Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-28 / 39. szám

N agy, Impozáns kiállí­tást rendezett Eudovít Fulla életművéből a Szlovák Nemzeti Galéria. Az alkalmat a művész jubileu­ma szolgáltatta. Februárban volt ugyanis nyolcvan éve, hogy RuZomberokban egy hentes családjában meglátta a napvilágot. A napvilág szót meg kell jegyeznünk, és mindig Is a műveihez Illő­nek kell tekintenünk, mert pieleg tiszta derű árad a ké­peiből. ■ Életművében benne van természetesen a szociális as­pektus Is. Látta a szegény­séget, szót emelt ellene, de nála még a küzdő betyár, a Jánoétk sem elsősorban a szilaj harcos, hanem színek­től meleg, derűtől pompá­zó hős, aki gyönyörű fehér lovacskáján ágaskodik bele a szlovák tájba. A Dal és munka című óriási műve Is ezt tanúsít­ja, amelyet 1927-ben Párizs­ban a világkiállításon nagy- díjjal Illettek. Van ugyanis a munkának dala, benne van a szépség az olyan ember számára, aki nem tekinti gyötrelemnek azt. A földmű­ves pedig mindig Is Ilyen volt. Beleszületett, belenőtt a kétkezi munkáshétközna­pokba, és hallotta énekelni, dalolni a földeket, látta tán­colni a fákat. E gondolatokat lefrva fur­csa érzés támad bennem: Eudovít Fulla társával. Miku­lás Galandával ugyanis mo­dern művészek voltak. Ide­gesítő új színekkel, különös formákkal, új képrendezési elvekkel jöttek — de ez az Idegesség nem bennük, ha­nem a környezetükben vib­rált. Talán ezért Is merít­hetett különösen ő sokat el­sősorban a népművészetből, mert ott nem ezt találta. Ott rend, tisztaság uralkodott, és ilyen szempontból jó ér- érzés látni, hogy valahol mé­lyen nagyon Is rokon a két magyar óriással, Bartók Bé Iával és Kodály Zoltánnal, ök merítettek annyit a nép­zenéből, mint amennyit Ful­la a népviseletből, népmű­vészetből. Tanulságos különben vé­gigtekinteni más szempont­ból Is Eudovít Fulla életmű­vén. Az óriási, világsikerek után (a brüsszeli világkiál­lításokon Is nagydfjat nyert) Szene (Senec), Malacky, majd a szlovák főváros kö­vetkezett. Innen bár külön­böző meggondolások követ­keztében visszavonul, előbb Zilinába, majd RuZomberok- ba, szülővárosába, de belső derűjét továbbra Is megőriz­te. Látni ezt jól a kiállítá­son Is. Töretlen munkakedv­vel, akarattal dolgozik még hetven-valahány évesen is. Szinte lobog. 1969-ben elké­szül a műteremmel egybe­kötött képtára, áradnak fe­lé a legmagasabb kitünteté­sek, a megbecsülés, Eudo- vlt Fulla pedig egyre mé­lyebbre ás, és egyre maga­sabbra jut. A derű, a ki­egyensúlyozottság, amely a képein , látható, végigkíséri és álkotó erővel, teremtő kedvvel áldja meg. Német histván Eudovít Fulla: Rőczel család JUBILEUMI kiállítás üi’dovíl Fulla; Lány------------------------------------------- iW 9 / HÚSZ ÉVE HAJNALBAN Eudovft Fulla: Halászok A szerző felvételei A történet hasonlít némely televíziós kri­mikre, amelyek egy öngyilkosság mögött két- -három különféle okot tételeznek fel, s még az esetleges gyilkosság lehetőségét sem zár­ják ki. Csakhogy míg amazok a megoldásuk révén lesznek kiváltképpen érdekesek. Itt éppen a megoldatlanság — és persze az áldozat sze­mélye — jelenti a rendkívüli Izgalmat. Ezekben a napokban a világlapok tele vannak Marylin Monroe nevével és drámai halálának történetével. Pedig húsz évvel ezelőtt történt. Norma Jean Baker ötvenhat esztendővel ezelőtt született, szülei tilmgyárl alkalma­zottak voltak, így hát gyerekkorát^ ka­merák világában élte, s ha később a szülök konal halála miatt „civil“ nevelőszülőkhöz került Is, a film Iránti vonzódása többé már nem múlt el. S mikor tizennyolc éves ko­rában egy katonai fotóriporter egy hadi­üzemben fölfigyelt a gyönyörű lányra, aki egy sajtológép mellett dolgozott — már el Is dőlt a sorsa. A háború utolsó szakaszá­ban égy Európában harcoló tengerész túl­ságosan Is fiatal felesége természetesen nem tud ellenállni, ha ajánlatot kap, hogy fotó­modell legyen. így kezdődik karrierje. Alig egy év alatt az ország legkeresettebb fotómodmlje. Ezerszeresét keresi annak, mint amennyi a háborús hős (férj) zsoldja. S mert a jólelkű Marylin (ekkor már ezt a nevet kapja a fotóügynökségtől) meg akar­ja osztani jövedelmét az Ifjú hadnaggyal, a férjjel, az sértődötten elutasítja, s elhagy­ja az asszonyt. Első két filmje összesen 50 millió dollárt forgalmaz. Kapkodnak utána, ajánlatokkal üldözik. És Marylin, aki — Igazán tartózko­dó, tisztességgel mondjuk — nem éppen okos és nagy műveltségű ember, de termé­szetes adottságai, kedves embersége révén a legkülönbeknek Is a társa tud lenni. Marylin húsz éve. 1962 augusztusában, egy hajnali órán öngyilkos lett. Legalábbis az akkor kiadott rendőri jelentés szerint. Miért és kik kezdik most kétségbe vonni ezt a jelentést? Már a haláleset — öngyilkosság? — kö­rülményeinek akkori felderítésénél fölme­rült némi kétely. Marylin szerette a „fel­sőbb köröket“. Kapcsolatba került a Ken­nedy családdal Is. Az elnököt tisztelte, az öccsét — állítólag — szerette. Robert Ken­nedy akkor Igazságügyi miniszter volt, s a CIA felügyelő főnöke. Mármost: Marylin, aki bizonytalan sze­mélyiségének tudatában — megjegyezni akarván minden fontos, de általa még nem megértett jelenséget — naplót vezetett, föl- írta azt is, hogy Robert Kennedy ellenzi a Fldel Castro meggyilkolására tervezett CIA- -merényletet. Ez a följegyzés egy vörös bőrkötésű nap­lóban szerepelt. A napló az öngyilkosság Idején megtartott helyszíni vizsgálat után eltűnt. A hivatalos verzió tehát így szól: Marylin Monroe színésznő, aki nem volt képes el­viselni színészi pályájának és magánéleté­nek túlzott feszültségét, 1962 augusztusában — egy eltúlzott adag altatóval — öngyilkos lett. Húsz évvel később egy magánnyomozó iroda véleménye és dokumentumai szerint Marylin Monroe színésznőt a CIA ügynökei megölték, mert attól féltek, hogy a színész­nő nyilvánosságra hozza a Robert Kenne- dyvel való bizalmas viszonyából származó információkat, egyebek között a Fldel Cast­ro meggyilkolására tervezett akció tervét. Hogy okkal nyomoznak még most, húsz év után Is, azt például bizonyltja két új, meglepő tanúvallomás. Az egyik jack Clemmonsé, azé a detektívé, aki először jelent meg a haláleset színhe­lyén, s aki már akkor jelezte, hogy bizo­nyos körülmények ellentmondanak az ön- gyilkosság hipotézisének. „Már az első perctől az volt a benyomá­som — vallja —, hogy valami hamis volt a képben, ami ott elém tárult. A holttestet elmozdították eredeti helyzetéből, szintúgy különböző tárgyakat a hálószobából. Annak Jól Ismert elemeit véltem felismerni, ami­kor egy gyilkosságot utólag öngyilkosság­nak próbálnak feltűntetni.“ A másik vallomás Lisner Gradison halott­kémé: „A vizsgálatot csírájában elfojtották, az ügyészség és a rendőrség meg sem moccant. A helyszínen megtaláltuk Monroe naplóját, de ez a napló hivatalomból két nap múlva eltűnt. Mivel úgy éreztem, jó lelkiismeret­tel nem írhatom alá, hogy öngyilkosság tör­tént, huszonhárom napig húztam-halasztot- tam az aláírást. A huszonharmadik napon a főnököm raportra rendelt, rám parancsolt, megfenyegetve, sajnálni fogom, hogyha nem írom alá. Ekkor a kényszer nyomása alatt aláírtam.“ Azután szó van itt még arról, hogy a szí­nésznő szervezetében nyomát sem találták annak a bizonyos nagy mennyiségű alta­tónak, ellenben injekciós tűszúrások helyét igen. (Ilyen módon — más szakértők sze­rint — halált okozó adagot lehet befecsken­dezni például klorálhidrátból, amely nyom nélkül felszívódik a szervezetben.) Az eltűnt, titokzatos, vöröskeretes napló­ért, amelybe Marylin följegyezte Robert Kennedyvel folytatott beszélgetéseit is, egy „életrajzíró“ 160 000 dollárt ajánlott fel. De. hiszen azt az életrajzot Norman Mai­ler már megírta. És a CIA titkos terveiben néhány ilyen véletlen művészhalál még bi­zonyosan szerepel. , Több olvasónk kifogásolja, hogy nem kö­zöljük rendszeresén a csoportos szavaza­tok beküldőinek a nevét. Helyhiány miatt valóban gyakran eltekintünk a nevek köz­lésétől, de ez nem jelenti azt, hogy a pont­számok összegezésébe a csoportos szavaza­tok nem kerülnek be. Az elmúlt héten Is 13 közös véleménynyilvánítás érkezett, ezek közül ez alkalommal hármat közlünk. Végh József a HUNGÄRIA együttes Hotel Menthol című dalára 466 aláírást gyűjtött, a duna- szerdahelyl (Dunajská Stredaj járásban. Miroslav 2birka Biely kvet dalára 300 alá­írás érkezett Mézes Adrianna érsekújvári (Nővé Zámky) olvasónk jóvoltából. Jámbor Éva kezdeményezésére 510 nagymegyeri (Ca- lovoj fiatal a GRAVIS együttes Talán című dalára küldte be szavazatát szerkesztősé­günkbe. Valamennyi egyéni és csoportos szavazat összegezése után az egyes kategó­riákban a következő sorrend alakult ki. Hazai lista 1. Miroslav Zblrka; Biely kvet 2. Grávis: Talán 3. Pavol Hammel: Dnes u2 vlem 4. Marika Gombltová: Plesefi na tlsíc a jednu noc 5. Magda Medvedová: U2 ma radäej neboz- kávaj 6. Marcela Lalferová; Ostrov snov 7. Olympic: Já 8. Modus: SpoluhráCka 9. Kamélie: Robinson 10. Mlchal David: Vejdem Magyarországi lista 1. Karthágó: Requiem 2. Hungária: Hotel Menthol 3. Korái: Hazafelé 4. Neoton Família: Hazafelé 4. Piramis: Sasok és angyalok 6. Dinamit; Csontváz 7. Omega: Az arc 8. Katona Klári: Miért nem próbálod meg velem? 9. Hungária: Csao, Marina 10. Soltész Rezső: Ó, nem, nem 11. V'Moto Rock; Jégszfv 12. Kovács Kati: Mindig van valami baj ve­led 13. P. Mobil: Mobilizmo Külföldi lista 1. Babe: Rockot járó gép vagyok 2. AC/DC: Azoknak, akik szeretik a rock­zenét 3. Boney M.: Haza kell mennem 4. Joe Tex: Manj ha”. 5. A La Carte: Kék folyó 6. Secret Service: Villanás az éjszakába 7. Pam’ n’ Pat: Szuperember. 8. Pollcé: Roxana 9. Diana Ross; Miért a bolondok lesznek szerelmesek? 10. Barbra Streisand — Donna Summer: Ne legyen több könny. Zsákbamacska Hungária-posztert nyert: Kovács Zsuzsa köbölkúti (Gbelcej, Somo­gyi Péter losonci (LuCeneej, Ferencz Elvi­ra lévai (Levicej, Nagy Kornél gútai (Kolá- rovoj, Szénásy Katalin légi (Eehnice) sza­vazatbeküldőnk. Az olvasó kérdez Hogyan kezdődött az Illés együttes pá­lyafutása, kik az alapltótagok? — kérdezi Kis Lea füleki (Flfakovoj olvasónk. Az Illés együttes 1960-ban alakult, de az­óta többször változtatott stílusán és zenei célkitűzésein. Az alapító tagok: Bródy Já­nos (1947. április 5.j, rltmusgltár, táncdal- szövegíró. Illés Lajos (1942. március 18.) hangszere a zongora. A zenekar lelke, me­nedzsere, szervezője és vezetője, emellett sikeres zeneszerző és átdolgozó. Pásztori Zoltán (1944. október 31.) A billentyűs hangszerek kezelőjét az együttes legnép­szerűbb tagjaként tartották nyilván. Szöré­nyi Levente. Érettségi után zenét tanult. Előbb hegedült, majd mandolinozott, az­után zongorázott. 1957 óta gitározik, és el­ső dalait is gitárra komponálta. Sikeres ze­neszerző. Az első sikerei közé tartozik a Rohan az Idő és a Még táj című dal. Szöré­nyi Szabolcs hangszere a basszusgitár. 1943. szeptember 26 án született. Mint a két esz­tendővel fiatalabb öccse, Szörényi Levente, ő is klasszikus zenei tanülmányokat foly­tatott, Kiváló harmónlérzéke miatt az Illés együttes harmónia mesterének nevezték. Hol van Clni? jeligére: Zalatnay Sarolta ezekben a napokban új zenekarát állítja össze. A valószínűleg kizárólag hői tagok­ból tervezett zenekar ez ideig még nem alakult meg. Melyik évben volt sláger az Indián nyár és a Ha legközelebb látlak cí­mű dal? Mindkét sláger Kovács Kati elő­adásában öt évvel ezelőtt, 1977-ben ért el sikert. Fapp Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom