Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-06 / 27. szám
4 IM Vavrovics Renáta az idei országos orosz nyelvi olimpia els6 helyezettje. És mivel az osztálytársam, beszélgetésünk nem szokván;- 3S körülmények, hanem hol az iskola folyosöján, hol az utcán, hol pedig a cukrászdában zajlott le. Renáta a Komáromi |Ko- márno) Magyar Tannyelvű Gimnázium III. B osztályos tanulója. Az iskola SZISZ- szervezetének elnöke, tagja a járási SZISZ plénumának és számos más tömegszervezetnek. A három év alatt közvetlen, szerény, barátkozó természetű lányt ismertem meg benne. |6 vitapartner és segítőkész osztálytárs. # Boldog vagy, hogy első lettél? — Nagyon. Vágytam egy ilyen győzelemre. Megkedveltem az orosz nyelvet. Sokat gyakorolom és sok ]6 barátom él a Szovjetunióban, vakációra Is hozzú'uk készülök. % Jeles a bizonyítványod, az iskolában ifépszerű vagy — példakép. Nem érzed hátrányát ennek a népszerűségnek? >— Nem, mert nem csinálok belőle nagy ügyet. Tulajdonképpen olyan vagyok, mint a többi osztálytársam, legfeljebb abban különbözünk egymástól, hogy nekem több a dolgom. 0Van, aki azt hiszi, hogy éjjel-nappal -magolsz, a könyveket bújod. Mennyi időt töltesz tanulással? renAta — Nem tanulok sokat, átlag 2—3 órát, a tantárgytól függően. Nekem elég, ha az anyagot néhányszor átolvasom, és már rám Is ragad a szöveg. Utálok magolni, csak a verseket tanulom szóról szóra. Hogy ma ilyen széles a látóköröm, azt elsősorban a szüleimnek köszönhetem, akik tőlem és a nővéremtől megkövetelik a következetes és becsületes munkát. — Hogyan töltőd a szabad idődet? Sokat olvasok. Kedvenc íróim Szabó Magda, Egri Viktor, költőim: Reviczky, Jeszenyin. Kedvelem még Balzacot, Tolsztojt, Gorkijt, Hugót. 9 Kedvenc színészed? — Belmondo. 9 Mert jó színész, vagy mert vagány? — Azért, mert jó vagány színész. % Kedvenc beategyütte- sed? ^ Tulajdonképpen valamennyi mai együttes, amely jó zenét játszik, hazai, külföldi egyaránt, de a Hobo Blues Bandot ki nem állhatom. # A lányok az osztályban gyakran rácsodálkoznak egy-egy ruhádra ... — Hát nem tudom ... A ruháim nagy részét magam varrom, kötöm, hímezem, szívesen tanácsot adok bárkinek. 9 Kedvenc tantárgyaid? — Szeretem a nyelveket. Tolmács és műfordító szeretnék lenni. A többi tantárgyat csak annyira tanulom, amennyit megkövetelnek tőlem. # Mindig tolmács akartál lenni? — Nem, eleinte színésznő, aztán orvos, de most már teljes bizonyossággal tudom, hogy tolmács. • intim kérdés: -vannak káros szenvedélyeid? — Lehet, hogy vannak, nem tudom. Tény, hogy nem dohányzom, nem fogyasztok alkoholt, a fiúkkal inkább csak barátkozom. 0 Terveid? — Szeretnék bejutni a főiskolára, szeretnék számomra ismeretlen tájakon járni, és mint minden lánynak, nekem is vágyam a boldog családi élet. Szeretném, ha három gyerekem lenne: két kislány és egy kisfiú, de ; még nagyon messze van ... Kérdezett: KOSSAr LAjOS £ zf kinek készíted? — nézegetem a félkész horgolt bébikabátkát? — A barátnőm kisfiának — legyint mosolyogva. — Tudod, már megint babanézőbe hívtak, valamit mindig kell vinnem. Ha az egyiknek készítek valamit, a másiknak is dukál. Kicsit lehalkítja a magnót, aztán újra a puha halványkék fonál fölé hajol. Körülnézek a háromszor öt méteres szobácskábán, ahol másodmagával lakik, egy fiatal laboránsnővel. Ezek a munkásszálló legkisebb szobát. A polcon Krúdy Álmoskönyve, pár évkönyv, egy cseh nyelvű krimi... Beszélgetünk, s látszólag egy cseppet sem jön zavarba, amikor a műtétjére terelem a szót. Nem sajnálod?, Sose fordult meg a fejedben azóta, hogy mégiscsak meg kellett volna szülnöd? — próbálok kt- provokálnt belőle egy őszinte választ. Nem hiszem el, hogy semmi nyomot nem hagyott benned a dolog.,. 'Arcáról eltűnik a 'derű, megvonja a vállát, lesüti a szemét. — Sajnálom, persze hogy sajnálom. ...ÉS BEVALLÓK MINDENT NEKI De ml mást tehettem volna? Hová, kinek és minek szültem volna meg? Hallgatok, mert érzem, hogy most már kérdések nélkül is beszélni fog. — Mihez kezdtem volna itt, a munkásszállón, terhesen? Furcsán, zavartan elneveti magát. — Ismersz; hétvégén engem megkötözni sem lehetne. Szeretek szórakozni, táncolni, ezek a dolgok töltik ki az életemet. Van egy jó társaságom, sok barátom, nem tudom elképzelni, hogy itt kellene kuksolnom a négy fal között. I— Hány éves vagy?. Huszonnégy. — Nem akarsz férjhez menni? Illusztrációs fotó: Krascsenits — Nem is tudom — válaszolja határozatlanul. — Az a srác úgysem vett volna el, semmiről sem tud. öt évvel fiatalabb nálam, és a történtek után behívták katonának. Magyarországi fiú, csak a keresztnevét tudom, meg azt, hogy hol dolgozik. Sose találkoztam még nála rendesebb sráccal. Nagyon kedves volt, mindenről lehetett vele beszélgetni, de hát... Még olyan fiatal... Nem is tudom: jó lenne majd egyszer felkeresni. A barátjaival már többször találkoztam, ha akarnám, ők bizonyára segítenének. Lehet, hogy később valóban felkeresem, és bevallók neki mindent. Váratlanul elneveti magát. ■— Képzelem, mekkora szemet meresztene! Talán el sem hinné. ■— És ha hazamentéi volna a gyerekkel?, —■ Megőrültél? 'Az teljesen lehetetlen! Egyedül sem, nem még egy gyerekkel! Megmondtam az anyámnak, ha apu kikerül a börtönből, választania kell: vagy ő, vagy -in. Anyu pedig az apámat választotta. Mély keserűség ül az arcán, amikor ezt mondja. — Meddig volt „ott“?. Öt évig. Tétova kísérletet teszek: 1— Nem foglalkoztat az a gondolat, hogy valahogy rendezd az életedet, hogy másképpen élj? Biztosan vannak terveid, hiszen nem élhetsz munkásszállón örökké. Te is megöregszel. — Mit csináljak? — vonogatja zavartan a vállát, látom, hogy nem igényli a részvétet. Majd csak lesz valahogy! Horgol egy sort, majd hosszú hallgatás után csöndesen ktböki: — Pár hónap telt el a műtét óta... De többször is előfordult, hogy éjszaka gyereksírásra ébredtem. Közvetlenül magam mellett hallom a sírást, olyan hangosan, élesen és tisztán, hogy ijedten tapogatózom az ágyamon. Felkapcsolom a villanyt, de még így is sokáig tart, míg rájövök, hogy álom az egész... .Gáspár Mária A vendég vállvonogatással lakik jól nem Nyakig vagyunk a nyárban, amely egyúttal a modern népvándorlás ideje. Ilyenkor úgyszólván mindenki útra kel, hogy az egész évben tartó szorgalmas munka vagy tanulás után lazítson, felfrissüljön, új élménnyel, látnivalóval gazdagodjék. Nagy teherbíró próbája ez a vendéglátóiparnak, amely — sajnos — nem mindig állja a próbát. Erre vallanak az alábbi úti élmények, amelyek minden előzetes megfontolt szándék nélkül születtek, attól tartok azonban, hogy nagyon Is híven tükrözik a helyzetet. Azt, hogy a vendéglátóipar az egész éven át tartó fogadkozás után Ilyenkor kénytelen-kelletlen szint vall: megint felkészületlenül érte a nagy vendégözön. * Reggel Indultunk Agcsernöből (Clerna nad Tisou), hogy dolgunk végeztével egész Szlovákiát átszelve hazahajtsunk Bratlsla- vába, és ismét előrebocsátom, hogy a következő sorokban szereplő helyszínek megválasztása nem szándékos. Ogy kerültek csak utunkba, mint minden normális utazónak, akt egy ilyen hosszú út során meg- szomjazlk és alkalmasint megéhezik. Először Kurinepusztán (Kurlnce), a Rimaszombattól alig négy kilométerre eső fürdőhelyen álltunk meg, gondolván, hogy összekötjük a kellemeset a hasznossal: — megfürdünk a Kurincl-tóban, s mivel délre hajlott az idő, megebédelünk. Íme a további fejlemények: Első benyomás jó: a belépés díjtalan. A strand és környéke tiszta, gondozott, a partszegély kibetonozva. Minden a nyaralóhely gazdáját, a Rimaszombati Városi Nemzeti Bizottságot dicséri. Annál rosszabb volt az ellátás — legalábbis ottjártunkkor, jóllehet a hőmérő hlganyszála a harmincas körül Ingadozott és szombat volt. A part mentén álló kioszkok közül mindössze égy üzemelt a becslés szerint mintegy kétezer fürdővendégre. Feljebb, a Javorlna Idegenforgalmi vállalat büféje előtt hosszú sor kígyózott. Nem véletlenül, az étterem zárva. A magyarázat: kibérelték lakodalmas vendégeknek. Bosszantó, de azzal vigasztaltuk magunkat, hogy továbbhajtunk, és pár kilométerrel odább, a Clef motorestlben jóllakunk. Konyhája messzi környéken jó hírnévnek örvend. Hamarosan rádöbbentünk azonban, hogy tévedni emberi dolog. A parkolóhely gyanúsan kihalt, kisvártatva megtudtuk, hogy miért. A zárt ajtók, ablakok mögül kileső személyzet közölte, hogy lagzi készül, ezért tartanak zárva. Szép dolog, ha két szív egymásra talál, és ezt jogilag is megerősítik, az eseményt pedig megfelelő módon megűnnepllk, de miért az utazóvendég számlájára? Tudomásunk szerint a kereskedelmi minisztérium rendelete értelmében a vendéglátóipari üzemet csak abban az esetben adhatják 1 érbe, ha van erre megfelelő zárt helyiségük, és közben a rendes vendégszolgálatot ts zavartalanul elláthatják. A vendéglátóiparra vonatkozó minisztériumi rendelet a jelek szerint a vendéglátóiparra a legkevésbé kötelező. Következő állomásunk Szántó (Santov- ka), országos, sőt európai hírű ásványvízzel, gyógyfürdővel. Hajlott uzsonnaidőben betértünk a Kollba vendéglőbe. Ínycsiklandozó cégér, az étlap már kevésbé. Rajta a hagyományos bécsiszelet, Ismertebb nevén rántott hús, még vagy kétféle főétel, túrós galuska, utólag kiderült, hogy csak tűrhetően sikerült utánzata. Sörnek se híre, se hamva, pepsi-cola, szántói ásványvíz (ccci), megállapíthatatlan összetételű és minőségű limonádé, népies nyelven kra- kedll. Leves nincs, a pincérnő szerint azért, mert állandó étlapjuk van, levest nem szolgálnak fel. Akadékoskodtunk, hogy ha állandó az étlap, legyen rajta állandóan leves is. Válasz: vállvonogatás, nem az ö dolga. Majdnem azt kérdeztük,' hogy hát akkor kié, de mivel tudtuk, hogy a válasz isméi vállvonogatás lett volna, abban maradtunk, hogy ez van, csak nem kell szeretni. Távozóban az motoszkált az agyamban, hogy állandóan azon siránkozunk, nem tudjuk úgy intézni a dolgokat, hogy nálunk is úgy ostromolják a turisták a vendéglátóipari üzemeket, mint jobb helyeken. Nem tudjuk arra bírni őket, hogy jő mélyen a pénztárcájukba nyúljanak, a vendéglátóipar és az egész népgazdaság hasznára. De csoda, ha ilyen ellenszolgáltatást kapnak, mini mi? Ismétlem, puszta véletlenül esett a választásunk az említett helyekre, ahogy minden egyszerű turista vagy dolga után Igyekvő ember cselekedett volna a helyünkben, ha megéhezik és megszomjazik. Attól tartok azonban, hogy azon a bizonyos napon, de bizonyára máskor is még sok más helyen maradtak zárva a vendéglátóipari üzemek lagzi vagy más ürügy címén, szegényesek az ét- és Itallapok puszta hanyagságból és nemtörődömségből. Ogy tűnik, hogy megérett az Idő a kérdés haladéktalan és erélyes megoldására. Palágyi Lajos
