Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-15 / 11. szám

A

hórlhorgas, szemüveges úriember, akivel légltaxlba szállunk, Hartmann Taniás névre h'allgat, még a háború előtt, hétéves korában hagyta el szüleivel együtt Magyarországot. A székesfehérvári fiú ma Is kitűnően beszél magyarul, most ö a Bar- retto kakaócég kereskedelmi Igazgatója,, Bahla egyik nagy menedzsere. A légitaxi úgy „jött össze“ (ez a csúf kifejezés pesti fllmes- -tévés zsargonból való), hogy riól ismerőseim tanácsára előző nap délután felhívtam Hartmann urat a Barretto cégnél lévő irodájában. Elmondtam, hogy szeretnénk a magyar nézőknek bemutatni, ml fán terém gyermekeink finom reggeli itala, a kakaó. Hartmann megkérdezte, ráérOnk-e másnap reggel, mert kilenckor elindulhatnánk repülőgépen Ilhéusba.

Ilhéusl — futott végig rajtam az édes remegés. Hát hogyne mennénk el Ilhéusba, a mesebeli kisvárosba, amelyről Amado Arany gyümölcsök földje című felejthetetlen regényében olvastam?!

És most — hlpp-hoppl — Itt van a kis repülőgép, amely röpke egy órán belül le Is tesz bennünket a csöppnyi llhéusi betonon. Hartmann közben elmondja — és délután a kikötőben meg is mutatja egy NDK-teherhaJó berakodásakor , hogy Magyarország innen vásárolja a hazai csokoládé és ka« kaö alapanyagát, amely lehet ka« kaöva), kakaómassza, kakaótorta vagy kakaópor. Mindezekből a négy legnagyobb brazil kakaócég körülbelül 350 millió dollárnyit exportál. Meg is kóstoljuk egy-két készítményüket — csokoládé alakjában. Kissé savanykás mellékíze

Szárítják a kakaó magvait.

a cseresznye; szép piros. A frissen ültetett kávécserje már a negyedik évben termőre fordul. Brazília története szerelmi románccal kezdődött: 1727-ben d’Orvllllers grófné, Francia-Guyana kormányzójának hitvese néhány szem kávébabot ajándékozott egyik cso- dálójának, Francisco de Meló Pal- heta őrmesternek. A „fekete levest“ akkoriban már Európa-szer- te szürcsölték, s XV. Lajos francia király frankhon monopóliumává akarta tenni a kávétermesztést, hogy csak és kizárólag francia gyarmatokon ültessenek kávét. Palheta őrmester azonban — kiküldetésben a guyanai kormányzónál — megkóstolta a kávét, és annyira lelkes híve lett, hogy a grófné meg is mutatott neki egy kávéültetvényt. Több mint 200 évvel később, 1975-ben a kávé az olaj után a világkereskedelem második legfontosabb árucikkévé vált, Brazília pedig legnagyobb termelőjévé. Érdekes, hogy a kávé leginkább a hegyek 6—700 méter magas lejtőjét kedveli, mégpedig eléggé mérsékelt égöv alatt, ahol bizonyos években, sajnos, a fagy is beköszönt egy-két napra. Ilyenkor a brazilok csaknem nemzeti katasztrófát emlegetnek.

Brazíliának néha áldás, néha átok volt a kávé. A nagy világválság tetőfokán, 1930-ban például 80 millió zsák volt eladatlan. Először a tengerbe vetettek sok milIme a kakaóbab — kettévágva, frissen

van. Hartmann szerint a brazil kakaó valóban abban különbözik a nyugat-afrikai — ghanal vagy Ele- fántcsónt-partl — kakaótól, hogy ez a méllékíz kilrthatatlan, s e- mlatt valamivel olcsóbb is, mint afrikai testvére. Barrettíék legnagyobb vevője egyébként Lengyel- ország és a Szovjetunió.

Ilhéusban rögtön kimegyünk az őserdőben levő kakaóültetvényre. Hartmann megmutatja, hogyan is terem ez a csemege, amely szeszélyesen Ingadozó világpiaci áraival oly gyakran okoz bonyodalmakat nem egy afrikai és latin-amerikai országnak.

Az őserdő magas fakoronái alatt a „földszinten“ nő a kakaócserje. Arnyékkedvelő növény. A Kolumbusz előtti korban Istenek eledele néven emlegették a brazíliai Indiánok. Nagy, körülbelül húsz centiméter hosszú, rögbilabda alakú sárga ovális gyümölcsök lógnak a cserje ágairól, napfényben valóban aranyszínűnek tűnnek Az ültetvény fekete és mulatt munkásai leszedik a súlyos gyümölcsöt, (operatőrünk kézigránáthoz hasonlította), majd macheté- vel, azaz bozótkéssel felvágják puha burkát és kiszedik a belül édes nyálkás mézszerű folyadékban megbúvó tizenöt húsz magot. A folyadék már itt helyben fogyasztható, nagyon finom. A kakaóíz csak távoli célzás lenne, egyszerűen édes. Van, aki undorodik tőle, mert a halmazállapota ... hát bizony taknyos. Ennek a folvadéknak köszönheti a kakaó, hócv hatalmas területeken elterjedt. mert az őserdő majmai szí- vesen.jivíii'i issák az édes nedűt, lenyelik a kakaó magvait, majd

továbbhaladva természetes úton elhullajtják a szilvamagnál valamivel alig nagyobb, kemény héjú magvakat, amelyek nyomban termékeny'fölÄen máradnak.

Hartmann megmutatja, hogyan rothasztják szét hatalmas kádakban a magok csonthéját, hogyan jutnak a mag beléhez, amelyet aztán megőrölnek, kevernek, préselnek, majd becsomagolják és hajóra rakják a végterméket.

Brazília Európánál is nagyobb térségei az Amazonas-medencében terülnek el, ahol egyetlen hektárnyi erdőségben is több ezer fafajta él, harcol egymással a napfényért, a táplálékért, a levegőért. A folyó-tenger kibírhatatlan klí- májú vidéke, a „zöld pokol“, vagy mondjuk így: „forró Szibéria“ sokak szerint Brazília jövőjét, a XXL század kincstárát rejti magában. Azt is mondják, az afrikai őserdők mellett ez a föld egyik nagy tüdeje, bár e tekintetben a tudósok nem értenek egészen egyet, mert azt állítják nem is kevesen, hogy a trópusi őserdők éppen annyi oxigént kötnek le a szüntelen rothadási, égési folyamatokkal, mint amennyit a fák koronája, a levéltenger megtermel.

Elég az hozzá, hogy a zöld pokol 1910-ig jó ötven éven át gaz- ■ dagította Brazíliát a kaucsuk jövedelmével, mert akkor még sehol a világon nem termesztettek gumifát. A brazil városok szigorú ellenőrzéssel megakadályozták.

hogy valaki kicsempéssze a kaucsuk magvát, csemetéjét. Hézagmentes vám azonban még sehol sem létezett, így egy ravasz angol, név szerint Henry Wickham egy kitömött krokodilus testébe rejtve kicsempészett néhány kau- csukfamagot. A kelet-ázsiai kaucsuk gyors elterjedése, a malájföldi konkurrencia gyorsan tönkretette a brazil gumlexportot.

Ma is elindulnak a szerencselovagok tízezrei Amazóniába, hogy aranyat, gyémántot, de főleg munkát keressenek. Sok környezet- védő szerint pótolhatatlan károkat okoz a mohó tőke azzal, hogy gyorsan Irtják mindenfelé az őserdőt.

Am minden négyzetkilométernyi kiirtott erdő helyébe 62 500 kávécserjét ültetnek Sao Paulo és Minas Gerais (Általános bányák) államban, meg a többi kávévldé- ken. Brazília ma a világ legnagyobb kávétermesztője és -exportőre. Ez a növény nem amerikai eredetű, hanem Afrikából hozott vendég, de Brazíliában, Kolumbiában, Costa Ricában és néhány más latin-amerikai országban eszményi körülményekre talált. Különösen jó a Minas Gerais állambeli Varginha vörös földje, a terra ro- xa. Ide egy másik légitaxin a Barreto nevű kávécég hozott el bennünket (a kakaósok neve Barretto, a kávésoké Barreto, egy „t“ a különbség).

A kávé, ha megérik, olyan, mint

Hailinann Tamással regaluiiK Ua^u^ba

(A szerző felvételei),

Hó zsák finom kávét — de ki győzte ezt? A tenger hatalmas tömegű romlott kávét vetett a partra, hal- pusztulás is előfordult. Aztán moz- . donyok kazánjában próbálták eltüzelni. Most is vannak bajok — fenyeget a talaj eróziója, nagy a többi termelő ország konkurren- ciája ... Itt-ott gombás kávébetegségek is felütik fejüket. Az utóbbi időben Brazília nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a vízben oldódó, azonnal elkészíthető Nes- café mintájára hasonló termékkel árassza el a világpiacot.

A varglnhl Berreto-gyárban tiszteletünkre felvonták a magyar zászlót, s megmutatták a Café Glo- bo nevű nescafé termelési folyamatát: a megőrölt kávét több emeletes „kávéfőzőgépben“ megfőzik (csodálatos illat tölti be a völgyet), majd permetező eljárással teszik oldható száraz porrá.

Brazília harmadik nevezetessége, hogy itt nagyon sok gépkocsi fut benzin helyett_— alkohollal. Föld, olcsó munkaerő, csapadék van elég, ezért hatalmas területeken termesztenek cukornádat, és abból főznek alkoholt. A gyárakban már eleve külön gyártják a benzines, a dízel- és a szeszkazán-motorokat. Ha egy régebbi kocsit netán átalakítanak, az már nem futhat benzinnel. Ott- jártunkkor az alkohol literje 52 cruzeiro, a normál benziné 85 cruzeiro volt. Igaz, az alkoholból egy kicsit több fogy, továbbá ezt az üzemanyagot könnyebb „keresztelni“ vízzel, ezért több a csalási le- hetőség; és a lecsapódó víz hamarább tönkreteheti a motort. Ma körülbelül 450 000 brazil autó fut benzin nélkül, alkohollal. Az utcán emiatt átható kocsmaszag terjeng — a benzingőz mellett alkoholos kipufogó gáz, „részegítő“ illatú égési termék tölti be az utcák levegőjét. Az embernek az a benyomása, mintha sok millió, pálinkától alaposan berúgott szesztestvér lélegezte volna ki ezt a kocsmagőzt.

CSÍCSTAIÁIROZÖ

DELHIBEN

Az indiai fővárosban tartották az el nem kötelezett országok mozgalmának 7. csúcskonferenciáját. A mozgalom 101 tagállamának legfelsőbb szintű képviselői napjaink legégetőbb kérdéseiről — a világbéke megőrzéséről, a leszerelésről és a gazdasági fejlődésről tanácskoztak.

Fidel Castro kubai vezető élesen bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy zsarolja a fejlődő országokat, s Igyekszik akciőképtelenné tenni az el nem kötelezettek mozgalmát. A Kubai KP KB első titkára, az államtanács és a kormány elnöke kijelentette: Kuba az elmúlt három eszttendőben teljesítette a mozgalom Iránti kötelességét. Az el nem kötelezett országok szervezete fennállásának 22 éve alatt a béke, az együttműködés, a nemzeti felszabadítás és a gazdasági fejlődés eszközévé vált — mondotta. Globális nemzetközi kérdésekről szólva Castro kijelentette, hogy a világ sosem állt még ilyen közel a háborús katasztrófához, mint ma. Az enyhülési folyamat megtorpanása napjaink valósága, a fegyverkezési verseny sosem látott méreteket ölt. Az el nem kötelezettek mozgalma előtt álló fő feladatként Castro a békéért, a nemzetközi kapcsolatok javításáért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, az egyenlőtlen kereskedelmi kapcsolatok felszámolásáért és az új világgazdasági rend megteremtéséért folytatott harcot jelölte meg.

A vitában felszólalt lasz- szer Arafat, a Palesztina! Felszabadításl Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke. A Szabra és Satila palesztin menekülttáborokban véghez vitt tömeggyllkosság- ra emlékeztetett, majd kijelentette, hogy Libanonban ma is folytatódik a polgári lakosság gyilkolása. Arafat azt javasolta, hogy a mozgalom hozzon létre egy bizottságot, amely a fezi arab csúcsértekezleten létesített héttagú bizottsággal együtt az Igazságos és tartós közel- -keleti béke helyreállítására törekedne.

Petar Sztambolícs, a jugoszláv elnöki tanács elnöke ugyancsak nyomatékkai mutatott rá, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának határozottan fel kell vennie a harcot minden ellen, ami megosztja.

Az el nem kötelezett országok a világ békeerőivel együtt támogatják a lázas fegyverkezés megszüntetésére, a leszerelésre, a vllágbé- ke megőrzésére, az enyhülés elmélyítésére irányuló akciókat, s szembeszáilnak az Egyesült Államok és valamennyi reakciós erő imperialista politikájával — mondotta a plenáris ülésen elhangzott beszédében Phan Van Dong vietnami kormányfő. Arra is rámutatott, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elfogadott békejavaslatokat, mert azok — mint hangsúlyozta — biztosítják bolygónkon a békés jövőt.

Javlér Pérez de Cuellar ENSZ-főtltkár, miután üdvözölte a konferencia résztvevőit, a világszervezet és az el nem kötelezettek mozgalmának szorosabb együttműködését szorgalmazta, a nemzetközi problémák megoldása során. Támogatta Indira Gandhi javaslatát a mozgalom és az ENSZ közötti konstruktív együttműködés fokozására.