Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-26 / 17. szám

2 Intenzív gazdasági fejlődés összetett fogalom, ezért előbb a gazdasági fejlődésről kell beszélni és csak azután a fejlődés mődjáről. Tehát mit értünk gazdasági fejlődésen, illetve mikor be­szélhetünk gazdasági fejlődésről, mikor stagnálásról és mi­kor gazdasági visszaesésről? Hogy a gazdasági fejlődés lényegét megértsük, vissza kell térnünk egy már Ismertetett fogalomhoz, mégpedig a nem­zeti jövedelem fogalmához, mivel a nemzeti jövedelem ala­kulása és fejlődése meghatározza a gazdasági fejlődést. A nemzeti jövedelem az az új érték, amely a termelési fo­lyamat során egy adott Időszakban (pl. egy évben) kifej­tett élőmunka eredményeként létrejön, tehát amivel megnö­vekedik a használt termelőeszközök értéke. Vagyis, ha a társadalmi termelés eredményét, a társadalmi termékek ér­tékében fejezzük ki, mondjuk E-vel, akkor ezt az értéket há­rom összetevőre bonthatjuk: E = c-t-v-l-m. A „c“ a felhasz­nált termelőeszközöknek a termékben testet öltött részét, a termékbe átvitt értékét képezi, a „v-1-m“ pedig az új ér­téket, a nemzeti jövedelmet. Visszatérve a gazdasági fejlődés kérdéséhez, elmondhatjuk, hogy a gazdasági fejlődést Illetően a nemzeti jövedelem a- lakulása a meghatározó. Ha pl. az adott évben előállított nemzeti jövedelem értéke (változatlan árakon számítva) meg­haladja az előző évben előállított nemzeti jövedelem értékét, akkor gazdasági növekedésről van szó. Ha az adott évben előállított nemzeti jövedelem volumene egyenlő, tehát nem nagyobb az előző évben előállított nemzeti jövedelem érté­kénél, ez stagnálás. Ha pedig az adott évben előállított nem­zeti jövedelem értéke kisebb, mint az előző évben előállított nemzeti Jövedelem értéke, akkor gazdasági visszaesésről be­szélünk. A gazdasági válságokra főleg a gazdasági visszaesés a jellemző. Tehát a tőkésvllág jelenlegi gazdasági válságában küzdő országaira Is a gazdasági visszaesés a jellemző és persze a vele járó ktsérőtünetek halmaza, mint például a munkanélküliség, a beruházások és a fogyasztás visszaesé­se stb. A gazdasági fejlődés problematikájával kapcsolatban el kell még mondani, hogy az különböző értékű, különböző ü- temű lehet. A növekedés ütemét százalékban fejezzük ki, még­pedig úgy, hogy a nemzeti jövedelem növekményét viszo­nyítjuk az előző év nemzeti jövedelméhez. Ezek után, vagyis a gazdasági fejlődés fogalmának Ismer­tetése után, szólni kell még a gazdasági fejlődés módjáról. A közgazdasági Irodalom a gazdasági fejlődés különféle módjait és típusait különbözteti meg. Mivel a cikk terjedel­me nem teszi lehetővé ezek Ismertetését, ezért csak a cím­ben jelzett Intenzív gazdaságfejlődési módról fogunk beszél­ni, Illetve az ellenpólusáról, az expanzív gazdasági fejlődés­ről. A közgazdasági Irodalom a gazdasági fejlődés különféle módjait és típusait különbözteti meg. Mivel a cikk terjedel­me nem teszi lehetővé ezek Ismertetését, azért csak a cím­ben jelzett Intenzív gazdaságfejlődési módról fogunk beszél­ni, Illetve az ellenpólusáról, az extenzív gazdasági fejlődés­ről. Kezdjük talán az extenzív gazdasági fejlődéssel. Az exten­zív jelzővel (nagyon leegyszerűsítve) azt a gazdaságfejlő­dési módot Illetjük, amelynél a nemzeti jövedelem növeke­dését a társadalomban meglévő szabad, tehát nem lekötött termelési tényezőknek, elsősorban a szabad munkaerőknek a termelésbe állításával érjük el. Ez a növekedési mód volt mlnálunk jellemző a szocialista Iparosítás szakaszában, ami­kor Is a gazdasági növekedés magas ütemét új gyárak és e- gész Ipari ágazatok létrehozásával, valamint a nem lekötött munkaerő (elsősorban a nők) munkába állításával és a me­zőgazdasági lakosság nagy részének az Iparba való átcsopor­tosításával értük el. u Mivel azonban a termelés bővítésének ez a módja véges, és egy Idő után a társadalom már nem rendelkezik a szük­séges termelési tényezők feTbsIegével (elsősorban magasan képzett munkaerővel) és ami nem kevésbé fontos, ez a mód a gazdaság fejlődésének nem a leghatékonyabb mód­ja, szükségessé válik az áttérés a gazdasági fejlődés Inten­zív módjára. Ml jellemzi a gazdasági fejlődés Intenzív módját? Az, hogy a nemzeti jövedelem növekedését főleg a munka termelé­kenységének a növelésével, mégpedig a. tudományos-techni­kai fejlődés folyamatos alkalmazásával és eredményeinek felhasználásával, vagyis új technológiák, termelési eljárá­sok bevezetésével, új, korszerű termékek gyártásával stb. érjük el. Tehát a tudomány és a technika termelőerővé vá­lik, és eredményeinek felhasználása a gazdasági fejlődés feltételeivé, mivel meghatározza a társadalmi munka termelé­kenységét és ezáltal a nemzeti jövedelem növekedését Is. A gazdasági fejlődés Intenzív módjára való áttérés nem egyszerű folyamat, és többek között megköveteli a gazda­sági mechanizmus, a népgazdaság tervszerű Irányítási rend­szerének a fejlesztését Is. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszára a fent említett folyamatok jellemzőek. A gazdasági Irányítási rendszerünk tökéletesítése, amely a CSKP Központi Bizottságának hatá­rozata alapján történik, ezeket a folyamatokat hivatott elő­segíteni és ezáltal biztosítani a folyamatos gazdasági növe­kedésüket. HAR\A ISTVÁN mérnök, főiskolai docens ELSŐK A JÄRÄSBAN Nagy megtiszteltetés érte a Losonci (Luíenec) Peda- gögiai Szakközépiskola SZISZ-alapszervezetét. A Járási bizottság által hirdetett versenyben a középiskolák kö­zött az első helyen végeztek. Clsár Augustin, a járási bizottság elnöke ünnepélyesen átnyújtotta nekik a bi­zottság vándorzászlaját. A szervezet tagjai egész évben J61 dolgoztak. Többek között nagy segítséget nyújtottak a város repülőterén lezajlott ejtőernyős világbajnokság szervező bizottságá­nak a nyitó- és záróOnnepély megvalósításában. A kul- túrcsoport, az énekkar és a szavalók rendszeresen mű­sort adnak az ünnepélyeken. Jő az eszmei-politikai ne­velés színvonala Is. A szervezet hetvennyolc tagja plo- nlrvezető. A vezetőség rendszeresen figyelemmel kíséri a tagok tanulmányi előmenetelét. Társadalmi munkában 24 233 órát dolgoztak. Csák István A PÄRT JÁRÁSI KONFERENCIÁI UTÁN RÓLUNK IS SZÓ VOLT A napokban országszerte megtar­tották a párt Járási és városkerületi konferenciáit, amelyek nemcsak a párt, hanem egész társadalmunk éle­tének jelentős mérföldkövei. A párt- alapszervezetek évzáró taggyűlésein, a vállalati, üzemi, a helyi és a váro­si pártkonferenciákon szerzett tapasz­talatokat elemezve és értékelve to­vábbfejlesztették a pártmunka és a gazdaság időszerű feladatait, hogy minden erőnket mozgósíthassuk a fejlett szocialista társadalom építésének és programjának meg­valósítására. A küldöttek a helyi kö­rülmények alapos Ismeretében érté­kelték a legutóbbi konferencia óta elért eredményeket, alkotó vitában megszabták, hogy a kongresszusi ha­tározatok megvalósítása érdekében milyen feladatok várnak a járási pártszervezetekre. A tanácskozások elsősorban az ál­lami tervfeladatok teljesítésének idő­szerű kérdéseivel foglalkoztak. Nagy figyelmet szenteltek főleg a termelés hatékonysága és a munka minősége javításának, a tudományos-műszaki fejlődés eredményei hatékonyabb ér­vényesítésének és a nemzetközi szo­cialista Integráció elmélyítésének. Nagy felelősséggel foglalkoztak a kommunisták a munkafegyelem, vala­mint a párthatározatok teljesítésével kapcsolatos kérdésekkel. Szó volt azonban rólunk, fiatalok­ról, a Szocialista Ifjúsági Szövetség­ről Is. Elvégre szövetségünk számos tagja képviselve van a párt soraiban, s ott vagyunk az élet minden terüle­tén, ahol hazánk előmeneteléről van szó. Vagy ahogy Gustáv Husák elv­társ hangsúlyozta a CSKP XVI. kong­resszusán elhangzott beszámolójában: „A Szocialista Ifjúsági Szövetség az ifjú nemzedék elismert képviselője, a párt közeli harcostársa.“ Nagyon találóan beszélt erről a kérdésről a CSKP KB küldöttségének vezetője, Alois Indra, a CSKP KB El­nökségének tagja, a Szövetségi Gyű­lés elnöke. Az Ifjúság társadalmunk jövőjének záloga, állapította meg töb­bek között felszólalásában Indra elv­társ. Beszélt az ifjúság körében vég­zett felelős munka szükségességéről. Rámutatott az e téren felmerülő fogyatékosságokra, és leszögez­te: társadalmunk jövőjéről való gondoskodásnak fontos eleme az, hogy a fiatalokat igényes feladatok­kal bízzák meg. Kiemelte az lijusagi szervezet döntő szerepét, és felvá­zolta a szervezet munkája további tö­kéletesítésének lehetőségeit. A tanácskozásokat általában az al­kotó munka jellemezte. Nehéz len­ne néhány sorban érdemben elemez­ni az összes konferencia lefolyását. Címszavakban kifejezve azonban el­mondhatjuk, hogy napjaink és a leg­közelebbi jövő legfontosabb feladctai: a párt és a társadalom egységének megszilárdítása, a hatékonyabb irá­nyítás, a kezdeményezések felkarolá­sa, a következetesebb és minőségi munka, az ésszerűség, a rugalmasabb alkalmazkodás a változó teltételek­hez és nem utolsósorban a szüntelen békeharc. A SZISZ III. kongresszusán elfogad­tuk, hogy a párt programja a mi prog­ramunk is. Ezek után rajtunk múlik, hogyan sikerül az egyes járásokban lebontani a pártkonferencia határoza­tait szövetségünk munkájában. Ez a ml becsületbeli ügyünk, a legköze­lebbi napok és hónapok teendője. P. L. ÁPRILIS 24., A PIONÍRSZERVEZET MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA A pionírok barátai Madarász Mária csapatveze tű É vről évre vaskos kö­tetet tesz ki a Tornai (Turnlanske Podhra- dle) Alapiskola plonlrcsapa- tának munkaterve. Belela­pozva az Ideibe, önként adó­dik a kérdés; Teljeslthetö-e valamennyi vállalt akció a pionlrév hónapjai alatt? Ma­darász Mária csapatvezető tényekkel bizonyítja, hogy a Kazinczy Ferenc Pionírcsa­pat pontról pontra teljesíti munkatervét. Hozzáfűzi azonban azt Is, hogy mind­ezt egyedül nem bírná, ha jó szándékkal és szívesen nem segítenének neki és a gyerekeknek. A tanulók sem győznék a rengeteg rendez­vényt, ezért Idejüknek, ked­vüknek, érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt rajtuk. Kik segítik hát a csapa­tot? — Mindenekelőtt a SZISZ helyi szervezetének tagjai. Velük már évek őta kitűnő a kapcsolatunk. Szakköröket vezetnek, vállalják egy-egy rendezvény lebonyolítását, s velük tartanak a kirándulá­sokon. Különösen élénk volt az együttműködésünk tavaly, de ugyanezt elmondhatom már az idei évről Is. Előbb a SZISZ III. kongresszusá­ra való felkészüléssel vol­tunk elfoglalva, majd pedig az ott részt vevők élmé­nyeinek továbbadásával. So­kat beszélgettek a fiatalok ennek a nagy jelentőségű eseménynek a fontosságáról, a kongresszuson kitűzött feladatokról. Személyes ta­pasztalatomból mondhatom, hogy a beszélgetések során a pionírok jobban megér­tették az ifjúsági szövetség szervezeteinek belső életét, megismerték a fiatalok mun­kájának, törekvéseinek lé­nyegét. Ennek nyomán ki­kerülve a pionírkorból, egy­től egyik szívesen folytat­ják közösségi életüket a SZISZ-szervezetben — ma­gyarázta a csapatvezető. A fiatalokon kívül sokat segítenek a plonírcsapat tagjainak a védnök üzemek, a Szepsl (Moldava nad Bod- vou) Katonai Gépjavító Vál­lalat, az Űjbodval (Nová Bodva) Efsz. Hulladékanya­gaikat a szakkörök, elsősor­ban á Pápayné vezette tech­nikai szakkörök hasznosít­ják, anyagi juttatásaikat pe­dig a 12 rajból állő csapat minden tagja élvezi. Különö­sen sokat jelent ez olyan alkalmakkor, mint amikor a dúklal emlékműhöz szer­veznek kirándulást, vagy ellátogatnak a kassai (Ko- Slce] Műszaki Múzeumba. Gyakran találkoznak a véd­nök üzemek dolgozói a pio­nírokkal, és elbeszélgetnek velük. Felejthetetlen élmény volt a népi millcistákkal és a katonatisztekkel szervezett beszélgetés csakúgy, mint részvételük a jelentős poli­tikai, társadalmi évfordulók alkalmából rendezett vetél­kedőkön, versenyeken. Természetesen a falu veze­tői sem feledkeznek el a Jö­vő nemzedékéről, ami lép- ten-nyomon megnyilvánul. Az agltációs központban pél­dául szívesen adnak helyet a rajzkiállításoknak, vagy egy-egy nagyszabású ver­senynek. — Nem feledkezhetünk el azonban a pedagógusokról sem, akik rajvezetökként, a szakkörök Irányítóiként mű­ködnek. Tizenöt szakkörben dolgoznak tanulóink, és szép sikerekkel büszkélkedhetünk. E sikereken túl az sem el­hanyagolható, hogy a foglal­kozásokon jól érzik magu­kat, egyéni elképzeléseiket is megvalósíthatják. Különö­sen szívesen dolgoznak a gyerekek a kulturális jelle­gű szakkörben, de újabban nagy népszerűségnek örvend az ateistakör is. Mindez a pedagógusok odaadó mun­káját dicséri — mondta Ma­darász Mária. A tornai pionírok csapa­ta Kazinczy Ferenc nevét viseli, aki fiatal korában fa­lujukban ügyvédbojtárkodCtt. A mai pionírok híven őrzik emlékét nemcsak a faliújsá­gokon, a krónikákban, ha­nem tetteikben is. A felnőt­tek segítsége, a céltudatos szervező munka eredménye­ként, úgy tűnik, egyre si­keresebben. Benyák Mária A szerző felvétele HARMINCÉVES A TAKARÉKPÉNZTÁR Hazánk felszabadítása után a kulcs- fontosságú Ipar mellett a bankokat és pénzintézeteket is államosították. Ezt követően a dolgozó nép februári győzelme után létrejöttek a járási ta­karékpénztárak, amelyek a 84/52. szá­mú törvényrendelet értelmében 1953. január elsején átmentek az állami ta­karékpénztár kötelékébe. Szocialista takarékmozgalmunk te­hát a közelmúltban ünnepelte fenn­állásának 30. évfordulóját. A Szlovák (és a Cseh) Állami Takarékpénztár az elmúlt harminc év alatt mindig szocialista alapokon gazdálkodó meg­bízható pénzintézet volt, amely keze­li a lakosság felesleges pénzeszkö­zeit, és különböző kölcsönöket folyó­sít az érdeklődőknek. Ma Is a taka­rékoskodás és a hitelnyújtás széles skálájával áll a nyilvánosság rendel­kezésére. A Szlovák Állami Takarékpénztár­nak az eltelt időszakban elért ered­ményei hűen tükrözik a társadal­munkban végbemenő gyökeres válto­zásokat, mindenekelőtt életszínvona­lunk szüntelen növekedését, mivel­hogy ezzel egyenes arányban állan­dóan nő a takarékbetétek nagysága. Ez egyúttal arra vall, hogy dolgo­zóink bíznak pénznemünk szilárdsá­gában. A takarékpénztárnak ezenkí­vül fontos népgazdasági szerepe, hogy a lakosság felesleges pénzeszközeit a népgazdaság rendelkezésére bocsát­ja­Az elmúlt harminc év eredményeit azonban néhány adattal bizonyíthat­juk a legkézzelfoghatóbban. 1953-ban 630 ezer betétkönyvvel és 328 millió korona betéttel Indult útjára a Szlo­vák Állami Takarékpénztár. Az egy főre eső betét 91 korona volt, ma 10 767 korona. Szlovákia lakossága takarékbetétjének nagysága a múlt év végén 54 milliárd 835 millió ko­rona volt, és a takarékpénztár 4 mil­lió 948 ezer különféle betétkönyvet tart nyilván. A polgárok csupán ta­valy 15,6 milliárd koronát bíztak a takarékpénztárra. Legnépszerűbbek továbbra is a hosszú lejáratú, meghatározott fel­mondási időre kötött takarékossági formák. A betétkönyvek 44,6 száza­léka a fiatalok jutalékos takarékos­kodására vagy 6, illetve 12 hónapos felmondási időre szól. Ezekre a ta­karékpénztár rendkívül magas kama­tot fizet. A nyereménybetétkönyvek részesedése 14,2 százalékos. Ugyan­csak elterjedt az üzemi takarékos­kodás. Míg 1953-ban 125 ezren taka­rékoskodtak ilyen módon 32 korona átlagos havi betéttel, tavaly már 888 ezer dolgozó kapcsolódott be az üze­mi takarékoskodásba, s a havi betét nagysága ma 449 korona. A kölcsönök folyósítása is állan­dóan fejlődött. A Szlovák Állami Ta­karékpénztár harminc év alatt 6 mil­lió 598 ezer esetben 60 milliárd ko­rona kölcsönt folyósított a lakosság­nak. Csupán lakásépítésre 11 milliárd •895 millió koronát vettek fel az ér­deklődök Tavaly például több mint 4 milliárd korona kölcsönt vettek fel a takarékpénztár fiókjaiban, ebből 800 millió koronát lakásépítésre. 1982 végén a takarékpénztár 970 608 köl­csönt tartott nyilván, a tartozás nagy­sága 13 milliárd 104 millió korona. Az elmúlt harminc év alatt a taka­rékpénztár munkájában is óriási fej­lődés állt be. Megjelentek a számító­gépek, és ez rendkívüli módon meg­gyorsította és leegyszerűsítette az ügyintézést. Ma nélkülük már el sem lehetne képzelni a pénzintézet mun­káját, mert míg 1954-ben egy év alatt csupán 4 millió tételt kezeltek, ta­valy már több mint 30 millió tétellel dolgoztak. Ma Szlovákiában mintegy 37 köz­ponti és járási takarékpénztár, 174 fiőklntézet, 239 helyi Jellegű intéz­mény áll a közönség rendelkezésére. Ezenkívül 786 postahivatal és 45 üze­mi képviselet foglalkozik a laKossás takarékbetétjének kezelésével. A ta­karékpénztár dolgozói arra töreked­nek, hogy a megnövekedett ügyinté­zés ellenére , a felek elégedetten tá­vozzanak tőlük. Az új, korszerű tech­nika mellett ezt szolgálja többek kö­zött a szocialista munkaverseny is, amely nagyon mély gyökeret vert a Szlovák Állami Takarékpénztár alkal­mazottai között. Paiágyi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom