Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-08 / 10. szám

2 Marx tanításához híven A ssovjet párt 6s a nép előtt hatalmas feladatok állnak a huszadik század utolsó évtizedeiben. Ezeket összességükben úgy lehet nevezni: a feflett szocializmus tökéletesítése. Ahogy ez a folyamat előre halad, úgy valósul meg az átme­net a kommunizmusba. Országunk ma ennek a hosszú, tör­ténelmi korszaknak az elején áll, s e korszaknak természe­tesen meglesznek a maga szakaszai, fejlettségi szintjei. Hogy meddig fog tartani, milyen konkrét megvalösnlásl formákat ölt, azt a tapasztalat, a gyakorlat mutatja majd meg. Napjainkban helyesen cselekszik az, aki feltéve magának a kérdést, hogy „mi a szocializmus?*" — válaszért elsősor­ban Mari, Engels és Lenin munkáihoz fordul. Ez azonban önmagában nem elég. A szocializmus lényegét nem lehet megérteni a Szovjetunió és más testvéri országok népei gaz­dag tapasztalatainak figyelembe vétele nélkül. Ezek a ta­pasztalatok megmutatják, hogy milyen bonyolultak a szo­cialista alkotás során felvetődő problémák. Oe arról is ta­núskodnak, hogy a társadalmi lét legbonyolultabb kérdései­nek megoldására csupán a szocializmus képes. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szaka­szának befejeződésével, az új szocialista életmód megszilár­dításával megszűnnek a társadalmon belüli, az osztálytago­zódáson alapuló legsúlyosabb Összeütközések. E következ­tetésnek azonban semmi köze ahhoz a leegyszerűsített, po­litikailag naiv elképzeléshez, hogy a szocializmus mentesít minden ellentmondástól, az élet minden gondjától. Vannak ellentmondásaink és nehézségeink. Aki azt hiszi, hogy le­hetséges más fejlődési út is, az eltávolodik a megbízható, bár néha zord realitásoktól. A társadalom kibékíthetetlen el­lentéteinek megszűnése nem jelenti, azt, hogy a nem anta- gonisztikus ellentmondásokkal nem kell számolnunk, és a politikában figyelmen kívül hagyhatják őket. Az élet arra int, hogy a meglévő ellentmondások lebecsülése súlyos ősz* szeütközések forrásaivá válhat. Az SZKP hatalmas jelentőséget tulajdonít a marzlzmus-le- nlnlzmus elmélete továbbfejlesztésének, mivel ezt az elmé­let alkotó lényege is megköveteli. Létfontosságú ez gyakor­lati feladataink megoldása szempontjából is. Egyre jobban érezzük például, hogy szükség van a szocializmus politikai gazdaságtana terén végzett beható kutatásokra. Az elméleti tevékenység számára óriási anyagot biztosftanak a testvéri országok sokszínű, egymással nem mindenben egyező ta­pasztalatai. Néha hallani olyan véleményt, hogy a társadalmi élet űj jelenségei nem illeszthetők be pontosan a marzizmns-leni- nizmus koncepciójába, hogy a marxizmus-leninizmus válsá­got él át, 8 a nyugati szocfiilógiából, filozéfiábél vagy poli­tikatudományból merített eszmékkel kell új életre kelteni. Természetesen szó sincs a marxizmus válságáról, csupán ar­ról, hogy egyes, magukat marxistáknak nevező teoretikusok nem képesek felemelkedni Marx, Engels és Lenin elméle­tének szintjére, nem képesek tanításukat alkalmazni az egyes kérdések konkrét vizsgálata során. A világ társadalmi megújításának, a munkásosztály forra­dalmi céljai és eszmél megvalósításának útján nagy sza­kaszt tettünk meg. Újjáalakult a föld politikai térképe. A tudomány hatalmas eredményeket szült, lélegzetelállítóak a technika vívmányai. Az emberiséggel együtt sok új, köztük igen bonyolult gonddal találta magát szemben. Megalapozot­tak azok a gondok, amelyek a globális nyersanyag-energe­tika, élelmezési és ökológiai problémákhoz fűződnek. A né­peket ma leginkább nyugtalanító gond ~ hogyan őrizhető meg a béke, miként hárítható el a termonukleáris kataszt­rófa. Nemzetközi téren nincs ennél fontosabb feladat pár­tunk, a szovjet állam s a világ valamennyi népe számára. Eligazodni e bonyolult mai világban, megszervezni és irá­nyítani a munkásosztály és minden dolgozó forradalmi jelle­gű társadalmi-történelmi alkotó munkáját ~ ez az a ha­talmas feladat, amelynek megoldásán a marxista-leninista elmélet dolgozik, s amelynek megoldáséért az emberiség haladását szolgáló harc folyik. Részlet Jurlj Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a Kommunyisztban megje­lent cikkéből ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK ■ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Egy járás a SZISZ'évzárók tükrében BESZÉLGETÉS MIROSLAVA BENESO- vAval, a szisz NYITRAI jArAsi bizottságának az elnökével — Járásunkban 703 SZISZ-alapszer- vezet van, s ezek közül sokban, ;!gy a középiskolák kilencvenöt százalé­kában már megtartották az évzáró taggyűlést. Ahol lezajlott a mérleg- vonás, mápls nekiláttak az elfogadott határozatok megvalósításához. Sok helyen már most készülnek a nyárra, megkezdték a szünidei építőtáborok szervezését, és foglalkoznak a tanul­mányi eredményekkel. A mezőgazda­ságban működő szervezetek negyven­öt-negyvenhét százalékában már le­zajlottak az évzárók. De itt kell meg­jegyeznem, hogy ahol nem, ott nem azért nem tartották meg, mert nem akarták vagy nem tudták volna meg­szervezni, hanem mert a SZISZ járási bizottsága határozata értelmében csak a pártszervezetek évzáró taggyűlései után kerülhet sor a fiatalok tanács­kozására. A pártszervezetek ugyanis fontos feladatokat tűznek ki a fiata­lok számára Is, és célszerű, ha a SZISZ e feladatokat ismerve kezdi meg munkáját. Itt van például a klu­bok megoldását sürgető kérdés. Sok jó klubunk van, de ml azt szeret­nénk, ba azokban a községekben Is fellendülne a klubélet, ahol edeig még nem működtek olyan jól. — A nitrai járás az ország egyik legiparositottabb járása, és bár a hét­százhárom alapszervezet közül leg­több nem az ipari Üzemek égisze alatt működik, jelentősége mégis ki­hat a SZISZ munkájára, hiszen az üzemek SZISZ-szervezetei sokkal több fiatalt tömörítenék. Milyen kérdé­sekkel foglalkoztak az ipari üzemek­ben működő SZISZ-szervezetek tag­gyűlései? — Az Ipari üzemekben mű’ dó alapszervezetek taggyűléseire is vo­natkozik a SZISZ járási bizottságának az a határozata, hogy csak az üzemi pártszervezetek évzáró taggyűlései után ülésezzenek, ezért azokban az üzemekben, ahol még nem tartották meg az évzáró pártgyűlést, a fiata­lok szintén nem értékelhették ared- ményeiket, nem tűzhették ki felada­taikat. A mér lebonyolított évzárókon a hetedik ötéves terv Időszerű teen­dőit vitatták meg. Sokat foglalkoztak a mennyiségi és minőségi mutatók­kal. A fiataloktól minden munkahe­lyen elvárják, hogy kezdeményezze­nek, részt vegyenek az újltómozga- lomban, ügyeljenek a takarékossági mutatókra, lendítsék fel az Ifjúsági Fényszóró mozgalmat. Sok feladat vár a fiatalokra az építésben és a beru­házásban. Kulturális tevékenységük Is figyelemreméltó, továbbá szép eredményeket érnek el a sportban is. Több taggyűlésen magam Is részt vettem és elmondhatom: jól elő van­nak készítve, jelen vannak a párt, a nemzeti bizottságok, az üzemek, va­lamint a társadalmi szervezetek kép­viselői. — Az évzárók után nem áll meg az élet... — De még mennyire, hogy nem. Azt már említettem, hogy a középis­kolai alapszervezetek máris a nyár­ra gondolnak. Ez így van a többi szervezetben Is. A mérlegvonás, a fel­adatok meghatározása után következ­nek az élmunkásnapok. — Hat Ilyen napot tervezünk. Il­letve javasolunk az alapszervezetek­nek, s ezek egyikét a fiatal építők napjának neveztük el. Munkával, mégpedig az átlagnál jobb munká­val tesszük emlékezetessé ezt a na­pot. Utána következik a nemzedékek találkozója, az életünk örömei, az újítók, a környezetvédők napja, ápri lis huszonharmadikán pedig a mun- kaslkerek napjával zárjuk ezt a soro­zatot. Nemcsak munkával telnek majd ezek a napok, hanem szórakozással, tanulással Is. A nemzedékek találko­zóján például a fiatalok összejönnek az idősebbekkel. Ismerkednek a múlt tal, és elbeszélgetnek a máról, a jö­vőről. ■ —nth— Javuló politikai munka A cslllzradványl (Cllizská Radvaíi) SZlSZ-alapszervezet évzáró taggyűlé­sén mindenekelőtt azt emelték ki, hogy javult náluk a politikai neve­lő munka. Rendszeressé vált a politi­kai oktatás, előadásokkal és a fali­újságon emlékeztek meg a legfonto­sabb történelmi évfordulókról. Döntő fordulat következett be a pionír- szervezetről való gondoskodásban. A szervezet három tagja plonírvezető, két alkalommal pedig zenés műsort adtak a legkisebbeknek. A szervezet legnagyobb sikereit azonban a társadalmi és a kulturális munkefban, valamint a sportban érte el. Az év folyamén összegyűjtöttek 153,8 mázsa ócskavasat és 12,5 mázsa papírt. A pénzből magnetofont, hang­falakat és erősítőt vettek a klubba. A falufejlesztésben ledolgoztak 494 órát. Ezenkívül a szövetkezetben öt hektár területről begyűjtötték a szal­mát, és segítettek a dinnyeszedésben. Társadalmi munkájukkal a második helyezést érték el a dunaszerdahe- lyi járásban, és értékes könyvjuta­lomban részesültek. Március 5-én november 19-én be- kapcsalődtak a csillzközi SZISZ-alap- szervezet által szervezett vetélkedő­be, amikor Csilízköz, Illetve a Szov­jetunió történelmével foglalkoztak. Csapatuk mindkétszer a második he­lyen végzett. Kétszer voltak színház- * ban Budapesten, júniusban pedig tát­rai kirándulást szerveztek. Részt vet­tek a járási szervezet rendezte futó­versenyen, amelyen Huszár Ferenc a harmadik helyet szerezte meg. Kulacs Erika KITÜNTETÉS Jozef Durica, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának elnöke a KB továb­bi vezető dolgozóinak jelen­létében fogadta lapunk fő- szerkesztőjét, dr. Strasser Györgyöt abból az alkalom- bői, hogy felmentették tiszt­sége alől és más fontos fel­adattal bízták meg. Az ifjú sági mozgalomban és a saj­tóban végzett sok évi áldo­zatos munkájáért bejegyez­ték nevét a SZISZ SZKB Ee- csUIetkönyvébe és egyúttal a Ján Nálepka-emlékérmet adományozták neki. Strasser elvtárs az elmúlt években több felelősségtel­jes tisztséget töltött be az ifjúsági szövetségben, el­évülhetetlen érdemeket szer­zett az ifjú nemzedék kom­munista nevelésében és az ifjúsági sajtú fejlesztésében. Strasser Györgyöt 1983. már­cius 1-én kinevezték a Hét főszerkesztőjévé. Kívánjuk, hogy újabb magas beosztá Sábán Is jú erőben és sike­rekben kamatoztassa gazdag tapasztalatait. A napokban emlékeztünk meg a februá­ri győzelem 35. évfordulójáröl, arról az eseményről, amely elválaszthatat­lanul összeforrt Klement Gottwald nevével. Pártunk hűséges fia bámulatos politikai éleslátással hiúsította meg a reakció puccs­kísérletét, s vezette győzelsmre dolgozó né­pünket és pártját. 0 maga sajnos már nem sokáig vehetett részt az új társadalom építésében, mert 1953. március 14-én kiragadta sorainkbúl a halál. Halálának 30. évfordulóján hadd em­lékezzünk a kiváló csehszlovák forradal­márra. politikusra és államférfira, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségére. 1896. november 23-án született a dél-mor- vaországi Dédicében szegény földműves gyermekeként. Már gyermek- és fiatal ko­rában megizlelte a falusi szegények keserű kenyerét. Becsben átélte a szegény proletár inas sorsát, megismerte az értelmetlen im­perialista háború borzalmait. Személyisége kitartó önműveléssel és az események ha­tása alatt formálódott azzá, ami lett. Különösen nagy hatással volt rá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Arra ösz­tönözte. hogy tevékenyen részt vegyen a munkásosztály forradalmi küzdelmében. Már 16 éves korában belépett a szociáldetnokra- ta párt ifjúsági szervezetébe. Nagy lelkese­déssel töltötte el a fiatal szovjet állam, amely a kizsákmányoltak és elnyomottak millióinak számára békét és szabadságot hirdetett. Korán rádöbbent, hogy a szociáldemokra­ta párt elárnlja a munkásosztály érdekeit, és egy űj tfpusú párt létrehozására töreke­dett. Megalapitásátál kezdve Csehszlovákia Kommunista Pártjának rendíthetetlen tagja lett. Nevéhez és életéhez fűződik pártánk és népünk osztály- és politikai harcainak dön­tő fontosságú időszaka. Majdnem negyed év­századon keresztül állott a CSKP élén. Ve­zetésével a párt hatalmas forradalmi, ak­cióképes erűvé formálúdott. Olyan időszak volt ez, amelyben népünk történetének drá­mai fordulatai és eseményei játszódtak le. Gottwald elvtárs vezetésével a CSKP volt az egyetlen olyan politikai erő, amely tel­jes egészében részt vett a nemzeti felsza­Első munkáselnökünkre emlékezünk NÉPÜNK HŰ FIA VOLT badftá harcban, majd megszerezte a politi­kai hatalmat a burzsoáziával vívott küzde­lemben, megteremtette a Szovjetuniúval va­ló szövetségünk és barátságunk szilárd alapjait, valamint a csehek és a szlovákok, illetve a hazánkban élő nemzetiségek széles körű Nemzeti Frontját, amely a munkásosz­tály vezetésével egységbe tömöríti a váro­si és a falusi dolgozók legszélesebb rétegeit. Vezetésével a CSKP kidolgozta a szocialis­ta orszógépftés irányvonalát, s a gyakorlat­ban is megvalósította. Nevéhez fűződik a párton belüli válság megoldása 1929-ben, és az V. kongresszus előkészítése, amelyen a CSKP főtitkárává választották. Nagysága éppen abban rejlik, hogy megértette a párt forradalmi munká­jának objektiv szűkségszeráségét, s az op­portunizmus és a revizionizmus ellen, a párt sorainak bolsevizálásáért, a lenini elvek ér­vényesítéséért vívott küzdelem élére állt. A kommunista párt Klement Gottwald ve­zetésével megmutatta a népnek a helyzetek helyes megoldási módját a nagy gazdasági válság, a fasizmus előretörése és az antifa­siszta ellenállás idején. Ebben a küzdelem­ben számos esetben személyes bátorságáról és becsületességéről tett tanúságot az egész nép előtt. Amikor a Csehszlovák Köztársa­ságot a hitleri fasizmus veszélye fenyeget­te, a Klement Gottwald vezette kommunis­ta párt volt az egyetlen olyan politikai erő, amely kezdettől fogva érvénytelennek tekin­tette a mOncheni egyezményt, nem adta fel a harcot, hanem az önálló csehszlovák ál­lam felújításáért szólította harcba a népet. Ez volt az a párt, amelynek vezetésével egy­ségbe kovácsolödtak az állami és a nemze­ti szabadságunkért küzdő antifasiszta erők. Klement Gottwald a CSKP moszkvai veze­tőségének élén az Itthoni illegális harc irá­nyítására összpontosította figyelmét. Kidol­gozta a nemzeti felszabadító bare stratégiá­ját és taktikáját, a nemzeti és demokrati­kus iőrradalom koncepcióját, amely a Ko- áicei Kormányprogram alapjául szolgált. Ki­dolgozta a városi és a vidéki dolgozók mun­kásosztály vezette Nemzeti Frontjának po­litikai irányelveit, amelyek a háború utáni Csehszlovákia politikai életének, majd a szocializmus építésének alapelveivé váltak. Nagymértékben előmozdftotta az 1943-as csehszlovák-szovjet szerződés megkötését. A Szovjetunióval való szövetségben és barát­ságban látta szocialista társadalmunk jövő­jének egyetlen biztosítékát. Ezt a CSKP IX. kongresszusán Így fejezte ki: „Tudjuk, hogy mit köszönhetünk a Szovjetuniónak. Tudjuk, ki támogatott bennünket a müncheni árulás idején, 1939 sorsdöntő márciusában, a meg­szállás és a háború sötét napjaiban. Tudjuk, ki hoizta a legnagyobb véráldozatot azért, hogy ismét szabadok lehessünk, tndjnk. ki hozta meg a szabadságot az emlékezetes 1945-iis esztendőben. Tndjnk, kinek kell há- .... lásnak lennünk az országépitésben nyújtott felbecsülhetetlen értékű segítségért és a há­borús nehézségek felszámolásáért. Mivel mindtizt tndjnk, senki és semmi sem szakit- taat el bonnUnket a Szovjetuniötál.“ Nagy érdeme volt Klement Gottwaldnak, hogy a CSKP alkotó, marxista-leninista má­don meg tndta határozni a csehszlovákiai forradalom jellegét, helyesen tndta elemez­ni a forradalom bel- és külpolitikai körül­ményeit, döntő társadalmi erejét és céljait, eszerint helyesen tndta formálni a párt stra­tégiáját és taktikáját, meg tndta nyerni a szövetségeseink támogatását, és ki tndta kapcsolni ellenségeink tevékenységének ha­tását. Az 0 érdeme is, hogy pártunk olyan elismert vezető politikai erőként kezdhette el a szocialista építés időszakét, amely a munkásosztály és a dolgozók széles körű támogatósát és bizalmát élvezte. A párt ezt a támogatást és bizalmat a dolgozók érde­kében vívott küzdelemben szerezte meg az­zal, hogy munkájában érvényesíthette az „Arccal a tömegek felé“ gottwald! jelszót, s szoros mindennapi kapcsolatot létesített a dolgozók legszélesebb tömegeivel. Gottwald vezetésével pártunk olyan mun­kát végzett, olyan művet alkotott, amelyet joggal sorolhatunk nemzeteink legdicsőbb cselekedetei közé, és amely hazánkban meg­teremtette a szocializmus további sokoldalú fejlesztésének szilárd bázisát. Mély tisztelettel emlékezünk Klement Gottwald emberi tulajdonságaira, arra a ké­pességére, hogy sok embert meg tudott nyerni a nagy ügynek. Szerénységével, hu­manizmusával, meggyőző erejével, magával és másokkal szembeni igényességével, szí­vósságával és dolgosságéval számunkra ma is az igazi forradalmár példaképe. L. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom