Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-29 / 13. szám

2 TÄRSADÄIMI ÖSSZTERMÉK ÉS NEMZETI JÖVEDELEM A termelésről Irt cikkemben említettem azt a már köz­helynek számító marxi gondolatot, hogy: ahogy a tár­sadalom nem szüntetheti meg a fogyasztást, ágy nem szüntetheti meg a termelést sem. Tehát a termelés nem fejeződik be a termék eiőáilltásával és fogyasztásával, hanem a folyamatot újra és újra meg kell ismételni. A társadalmi termelésnek ezt az állandó ismétlődését, állandó folyamatát, újratermelési folyamatnak nevezzük. Az újratermelési foiyamat magában fogialja mindazo­kat a részfolyamatokat, amelyek a termékek előállítá­sától, azok fogyasztásáig végbemennek és amelyek fel­tételei annak, hogy az egész folyamat ismétlődhessen. Ezek a részfolyamatok, fázisok a következők: termelés, elosztás, csere és fogyasztás. A termelés fogalmát már ismerjük és a fogyasztás fogalma sem teljesen ismeretlen. Ezért ezekről nagyon röviden csak annyit, amennyi a megértéshez fontos, fő­leg azoknak, akik az előző cikkeket nem olvasták. A termelési folyamatban jönnek létre az anyagi javak. A termelés eredményeként meghatározott mennyiségű és összetételű terméktömeg jön létre. Az elosztás folyamatában ez a terméktömeg elosztás­ra kerül. Elsősorban a termelés közvetlen résztvevői kapják meg részesedésüket, majd a továbbiakban a tár­sadalom többi tagja. A csőrében fejeződik be az elosztási folyamat, még­pedig úgy, hogy az emberek az elosztás folyamatában kapott részesedésüket azokra a konkrét anyagi javakra cserélik, amelyek szükségleteik kielégítéséhez szüksé­gesek. Végül a fogyasztási folyamatban elégitődnek ki a szükségletek, mégpedig az anyagi javak „megsemmisü­lése“, fogyasztása révén. Az újratermelési folyamat fázisai természetesen egy­más ntán következnek. Elosztani csak azt lehet, amit már megtermeltünk, a csere feltételezi az elosztást és a fogyasztás feltételezi a konkrét fogyasztási cikk bir­toklását. Mivel azonban folyamatokról van szó, ez azt is jelenti, hogy az említett fázisok egymás mellett is léteznek. Folyamatosan termelünk, osztunk el, folyama­tosan cserélünk és fogyasztunk. A társadalmi újratermelési folyamat magában foglal­ja az adott országban végbemenő összes termelési, el­osztási, csere- és fogyasztási folyamatokat. Az elmondottak segítségével eljutottunk a címben jel­zett két fogalomhoz: a társadalmi össztermék és a nem­zeti jövedelem fogalmához. A társadalmi termelés egy bizonyos időszak (pl. egy év) alatt elért eredményét társadalmi összterméknek nevezzük. Tehát a társadalmi össztermék nem más, mint egy adott országban, meghatározott időszak (pl. egy év) alatt előállított anyagi javak mennyisége, összértéke. A társadalmi össztermék tehát egyfelől bizonyos termé­kek (pl. élelmiszerek, használati cikkek, gépek, épületek stb.) összességét képezi, másfelől bizonyos értéket, pénz­összeget jelent, mégpedig olyat, amely egyenlő az elő­állított termékek összértékével. Ha a társadalmi össztermék értékéből leszámítjuk az elhasznált termelési eszközök értékét, a nemzeti jöve­delem értékét kapjuk, ami nem más, mint az az új ér­ték, amely a termelési folyamat során egy adott idő­szakban (pl. egy év) kifejtett élőmunka eredményeként keletkezik, tehát amivel megnövekedik a felhasznált ter­melőeszközök értéke. Ismét egy új fogalommal találkoztunk az új, a hozzá­adott érték fogalmával, ami tulajdonképpen maga a nemzeti jövedelem. Dgy érzem, hogy ennek a fogalom­nak a megértése még egy kis magyarázatra szorul. Ha a társadalmi termelés teljes terjedelmét (a társa­dalmi összterméket) értékben fejezzük ki, mondjuk E- vel, akkor ezt az értéket három ös.szetevőre lehet bon­tani E = c-l-v-(-m. A „c“ a felhasznált termelőeszközök­nek a termékekben teetet öltött részét, a termékekre átvitt értékét képezi. A „v -I- m“ pedig az új értéket, a nemzeti jövedelmet. A nemzeti jövedelem (v -H m érték) „v" része a termelőmunkában részt vevő dolgozóknak a termelés értékéből való részesedését képezi, azt a részt, amelyet az elosztás folyamatában kapnak,' az „m“ rész pedig a társadalomnak a termelés eredményeiből való részesedését jelenti. A fent . ismertetett felosztásból egyrészt a termelés tárgyi összetételére lehet következtetni, másrészt a fel- használásra is. A „c“ részt termelőeszközök formájában kell újratermelni, hogy visszavezethető legyen a ter­melésbe. A „v“ részt többségében használati cikkek for­májában kell előállítani, mert a dolgozók fogyasztását hivatott biztosítani; míg az „m“ egy része használati cikk, amit a társadalom különböző juttatások formájá­ban a lakosság rendelkezésére bocsát, más része a tár­sadalom egészének szükségleteit elégíti ki (pl. közok­tatás, egészségügy, közbiztonság stb.), további része pe­dig a termelés bővítését szolgálja. Azt a részt, amelyet a termelés bővítésére használunk, felhalmozásnak ne­vezzük (a nemzeti jövedelem kb. 20—25 százaléka) és a felhalmozással megnövelt újratermelést bővített újra­termelésnek. Mivel a nemzeti jövedelem képezi a társadalom, s azon belül a lakosság fogyasztásának anyagi és érték­ben! fedezetét, a nemzeti jövedelem bővített újraterme­lése feltétele a fogyasztás bővítésének is. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás legfeljebb olyan mértékben növelhető, amilyet a nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tesz (ha nem folyamodunk külföldi kölcsönök felvételéhez). Elsőrendű feladat ezért a szocialista újratermelés bő­vítése mégpedig oly módon, hogy a nemzeti jövedelem nagy és rendszeres növekedését és ezáltal a lakosság életszínvonalának emelkedését biztosítsuk. HARNA ISTVÄN mérnök, főiskolai docens KEZDŐDIK A FIATALOK JUTALÉKOS TAKARÉKOSKODÁSÁNAK ŰJABB CIKLUSA A Szlovák Állami Takarékpénztár egyik legfontosabb feladatának tekin­ti, hogy az ifjú nemzedéket takaré­koskodásra, a pénzeszközökkel való ésszerű gazdálkodásra nevelje. Ennek egyik formája a fiatalok jutalékos ta­karékoskodása, amelynek tizenötödik ciklusa április elsején kezdődik. So­kak előtt talán nem Ismert ez a ta­karékossági forma, ezért nem árt, ha röviden ismertetjük ifjú olvasóink előtt. Tizennégy évvel ezelőtt vezették be és a már említett nevelő szándék mel­lett a társadalom nagyvonalú szociális politikájának egyik megnyivánulása is. Nem vitás ugyanis, hogy a fiata­lok indulásának gondjai nagyrészt anyagiak. A lakásszerzés, a család­alapítás és a családfenntartás foko­zott kiadásokkal jár. E gondok eny­hítéséhez járul hozzá a társadalom a takarékpénztár közvetítésével oly módon, hogy a kitartó takarékosko­dóknak betétjük után a rendes, két százalékos kamaton kívül a betét nagyságától függően az ötéves ciklus lejárta után meghatározott összegű prémiumot, jutalékot ír jóvá. Az összes betét közül ez a legelő­HÁROMSZÁZMILLIÓ A KITARTÓKNAK nyösebb takarékossági forma. A pré­mium és a kamat együttvéve a betét 5,3 százalékát teszi ki. A takarékos- sági ciklus végén ennyivel növekszik tehát a betét nagysága. De vegyünk néhány gyakorlati példát. Havi száz korona betétnél a ciklus végén a meg­takarított összeg hatezer korona, eh­hez jön a két százalékos kamat ösz- szege, tehát háromszáz korona és 500 korona prémium. Vagy vegyünk ala­pul havi 300 korona betétet, mert ez a leggyakoribb összeg. Az ötéves cik­lus letelte után a megtakarított ösz- szeg 18 ezer korona, ehhez jön a 900 korona kamat és 1500 korona pré­mium. A 700 korona maximummal ta­karékoskodó fiatal betétjéhez 2100 korona kamatot és 3500 korona pré­miumot írnak jóvá. Ilyen formán a betét végső összege 47 600 korona. Gyakorlatilag minden 15 és 27 év közötti fiatal köthet megállapodást a fiatalok jutalékos takarékbetétjére. A takarékossági ciklus öt év, a havi betét nagysága 100 és 700 korona kö­zött váltakozhat. Aki valamilyen ok­nál fogva a ciklus lejárta előtt fel­mondja, vagy megszegi a megállapo­dást, a szerződés érvényét veszti, a betétkönyv tulajdonosa nem tarthat igényt a prémiumra. A két százalékos kamat természetesen így is jár a be­tét után. Legelőnyösebb, ha a mun- kaheyröl, a betétkönyves béréből utal­ják át a havi betétet, de az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiata­lok helyett a szülők is fizethetik a havi összeget. A fiatalok jutalékos takarékosko­dása rendkívül népszerű. Míg az első ciklusban még csak 27 730-an kötöttek szerződést, és a havi betét átlagos összege 196 korona volt, addig a ta­valy kezdődő ciklusba már 43 126 fia­tal kapcsolódott be, és a havi betét nagysága pillanatnyilag 310 korona. Az állam nagyvonalú szociális politi­kájára vall, hogy a tavaly lezárult ki­lenc ciklus takarékoskodóinak 300 millió 588 ezer koronát juttatott. Palágyi Lajos SZISZ-védnökség A Szocialista Ifjúsági Szövetség meg- kfilönböztetett figyelmet szentel a gyer­mekek és az ifjúság honvédelmi nevelé­sének. A kérdés a SZISZ III. kongresz- sznsa határozatainak is egyik sarkala­tos pontja. A feladatot a lakosság egy­séges honvédelmi nevelési rendszere ke­retében a csehszlovák néphadsereggel és a Honvédelmi Szövetséggel szoros együtt­működésben igyekszünk megvalósítani. A CSKP KB Elnöksége 1978. április 28-i ülésén határozatot hozott a honvédelmi propaganda színvonalának emelésére és a néphadsereg népszerűsítésére a társa­dalomban. Ennek szellemében az ifjúsági szövetségben is növeltük a honvédelmi felkészítés hatékonyságát, a fiatalok fel­készítését a katonai szolgálatra. Ennek egyik kézzelfogható megnyilvánulásaként egyezményt írtak alá, amelyben a SZISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt a v^Skovi és a Liptovsk^ Mikuláé-i ka­tonai fóiskolák SZISZ-alapszervez'etei fö­lött. Az egyezmény értelmében a Központi Bizottság módszertani és egyéb segítsé­get nyújt a szervezetek munkájához. Az egyezményből kifolyólag azonban az ed­diginél sokkal nagyobb feladat hárul az alapszervezetekre is a honvédelmi neve­lésben. Nagyon jó szolgálatot tehetnek például azzal, ha kiszemelik azokat a fiatalokat, akik rátermettségüknél fogva katonai főiskolán folytathatják tanulmá­nyaikat. Ez elsősorban a középiskolák­ban lesz tartós feladat. A SZISZ és a Nemzeti Front lÖSSR, Együttműködés az ifjúság érdekében Társadalmi szerveink nagy figyel­met szentelnek az Ifjú nemzedéknek. Ezt bizonyltja többek között, hogy együttes ülést tartott a minap a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Nem­zeti Frontja Központi Bizottságának Elnöksége és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Elnöksége. A tanácskozá­son tapasztalatcserét folytattak a CSKP XVI. kongresszusa határozatai­nak teljesítéséről, a fiatal nemzedék­nek az életre és a munkára való fel­készítéséről. Mindkét szerv képviselői nagyra ér­tékelték Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista állam messze­menő gondoskodását az ifjú nemze­dékről. TomáS Trávniéek, a Nemzeti Front Központi Bizottságának alelnö- ke hangsúlyozta, hogy az Ifjúság ön­tudatra nevelése, a haza védelmére és építésére valő felkészítése az egész társadalom, tehát a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek ügye. Éppen ezért el kell mélyíteni a SZISZ és az NF többi tömegszervezetének a kap­csolatét. laroslav jenerál, a SZISZ KB elnö­ke megállapította, hogy az utóbbi idő­ben fokozódott a fiatalok részvétele a társadalmi ügyek megoldásában, ez­zel egyidejűleg gazdagodott az ifjú­ság élete, ami elsősorban a párt és a Nemzeti Front gondoskodásának is köszönhető. Mindkét fél megállapí­totta, hogy az együttes ülés példá­ját követni kell a járásokban és ala­csonyabb szinten Is. A vitában többen Is rámutattak, hogy a Nemzeti Front tömegszerve­zeteiben az ifjúság körében végzett munka során alkotó módon ki kell használni a SZISZ III. kongresszusá­nak határozatait. MAGYARORSZÁG FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDÜLÖJÁRA A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szép hagyománya, hogy tavasszal a forradalmi Ifjúsági napok rendezvényso­rozatával köszönti nemzeti történelmünk Jeles Időszakát. Erről beszélgettünk Ernőd Péterrel, a KISZ KB agltáclés és pro­paganda osztályának vezetőjével. — Hogyan jött létre a forradalmi if­júsági napok rendezvénysorozatának gondolata, .és ml az eddigi FIN-nek fű tapasztalata? — A forradalmi Ifjúsági napok meg­rendezéséről szóló döntés tizenhét éve született, mégpedig abból a felismerés­ből, hogy történelmünk e három sors­fordulóját közös eszmeiség fűzi össze, így egy gondolatkörbe vonhatók anél­kül, hogy összemosódnának, elvesztenék sajátos arculatukat. Legfontosabb tapasz­talatunk: a forradalmi Ifjúsági napok rendezvényei az elmúlt másfél évtized­ben a fiatalok százezreinek nyújtottak segítséget ahhoz, hogy kialakuljon tör­ténelmi látásmódjuk, helyes Irányba for­málódjon történelemszemléletük. — A „forradalmi ifjúsági napok“ mai fogalom, hiszen alig több, mint másfél évtizedes múltja van. De mi az, amiben nem mai ez a kifejezés? — Azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy 1848-ban és 1919-ben Is voltak — a szó legszorosabb értelmében — forra­dalmi ifjúsági napok. Petóflnek a Nem­zeti dalban megfogalmazott vágya — ,,A magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez“ — több mint ötszáz forradalmi napig élt. Százharmlnchárom forradalmi napon át tartott a remény, hogy valósággá válhat az, amit a Magyar Nemzeti Tanács 1918. október 26-án fo­galmazott meg: „Csak egy alapjaiban megreformált, gyökeréig demokratizált, az európai kultúrélettel közös vérkerin­gést folytató ÚJ Magyarország biztosít­hatja egyrészt a magyar állam fennma­radását, másrészt pedig tisztes helyét a müveit nemzetek ama társaságában, a- mely egyedül hivatott tartós békét nyúj­tani a megkínzott emberiségnek.“ 1945 híres kommunista Jelszava, a „Lesz ma­gyar újjászületés“ viszont már egy űj korszak nyitányává vált, melyben az If­júságnak nemcsak „napjai“ vannak. A forradalmi Ifjúsági napok fogalma ma folyamatot, folytonosságot Is kifejez. Ogy gondoláim, ez a három Idézet egyúttal a három tavasz bevezetőben említett kö­zös eszmeiséget Is meggyőzően Illusztrál­ja. — Mi az, ami számunkra ma a leg­Budapest, Szabadság tér díté hősök emlékére. a telszaba­Zolczer felvétele fontosabb a hármas ávfordulú történel­mi tanulságaiböl? — Talán meglepő lesz, de a Jelenle­gi körülmények között én első helyen a nemzetközi tényező szerepét emelném ki. 1848, 1919 és 1945 egyaránt sorsdön­tő időszakot, válaszutat Jelentett. Az ese­mények alakulásában — 1848 és 1919 leverésében éppúgy, mint abban, hogy 1945-ben megnyílt számunkra a lehető­ség helyünk tartóssá tételére a haladás élvonalában — nagyon fontos szerepet játszottak a nemzetközi erőviszonyok, hi­szen mindhárom alkalommal a haladás és a reakciö nemzetközi erői küzdöttek egymással. Ma Is válaszutak előtt ál­lunk. A béke és a fegyverkezés erői kö­zötti harc kimenetele ma az egész em­beriség további sorsát meghatározó kér­dés — így a miénket is. Jövőnk tehát ma is jelentős mértékben függvénye a nemzetlÉőzI körülmények alakulásának — csakhogy ma minden korábbinál több eszközünk, lehetőségünk van arra, hogy e körülményeket magunk Is befolyásol­juk. Lehetőséget mondtam, de ez több annál; felelősség, kötelesség Is egyben. A nemzetközi helyzet oldaláröl közelítve tehát sorsdöntő, de jól Ismert belpoliti­kai okok miatt Is Igen Jelentős Időszakot élünk most. E vonatkozásban sem ke­vés az, amit a három tavasz tapasztala­ta ad. A nagy sorsfordulék nemcsak a harc Időszakai voltak, hanem a szellemi megújulásé Is, népeink legjobbjainak nemcsak katonai erényekben, hanem tu­dásban, tisztánlátásban Is fel kellett emelkedniük. A még magasabb szintű tu­dás, kultúra az előrehaladás egyik leg­fontosabb záloga ma Is. Forradalmár elő­deink példája diktálja azt Is, hogy előbb­re jutni csak a Jövőbe vetett hittel, ál­dozat- és kockázatvállalással lehet. Ma persze más a kockázat tétje, a fejlődés érdekében vállalandó áldozat — de a más nem Jelent szükségszerűen keveseb­bet. A három tavasz történelmi színpa­dán jétsződő eseményekben Igen nagy volt a fiatalok szerepe. A színházi ha­sonlatnál maradva: nemcsak a pódiumon megjelenő szereplőkként, hanem társ­szerzőkként, társrendezőkként is. Az If­júságnak ez a fajta tevékenysége, fel­adatvállalása, melyre társadalmunk ma is igényt tart, nélkülözhetetlen feltétele a megújulásnak. A Magyar Ifjúság nyomán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom