Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-06 / 27. szám

IM i FÉNYEK ÉS ÁRNYAK szikgapOrban Szingapúr és a Brit Birodalom fogalma mintegy másfél évszáza­don át elválaszthatatlan volt egy­mástól. Az angolok felismerték a Budapest területénél alig nagyobb dél-ázslal sziget kereskedelmi és stratégiai szempontból egyaránt előnyös helyzetét, és szingapúri koronagyarmatukat „Kelet Glbral- tárlává“ építették ki. A japánok 1942-ben ennek ellenére elfoglal­ták, és a háború végéig megszáll­va tartották. A gyarmati rendszer bomlási fo­lyamata Szingapúrt sem kerülte el. A sziget 1965 óta független vá­rosállam; Szingapúri Köztársaság. Ebben a városállamban, amely ma Is a távol-keleti kereskedelem központja, a gazdaság alapját a kereskedelem és a textilipar ké­pezi. Távol-keleti törvényszerűség: ahol virágzik az árucsere, ott fel­tétlenül kínaiak Is vannak. Szin­gapúr mintegy 2,2 milliós lakos­ságának 80 százaléka kínai a többi maláj. Hivatalos nyelv en­nek megfelelően a kínai, a maláj és „természetesen“ az angol. Kereskedőváros A várost az ellentétek jellem­zik. A nem túl széles tengerparti sávot dlmbes-dombos vidék köve­ti. A központ, amely a parton, a Singapore River mentén található, rendkívül zsúfolt. Az évszázados épületek között csupán néhány lé­pésnyi széles utcácska húzódik, de nem messzire tőle széles, mo­dern közlekedési utak vannak. A düledező házacskák mellett 20— 30—40 emeletes felhőkarcolók áll­nak. A múlt és a jelen, a régi és az új keveredésével találkozunk itt lépten-nyomon. A városban óriási méretű az építkezés. A leg­modernebb épületek csaknem ki­vétel nélkül bankok és irodahá­zak, melyekben márvánnyal borí­tott előcsarnokot. Irodahelyisége­ket és elegánsan öltözött kultúrált tisztviselőket találunk. Az utca egyik oldalán sokszin­tes, modern üzletházak sorakoz­nak, amelyek áruválasztéka rend­kívül gazdag: a másik oldalon földbe süppedt viskók, utcára nyi­tott üzlettel vagy műhellyel. Az üzlet vagy a műhely minden, csak nem tágas — fölötte a hasonló méretű, komfort nélküli lakás. Igaz, ilyen rendkívül elavult épü­leteket elsősorban a város leg­ősibb részén, a Singapore River torkolatának két oldalán látni. De már ott se sokáig. Óriási ütemben folyik a bontás: az új, a modern kiszorítja a régit, az elavultat. Nem hiába kereskedőváros Szin­gapúr. Rengeteg az üzlet, a régi és az új egyaránt. A legjellegze­tesebb a kínai negyed, amely a széles sugárút egyik oldalán te­rül el, és sok-sok, keresztül-ka- sul futó kis utcából áll. A házak földszintjén mindenütt üzlet van. Maguk az üzletek tulajdonképpen a raktár szerepét is betöltik, mert az élet, az üzletkötés az utcán zaj­lik. A kereskedők reggel kirakod­nak a ponyvatetős „stand“-ra, majd este vissza, az üzletbe. Az utcák „szakosítottak“; az egyik­ben például mindenféle textíliát, a másikban műszaki cikkeket árul­nak. Vannak „étkezöutcák“ Is: tu­catnyi apró étkezde, ahol a nyers­anyagok előkészítése, a sütés-fő­zés, és maga az étkezés Is az ut­cán zajlik. A sugárút, másik oldalán hatal­mas. úl épületek sorakoznak. Ezektien többszintes, modern üz­letek százai találhatók. Az épü­leteket átjárók kötik össze, s ez­által az üzletek nem egymástól el­szigetelten működnek, hanem ha­talmas bevásárlóközponttá olvad­nak össze, amelyekben órákig le­het bolyonganl, és ahol minden­féle áru kapható. A szingapúri ke­reskedelem a szó legszorosabb ér­telmében kiskereskedelem. Az ultramodern bevásárlóközpontok ■— ezekből a tájékoztató harminc­hetet sorol feli — többnyire egy- -két személyes Üzletekből állnak. Aruház alig van, azok Is kicsik. Gyereklányok és giccsmúzeum A nagyobb üzletekben csak női eladók dolgoznak. Nők? Inkább gyereklányok. Egyáltalán nagyon sok helyen dolgoznak gyerekek — főleg lányok. A kínai éttermek­ben például férfi felszolgáló nincs, vagy csak alig látható. A felszol­& i, ; s V' ^ “ íS J ' gáló lányok földig érő, testhez si­muló ruhát viselnek. Nagyon csi­nosak, illetve mutatósak. Olyanok, mint a porcelán babák. A legjobb szállodák (európai) éttermében azonban a felszolgálók csaknem kivétel nélkül férfiak. Illetve fiúk. Szingapúr egyik nevezetessége a Tiger Balm Garden, azaz a Tig- rlsbalzsam-park. Nem tigrisek lát­hatók itt, hanem ... hogy mik, ne­héz leírni. Gipszből vagy agyag­ból mindenféle ember- és állatfi­gurák, jelenetek. Buddha és Kon- fuclusz alakjai mellett megtekint­hetők a régi kínzás! módszerek és a Kínai Népköztársaság kialakulá­sát bemutató epizódok Is ... A számtalan, számunkra többnyire rejtélyes figura harsogó, rikító színekben pompázik. Ügy mond­ják, ebben a parkban megismer­kedhetünk a kínai gondolkodás- móddal. Hát, azt hiszem, ebből nem sokat értettem meg, számom­ra a Tigris-park — giccsmúzeum maradt. A park melletti kis kultúrköz- pontban végignézett műsor azon­ban valóban megismertetett vala­mivel, vagy legalábbis ízelítőt adott a kínai népművészetből. Ojabb ellentét: giccsparádé és iga­zi művészet, néhány lépésre egy­mástól. Szingapúr az egyenlítőtől né­hány fokra északra fekszik. Az éghajlat ennek megfelelően trópu­si. Az ég csaknem mindig felhős. Naponta többször esik. Esik? öm­lik! Szinte átmenet nélkül kezdő­dik a felhőszakadás, és ugyan­olyan hirtelen ér véget. Minden gőzölög ilyenkor. Nem a hőmér­séklet magas, hanem a páratar­talom: emiatt érezzük a hőséget elviselhetetlennek. A szállodák, az üzletek, az irodák, a gépkocsik légkondicionáltak. Lenge öltözé­kemben ilyen helyre belépve öt perc múlva már fáztam. A kínaiak nem. Viszont állandóan szipog­nák. Sokat és szépen építkeznek Szingapúrban. A város külső ré­szei már nem olyan zsúfoltak, mint a központ. Sőt, itt a lakó­házakat sokkal ritkábbra telepí­tik, mint nálunk. A szingapúri la­kótelepek olyanok, mintha vala­mennyit egy-egy nagy parkban helyezték volna el. Láttam hihetetlenül zsúfolt ócs­ka utcákat és hatalmas kertben álló, gyönyörű villákat. Láttam lu­xusautókat és biciklis riksákat. Múlt és jövő, szegénység és gaz­dagság, szépség és rútság együtt él Szingapúrban. KOVÁCS GYULA Első ízben dolgozik öt űr- hajó.s a Szaljut űrállomá­son — és első ízben van kö.:üttük Franciaország kép viselője, az első „spationau- te“, Jean-Loup Chrétien. A szovjet-francia közös expedí­ció űrhajója, a Szojuz T-6 és a Szaljut űrrandevúja után az űrhajósok átszáll­tak az űrállomásra. Vlagyi­mir Dzsanibekovot, Alek- szandr Ivancsenkovot és francia társukat nagy sze retettel fogadta az állandó személyzet: Anatollj Bare- zovoj és Valerlj Lebegyev. Jean-Loup Chrétien meg lepetéssel szolgált Berezo vojnak és Lebegyevnek: élő virágot hozott számukra, ők viszont léggömbbel dí­szítették ki az űrállomást a vendégek tiszteletére. Az űrhajósokat táviratban köszöntötte Leonyid nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnök sőgőnek elnöke és Francois Mitterrand francia elnök. Alexander Haig amerikai külügyminiszter lemondása továbbra is a világsajtó fi­gyelmének középpontjában áll. A szovjet rádió kommen­tárjában három olyan pont­ra hívta fel a figyelmet, ahol a Fehér Ház külpoli- kája nyilvánvalóan túlment a Halg számára elfogadható normákon: az Izraeli agresz- szlóhoz nyújtott és legutóbb Beglnnek is biztosított fel tétel nélküli támogatás, az Egyesült Államoknak a fáik landi válság kérdésében ta núsltott magatartása, a/ amerikaiak európai partne rei ellen intézett legújabb kihívás a Szovjetuniót sújtó szankciókkal. A világpolitikai helyzet továbbra is feszült, óz lm periallzmus szélsőséges, ag resszlv erői, bér a leguiói) bl hetekben valameivest hangot váltottak — elismer ni kényszerültek a tárg\f lások szükségességét —, de változatlanul az eröegyen súly íelborltására töreksze­nek, manővereik azt a re­ményüket tükrözik, hogy a szocialista országokra nyo mást lehet gyakorolni, tölüi, engedményeket lehet kicsi­karni. Azt is látni 1:;:!1 azon­ban, hogy a világ közvéle ményét mindjobban befolyá­solják a béke erői, növekvő hatással van a Szovjetunió, a szocialista országok kö­vetkezetes politikája, szün télén kezdeményezései. E.tl példázza a legutóbbi szov­jet javaslat nyugati fogad tatása is. A Szovjetunió egy­oldalúan lemond az atom­fegyverek elsökéntl haszná­latáról: — Leonyid Brezs- nyevnek, a szovjet kormány­nak ez az állásfoglalása be ismeréssel felérő zavarba hozta az amerikai agresszív köröket, viszont követésre méltó kezdeményezésként ítélték meg azt mindazok, akik reálisan látják korunk alternatíváját, azt, hogy a béke megőrzése vagy az atomfegyverek használata az emberiség számára élet vagy halál kérdése, Mohszin Dallu, a libanoni Haladó Szocialista Párt al- elnöke hangsúlyozta, napon­ta újabb és újabb bizonylié kok tanúsítják az Egyesült Államok közvetlen részvéte­lét a libanoni és a palesz­tin nép ellen folyó agresz szlóban. Felszólította az arab kormányokat, elsősor­ban az olajexportáló orszá­gok vezetőit, hogy tanúsít­sanak határozott Washing- ton-ellenes magatartást, és rendeljenek el olajembargót az USA ellen. Aharon Jariv tábornok, az Ámen izraeli katonai titkos- szolgálat volt vezetője Tel Avlv-i sajtóértekezletén köz­ben beismerte, hogy Izrael Libanonban ún. golyós- és repeszbombákat vetett be. Ezek a barbár fegvverfaj- ták nagy területen hatnak és megölik vagy halálosan megsebesítik a térségben tartózkodó védtelen szemé­lyeket. Izrael ezeket a bőm bákat már a Dél-I.ibanon ellen intézett 1978-as táma­dás során is alkalmazta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom