Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-28 / 39. szám
10 JAMES GRADY A KOf\iDOR HAT NAPJA HETFO: reggeltől KORA ESTIG Malcolm valamivel hét után ébredt. Felkelt' és lezuhanyozott. Mielőtt elhagyta volna a lakást, még egyszer megnézte az alvó, sovány lányt. Száz dollárban egyeztek lieg. Malcolm az éjjeliszekrényre tette a pénzt. Kilenc óra harmincnyolc volt, amikor talált egy telefonfülkét. Először fölhívta a tudakozót, majd egy kis hivatalt Baltimo- re-ban. — Gépkocsik nyilvántartása. Mit parancsol? — Ide figyeljen — mondta Malcolm —, Winthorp Esten vagyok Alexandriából. Szeretném tudni, ellntézne-e nekem valamit. — Ez attól függ, mire van szüksége. — Tudja, tegnap délután hazafelé egy kereszteződésen bedöglött az autóm. Nem tudtam utána startolni, mert elégett az akúm. Éppen félre akartam tolni, amikor lefékezett mellettem egy Mercedes. Szívesen meghúzatott, de mire megköszönhettem volna, elhajtott. Csak a rendszámát Jegyeztem meg. Nagyon szeretném megköszönni neki a szívességét egy üvegecske kíséretében. Ilyen szívességgel nem mindennap találkozik az ember. A férfi a vonal másik végén elérzéke- nyült: — Az biztos. Méghozzá Mercedes. Nem akármilyen pasas lehetett. Maga most szeretné megállapítani, ki volt az, ugye? — Igen. Tehet valamit értem? — Hát... a szabályok szerint nem szabadna ... Megvan az a szám? — Maryland 6E—49387. — 8E—49387, rendben van, tartsa egy pillanatig a vonalat. Malcolm hallotta, amint a férfi az asztalra tette a kagylót. A helyiségből hangzavar és írógép kattogása hallatszott, azután lépések következtek. — Esten úr? Megtaláltam. A Mercedes Robert T. Atwood nevére van Jegyezve,. El- wood Lane 42, Chevy Chase. Jó pénzes pasas lehet, mert az a negyed hercegi negyed. Éppen ezért furcsállom, hogy annyira készséges volt. — Nagyon szépen köszönöihl — Malcolm zsebre vágta a cédulát Atwood nevével, egyébként ezt a nevet emlékezetben Is tudja tartani. Beült egy kávéházba. A Post reggeli kiadása a pulton feküdt. A hirdetés a tizenkettedik oldalon van. Megfejtette a rejtjelet: Kondor, hívjál hazai Malcolm elmosolyodott és a másik rejtjeles üzenetet már meg sem fejtette. Ha felhívná őket, vagy azt mondanák, hogy menjen haza, vagy azt, hogy bújjék el valahová. Ű azonban mást akart tenni. Az 6 információik már egyébként is hitelüket vesztették tegnap a Kapitol Hillen. Amíg Malcolm egész nap a Washington- -szobor körül nyüzsgő turisták között ólálkodott, 8 hírszerző ügynökök és a rendőrök szinte egymásba botlottak az egész városban. A turistaszállóba, ahol MalcolméU az előző éjszaka aludtak, három ügynökség három csoportja érkezett, és három nyomon indultak el. Később azonban mindháromról kitudódott, hogy hamis. Fél ötkor délután Malcolm elérkezettnek látta az Időt, hogy kocsit szerezzen. Az el- lopótt autó majdnem új volt, tartálya teli üzemanyaggal, a kulcsok a kocsiban voltak. Néhány perc múlva a várost övező autópályán hajtott. A Chevy Chase-i motorestben megállt egy virslire. A vécén ellenőrizte a revolverét. Az Elwood Lane 42-es számú ház egy kisebb kastélyhoz hasonlított. Az útról alig lehetett látni. A házhoz egy bekötőút vezetett. amelyet masszív vaskapu zárt el. A házat három oldalról sűrű erdő szegélyezte, a legközelebbi település legalább egy mérföldre lehetett. A benzinkútnál vásárolt egy térképet a környékről. A környező erdők a térkép szerint lakatlanok voltak. Amikor a benzinkutasnak elmondta, hogy egy különleges fajta rigó érdekli, amely itt a környéken fészkel, az megmutatta neki a térképen az erdei utakat. Az egyik pontosan a 42-es számú házhoz vezetett. Az erdő csendes volt. Malcolm lehajtott a bokrok közé, és gyalog ment tovább. Tudta, el kell érnie a házat, mielőtt besötétedik. Már szürkült, araikor egy dombocska tetejéről egyenest alatta megtekintette a házat. Itt vár besötétedésig. —o—• Robert Atwood kényelmesen elnyújtózkodott kedvenc foteljében, az agya azonban lassan működött. Az események kisíklottak a kezéből, és megváltoztatták a helyzetet. Most meg még az a lány Is... Már tudta, hogy nem halt meg, pedig csak hajszálon múlott az élete, és Maronlck szétzúzta volna az egész koponyáját. A műtét után még mindig eszméletlen, állapota nagyon válságos, de valószínűleg átvészeli. Ha magához térne, felismerhetné, s ez pech lenne. Viszont veszélyes lehetne az is, ha Maronickot utána küldenék, a biztonsági Intézkedéseket bizonyára megszigorították. Másfelől Wendy felépülése hasznukra is válhatna, főleg Maronlck ellen. Atwood tisztában volt azzal, hogy Maronlck azért akart vele pont a villájában találkozni, mivel szeretné a lehető legjobban kompromittálni. Bizonyára úgy intézi a dolgot, hogy valaki lássa, amikor érkezik. Maronick ezzel Atwood lojalitását szeretné biztosítani magának. Atwood elmosolyodott. Mindenre lehet találni megoldást. Meglehetősen hosszú idő telik el várakozással, amikor Malcolm két férfit pillantott meg a házhoz menni. Alakjuk szinte elmosódott a szürkületben. Ha nem mozogtak volna, észre sem veszi őket. Csak annyit tudott megállapítani, hogy az egyik rendkívül magas. A férfiak csöngettek, majd eltűntek a házban. Malcolm számolt magában ötvenig. és óvatosan elindult a ház felé. Háromszáz métert tehetett meg, amikor félúton megbotlott egy fatönkben. Felhasította a nadrágját és lenyúzta a térdét. Ojább száz méter. Néhány pillanat múlva egy kőfal mögött húzódott meg. Kezébe vette revolverét, és próbálta megnyugtatni magát, mert izgalmában zihálva lélegzett. Szaggatott a térde, de most nem volt ideje erre gondolni. A fal mögött udvar volt, amelynek bal telén egy félig ledőlt szín éktelenkedett. Az udvarnak ez az oldala beleveszett a sötétbe. Malcolm felnézett az égre, a hold még nem jött fel. Várt, és a fülét hegyezte. Átvetette magát a falon, és a legközelebbi bokorig surrant, ötven méter. A színtől elvált egy árnyék, és beleveszett egy bokor sötétjébe. Ezt látnia kellett volna Malcolmnak, de nem vette észre. Még egy nekifutás, és huszonöt méterre közelítette meg a házat. Az előtte levő térséget megvilágította a villából kiszűrődő- fény, csak egy vékony füves sáv maradt sötétben. Malcolm hasmánt igyekezett megközelíteni a házat. Még tíz méter. A nyitott ablakon keresztül hangok szűrődtek ki. Malcolm mélyet lélegzett, majd elörevé- tette magát a nyitott ablak alatt álló bokorhoz. Amikor még egyet akart ugrani, valamilyen mozgást észlelt. A következő pillanatban szúrós fájdalom hatolt át a tarkóján, majd elsüllyedt a sűrű sötétségben. KEDD, KEsö Éjjel — szerda, kora REGGEL Malcolm lassan eszméletre tért. Egy kellemesen berendezett szalon padlóján ült, a kandallóval szemben. A kandalló mellett kényelmes fotelben két ember ült, az, aki lelőtte Wendyt és a társa. Malcolm pillantott néhányat. Balra egy további férfit pillantott meg. Rendkívül magas volt. Malcolm megpróbálta megmozgatni a kezét, de eredmény nélkül, selyemkendövei összekötötték. A selyemkendö ugyanis nem hagy nyomokat. Az idősebbik férfi elmosolyodott, nyilván nagyon elégedett volt. — Hát üdvözlöm magát a fészkemben, kedves Kondort A másik férfi közömbösen viselkedett. Az idősebbik folytatta: — Elég hosszú ideig kerestük, de most, hogy itt van, örülök, araiért Maronlck nem nyírta ki. Lenne néhány kérdésem magához. Vannak közöttük olyanok is, amelyekre már ismerem a választ, de yannak olyanok. amelyekre nem. Ez itt most nagyon alkalmas pillanat, hogy feleletet kapjunk rájuk. Kedves Cutler, mit gondol, képes már beszélni, vagy olyan erősen fejbe kólintotta, hogy még várniuk kell? — Nézetem szerint már tiszta az agya — mormogott a hosszú, majd egy hirtelen mozdulattal földre lökte Malcolmot és a lábára lépett, Maronick pedíg lehúzta Malcplm nadrágját, hirtelen mozdulattal in- Jekclóstflt szúrt az erébe, és színtelen folyadékot fecskendezett bele. — így majd gyorsabban megy,' és nagyon kicsi a lehetőség, hogy a vizsgálóbíró megtalálja a tű nyomát. Malcolm tisztában volt azzal, mit jelent ez. Lelki szemeivel egy téglafalat képzelt maga elé. és kezével a fal tégláit kezdte tapogatni. Elveszítette az Idöérzékét. Hangokat hallott. Megkísérelte e hangokat téglákká változtatni. Lassan kezdett a szérum hatni. A „kihallgatók“ kérdésekkel ostromolták: — Ki vagy? Hány éves vagy? Hol dolgozol? Mi történt csütörtökön? Mtt tudsz? Mit tettél? Miért tetted? Az elképzelt téglafal lassan omladozni kezdett. Végre megszűntek a kérdések, és Malcolm valamilyen mélységbe zuhant. Teljes közöny vett rajta erőt. Csakhogy Maronick elszámította magét, amikor a fecskendő tartalmának a felét titokban a földre engedte. Azt hitte ugyanis, hogy ennyi is elég, és Malcolm elájul. Tévedett. Az adag csak arra volt elég, hogy közömbösítse az akaratát, de nem állt be az ájulás. Malcolm úgy érezte, mintha álmodna. A hangok valahonnan messziről érkeztek hozzá. Nem volt képes felfogni jelentésüket, de agya rögzítette őket. — Azonnal likvidáljuk? — Nem, majd a felszínen. — Ki fogja? ~ Charliel Add neki a késédeti — Add neki te. Távolotió léptek. Ajtó nyílik, majd csukódik. Kezek matatják a testét. Valami meg- legylntl az arcát. Egy rózsaszínű papiros fekszik a vállánál. Könnyei elhomályosítják kontaktlencséit, de azért sikerül kibe- tüznie; 27. repülési vonal. TWA — belföldi - 06,00. Lépések közelednek. Hangok. — Hol van Atwood? És Charlie? — Körülnéznek, nem hagytunk-e kint nyomokat. — Itt van az a Jegy, amelyet James Cooper névre beszereztem. — Rendben van. Malcolm érzi, hogy valakik felemelték a padlóról. Kint arcon csapja a hűvös éjszakai levegő. Egy kocsi hátsó ülésére teszik. Utána hosszú út következik, majd megállnak. a motor elhallgat. Kinyílik a kocsiajtó. *- Charlie, vidd oda fel, vagy ötven méterre. Én hozom a lapátot. Várj meg, nagyon óvatosan kell elintéznünk. — Csak nyugi, nem lesz baj. Amikor a magas férfi ledobta Malcolmot a válláról a földre, már egészen kitisztult az agya, csak a teste volt még megmerevedve. Lépések hallatszottak majd megjelent a másik férfi. Elemlámpával rávilágított Mal- colmra. — No, rendben van a Kondorunk? ^ Rendben van, csak valahogy hamar megszűnt az injekció hatása. Persze, ez neki most már mindegy — és a sovány elnevette magát. — Készen van, uram? —■ Igen. készen — Maronick hangja lágy volt. Felemelte a kezét, amelyben a revolvert szorongatta, és a golyó Charlie hátába fúródott. Hangtalanul bukott előre. Maronick hozzálépett, és a biztonság kedvéért még egy golyót röpített Charlie koponyájába. Malcolm nem akart hinni a szemének. WÍit Jelentsen ez? Maronick hozzálépett, megnézte összekötözött kezét, Malcolmmal szemben leült egy fatönkre és eloltotta az elemlámpát. — Most beszélgetünk egy kicsit. Maga valamibe belecsöppent, de mostanáig nem volt képes kivergödni belőle. Mint szakértő mondhatom, hogy csodáltam magát az elmúlt néhány nap alatt. Csakhogy nem ez az oka annak, hogy lehetőséget adok magának élve, sőt hősként kievickélni az ügyből. A CfA 1968-ban a bekerített kommunistaellenes laosS kormánynak nyújtott segítség keretében kábítószergyártásban segédkezett. Ez volt enrlek a bábkormánynak a legfontosabb jövedelmi forrása. A katonai harc mellett dúlt a harc a konkurrens kábítószeres csoportok között is. A CIA szempontjából minden rendben volt, bár nem mindenki helyeselte, hogy az USA kormánya kábítószereket hoz forgalomba. Mint bizonyára tudja, a kábítószer-kereskedelem haszonnal jár. Ezért a csoportunk, amelynek legtöbbjét közülünk már volt alkalma megismerni, úgy határozott, nem lenne ésszerű elhalasztani „a lehetőséget, hogy egy kis magánjö- védelenrre ts szert tegyünk. A nyers feldől-' gozátlan morfium Jelentős részét elvontuk a „hivatalos piacról“, és egy másik csatornába irányítottuk, természetesen megfelelő haszonnal. Én nem értettem egyet azzal a módszerrel, ahogyan Atwood az egész üzletet szervezte, ű ahelyett, hogy az árut kockázat nélkül átadta volna Thaiföldön az ottani, természetesen illegális laboratóriumnak, úgy vélte; hasznosabb a nyers morfiumot az ÜSA-ba szállítani, és itt feldolgozni. Nos, ezért volt szükség a CIA-ra, nevezetesen a maguk szekciójára. Lefizettük a szekció könyvelőjét, azt, aki Heidegger előtt volt, hogy „vegye gondjaiba“ a könyvszál- lítmányokat. így aztán egyes ládákban könyv helyett morfium érkezett az USA-ba. Mivel a CIA-küldeményről volt szó, egyetlen vámos sem merészelte kinyitni a ládákat és megnézni a tartalmukat. (Folytatjuk) T~ 2 3 11 14 1 16 WALTER SCOTT 1771-1832 vízszintes: 1. P4rul Ikerszava. 5. 'Á 150 éve meghalt skót költő és regényíró egyik müve. 11. Washington folyója. 13. A levegőben halad. 14. Scott-mű. 15. A1..., ismert amerikai gengszter volt. 16. Vízi állat. 17, Tar betűi keverve. 19. Kérdőszó (személyre). 20. Darált hús, tojás és tört burgonya keverékéből készült étel. 22. Kötőszó. 25. „A“ dal. 26. Vonat Jár rajta. 27. Fiúnév. 30. ... mars! 31. Jelkulcs névelővel. 32. Francia fizikus és csillagász [Dominique (1786—1853). 33. ...Boleslav, a Sko- da-kocslk „szülővárosa“. 34. Az 1980. évi moszkvai olimpia mackójának a neve. 35. összevissza mos! 37. Közel-kelet legnagyobb kincse. 38. Sport- öltözék. 39. Kisebb folyóvíz. 41. Tova. 42. A sárgarépa A-vltamint tartalmazó része. 44. Spanyol, osztrák és román gépkocsijelzés. 45. Szeszes Ital. 46. Íny betűi. 48. Vízben tömegesen élő, telepes növény. 50. Scott-fnü. 52. 'A benzin minőségének megjelölésére használt szám. 53. Ének és zenekarra írt lírai jellegű zenemű. 54. Cérnagurigák. Függőleges: 1. A népgazdaság egyik ága. 2. Becézett női név, némi falusi zamattal. 3. Járunk rajta. 4. Csen. 5. Tisztes, idős nő. 6. Az oxigén és a szén vegyjele. 7. Nagy evés-ivással Járó vendéglátás. 8. Repülésre késztet. 9. Végtelenül kopott! 10. Tüskés hátú kis rovarevő emlős. 12. Magyar hegység. 18. Scott-mű. 21. Győri futballcsapat rövid neve. 22. Elektroncső. 23. Scott-mü. 24. Európai nép. 26. Indián trófea. 28. Shakespeare Vihar című darabjának fő alakja. 29. A rabság Jelképe. 31. Háziállat névelővel. 35. öra betűi. 36. Érettségi. 39. Brazília legnagyobb folyója. 40. Bő ujjú Japán köntös. 42. Gőz fejlesztésére való zárt hengeres fém- edény. 43. Japán város Honshu-szlgetén, Osaka közelében. 44. ... mese, a tévé rendszeres adása. 46. A pénzérem egyik oldala. 47. Testrész. 49. Kevert kor! 51. Betörő egynemül. S3. Üres kéz! Beküldendő a vízszintes 5., 14., 50., a függőleges 18. és 23. számú sorok megfejtése. SV. A lapunk 37. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése; Az okos ember több alkalmat teremt, mint amennyit talál.
