ruári győzelide után megalakultak az első ifjúsági szervezetek — mondta A riATAlOK MINDENOíT HElYTAllNAK válik a fiataloknak, a szOvetkeaet- nek és közvetve a vásárló közönség­nek is, és amelyre büszke lehet az egész szövetkezet. — Nem művelünk világrengető dol­gokat, csupán az érdekes, hasznos munkát egyenletesen elosztottuk egész évre — állapította meg a beszámoló­ban az alapszervezet elnöke, Jozef Cerovsk^ mérnök. — Arra helyeztük a fő hangsúlyt, hogy a munka érde­kelje a szisz-tagokat, s az ne csak nekünk, a szövetkezetnek is hasznára váljon, és a szabad Időnket hasznos és célszerű szórakozással töltsük. Röviden így összegezhetjük a fiata­lok egész évi munkáját. E kurta meg­állapítás mögött azonban eredmények, tettek, sikerek vannak. Az utolsó év­záró taggyűlés óta számbelileg ugyan csökkent a tagállomány — többen az üzemegységbe távoztak dolgozni —, de aktivitásuk a régi. A vezetőség­ben történt káderváltozások után még tovább javult az alapszervezet mun­kája, fiatalosabb lendülettel fogtak a kitűzött feladatok teljesítéséhez. A közös törekvés élvonalában vál­tozatlanul az ifjúsági szocialista műn- kabrigád jár. Itt szintén nemzedék- váltásra került sor. Néhányan kivál­tak a brigádból, mert a kötelességük másfelé szólította őket, de helyükbe ambiciózus fiatalok jöttek, s az új bri­gádvezető, Fápay Zoltán mérnök irá­nyításával úgy dolgoznak, hogy nem­csak az ifjúsági szervezet, hanem a szövetkezet vezetősége is büszke lehet rájuk. nekelőtt felülvizsgálta a felfigyelő bi­zottságok évzáró gyűléseiről beérke­zett bíráló észrevételeket. Az eddig még nem orvosolt és indokolt bead­ványokat ismét a fogyasztási szövet­kezet vezetősége elé terjesztették meg­oldásra. Találomra néhány ellenőrzést vé­geztek. Megállapították többek között, hogy a bodaki (Bodlky) boltvezető durván megsérti az előírásokat, és a leleplezést követő leltár után a vét­kes személyt eltávolították a helyéről. Felülvizsgálták a vásárlók panaszait és a fekbérek fizetésének okait is. Nehéz lenne számokban kifejezni azt a hasznot, amelyet a fiatalok a szövetkezetnek hajtottak. Az őrjárat elsődleges küldetése azonban nem ez, hanem mint ahogy a beszámoló is megállapította: hogy megtanítsa a fia­talokat az ésszerű gazdálkodásra, hogy ne nézzék közömbösen a fogya­tékosságokat, s legyen merszük lelep- leKni, eltávolítani a hibákat. A tanácskozás egyik legérdekesebb eseménye volt az. amikor az Ifjúsági Fényszóró őrjáratának vezetője, Gynr- cslk József felolvasta az alapszervezet nyílt levelét, a szövetkezet elöljáró­ságához a termálfürdő területén ta­lálható Sport vendéglő ügyében. A fia­talok az ellenőrzés, során megállapí­tották, hogy a Sport vendéglő a für­dő megfelelő kiépítése után vesztesé­gessé vált, ezért azt javasolják, hogy szerény, mintegy 200 ezer koronás költséggel építsék át üzemi üdülőnek, amelyben más fogyasztási szövetkezet tagjait is vendégül láthatnák cserébe többek között. Kezdeti lelkesedé­sünkben ezernyi feladatot vállaltunk magunkra, azt sem tudtuk, mit, ho­gyan, csak tenni akartunk valamit. A felszabadulás óta a fiatalok egész se­rege nőtt fel a szociliizmusban, akik már nemcsak lelkes kezdők, hanem hozzáértéssel fognak a kérdések meg­oldásához.' A mi közösségünkben is szükség van az ilyen alkotó összefo­gásra. Milan Rajtlk, a pártalapszervezet vezetőségének képviselője is slisme- réssel beszólt a SZISZ-esek munkájá­ról. Felszólította a fiatalokat, hogy még bátrabban járuljanak hozzá a tartalékok és a hibák feltáráshoz, ve­gyenek részt a szövetkezet irányítá­sában, készüljenek -tel arra, hogy egy­szer teljesen a kezükbe veszik az irá­nyítást. Szóba került még a szabad idő el­töltése. Dicsérték a jól sikerült klub­délutánokat, 8 rendszeres sportvetél­kedőket. A leköszönő elnök, aki nyolc évig töltötte be e tisztséget, s mivel egyúttal a városi szervezet elnöke is. képtelen volt ellátni a megnövekedett feladatokat is, átadta helyét Gyurcslk Józsefnek. Az új elnök a legközelebbi feladatokról a következőket nyilat­kozta: — Szeretném, ha a korábbi lendü­lettel folyna á munka. Szeretnénk to­vább szilárdítani sorainkat, hogy még több fiú és leány találja meg a hoz­zánk vezető utat. Tudom azonban, hogy ehhez érdekes, élvezetes munkát kell végezni. PalágyI Lajos | KÉTSZERES ZÁRSZÁMADÁS Ezekben a napokban évzáró taggyű­lésen elemzik az ifjúsági szervezetek az elmúlt évben végzett munkájukat. A Zilinai Katonai Műszaki és Hadtáp- biztosltó Főiskola hallgatóinak szer­vezeti munkájáról Sz. Zoltán végzős diákkal beszélgettem. Zoltánról taná­rai elmondták, hogy már a középis­kolában Is igen aktív tagja volt az ifjúsági szervezetnek. így először ar­ra kértem, hogy a civil és a katonai iskolákon folyó mozgalmi munka köz­ti különbségekről beszéljen. — Röviden fogalmazva: óriási a különbség. Én közgazdasági szakkö­zépiskolába jártam, s ott is tagja vol­tam a vezetőségnek, de azt kell mon­danom, hogy az ottani és az Itteni munkát szinte össze sem lehet hason­lítani, még akkor sem, ha bizonyos közös vonásokat azért fellelhetünk. A középiskolában többnyire a közös szórakozás, a szabad idő okos kihasz­nálásának a módjait szoktuk megtár­gyalni, míg Itt főleg a hadsereg fel­adataihoz kell Igazítanunk a szerve­zeti munkát. — Vezetőségi tagja vagy az egyik évfolyamszervezetnek. Mi mindennel foglalkoztatok tavaly? — Számunkra az éves tervek hatá­rozzák meg a munka Irányvonalát. Természetesen ezeket a terveket mi is lebontjuk havi tervekre, hogy az elvégzett munkát pontosabban számon tudjuk tartani. Mindenki pontosan is­meri feladatait és kötelességeit. A ka­tonaságnál elképzelhetetlen, hogy va­laki ne végezze el a reá bízott mun­kát. Természetesen ezt nem úgy kell érteni, hogy valaki kap egy felada­tot, és azt ha reális, ha nem, telje­sítenie kell. Az osztályszervezetek­ben mindig alaposan megvitatjuk az egyes feladatokat, de ha már a tag­ság jóváhagyta, az egyénnek mindent el kell követnie, hogy eleget tegyen a megbízásnak. Előfordulnak azért olyan esetek Is, főleg a kollektív fel­adatok teljesítésekor, hogy egyesek igyekeznek a háttérben maradni, de ez csak igen ritkán sikerül, mert a katonaságnál a kollektíva sokkal na­gyobb hatást gyakorol az egyénre, mint a civil életben. Nem célunk a tagok megbüntetése, se a katonai ala­kulatok Ifjúsági szervezeteinek egyik legfontosabb feladata a katonai fegye­lemre való nevelés. — Milyen feladatok várnak rátok a közeljövőben? — Egy szép kirándulást szervezünk a Szovjetunióba: Moszkvába és Lenin­grádba szeretnénk elláfogatni. De sok szó esett a tanulmányi eredmények­ről is, amelyekkel nem vagyunk elé­gedettek. Nálunk nem érvényes az a mondás, hogy mindenki magának ta­nul, mert ha valaki nem készül fel rendesen a jövőbeli hivatására, nem tud majd eleget tenni a katonai ala­kulatoknál reá háruló Igényes felada­toknak. Márpedig ezt nem engedhet­jük meg senkinek. A hadseregnek tö­kéletesen felkészült szakemberekre van szüksége. — Mindez talán túl katonásan hang­zik, s a kívülálló azt hinné, hogy egy ilyen szervezetben a fiatalok csak dolgoznak, és a szórakozás, kikap­csolódás szóba sem jöhet. Feltétele­zem, hogy ez távolról sem igaz. — Természetesen ml is szeretünk szórakozni. Iskolánknak csakis fiú hallgatói vannak, ezért leginkább a sportolás vonzza őket. Az igazsághoz tartozik még, hogy iskolánk parancs­nokai ezt a tevékenységet különösen szorgalmazzák, mert egy katonatiszt­nek nemcsak szakmai, hanem fizikai téren is képzettnek kell tennie. Az if­júsági szervezet vezetősége számtalan lehetőséget és alkalmat biztosit a hallgatóknak a sportolásra. Főleg az atlétikai ágak és a labdajátékok nép­szerűek. A testedzés mellett sokan versenyszerűen űzik az egyes sport­ágakat. Kézilabdacsapatunk például a járási bajnokság legjobbjai közé tar­tozik. ^ — Sajnos, a kulturális tevékenység­ről ugyanez már nem mondható el. Mi ezt azzal magyarázzuk, hogy diák­jaink többsége műszaki beállítottsá­gú, de meggyőződésem, ha egy kicsit jobban odafigyelnénk, itt is tudnánk eredményeket felmutatni. Egyelőre ott tartunk, hogy csak a város adta kul­turális lehetőségekkel élünk. — Zoltán, te a végzősök közé tar­tozol. Van még valami pótolnivalótok az Ifjúsági szervezetben, hogy tiszta lappal léphessetek ki az életbe, az­az a katonai alakulatokhoz? — Az évzárón számot adtunk eddi­gi munkánkról. Úgy érzem, szégyen­kezésre nincs okunk. Ami erőnkből tellett, megtettük, de vár még ránk egy nagy számadás: a diplomamunka és a záróvizsgák. Figyelmünket ezen­túl ezekre kell Irányítanunk. Hogy mi lesz azután, pontosan nem tudjuk, de én a jövendő katonai alakulatom­nál is szeretnék még néhány évig te­vékenykedni az ifjúsági szervezetben. Kamocsai Imre „... Egészséges, erős, hajlékony fiú volt. Ha mozdulatlanul ült, vagy állott volna, va­lóságos gürög szobor. De d sohasem ült vagy állott mozdulatlanul. Fáradhatatlanul mozgott, járt-kelt, mindent megnézett, min­dent megvizsgált, megtapogatott, megemelt és ahogy a kisgyerek tudni akarja, mi van a babája hasában, ő is mindenről tudni akarta, miből van, milyen célból készült, mi van benne. Mindenről és mindenkiről. Minden ember érdekelte. Akivel beszédbe ereszkedett, az már néhány perc múlva teljes bizalommal volt hozzá, és elmondotta neki élete történetét, az apjáét is, a nagy­apjáét is. Fnölk mindent őszinte érdeklő­déssel hallgatott... Soha, sehol, senki sem tudott olyan jóízűen, olyan étvágygerjesz­tőén és olyan kitartóan nevetni, mint Fn- Sik, olyan boldogan és olyan dallamosan. Mikor ő nevetett, mindenkinek nevetnie kellett, aki a közelében volt...“ így jellemezte a csehszlovák nép hős flát, Julius FuCIkot Illés Béla, a közeli jó­barát, a kortárs író és elvtárs. Kettejük ba­rátságáról valóságos legendők keringenek. Ma már az egész haladó szellemű világ tudja, hogy ez a víg kedélyű fiú derék, bátor és nagyszerű ember volt. 0, aki any- nyira szerette az életet, nem habozott az éleiéi áldozni másokért, az emberiség bol­dogabb jövőjéért. Julins FuCIk 1903. február 23-án szüle­tett. Most lenne nyolcvanéves, lehet, hogy még most is tudna olyan jóízűen nevetni és nevettetni, ahogy Illés Béla írja, de már régen nem nevethet, mert a náci pribékek örökre az arcára fagyasztották a mosolyt mindössze negyvenéves korában, 1943. szep­tember 8-án. De a fasiszta hóhérok nem semmisíthet­ték meg azt az örbkséget> amelyet kortár­saira és a jövő nemzedékekre hagyott. Ezt a mondatot abból a tanulmányból vettük, amelyet Gnstáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök Irt annak a kétköte­tes válogatásnak az előszavául, amely Jú­lius Fuöiktól jelent meg a napokban a moszkvai Politikai Könyvkiadóban. A bátor hazafi meg nem élt 80. születésnapja alkal­mából legjobb lesz, ha továbbra is e tanul­mányhoz tartjuk magunkat, és Gustáv Hu­sák szavaival méltatjuk. Julius FuCIk ember volt, kommunista volt, aki forrón szerette az életet. Fáradhatatla­nul és szenvedélyesen harcolt a szocializ­mus és a kommunizmus eszm.éiért, egy igaz­ságos szociális rendért, amelyben teljes mértékben érvényesülhetnek és fejlődhet­nek a nép és az egyes gmberek alkotói erűi. Rövid életét olyan történelmi időszakban élte, amelyet dinamikus társadalmi fejlődés jellemzett, amelybe világszerte gyorsan kö­vették egymást a forradalmi események. Történelmi időszak volt ez, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forádalom győ­zelme mérföldkövet jelentett az emberiség újkori történelmében: a szocializmusba tör­ténő átmenetével egyúttal történelmi kor­szak kezdetét. Az októberi forradalom győ­zelme, majd a világ első szocialista álla­mának, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének a megalakulása, megszilár­dulása és gyors fejlődése hatalmas ösztönző erő, vonzó példa volt a munkásosztály és az egész világ dolgozói legszélesebb töme­geinek igazságos harcában. Ebben a dinamikus, viharoa időszakban alakultak, edződtek ^ szilárdnltak Jnlins Fuölk politikai nézetei, erősödött jelleme. A bnrzsoá Csehszlovákia nagy osztálykon- fliktnsaiban gyorsan érett meggyőződéses kommunistává. Internacionalistává. A párt politikai dolgozójaként, kommunista újság­íróként és publicistaként tehetsegét, áldo­zatkészségét, éles tollát a CSKP szolgálatá­ba állította, annak a harcnak a szolgálatá­ba, amelyet a párt, a dolgozó ember Igaz­ságosabb társadalmi életéért vívott, továbbá azért, hogy a bnrzsoá politikusok és a bnr­zsoá propaganda által terjesztett szovjet­ellenes rágalmak és pletykák özönével szemben a Szovjetunió megismerésének szükségessége és az igazság kapjon hangot a Szovjetunióról. Az elsők között volt a fasizmus és a háború növekvő veszélye el­leni harcban, a Csehszlovákia függetlensé­gének megvédéséért folytatott küzdelem­ben, később a náci megszállók elleni harc­ban, a fasizmus megsemmisítésében, nemze­teink felszabadításában és egy új, igazsá­gos, demokratikus alapokra épülő önálló államiság megteremtésében. Jnjius Fuölk mnnkáscsaládban született és mnnkáskörnyezetben nevelkedett. Szilár­dan fejlődött abban a harcban, amelyet a dolgozók vívtak a szociális és nemzetiségi igazságtalanságokkal szemben, amelyeknek a megnyilvánulásaival lépten-nyomon talál­kozott a volt Csehszlovák Köztársaságban. Ez vezette őt ahhoz, hogy mintán megala­kult Csehszlovákia Kommunista Pártja, rö­videsen, még 1921-ben annak tagjává le­gyen. Együtt dolgozott Jan Svarmával, Eduard Urzszal, Kart Konráddal, Ladislav Stoll-lal, Josef Rybákkal, Vladimír Clemen- tlsszel, Ladislav Novomesk^el, Jan Krejöl- vel és a két háború közt tevékenykedő kommunista publicisták, szerkesztők, költők és kritikusok egész seregével. Tanítói vol­tak a két háború közti haladó demokrati­kus csehszlovák kultúra olyan jeles szemé­lyiségei, mint Zdenák Nejedig és F. X. Rai­da, akt megalapozója az újkori irodalom­kritikának. Sokat lehetne beszélni Julius Fuölk éle­téről és életművéről, amely az emberi sza­badságért, a dolgozó ember új és jobb éle­téért, valamint a kizsákmányoltak nyomora, az elnyomók brutalitása, a kispolgári ma- ndieág elleni harccal volt telített. Sokat és hosszan írhatnánk róla mint kiemelkedő személyiségről, aki jelentős hatással volt az újkori csehszlovák zsurnalisztika, irodalom, irodalomkritika és -történet fejlődésére. Elég megemlítenünk vezető szerkesztői mű­ködését a Tvorbában, amelyet élharcos kul­turális-politikai hetilappá formált; vagy mint a Rudé právo, a Rud^ veöernlk és a Haló noviny szerkesztőjét. Fuölk riportjai a burzsoá köztársaságban a kapitalista társa­dalmi rendszer elleni vádiratok. Julius Fuölk életében és munkásságában jelentős helyet foglalnak el a Szovjetunió­ról szóló munkái, amelyekben — megértve a munkások és a földművesek első állama megalakulásának történelmi jelentőségét a világ további alakulásában — nem minden­napi lelkesedéssel és meggyőzően mutatja föl a szocialista társadalmi rendszer eiő- nyeit, előretekintve a jövőbe. Számtalanszor hangoztatta, hogy a Szovjetunióban való tartózkodása fontos állomást jelentett éle­tében és alkotó munkájában, mert örökre megbizonyosodott a szocializmus és a kom­munizmus legyőzhetetlenségéről, történelmi szükségszerűségéről és korszakalkotó erejé­ről. A növekvő fasiszta és háborús veszély közepette egy sorsdöntő Időszakban Julius Fuöik — azokkal a százezrekkel együtt, akiknek szintén szent volt a haza és nem­zeteink sorsa — jól tudta, hol a helye. A fasiszta betolakodók elleni harcban Fnöikot az a szilárd meggyőződés vezette, hogy a nemzetek igazságos felszabadító harca győzni fog. A Fuöik szerkesztette illegális Rudé právo ebben az időben rendszeresen értékelte a hazai helyzetet, a fronton tör­ténteket, és harcba szólított a fasizmus ellen. Fasizmus elleni harca korántsem ért vé­get azzal, hogy bebörtönözték. Bátran szem­benézett a Gestapóval, a kínzásokkal, a ha­lállal. Nem tört meg. A pankráci börtön 267-es cellájában is az élőkre, az olvasók­ra gondolt, így született meg a világhírű Ozenet az élőknek című börtOnnaplója, amelyet a világ nyolcvan nyelvére fordítot­tak le. Befejező sorai ma is időszerűek: „Szerettelek titeket, emberek, legyetek ébe- rekl“ JULIUS FUCIKRA EMLÉKEZÜNK A férfi, aki szerelte az embereket

Next

/
Oldalképek
Tartalom