Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-01 / 5. szám

A száztíz éves „ipari” (Első oldalunk képeihez) Középiskoláink közül kevés „alma mater" dicsekedhet el 110 éves múlttal. Száztív év, közel négy emberöltőnyi idő. Falai közt négy nemzedék szívta magába a tudást, az emberséget, a ki­magaslóan magas színvonalú iskola egyedi szellemét. A Kassai (Kosice) Magyar Tannyelvű Középfokú Iparisko­láról van szó — amely nemsokára hi­vatalosan is felveszi a kassal kommu­nista rríúrtír, Schönherz Zoltán nevét —, Közép-Európa legnagyobb nemzeti­ségi iskoláidról, ahol évente 7—800 diák tanul. Kassai Iparistának lenni, mint min­dig, ma is különlegesen fó érzés, büsz­keség. A szó igazi, tiszta értelmében- egy nagy család ez az iskola, amely­nek egyik legfontosabb jellemzöfe az összetartás, összetartozás. „Csávargá- saim" során tapasztaltam, hogy szinte nincs is Dél-Szlovákiának olyan üzeme, vállalata, ahol ne dolgoznának hajdani kassai tparisták, s ne fogadták volna a riportert megkülönböztetett figyelem­mel, már-már családtagként. Az iskola tanárai mindig arra töre­kedtek, hogy a műszaki és hantán is­meretek minél teljesebb tárházán túl még többet adjanak-nyújtsanak a négy évig itt tanuló diákoknak. S ezt a töb­bet — visszagondolva az ott töltött négy évre — néhány szóban elég nehéz meg­fogalmazni. Talán csak címszavakban: emberség, internacionalizmus, hazasze­retet, az anyanyelv tisztelete és szere­tető, ápolása, helytállás ... Ezek a fo­galmak akkor, ott az iskolában vala­hogy teljesen eggyé forrtak, természe­tessé váltak. Megtanultuk szeretni a munkát, tisztelni a tudást. Bs önmagun­kat: d gyökereinket^ ahonnan jöttünk. S ez nagy szó a többnyire falusi gyere­kek számára, akik nagyvárosba csöp­penve mint elsősöknek — „bundáknak" — nemcsak az ismeretlen járműt, a vil­lamost vagy a itórosi életformát kellett megszokniuk, hanem az addig ismeret­len nyelvi akadályt is le kellett küzde­niük. Slkerrell Megismételhetetlen, kimondottan szív­dobogtató érzés volt minden évben a májusi ünnepségek esti fáklyás felvo­nulása, amikor nyolcszáz iparista fe­gyelmezetten végigvonult a városon, kedvenc nótáit énekelve; táviratok szá­zai jöttek másnap a nézősereg köréből, köszönték az élményt. S e „köszönöm"-öt hallottam másutt, máskor is. Hiszen a száztíz éves isko­la sok-sok diákját az évtizedek, a há­borúk Európa és a világ számos pont- fára elsodorták. A legtöbbje külföldön is kiváló szakemberként megállja a he­lyét. Az egykori diákokkal bárhol is ta­lálkoztam, kimondva a bűvös szót, „kas­sai iparista", máris magukhoz öleltek, s hamar kiderült, egzisztenciájukat az is­kolának köszönhetik. A száztíz éves iskola éli mindennap­jait. Alagsori műhelyeiben — lakatos-, asztalos-, esztergályos-, marósműhelyek­ben — a fiúk, lányok megtanulják a technikusok számára is szükséges fa- és fémmegmunkálás alapismereteit, a jól felszerelt szaktantermekben pedig a^- pészet és az elektrotechnika tudomá­nyával ismerkednek, tár jómagam a gé­pészeti szákra jártam, aminek az újság­íráshoz vajmi kevés köze van, mégis úgy érzem, jól választottam, az iskolá­nak nagyon sokat köszönhetek. Hiszen előrelátó tanárat mindig is tudtak sze­lektálni, józan megfontolásból enged­ték a komolyabban egyéb „mestersé­gek" iránt érdeklődök tehetségét is ki­bontakoztatni, nem akarták mindenáron mindenkire ráerőszakolni a műszaki pá­lyát. így volt lehetséges, hogy az isko­la egykori diákjaiból nagyon sok tanár, orvos, építész, zenész, író, költő, újság­író... került ki. Egykori diákok, mai felnőttek, akik büszkék arra, hogy tpa­risták, kassai iparisták lehettek. Zolczer János Téli megtorpanása után 1942 nyarán a hitleri Wehrmacht hatalmas offenzí- vát Indított a Szovjetunió délkeleti ré­sze ellen. Minden jel arra mutatott, hogy a németek hadjáraténak célja a Kaukázus és a bakul olajmezők. Július 17-én a fasiszta egységek elérték a Don folyót. Rosztov elfoglalása után azonban Hitler változtatott haditervein, és az offenzíva főcéljának Sztálingrád (a mai Volgográd) elfoglalását tűzte ki. Ezt a feladatot a Wehrmacht 6. hadserege kapta. A 6. hadsereg parancsnokául Hit­ler Friedrich Paulus tábornokot nevez­te ki. A hatalmas hadigépezet átkelt a Donon, és megindult Sztálingrád felé. Augusztus 20-án a német előőrsök a távolban meglátták Sztálingrád üzemel­nek a kéményeit. Huszonhetedikén, negyven kilométerre északra a város­tól elérték a Volga partját. Hans von Richthoffen tábornok, a front légiere­jének parancsnoka el volt ragadtatva, és a következő táviratot küldte Hitler­nek: „Véleményem szerint Sztálingrád két napon belül a miénk lesz...“ Kezdetben valóban úgy festett, hogy a németek napokon belül elfoglal­hatják a várost. Olyan mértékben azon­ban, ahogy közeledtek a város központ­jához, az ellenállás nagyobb lett. Min­den egyes ház erőddé változott, amelyet csak nagy veszteségek árán tudtak el­foglalni. Hetek teltek el, és Richthoffen jóslata nem vált be. A Vörös Hadsereg katonái a Volgához szorítva, csak egy keskeny földsávot tartottak, de nem ad­ták fel a vUrost. Október végén Paulus a következő „jóslatot“ küldte Hitler­nek: „Mivel az ellenség nagyon kemény ellenállást fejt ki, a város teljes elfog­lalására csak november tizediké körül kerülhet sor.. A |6 eredmények mellett vannak bizonyos nehézségek a K6ST-országok közötti áru­fuvarozásban, amelyek az egyes országok még megoldatlan közlekedésfejlesztési prob­lémáiból adódnak. Nem elegendőek a szál- Iftásnk korszerűsftését szolgáló beruházá­sok, elmaradnak új vasútvonalak, tengeri és folyami kikötők, valamint más szállitó- eszközök üzembe helyezésével, sok esetben nem tel|esiti|C'...éSycs. közlekedé^j,''ágak mű- .. azaki-tízemeitetési normatíváit, anti kedve­zőtlenül hat a KGST-országok nemzetközi szállitáiii kapcsoiatainak alakulására. Ugyanakkor gazdasági együttműködésük elméiyinése'és bővülése, különösen a hosz- szú távő termelési és tudományos-műszaki kooperációs programok fokozott követelmé­nyeket támasztanak a szállítással szemben. Ami I) vasúti szállítást illeti, növelni kí­vánják ^a fővonalak, a határállomások és a vasúti csomópontok átbocsátó- és szállí­tóképességét, széles körben alkalmazzák az anyagmozgatást komplexen gépesítő és au­tomatizáló eszközöket, valamint az automa­tizált irányítási rendszereket. Új technoló­giai megoldásokat vezetnek be, új vona­lakat és második vágányokat építenek, to­vábbá villamosítják a nemzetközi fővona­lakat. Megkezdik 18 nemzetközi teherszállító fő­vonalnak, főképp a Szovjetunió európai ré­A VOLGÁI CSATA Hitler azonban ezen a napon is hiába várt a győzelmi jelentésre. Két hónapig dúlt a harc a város szí­vében. A szovjet katonák több mint hét­száz német támadást vertek vissza. Közben persze Pauluséknak sejtel­mük sem volt, mi történik a Vörös Had­sereg főhadiszállásán. Nem tudhatták, hogy a végéhez közelednek az előké­születek arra az ellentámadásra, amely az Urlftn hadművelet elnevezést kapta. E mögött a fedőnév mögött a katona­ság és a hadianyag páratlan összponto­sítása rejtőzött. A szállítást huszonhé^- eizer autó végezte, a vasút naponta ezer- háromszáz vasúti kocsira való szállít­mányt hozott. A Volgán november el­seje és tizenkllencedlke között százhat­vanezer katona, tízezer ló, négyszáz- harminc páncélos, hétszáz ágyú és hét­ezer tonna lőszer érkezett a frontra. 1942. november tizenkilencedikén reg­gel a szovjet állásokban megszólaltak a tábori telefonok, és csak egy szó hangzott belőlük: sziréna. Fél nyolckor tizenhárom és fél ezer ágyú, aknavető és rakétavető torkolatából Indult meg az „üdvözlet“ a német állásokra. A tü­zérségi előkészület után a doni front katonái, Vatutyln tábornok parancsnok­sze leginkább megterhelt vonalainak a re­konstrukcióját. Ennek révén a kelet — nyu­gati irányú fővonalakon a tehervonatok raksúlyát 4—4,8 ezer tonnára, északi — déli irányban piádig 3—4 ezer tonnára lehet növelni, a maximális óránkénti sebesség 100 kilométer lesz. Tovább nő a csővezetékes szállítás jelen­tősége. A KGST-országoknak jelenleg kő­olaj-, gáz- és etilénvezeték-hálózatnk van. Más rakományok csővezetékes szállítását is tervezik. A vízi szállításban 27 tengeri, 8 dunai és 5 elbai kikötő bővítését és korszerűsíté­sét irányozzák elő. Fenékmélyitő munkála­tokat terveznek a balti-tengeri, valamint a fekete-tengeri kikötőkben. Fejleszteni kí­vánják az Interlighter tevékenységét, illetve magát a rakodódereglyés szállítási rend­szert. Ami a közúti közlekedést illeti, széles körű együttműködést terveznek a szocia­lista országok gazdasági és politikai köz­pontjait összekötő autóutak, valamint a szervizek, motelek, kempingek stb. építésé­ben és rekonstrukciójában. 1990-ig a közúti közlekedés biztosan az első helyen marad a KGST-országok nemzetközi utasforgalmá­ban (hányada körülbelül 60 százalék). Az első szakaszban, 1981—1990 között négy fő útvonal rekonstrukciójára összpon­sága alatt rohamra Indultak. Másnap délre a várostól megkezdte offenzlváját a sztálingrádi front is. A nácista újságok egy rövid hírt hoz­tak, arról beszámolva, hogy Sztálin­grádtól délre gyenge szovjet ellentá­madásokat észleltek. Mire ez a hír megjelent, a Vörös Had­sereg egységei Sztálingrádtól délre és északra áttörték a fasiszták vonalait, és lavinaként törtek előre. Huszonhar- madlkán Kalácsnál találkozott a kát szárny, és bekerítette a német 6. had­sereget. A katlanban 330 000 német ka­tona és hatalmas mennyiségű hadianyag maradt. A szovjet hadvezetés felszólította Pau­lus tábornokot a megadásra. Mivel ez ezt a lehetőséget visszautasította, a Vö­rös Hadsereg megkezdte a bekerített né­met egységek felszámolását. A hóban, fagyban vonagló 6. hadsereg lassan kez­dett felmorzsolódni. Hitler bízott benne, hogy sikerül át­törni a gyűrűt, és kiszabadítani a 6. hadsereget. Még január hetedikén ezt telefonálta Paulusnak: „Minden katona harcoljon az utolsó golyóig ...“ Mire Paulus ezt válaszolta: „Egyetértek, csak­hogy az az utolsó golyó mär nincsen...“ A Vörös Hadsereg csapásai alatt a 0. hadsereg óriási veszteségeket szenve­dett, és 1943. január 31-én Friedrich Paulus, akit Időközben Hitler vezértá- bornággyá léptetett elő, kénytelen volt kapitulálni. Február 4-én a Vörös Had­sereg felszámolta a német ellenállás utolsó tűzfészkeit is. A győzelmes volgai csata döntő for­dulatot hozott a 11. világháború továb­bi menetében. tosltjők erőiket, összesen 8800 kilométer utat korszerűsítenek, 39 autóút felújítását irányozzák elő. Az autóutak fejlesztése mellett közösen fognak üzemeltetni néhány nemzetközi autó- utat, az érdekeit országok közös vállalato­kat hoznak létre a nemzetközi áruszállítá­sok lebonyolítására. A légi közlekedésben az érdekelt KGST- országok mindenekelőtt új, nagy teljesítmé­nyű repülőgépek üzembe helyezésére, a nemzetközi repülőterek' és javítóüzemek fej­lesztésére, automatizált forgalomirányító navigációs és leszálló rendszerek létesíté­sére fordítanak nagy gondot. A polgári repülésben kialakított együtt­működés további fejlődése szempontjából nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunió üzem­be helyezte sok férőhelyes IL-86-os fégibu- szait, közepes távolságú utakat lebonyolító kényelmes, JAK-42-es, valamint IL-78-T nagy teherszállító repülőgépeit. Igen fontos a műszaki haladást képvise­lő egységes konténeres szállítási rendszer bővítése. A konténeres szállítások tömege 1985-re közel a két és félszeresére, 1990-re pedig a négyszeresére nő az 1980. évihez képest. 1990-re az arra alkalmas rakomá­nyok több mint 50 százalékát konténerben fogják szállítani. A legnemesebb tett A Szlovák Magnezltművek kálnól (Kallnovo) üzemi SZISZ- szervezetének vezetősége szívügyének tekinti az önkéntes vér­adók toborzását. így sikerült a tagság. soraiból tizenkét ön­kéntes véradót szereznünk, ami azt jelenti, hogy e kis üzemi szervezetben minden negyedik SZISZ-tag önkéntes véradó. A tizenkét fiatal a SZISZ III. kongresszusa tiszteletére vál­lalta, hogy az év folyamán együttesen tizenhétszer ad vért, s e nemes cselekedetüket eggyel még meg is tetézték. A tag­ság közül a legnagyobb elismerés Igor DunlSkót Illeti, aki háromszor, továbbá Jablonszky Milánt, Juraj JánoSíkot és Ján Kmefet, aiklk kétszer adtak vért Egyben felhívással fordultak a SZISZ többi tagjához, köves­sék példájukat nemcsak náluk, hanem a többi testvérszerve­zetben Is ebben az életmentő akcióban. Köszönetét érdemelnek A Szlovák Magnezitművek lubenlkl üzemében a Zltár Milan vezette hattagú Ifjú bányászbrigád becsületesen teljesíti fel­adatait. Hetedik ötéves tervünk második évében 30 662 tonna nyers magnezitet fejtettek terven felül. A hat fiatal odaadó, becsületes munkájával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vál­lalat évi tervét teljesítette. Priakop Zoltán mérnök, a vállalat vezérigazgatója levélben köszönte meg kitűnő eredményüket, és sok sikert kívánt to­vábbi munkájukhoz. Drenko László KEZDEMÉNYEZŐ FIÄTÄ10K Nagymegyeren (Calovo) a fiatalok, így a SZISZ-tagok kö­zül is nagyon sokan részt vállalnak e csallóközi városka CSEMADOK-szervezetének tevékenységéből. Evekkel ezelőtt a honismereti ház számára elkezdődött a néprajzi gyűjtés, s úgyszintén a fiatalok voltak a kezdeményezők. Az öntevékeny csoportokban is szép számban akadnak fiatalok. A város ifjúsága és az itt tanuló diákság látogatja a kul­turális rendezvényeket, és szerencsére van miből választa­niuk; színpadi előadások, iró-olvasó találkozók, komoly- és könnyűzenei hangversenyek, irodalmi, történelmi, néprajzi előadások váltják egymást. A város klnbmozgalma minőségi változáson esett át. A Stei­ner Gábor Művelődési Klub rendszeresen, kéthetenként tartja előadásait, s a vezetőség azon igyekszik, hogy a klub ottho- niasabbá, ha úgy tetszik, klubszerűbbé váljon, ezért nyitva­tartási ideje állandósult, és frissítőket is árulnak. Az előadá­sok előtt pedig a közönség zenét hallgathat. A klubnak nyolcvan állandó tagja van, de a sikeresebb rendezvények ennél jóval több látogatót vonzanak. Tavaly megvalósult Ag Tibor és Szvorák Katalin előadói estje, püs­pöki Nagy Péter „Nagymegyer története“ címmel tartott elő­adást, és a művelődési klub vendége volt László Gyula is, aki­nek Kettős honfoglalás Magyarországon című előadását sokan meghallgatták. Ezenkívül elhangzottak Itt irodalmi, jogi és egészségügyi előadások is. A nagymegyeri művelődési klub hatesztendős múltjával a szlovákiai magyar klubok kulturális közösségei közé tartozik. Sajnos, a klubnak nincs önálló helyisége, Így a kultúrházban működik. A városi nemzeti bizottság tanácsa azonban ígéretet tett ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolására. VAJKAI MIKLÖS A KGST-országok szállítási kapcsolatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom