Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-29 / 13. szám

M 3 ALKOTÓ MUNKÁVAL TELI ÉLET Lenért elvtárs, a politikus és államférfi, az állampolgár és elvtárs, egy közülünk — valamennyiünk számára nagyon közeli em­ber. Személyében volt igazgatójukra emlé­keznek Partizánskéban és Boéanyban, az ottani környék szövetkezeteiben, ahol az 50-es évek elején, falvalnk forradalmi át­alakulásának idején nem egy izgalmas pil­lanatot élt át a szövetkezetesítés gondolatát terjesztve. Ma, hatvanadik születésnapján a hála szimbolikus csokrával mondva köszö­netét gondolnak rá a vágsellyel (Sala) Duslo munkásai, a Csallóköz lakói, a tren- Cínl szövetgyári munkások, a Nyltral Mező- gazdasági Kutatóintézet munkatársai, de a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű mérnökei is, hiszen valamennyi fent említett helyen nagyon gyakran megfordult. Az ötvenes évek derekán Lenárt elvtárs a bratislaval kerület pártszervezetének ve­zető titkára volt. Ez nem volt könnyű idő­szak, szükséges volt megerősíteni a szocia­lizmus alapjait, mindenekelőtt a parasztsá­got kellett meggyőzni a szocialista mezőgaz­daság előnyeiről, el kellett sajátítani az új irányítási módszereket, gazdaságosabban kellett termelni. Az akkori bonyolult nem­zetközi helyzetben a bratislaval kerület pártszervezetének kommunistái öntudatos eszmei-politikai erőnlétről és érettségről, a marxlzmus-leninlzmus iránti elvhűségről és elkötelezett szocialista internacionalizmus­ról tettek tanúságot. Ennek legkifejezőbb megnyilvánulása az épp akkor befejezett kollektivizálás, a kis- és középparasztság­nak a szocialista mezőgazdaság támogatásá­ra való megnyerése volt. Lenárt elvtárs 1957 augusztusában az SZLKP KB ülésén így értékelte a szövetke­zetesítés gyors ütemének fő tényezőit: a kommunisták aktív részvétele és a megfe­lelő'politikai légkör megteremtése. Elsősor­ban ennek köszönhető, hogy a kerületben 1957. Január 1-től 1957. augusztus 19-lg 15 639 egyéni gazdát nyertek meg a szö­vetkezetesítés gondolatának. Ez csupán egy példája annak a megfon­tolt, céltudatos munkának, amelyet az ak­kori bratislaval kerületi pártszervezet a fő feladat megvalósítása érdekében végzett. A lenini munkastílus, a forradalmi lendület és tárgyilagos ügyintézés Iskolapéldája. Természetesen akkor nem csupán a szo­cialista termelési viszonyok megteremtésé­ről volt szó, hanem arról is, hogy ezek elő­nyei mielőbb és minél kifejezőbben meg­nyilvánuljanak a mezőgazdasági termelés­ben. Ennek feltételeit meg kellett terem­teni: biztosítani kellett a szükséges gépe­ket, vegyszereket, mielőbb alkalmazni kel­lett a tudomány vívmányait a mezőgazdasá­gi termelésben stb. E célból épült fel töb­bek között a vágsellyel (Safa) vegyi kom­binát is. Lenárt elvtárs abban az Időben már a csehszlovák kormány miniszterelnöke volt és annak ellenére, hogy munkaideje drága volt, figyelemmel kísérte a gyár épí­tését, és később is segített a termelési ne­hézségek áthidalásában. Leggyakrabban szombat délután, előzetes bejelentés nélkül jelent meg Vágsellyén, és személyesen győ­ződött meg az építkezés előrehaladásáról, személyes tekintélyét latba vetve segített megoldani a felmerülő kezdeti problémá­kat. Lenárt elvtárs önfeláldozö segítséget nyúj­tott az 1965-ös dunai árvízkárosultaknak Is. Fontosnak tartotta az átszakított gát mi­előbbi újjáépítését és a víz lecsapolása után személyesen ellenőrizte a Csallóköz újjá­építésének ütemét. Gondoskodása azonban ezzel sem ért véget, bölcs előrelátással ele­jét akarta venni a Duna menti Járások éven­te ismétlődő árvízveszélyének. Célja az volt, hogy a Duna ne pusztítson többé, hanem hozzájáruljon a vidék felvirágoztatásához: termeljen villamosenergiát. Az elképzelés végleges megvalósítása teljes ütemben fo­lyik, a szomszédos Magyarországgal karölt­ve épül a Gabőlkovo — Nagymaros vízlép­csőrendszer. Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP KB első titkáraként nem kis elismeréssel kiemeli a Jaslovské Bohuníce-1 atomerőmű építőinek érdemeit, az erőmű fontosságát, amellyel hazánk belépett az atomenergia ipari fel- használásának korszakába. Hangsúlyozza, hogy az atomerőmű történelmi fontosságú lépés energiaproblémáink megoldásában, és ezt csakis a Szovjetunió segítségével tudtuk megtenni, mégpedig azáltal, hogy lehetősé­get kaptunk a szovjet tudomány és tech­nika kimagasló vívmányainak alkalmazásá­ra hazánkban és hogy e mű felépítésénél támaszkodhattunk a szovjet szakemberek magas szakmai tudására és kommunista lel­kesedésére. Lenárt elvtárs beszédeiben mindig mél­tatja azokat a kollektívákat, amelyek mi­nőségi árut termelnek. Szívesen eljár volt munkatársai közé a partizánskéi cipőgyár­ba, a boáanyl bőrcserző üzembe, figyelmük­be ajánlva a minőségi mutatók szigorú el­lenőrzését, ezzel is erősítve biztos helyün­ket a hazai és a külföldi piacokon. Az SZLKP KB első titkárának figyelmét nem kerülik el egyetlen ágazat, így a me­zőgazdaság sikerei sem. Tisztelettel és el­ismeréssel szól ezekről, különösen a gabo­natermelés Jelentős sikereiről, amelyek ré­vén az átlaghozamokat tekintve megközelí­tettük az európai rekordszintet. Jelentős eredményeket értünk el a kukoricaterme­lésben is. Mindez a szocialista mezőgazda­ság előnyeinek és annak bizonyítéka, hogy egyre nagyobb mértékben felhasználjuk a tudomány és a technika fejlődésének ered­ményeit. Annak érdekében, hogy a gyengébben gazdálkodó földművesszövetkezeteket az át­lagosak színvonalára, az átlagosan gazdál­kodókat pedig a klválóakéra emeljük, koo­perációs körzeteket hoztunk létre. Ez a földművesszövetkezetek kölcsönös segítség- nyújtásának és együttműködésének, a tudo­mányos Ismeretek hatékony alkalmazásá­nak figyelemre méltó formája. Egyúttal azt is megmutatja, hogyan lehet Jobban felhasz­nálni a szocialista termelőviszonyok töké­letesítésével a fejlett szocializmus építésé­nek időszakában e viszonyok előnyeit. Ezt szem előtt tartva Lenárt elvtárs a Pravda, az Űj Szó és a Nővé slovo főszerkesztőjével nemrég folytatott beszélgetésén hangsúlyoz­ta, hogy meg kell Ismerni a kooperációs körzetek gyakorlatát, ebből öszönzést kell meríteni és, a tapasztalatokat fel kell hasz­nálni. „Pártunk — mondta Lenárt elvtárs, az SZLKP Járási konferenciáján Komáromban 1981-ben — nagyra értékeli a magyar nem­zetiségű polgártársak áldozatkész munkáját, öntudatos. Jó viszonyukat a közös csehszlo­vák hazánkhoz.“ Ezzel kapcsolatban kiemel­te, hogy épp az elmúlt tíz évben, pártunk és Husák elvtárs vezetése alatt a magyar nemzetiség lakta területek kimagasló előre­haladást értek el, míndepekelőtt gazdasági téren. Dél-Szlovákia ebből a szempontból Is az ország egyenrangú része. Ez bizonyí­téka annak a helyesen értelmezett lenini po­litikának, amelyet pártunk a nemzetek és nemzetiségek közötti viszonyokban érvénye­sít. A szocializmus építésében szerzett kö­zös tapasztalatok a csehek, a szlovákok, a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók közös munkájának eredményei, arra köte­leznek bennünket — emlékeztet Lenárt elv­társ —, hogy továbbra is erősítsük interna- I cionallsta összetartozásunkab Ez elsősor­ban a pártszervezetek és a kommunisták kötelessége. Ilyen rövid írásban lehetetlen hitelesen megrajzolni Lenárt elvtárs hazájához, ha­zánkhoz fűződő sokoldalú kapcsolatait, ame­lyek tettekre ösztönzőek és olyan gazdagok, mint maga az élet. Szeretnénk, ha legalább ezek a sorok Lenárt elvtárs alkotó munká­jának tanúbizonyságai lennének, annak a munkának, amely rányomta bélyegét hazánk arculatára, mert kezdettől fogva bölcses­séggel, népünk — amelynek önfeláldozó szolgája — és a szocializmus iránti hűség­gel áthatott. L. S. Felvételeink a SZISZ szlovákiai kongresszu­sán készültek kezdeményezés korparancs A fejlett szocializmus nagy vívmá­nyai és lehetőségei úgy érvényesülnek majd, ahogyan azokat felismerjük, el­sajátítjuk és felhasználjuk. Ezért ko­runk nagyabb igényeket támaszt a szubjektív tényezővel — a párttal, az állami gazdasági szervekkel, a tudo­mányos intézményekkel, a társadal­mi szervezetekkel, a Szocialista Ifjú­sági Szövetséggel szemben is. A leg­fontosabb feiadat tehát, hogy a tár­sadalom egységesen, valamennyi mű­ködési területén, az irányítás minden fokozatán időben és kvalifikáltan megismerje az új feltételeket és él­jen az új lehetőségekkel. Az élet logikájával összhangban teljes meggyőződéssel kijelentjük, hogy ti, a fiatal nemzedék tagjai lesz­tek azok, akik oroszlánrészt vállaltok fejlett szocialista társadalmunk épí­tésének merész, újító, forradalmi fel­adataiból. A CSKP szervei és szerveketei min­dent megtesznek, hogy életünk, nép­gazdaságunk minden területén érvé­nyesíthessék újító törekvéseiket. Arra törekszünk, hogy a fiatalok kivegyék részüket a vezetésből és minél na­gyobb számban vállaljanak felelős tisztségeket. Korunk egyik fő köve­telménye, hogy minél több fiatal, rá­termett, jól felkészült ifjú szakember álljon az élen abban a harcban, me­lyet gazdasági életünk fellendítéséért vívunk. Mindenütt és mindenkitől pontos és tökéletesen végzett munkát kell köve­telnünk és nem szabad elnéznünk a hanyagságot. Arról van szó, hogy a pék izlel'es kenyeret süssön, a tervező modern, versenyképes gépeket tervez­zen, hogy az építész munkája kifogás­talan legyen, hogy a kereskedelmi dolgozó, a szolgáltató vállalat alkal­mazottja becsületességével érdemelje ki a vevő, a megrendelő elismerését. Igen elvtársak és elvtársnők, rendben van az, ha a fiataloknak különböző követelései vannak, de a közösség megbecsülését munkájukkal kell meg­szerezniük. Jogosan kritizáljátok ti is azokat, akik csak tessék-Iássék módra vesz­nek részt az újítómozgalomban és csupán azért teszik, hogy prémiumot kapjanak. A fejlett szocialista társa­dalom építése megköveteli a techni­kai-ökonómiai hatékonyság állandó növelését. Az innováció súlypontját azokra a termékekre kell helyezni, amelyekben tükröződik a dolgozó szaktudása, találékonysága, technikai rátermettsége, akaratereje. Amikor ezekről az igényes feladatokról be­szélünk, és azt mérlegeljük, hogy a fiatalok hogyan kapcsolódtak be meg­valósításukba, aláhúzzuk, hogy az if­júsági szervezetektől kezdeményező­készséget várunk, képességet az aka­dályok leküzdésére, leleményességet és meg nem hátrálást. Nagyon jól tudjátok, hogy a ti tekintélyetek és súlyotok az üzemben, a szövetkezet­ben, az iskolában az elvégzett mun­kától függ. £s mit várnak még tőle­tek? Leginkább azt, hogy minden if­júsági szervezet munkatervében konk­rét feladatok szerepeljenek, melyek az egész közösséget mozgósítják a mű­helyben, a gyárban, az iskolában, va­lamint a községben, a városban és a járásban is. £ppen ti, mai fiatalok vagytok azok, akik életetek „zenitjére“ a harmadik évezredben értek tel. Nagy történel­mi esélyt jelent számotokra ez a tény. Létérdeketek, hogy a tudományos for­radalmat összekapcsoljátok azokkal a felmérhetetlen lehetőségekkel, melye­ket a szocialista termelési viszonyok biztosítanak számotokra. (Szemelvények Jozef Lenártnak, az SZLKP KB első titkárának a SZISZ szlovákiai kongresszusán mondott beszédéből).

Next

/
Oldalképek
Tartalom