Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-07 / 36. szám

Szeptember 9. Bulgária nemzeti ünnepe AZ ALAP A TÖMEGSPORT Szovjetunió, NDK, Kuba ,— talán csak e három ország sportja élt át az elmúlt három évtizedben hasonló óriási és látványos fejlődést, mint Bulgáriáé. Szeptember 9-e a nyolc- milliós ország nemzeti ünnepe, s eb­ből az alkalomból a rohamos általá­nos előrelépés mellett lehetetlen fi­gyelembe nem venni a társadalom Ij életének ezen fontos és népszerű te­rületén elért haladást Is. Vegyük csak a nyári olimpiai Játé­kok mérlegét, mely talán a legplasz­tikusabban Illusztrálja a népi Bulgá- ral előretörését. Bővebb kommentár bizonyára nem szükségeltetik, hiszen az adatok önmagukért beszélnek: i 1952 Helsinki 42. hely az országok pontversenyében (4,5 pont) 1956 Melbourne 18. hely (36) 1960 Róma 17. hely ' (40) 1964 Tokió 15. hely (65,5) 1968 Mexico City 15. hely (66,8) 1972 München 8. hely (145) 1976 Montreal 8. hely (166,5) 1980 Moszkva 3. hely (265) Ml a titka ennek az óriást ugrás­nak? Szinte a semmiből a világ sport- nagyhatalmai közé kerültek. Aligha akad a téma Iránt egy kissé Is érdek­lődő látogató, akinek Bulgáriában Jár­va ne ötlene eszébe ez a kérdés. S többnyire mindjárt meg is kapja a választ. Mert bármerre Is Jár or­szágszerte, lehetetlen nem észrevenni a sok parkot, sportpályát és csarno­kot. A párt és az állam kiemelt terü­letként kezeli a sport és a testneve­lés ügyét. Mlnálunk Is gyakran szó esik a tö­meg- és az élsport összefüggéseiről, a bolgárok viszont, úgy tűnik. Inkább a tettek emberei ebben a kérdésben. Lépten-nyomon meggyőződhettünk erről Várnában, a híres Fekete-tenger parti OdOIŐvárosban, amikor nemrégi­ben a birkózó Európa-bajnokság al­kalmából ott Jártunk. Véletlenül szem­tanúi voltunk például az „Erő, egész­ség, munkaképesség“ elnevezésű Ifjú­sági tömegverseny kerületi döntőjé­nek, amelyben az üzemek, hivatalok és termelőszövetkezetek által rende­zet első fordulók legjobbjai vettek részt. A ml rátermettségl versenyünk­höz hasonló rendezvény rendkívüli népszerűségnek örvend. Szerepel ben­ne akadályfutás, melyet súlyemelés vezet be (képünkön), úszás, kerék­pározás, alaptorna stb. A több száz távolról sem profi, de kisportolt, erős fiatalt látva egyönte­tűen Igazoltnak találtuk az arany- szabályt: a nagy nemzetközi sikerek alapja a jól szervezett tömegsporti í-or) Sokrétű sporttevékenység NagysallÖ (Tekovsjcé Luiany) a 16- ual (Levtcel járás legnagyobb köz­sége, de nyilván nem csak azért- olyan sokrétű és gazdag a sportte­vékenység. Kocsis János hnb-elnök nem győzi dicsérni a 250 tagot szám­láló sportszervezetet, amelynek a munkájáról luraj LÍSka elnök és Ko­vács Ernő vezetőségi tag részleteseb­ben Is tájékoztatott: — A sportszervezet közel 50 éve alakult. Ezalatt a labdarúgócsapat már háromszor Játszott a kerületi bajnokságban. Jelenleg a kerületi l. B osztályban szerepel. Az Ifjúsági csapat a Járási bajnokságban Játszik, mert a közelmúltban egy kicsit el­hanyagoltuk az Ifjúság nevelését. Az­óta már okultunk a hibából és kö- lyökcsapatot Is szerveztünk. Z akció­ban építettünk egy gyönyörű kétpá- lyás fedett ■ tekestadiont, amelyben 'élennyáron edzhetünk. Sajnos, a környéken nincs komoly ellenfél, ezért a mintegy 30 tagú gárda csak 'assan fejlődik. A csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából azonban minden évben színvonalas bajnoksá got rendezünk. Belányl János alogolnl Jó! Ez a mondás állítólag hu Móricz Zsigmondtól származik, aki ^ f nagy híve volt a manapság turiszti­kaként elterjedt egészséges testmozgásnak. Evezni Jól Mondhatta volna annak ide­jén gróf Széchenyi Zslgmond, aki sok egyéb Jelentősebb tette mellett az evező- sport magyarországi meghonosítója Is volt. A logika szerint parafrázisként nem hasz­nálhatta, hiszen Jóval korábban élt. De mtért ne mondhatta volna? Sőt, nagyon Is valószínű. S bizonyára ugyanolyan magától értetődő termérszetességgel, mint amilyen­nel két bratislavat evezősklslány válaszolt kérdésemre, amikor arról faggattam őket, miért Is választották ezt a szép, romanti­kus környezetben űzhető, ám mégiscsak keménységet, kitartást követelő sportágat. Bs Igazuk Is van. Az evezősversenyekre ugyan nemigen Járnak kt ezrek, hogy a fo­cipályákon látható feJreálUtott „sportolás­nak“ legyenek részesei; huszonketten fut- károznak, a többiek meg nézik. Tekintélyes nézőszám csak a világbajnokságokon, olim­piákon fordul elő. Ezek is többnyire a sport­ághoz konyító, egész sor országból össze­gyűlt „vájtfülűek. Mert az evezésről nem beszélni kell el­sősorban, azt csinálni kell. Ez az értelme, és ez benne a fó. Azért persze kivételesen beszélni sem árt róla, különösen most, amikor az augusz­tus végén a svájci Luzernban rendezett vi­lágbajnokság után fokozódott a szurkolók érdeklődése a karcsú, kecses, az erőteljes csapások után a vízfelületen nyílként suha­nó hajók világa Iránt. A nyár és kora ősz egyébként Is a vízi- sportok szezonja. Ezért Is látogattunk el a bratislavat Slávta SVST sportegyesület eve- zösszakosztályának az Aranyhomok-tó part­ján álló csónakházába, ahol ezekben a na­pokban délutánonként teljes a „nagy­üzem". Ez a legeredményesebb szlovákiai szakosztály, mely országos méretben is ki­váló munkát végez az utánpótlásnevelés te­rén, de elsősorban a női kategóriákban Je­leskedik. A két Zuzana, Bérlikává és Jakubcová, akik az Idén érettségizték s egyetemre ké­szülnek, kétszer Is döntőbe kerültek az ifjúsági VB-n. Legjobb eredményük a két évvel ezelőtti negyedik hely. Az idén pedig a Júliusban Tfebotíban rendezett csehszlo­vák bajnokságon már a nők kategóriájában lettek bronzérmesek. A még csak másodikos gimnazista Eu- blca Kurhajcová főként az egyes hajóban, a szkiffen kellette fel a szakemberek ér­deklődését. Olyannyira, hogy a két év múl­va sorra kerülő Los Angeles-i olimpia esé­lyesei közé sorolják. Addig persze renge­teg kilométert kell még leeueznle. Ebben * a sportban nincs csalás, nincs ámítás, sőt, a tehetség sem sokat számít, ha nincs meg az akaraterő a kitartó, rendszeres és ne- ^héz edzéshez. Mi az evezéfi előnye a többi sportággal Mllfllllll l| -»■ szemben? Ml vonzza mégis ehhez a látszó­lag nem tipikusan női sportághoz a lányo­kat? Ezekkel a talán minden kíváncsiskodóban elsőként felmerülő kérdésekkel fordultunk dr. Vladimír Suttner edzőhöz, aki a Szlo­vák Műszaki Főiskola Testnevelési Kará­nak pedagógusa is. — Az evezés egyenlően terheli az egész testet, ebből a szempontból tehát /endklvúl egészséges és hasznos sportág. Nagy elő­nye, hogy egészséges, természetes, a pszi­chikumra is jó hatással lévő környezet­ben űzik általában. Sok lány fél talán a súlyzókkal végzett munkától, de feleslege­sen, hiszen ezeket kiegészítésként, kis sú­lyokkal és a nöl szervezetnek megfelelő trheléssel végezzük — mondja a neves edző. í- Milyen a Jó evezős? ■— Sportágunkban korántsem az erő a legfontosabb. Az Is kell, kitartás Is kell, de elengedhetetlen a kifinomult technika, az ügyesség, és versertyzés közben az adott helyzetekben a taktikus, érett gondolkodás. Bs mivel csapatsportról van szó, rendkívül fontos és hatékony tényező a kollektíva ereje. A csónakházi életnek külön varázsa vari '... — Válogatják vagy toborozzák az érdek­lődőket? — így Is, úgy is. Kiszámították, hogy az evezésre a Jól megtermett 175-r-180 cm-es lányok a legalkalmasabbak, de vannak ki­vételek is, az Ifjú Kurhajcová például fizi­kailag nem túl erős, viszont kitűnő érzék­kel evez. A felnőtt női válogatottban egyéb­ként testalkat szempontjából határozták meg az alapitövet élmény eket, amelyeket hat éven át folyó megfigyelések alapján dolgoztak ki. Ezek szerint a testmagasság­nak legalább a 172 centimétert, a testsúly­nak a 68 kilót kell elérnie. Ma már nem mennek ritkaságszámba az Ilyen fiatalok, viszont az a probléma, hogy ha van egy kis sporttehetségük, mikorra hozzánk ke­rülhetnének, elszipkázzák őket .előlünk más sportágak. A testmagasság egész sor labda­játékban, több atlétikai számban Is fontos tényező, ezért aztán a legszívesebben azok­kal dolgozunk, akik más sportágakból Idő­közben „kinőttek“. Mindkét Zuzka például ezelőtt évekig úszott, s ebben a sportágban kitűnő alapokat kaptak, ezért az evezésben is rendkívül gyorsan fejlődik a teljesítmé­nyük. Hasonló tendenciát tapasztalunk egyébként külföldön Is, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Romániában, amely or­szágok ebben a sportágban is az élen jár­nak. Tehát: magas lányok kerestetnek? A Slá- viában tárt karokkal várják őket. JÓ kol­lektíva, közös utazások versenyekre, szí­nes romantikus vízi élet. A Jelszó marad: evezni Jól MAJOR LAJOS Él M ár a mai fiatalok Is nagyon Jól emlé» keznek rá, hogy Érsekújvárban (Nő­vé Zámky) alig néhány évvel ezelőtt még rangos futballt Játszottak. A város első csapata 1981 és 1987 között az országos II. ligában szerepelt, és nem Is a legrosz- szabbul. Ezt az Időszakot olyan nevek Jel­zik a város labdarúgásában, mint Sevölk, Pones és még egész sor Szlovákia-szerte Ismert labdarúgó. Aztán szűk esztendők következtek. Érsek-* újvár labdarúgása teljesen a mélypontra süllyedt. A csapat 1978-ban visszaesett a kerületi bajnokságba, és ott Is csak nehe­zen tudott megkapaszkodni. A mintegy 35 ezer lakosú város szurkolói legszívesebben a (öld alá süllyedtek volna szégyenükben. Akik pedig leginkább szívükön viselték a labdarúgás ügyét, nem nézhették ezt a zül­lést tétlenül. Ezek között volt Bóka István, Vörös Ti­bor, Polakovlcs János, Holanda Béla, az öreg Druga Tibor, Mácsadl István mérnök és mások, ök a legnagyobb bajban sem for­dítottak hátat a szakosztálynak, akik tud­ták, hogy a csapat többre képes, mint amit a bajnoki táblázatban elfoglalt helye mu­tat, csak körültekintőbben, következeteseb­ben kell szervezni a munkát. És nemcsak látták a bajok eredőjét, hanem tettek Is azért, hogy felszámolják. *— Aki csak egy kicsit Is a szívén viseli az érsekújvári foci sorsát, nem maradhatott tétlen — mondja Druga Tibor, a szakosz­tály titkára. —- Bosszantott bennünket a dolog, hogy bűvös körben tapogatózunk, és nem tudunk belőle kitörni. Sok késhegyre menő vita árán hoztuk össze a szakosztály vezetőségét csupa olyan emberből, aki nem félt a munkától, s nem kímélte a fáradsá­got. Mindenekelőtt szorosabbra fűztük a kapcsolatot az anyavállalattal, az Elektro- svlttel. Az utóbbi Időben a gyártól valóban minden támogatást megkapunk, bárcsak a töredékét kapnánk ennek a város többi üzemétől. Dicséretükre legyen mondva, hogy e tá­mogatásért ellenszolgáltatást Is nyújtanak. Nemcsak azzal, hogy Jó labdarúgással nép­szerűsítik a gyár nevét, hanem becsületes munkával is Igyekeznek meghálálni a gon­doskodást. Az egész keret az Elektrosvlt alkalmazottja, de a foci címén csupán mi­nimális kedvezményben részesülnek a Játé­kosok. — A munkaidő megtartása mindenkire vonatkozik. Akár focifsa valaki, akár nem, az órát a megszabott Időben le kell ütni — mondja Mácsadi István mérnök, a szak­A régi dicsőség nyomában • At Elektrosvlt bajnokságot nyert csapata: Ivanics pályaedző, Kollárik, Szepesi. Bobko, Ganczner, Való, Zajiéek, Stanko, La bay, Konta, Dolobáö, Ganczner volt edző. Guggolnak: Nagy, Kotrla (eltávozott), Drobn^, Gál, Mészáros, Kiss, Moicsan csapat- kapitány, Racka. osztály alelnöke, aki „civilben“ a gyár- igazgató asszisztense, ezért már csak a be­osztásából kifolyólag is őrködnie kell a „jó munkaerkölcs“ fölött, ugyanakkor a csa­pat ügye Is a szívén fekszik. >— Én úgy látom, hogy a csapat felemel­kedése Is annak köszönhető, hogy szilárd követelményrendszert fektettünk le — foly­tatja Mácsadl mérnök. — Korábban min­denki csak a Jogait Ismerte, előnyöket kö­vetelt, de hogy tegyen Is ezért valamit, arra már kevésbé gondolt. Ma rend és (egyelem uralkodik a csapat háza táján. ' Nyilván ennek a minőségi változásnak köszönhető, hogy a csapat Játékának szín­vonala Immár Jó két éve felfelé ível. Már az 1980—81-es , évfolyamban a negyedik he­lyen végzett, és a hűtlen szurkolók Is kezd­tek visszapártolnl. Míg három éve csak 100—200 néző ment ki egy-egy bajnoki mér­kőzésre, a legutóbbi tavaszi Idényben már kétezer volt -az átlagos nézőszám. Hiába, a Jő labdarúgás még ma Is mágnesként vonz­za a nézőket. És nemcsak a nézőket. Az Érsekújvárban uralkodó Jő viszonyok híre a Játékosok kö­rében is elterjedt, és így sikerült néhány ligás tapasztalattal . rendelkező erősítést szerezni. Ide Igazolt Szepesi Dusán, aki korábban Zlllnában és Léván (Levlce) Ját­szott, s legutóbb. Januárban Nitráról Labay István, aki 15 góllal egy Idény alatt a csa­pat legeredményesebb Játékosa lett. A szük­ségmegoldásként edzösködő Ganczner Lász­lónak nagyszerű, bajtárslas légkört sikerült kialakítania a csapatban. Egészséges önbi­zalmat, becsvágyat oltott a Játékosokba. Az elmúlt bajnoki évfolyamban az Elek­trosvlt csapatának úgyszólván már nem Is volt méltó ellenfele a kerületi bajnokság­ban. A 7. fordulótól az élre állt, és attól kezdve senkinek sem engedte át az első­séget. Biztosan megnyerte a bajnokságot, és az ÚJ Idényben mér a II. Szlovák Nem­zeti Ligában küzdhet a bajnoki pontokért. Nem szeretnének itt sem alárendelt szere­pet Játszani, ezért Mlchal Baránek szemé­lyében — miután Ganczner László elfog­laltsága miatt nem vállalhatta tovább a csa­pat Irányítását — neves edzőt szerződtet­tek. II— Baránek edző az eddiginél keményebb munkára- fogta a fiúkat — monrija Mácsadl István —, de úgy látom, hogv vették a la­pot.-Tudatosítjuk, hogv 8- felsőbb osztélv-b.-in csakis keményebb munkával é"bitink ni°g a helyünket. Palágyi Lajns

Next

/
Oldalképek
Tartalom