Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-08 / 6. szám

Céljuk a kiváló minőség A komáromi (Koniárno) járásban levő Tany (Tőő) község egyetlen ipari üzeme a lengyár, amely arról híres, hogy fiatal dolgozói kezdeményezők, pártfogói minden ójnak, hasznosnak, gazdaságosnak. Susik Imre, a gyár igazgatója elmondotta, hogy a SZISZ-tagok a legtevékenyebbek az új munkamódszerek bevezetésében. Elindították például „Az aranykezű mes­ter“ és a „A hibátlan gyártmány“ elnevezésű versenye­ket, amelyekbe beszervezték az üzem majd minden dol­gozóját. E versenyek célja már a nevükből is nyilván­való. Hogy kiváló minőségű textilt gyártsanak versenyt hirdettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának tiszteletére. Ennek az ifjúsági válialkozás- - nak és a fiatalok kezdeményezésének köszönhető, hogy az üzem 210 ezer korona értékű árut gyártott terven felUl. A fiatalok, de a gyár többi dolgozója is büszke arra, hogy a trenöini textilipari kiállításon Luxana ne­vű gyártmányúk elnyerte az Arany Fatima dijat. A lányok és fiók mnnkacsoportja a szövészetben azt a célt tűzte maga elé, bogy nemcsak a mennyiségi mutatókat szárnyalják túl, hanem a termékek minősé­gére is gondosan ügyelnek. A szövőnők munkacsoport­ja, amely nagyobbrészt SZlSZ-tagokbél tevődik össze, a Luxana bútorhuzatból több mint 87,5 százalékot első osztályúként gyártott le. Emellett nem feledkeztek meg az energiatakarékosságról sem. HEGEDŐS JÖZSEF Cserépkályhák reneszánsza Reneszánszukat élik ismét a ]6 öreg cserépkályhák, ami nem is igen meglepő. A tüzelőanyag szempontjából mindig rendkívül takarékosak voltak, sokáig tartották a hőt, és ez nem elvetendő szempont energiaszegény világunkban. Eddig azonban az volt a ba], hogy jófor­mán senki sem vállalkozott már a cserépkályhák javí­tására vagy építésére. Legújabban a poprádi Inátalatér termelőszövetkezet újra bevette ezt a szolgáltatást. Már­is nyakig vannak a munkában. Korszerűsítés Húsz éve termel villanyáramot 160 méterre a föld mélyében hazánk első föld alatti vízi erőműve, a Lipno. Időközben a gépi berendezések meglehetősen elhasz­nálódtak, ezért az új év első napjaiban megkezdték a vlllanyerömű korszerűsítését. A munka nem kis műszaki feladat. Az erőmű legnehezebb darabja például 20 ton­nát nyom. Ezt kell a felszínre szállítani és vasúton a Ckd Blansko üzemébe vinni, ahol elvégzik a szükséges javításoikat. Kéményóriás A maieáicei távfűtőműben elkészült Prága legmaga­sabb kéménye, amely kereken 160 méter magas. De nemcsak a mérete érdemel említést, hanem az is, hogy rekordidő alatt készült el. A Teplotechna dolgozói mindössze két hónap alatt építették fel a betonké- ményt, miközben tolózsaluzást alkalmaztak. LÁTHATÁRON A HAllEY-ÜSTÖKÖS A többi üstököshöz hasonlóan a Halley is megfa­gyott vízből, metánból, ammóniából és kisebb részben más anyagokból álló bolygóközi „jéggolyó“, amely el­nyúlt ellipszis alakú pályáján többnyire a Naprendszer külső övezeteiben kering. Amikor azonban az üstökös — 76 évenként — a Nap közelébe kerül, felszínének egy része megolvad és elpárolog, s ekkor hatalmas gáz- és porcsóva kíséri. A Halley-üstökös utoljára 1910-ben volt Ilyen állapotban, akkor fölöttébb látványos csóvát fejlesztett (ezen a Földünk is keresztül haladt), meg­jelenése világszenzáció volt, és számos fénykép készült róla. Azóta azonban, mivel eltávolodott a Naptól, csó­váját elvesztette, s tőlünk is olyan messzire került, hogy még a legnagyobb teljesítő képességű földi mű­szerekkel sem sikerült megfigyelni. A csillagászok azonban az 1910. évi és régebbi meg­jelenéseinek adataiból kiszámították és nagy pontos­sággal Ismerik a pályáját, s ezért már 1977 óta oda irányítják műszereiket, ahol az üstökösnek lennie kell. Nemcsak az újrafölfedezés dicsőségéért, hanem legfő­képpen azért, hogy helyének és mozgásának a megfi­gyelési adataiból az eddiginél is pontosabban kiszámít­hassák pályájának adatait. Erre azért van szükség, hogy a Halley-üstökös felé irányítandó űrszondákat megfe­lelően irányíthassák. A híres Palomar hegyi teleszkópra szerelt — ma a legkorszerűbbnek számitó — fényelektromos érzékelő, az ún. CCD elektronoptikai rendszer révén tavaly októ­ber 16-án pillantotta meg először David jewitt és G. Edward Danielson egyesült államokbeli csillagász az egyelőre még nagyon-nagyon halvány, 24,2 magnitudós égitestet. (Ez a fényesség tizmilliószor gyengébb, mint amilyen fényesnek szabad szemmel a leghalványabb égitest még látható.) A szerencsés „üstökösvadászoknak“ nyolcvan perc alatt hét felvételt sikerült készíteniük, s ezekből pon­tosan meghatározhatták az üstökös helyét, mozgásának jelenlegi irányát és sebességét, s abból újra kiszámítot­ták pályáját. Ez csak kevéssé különbözik az eddigi leg­pontosabb pályaadatoktól. Eszerint is a Halley-üstökös 1986. február 9-én ér majd Nap-közeibe, de nem (green­wichi idő szerint) 16 órakor, mint ahogyan eddig vár­tuk, hanem már reggel 7 órakor. Egy évzáró taggyűlés margójára SIKERÜL AZ tJRAKEZDÜS? N em kis Izgalommal készültek a hősi (Gabőíkovo) fiatalok évzáró taggyűlésükre. Egyrészt azért, mert az elmúlt évben nem so­kat tettek, másrészt pedig tudták, hogy ezzel a gyűléssel szervezetük új korszaka kezdődik. Miután a falu képviselői. Gróf Ár­pád hnb-elnök. Fekete Zoltán, az ál­lami gazdaság pártszervezetének el­nöke, a SZISZ járási bizottságának küldöttel; Varga Tibor, Csejtey György és Horváth Ödön, valamint Marian Párkányi, a SZISZ SZKB titkára el­foglalták helyüket, s Lipkovics Kata­lin megkezdte beszámolóját, a terem­ben ülök mindegyike csak reá fi­gyelt. Pedig nem dicsérő, szép sza­vakat mondott, hanem nagyon is szi­gorú kritikus hangvételben beszélt. Milyen is volt a bősi fiatalok tevé­kenysége az elmúlt évben? — Ügy tűnik, hogy tavaly nem csi­náltunk semmit, illetve az az Igazság, hogy volt néhány akciónk: részt vet­tünk egyszer-kétszer a faluszépitési munkálatokban, gyűjtöttünk hulladé­kot, és a politikai események sem ke­rülték el figyelmünket, de mindez ke­vés. Különösen nem lehetünk elége­dettek a tagság aktivitásával, hiszen a 43 fiatalból jó, ha tízen eljöttek ren­dezvényeinkre. Különösen nem lehe­tünk elégedettek akkor, amtkor tud­juk, hogy valahányan ügyes, talpra­esett fiatalok, s jóval többre képe­sek, alkalmasak, mint amit felmutat­nak — mondta Lipkovics Katalin. A beszámoló után elsőnek a hnb elnöke, Gróf Árpád kért szót, s el­mondta, hogy amennyire erejükből te­lik, támogatni fogják a többi tömeg­szervezettel együtt a fiatalok törek­véseit, megújulásuk, újjászerveződé­sük pedig legnagyobb szívügyünk. Szólt arról, hogy nem először talál­koznak ilyen hivatalos fórumon a SZlSZ-szervezet képviselőivel; az év­zárót megelőzően novemberben egy összejövetelen részletesen megbeszél­ték a továbblépés lehetőségeit. El­mondták, mit várnak egymástól, és abban is megyeztek, hogy miben se­gíthetik egymást. Akkor állapodtak meg arról is, hogy a továbbiakban az állami gazdaság égisze alatt működik majd a SZISZ-szervezet, hiszen a ta­gok többsége is ott dolgozik. Annak, hogy az állami gazdaság valóban min­dent megtesz fiatal dolgozóikért, nyomban tanúbizonyságát is adták. A bősi SZISZ-eseknek örök problémá­juk volt ugyanis, hogy nincsen klub­juk, nincsen hol összejönniük, min­denhol csak megtűrik őket egy-két óráig. Az állami gazdaság ennek is megteremtette a lehetőségét, 150 000 korona ráfordítással több helyiségből álló klubot építtetett. A munkákban rengeteget segítettek a fiatalok, fes­tettek, padlóburkolót ragasztottak, ta­karítottak ... Ugye, tudnak dolgozni a bősi fia­talok, mégpedig lendületes tempóban, ha célt látnak maguk előtt s ha lát­ják munkájuk eredményét? Ezután következett a tervek, a fel­ajánlások előterjesztése. Ezekből pe­dig volt bőven. Fel is ötlött bennük; gyözik-e majd? Aztán végigtekintve a fegyelmezetten viselkedő lányokon, fiúkon, eloszlott a kétség. Méltóképpen megünnepllk a februá­ri győzelem 35. évfordulóját, falujuk felszabadításának napját. A politikai eseményekről és társadalmi évfordu­lókról a falu többi tömegszervezeté­vel együtt emlékeznek meg. A poli­tikai oktatás két témájának feldolgo­zására, előadására pedig a pártszer­vezet tagjait akarják felkérni. Fel­ajánlásukban szerepel 1200 munka­óra ledolgozása a falufejlesztésben, és a mezőgazdasági csúcsmunkákban, 40 fa és 40 díszcserje kiültetése, az ifjúsági klub környékének, a műve­lődési ház, a falusi park és a bősök szobra környékének rendben tartása, szépítése. Műsort adnak a nemzetkö­zi nőnap és a NOSZF évfordulója tisz­teletére, és a helyi hangszóróban to­vábbi összeállításokat terveznek. Vas- és más hulladékgyűjtést szerveznek, melynek bevételét a szolidaritási alapra fizetik be. Bekapcsolódnak az Életfa mozgalomba. Nagy gondot for­dítanak a kuitúrcsoport munkájára és a sporttevékenységre, asztalítenísz- és minifoclkört alakítanak. Sokak ké­résére fotó- és fonókört, valamint dzsesszbalett-tanfolyamot indítanak. Nyáron a környékbeli falvak "SZISZ- eseinek részvételével ifjúsági talál­kozót szerveznek... És még hosszan tartott a felsorolás, mi pedig érdek­lődve hallgattuk. Ezután Fekete Viktor, a SZISZ-szer- vezet oszlopos tagja bemutatta a ve­zetőségbe jelölt fiatalokat; a jellem­zésből kitűnt, hogy eddig is ők vol­tak a szervezet legaktívabb tagjai. Ve­zetőségi tagokként is bizonyára a szervezet hasznára lesznek. Ösztönzé­sükre, agitáclős-propagációs tevé­kenységükre pedig nagy szükség lesz a jövőben. Vitázó kedvükről, ötleteik felcslllantásáról ugyanis nem tettek tanúbizonyságot a bősi fiatalok az év­záró gyűlésen. Túl félénkek lennének, vagy talán azt gondolták, hogy előbb dolgoznak, és csak aztán vitáznak...? Céljaik maradéktalan megvalósítá­sához kívánt a bősi fiataloknak sok erőt Marian Párkányi, a SZISZ SZKB titkára, aki beszélt arról a segítség­ről is, amelyét a SZISZ SZKB nyújt a helyi szervezeteknek. A magyar nyelvű bősi fiatalok például a SZISZ III. kongresszusa határozatait és más módszertani anyagokat magyar nyel­ven tanulmányozhatják. A bősi fiatalok évzáró gyűlése a klubban folytatódott, de már kötet­lenebb formában, diszkózene mellett. Benyák Mária 60 ÉVES AZ AEROFLOT A vitád legnagyobb légitársasága Február 9-én lesz 60 éve, hogy Vlagyimir Iljics Lenin javaslatára létre­hozták a Civil Légiforgalom Tanácsát. Néhány hónappal később Moszk­va és Nyizsnij Novgorod, a mai Gorkij között megkezdte menetrendsze­rű járatát az első utasszállitó repülőgép. A 60. jubileumát ünneplő Aero­flot ma a világ legnagyobb légitársasága. Korszerű gépei a világ összes részeibe közlekednek, évente többszázmilliö utast szállítanak gyorsan és megbízhatóan. Az évforduló alkalmából beszélgettünk az Aeroflot cseh­szlovákiai kirendeltségének vezérigazgatójával, V. A. KISZELEVVEL. * Melyek voltak az Aeroflot fejlő­désének főbb szakaszai? — Az első ötéves tervekben elsősor­ban a belföldi utas- és teherszállítást fejlesztettük. A harmincas években rohamosan szaporodtak a külföldi já­ratok. Ezt a gyors fejlődést szakítot­ta meg a második világháború, de mindjárt a felszabadulás után megin­dult az élet a szovjet civil repülőte­reken. Jelentős év volt a szovjet lé­giforgalom történetében 1956, ami­kor a világon először sugárhajtómű­ves repülőgépet állítottunk a polgári légi közlekedés szolgálatába. Ez volt a híres TU—104, A. Ny. Tupoljev ter­vező műhelyéből. Érdekességként em­líteném, hogy ez a gép a Moszkva — Prága vonalon tette meg első külföl­di útját. Ma az Aeroflot gépel a vi­lág 93 országában 116 városban száll­nak le és fel. Belföldön a Szovjetunió 3600 helységét kötik össze a sarkkö­rön túl és az enyhe szubtrópusi öve­zetben. 9 1970-ben megnyílt a transzszibé­riai légi folyosó, amely a legrövidebb úton köti össze Európát a Távol-Kelet­tel. Hogyan vált be? — A Szibéria középső része fölött átvezető légi folyosó rendkívül elő­nyös. Legalább hat órával lerövidíti a repülési időt, ami óriási üzemanyag- és Időmegtakarítással jár. Az Aero- floton kívül a francia, az angol és a japán légitársaságok is használják, és végtelenül dicsérik. Új korszakot nyitott a nemzetközi légi közlekedés­ben folytatott együttműködésben. * A légi közlekedés rendkívül sok üzemanyagot fogyaszt. Hogyan taka­rékoskodnak a szovjet légitársaság­ban? — Természetesen ml is igyekszünk minél gazdaságosabban üzemeltetni gépeinket. Erre azért is szükség van, mert hazánkban rendkívül nagyok a távolságok, és a népgazdaság normá­lis működése megköveteli a rendsze­res teher- és utasszállítást. Tavaly 108 millió utast szállítottunk, az egész ötéves tervben 555 millió utasra szá­mítunk. Ez egyharmadával több, mint az előző ötéves tervben. Igyekszünk tehát , minél ésszerűbben gazdálkodni, kihaszálni a gépeket, műszaki szem­pontból tökéletesen rendben tartani, és gazdaságos légi járműveket hasz­nálni. A hazat gyártmányú IL—62, TU—154, JAK—42 és a 350 személyes IL—88 aerobuszok pedig ilyenek. ­* Mondhatna talán valamit a te­herszállításról is... — A népgazdaság legtöbb ágazatá­nak munkája elképzelhetetlen az Ae­roflot segítsége nélkül. A kőolaj- és gázvezetékek, a BAM építői, a mező­gazdászok, geológusok, szinte állan­dóan igényt tartanak a szolgálatunk­ra, és akkor még nem szóltam a gyors orvosi segítségről, a tűzvédelemről, a postaszolgálatról. Egy távolsági vil­lanyvezeték oszlopának építése he­likopterrel mindössze 4—6 percig tart, a Lovat folyosón át vezető hidat hasonló módon alig öt nap alatt épí­tették fel, holott hagyományos mód­szerrel nyolcvan napig tartott volna. Egymillió hektár termőföld műtrá­gyázása repülőgépből több mint ezer traktor munkáját takarítja meg. * Milyen az Aeroflot együttműkö­dése a többi légitársasággal és a kül­földi partnerekkel? — Nagyon jó, s ez különösen a gé­pek gazdaságos kihasználása érdeké­ben szükséges. Több légi járatot üze­meltetünk, amelyen a külföldi part­nerekkel szerződésbe foglaltuk az utastér lehető legnagyobb kihaszná­lása végeit folyó segítségnyújtást. Csehszlovákia műszaki berendezése­ket gyárt az Aeroflotnak. A pardubl- cei Tesla tavaly már a háromszáza­dik rádiólokátort szállította nekünk. Mivel egyforma gépeket használónk,, nagyon jó lehetőség van még a kö­zös szervizszolgálat kiépítésére. Egy kép a múltból — az első szovjet repülőgépek egyike, az ANT—1, év­járata 1922. A képen középen a gép tervazője, Tupoljev a pilótaülés sze­gélyét fogja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom