Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-29 / 26. szám

ÍM ü Az Egyesült Államokban október 1- én kezdődik a költségvetési év, te­hát a honatyák most tárgyalják az 1982. október 1-én kezdődő 1983-as költségvetési év büdzséjét. Rekord- költségvetés a Javából — óriási de­ficit és a maga nemében páratlan ka­tonai kiadások. Noha Carluccl had­ügyminiszter-helyettes szerint ez csak minimális program, sok ameri­kainak már ettől a minimumtól is égnek áll a haja. Kétszázötvennyolcmllliárd dollár. Szinte felfoghatatlanul sok, ekkora összegre békeidőben még nem volt példa. És Carlucclék még csak a kezdetnek tekintik — a költségvetés 25 százalékát fordítják Jelenleg fegy­verkezésre, de ezt az arányt 1983-ra 37 százalékra óhajtják emelni. Telik belőle a stratégiai nukleáris fegyve­rekre, fgy a B—1-es bombázóra, az MX rakétákra, a Trident típusú ten­geralattjárókra, az intervenciós gyors­hadtest — vajon Salvador lesz-e a tűzpróba? — fejlesztésére két új Ni- mitz típusú repülőgép-anyahajó be­állítására, több száz új harci repülő­gép gyártására és utoljára, de nem utolsósorban a vegyi fegyverek elő­állításának meggyorsítására. Koráb­ban szemérmesen letagadták, hogy titokban folytatják e fegyverek gyár­tását, de hol van már a szemérem? ROOSEVELT FOROG A SIRJABAN Szegény Franklin Delano Roosevelt elnök — a hivatalos Amerika nem­régiben fanyalogva és kedvetlenül emlékezett meg századik születésnap­járól — alighanem forogna a sírjá­ban, ha értesülne erről a költségve­tésről. A régi Igazság ugyanis az, hogy az ágyú és a vaj nehezen fér­nek meg egymás mellett, s az ame­rikai költségvetés ágyúját a szó szo­ros értelmében a szegények yajával kenik meg. Reagan elnök most veri be az utolsó szegeket a Roosevelt ál­tal megteremtett szociális program koporsójába. Rooseveltet a világgaz­dasági válság és a 12 millió munka­nélküli (ma Is 9,5 millió a munka- nélküli, de közben a lakosság Is ala­posan megnőtt) késztette arra, hogy a kapitalista rendszer megmentése ér­dekében kiépítse a munkanélküliek­ről és a szegényekről való állami gondoskodás rendszerét. Ez a rend­szer a hatvanas években a polgárjogi mozgalmak hatására bővült: progra­mok a gazdasági téren megnyilvánu­ló faji megkülönböztetés felszámolá­sára, a fiatalok munkába állítására, szakmai képzésére stb. Igaz, szerény programok voltak, mert a kormány számára még mindig olcsóbb a get­tólakók eltartása, mint munkába ál­lítása, amit a gettók lerombolásával kellene kezdeni. A lényeg mégiscsak az, hogy az amerikai szegények — hivatalos, te­hát nagyon is lekerekítő becslés sze­rint — harmlncmilliós tömege alatt ott volt a ponyva. Ha leestek a kö­télről, vagyis eivesztették szerény ke­reseti lehetőségüket, a ponyva — havi minimális megélhetési segély, ingyenes élelmiszerjegy, lakbérhozzá­járulás stb. — megvédte őket attól, hogy halálra zúzódjanak. Reagan most ezt a ponyvát húzza ki alóluk, visszatérve a múlt .száza­di álszent elvekhez, hogy a szegé­nyek azért szegények, mert nem dol­goznak. Dolgozzatok! — kiáltja Rea­gan a szegényeknek, akik természe­tesen akkor sem dolgozhatnának, ha akarnának, hiszen jól képzett szak­munkások állnak sorba a munkaköz­vetítők előtt. Dolgozzatok! — mondja Reagan, miközben kihúzza a ponyvát és a szegényeken „megtakarított“ összege­ket nagylelkűen átadja Weinberger hadügyminiszternek, aki még így Is panaszkodik, hogy nagyon is szűkös a katonai költségvetés. A legjobb per­sze az lenne, ha valaki jó pénzen megvenné az amerikai szegények mil­lióit, s ezzel IS ki lehetne segíteni az anyagi gondokkal küszködő Penta­gont ... így egészül ki Reagan globális po­litikája, hadjárat a Szovjetunió és a szocialista rendszer, hadjárat a nemzeti felszabadító mozgalmak — és hadjárat az amerikat szegények el­leni Ugyanannak az éremnek a másik oldala. ALICA FISHER 4 DOLLÁRJA Hárman panaszkodnak a Washing­ton Post tudósítójának. Alica Fisher New York i, 46 éves elvált, három gyermekét neveli, szak­képzetlen. Állami segélyből él. de ba­rátai a minap rávették, hogy rúgjon ki a hámból, menjen velük szórakoz­ni. Alica Flsher „dőzsölt“, megivott három üveg sört és kifizetett érte 4 dollárt. Az „orgia“ után egész éjjel nem aludt, annyira felizgatta ez a meggondolatlan költekezés. Ml lesz a hónap végén és főleg ml lesz majd októbertől, amikor húsz százalékkal csökken a szociális segély? Alica Flsher eddig havi 254 dol­lárt kapott kézhez abban az ország­ban, amely büszkén a leggazdagabb­nak vallja magát. Októbertől csak 198 „A nevem Sharon. Kérem, segítsenek. Éhezem, Köszönöm .. Kéregetö a New York-i utcán REAGAN OFFENZIVAJA: VESSZENEK A SZEGENM Harlemi csendélet dollár üti a markát. Eddig kapott havonta 99 dollár értékű állami élel­miszerjegyet, a Jövőben csak 90 dol­lárnyit. (Ennek kapcsán Jegyezzük meg, hogy Jelenleg 22 millió ameri­kai kap ilyen élelmiszerjegyeti) Alice Flsher elmondja a lap tudósítójá­nak, hogy a jövőben csak úgy lakat­hatja jól gyermekeit, ha maga lemond az ebédről, s vacsorára csak főtt tésztát esznek. Fred Baron miami vak férfi Jelen­leg lakásának a foglya a szó szoros értelmében. Eddig reggelenként meg­állt a háza előtt az autóbusz, amely elvitte munkahelyére. Az autóbuszjá­ratot most beszüntették, mert a köz­ponti döntés szerint a csökkent mun- kaképességfiekről történő gondosko­dás a washingtoni kormány helyett a helyi hatóságok feladata. Amikor Fred Baron a helyi hatóságokat kér­te" az autóbuszjárat felújítására, a szó szoros értelmében kirúgták: — Mit gondol, jóléti intézmény vagyunk? John Holborn San Francisco-l utca­seprő most arra - kényszerül, hogy kislányának agyonnyűtt cipőjét ke­ménypapírral bélelje ki, ugyanúgy, ahogyan apja „kezelte“ annak idején az ő cipőjét a harmincas évek nagy válsága idején. Holborn most vesz­tette el az állását — a CETA nevű szervezet háromszázezer kedvezmé­nyezettje közé tartozott (ez a szerve­zet állami munkahelyteremtő és át­képző központként működött), de ilyen luxusra ma már nincs pénz, a CETA beszüntette tevékenységét. Holborn most munkanélküli, de az eddig 35 hetes munkanélküli segélyt 26 hétre csökkentik. Holborn is gya­rapítja azoknak a hadseregét, akik­nek számára nagy, sőt központi kér­dés: ehetnek-e hetente egyszer núst, megengedhetik-e maguknak a metró vagy az autóbusz használatát? Reagan első nekifutása, vagyis a most folyó költségvetési év során 20 milliárd dollárral faragta le a szo­ciális kiadásokat, s az új kurtítás is legalább 20 milliárd dollár. A 40 mil­liárd már tetemes summa a katonai költségvetés 20 százaléka. Fizessenek a szegények — ha lemondanak a hús­ról, a munkáról, az orvosi ellátás­ról, talán telik belőle egy újabb re- pülőgép-anyahajóra. A BŰNBAKOK Az amerikai szegények többsége legalább 75 százaléka színes bőrű — fekete, mexikói, portorlcol stb. Raj­tuk csattan Igazán a reagani ostor, mert őket nemcsak a szociális költ­ségvetés drákói csökkentése sújtja, hanem a rasszizmus, a faji megkülön­böztetés új hulláma is. Ök most a bűnbakok: elveszik a munkát a fehé­rek elől, ha nem dolgoznak, - akkor Ingyenélök, akiket a becsületes dol­gozók pénzéből kell eltartani stb. Ugyancsak a Washington Post áh. lapítja meg a reagani gazdaságpoli­tika kapcsán: a fekete fiatalok éle­tére — a gettó körülmények folytán — mindenkor a tömeges munkanél­küliség nyomta rá ■ bélyegét. • Míg azonban 1967-ben a fekete fiatalok 26,5 százaléka volt munkanélküli, ez az arány ma már eléri az 57 száza­lékot! És mivel napjainkban éppen azokat a központi szervezeteket szá­molják fel, amelyek a fekete fiata­lok munkára nevelésével foglalkoztak, helyzetük teljesen reménytelen. E reménytelenség a táptalaja a növek­vő bűnözésnek, kábítószer-fogyasztás­nak. Ördögi kör: növekszik a bűnö­zés, amelyet a hatóságok a rendőr­ség létszámának növelésével próbál­nak ellensúlyozni, teljesen eredmény­telenül. Igaz, a rendőr olcsóbb, mint az emberhez méltó életfeltételek megteremtése... \ A Reagan által képviselt szegény­ellenes konzervatív hullám elsöpri útjából a demokraták korábbi em­berbaráti megfontolásait. Edward Koch New York-1 polgármester azzal emlékezett meg Reagan elnökké vá­lasztásáról, hogy azonnali hatállyal megszüntette Harlem szívében a Sy­denham kórházat, amelyre a feketék százezreinek annyira szüksége volt, akár egy falat kenyérre (az Idén márciusban további 27, elsősorban a kisebbségeket szolgáló állami klini­kát zárnak be). BELSŐ ELLENFORRADALOM A legveszélyesebb azonban az, amit a londoni Economist kerek perec el­lenforradalomnak minősít. Ez a rea­gani ellenforradalom kalapáccsal ve­ri szét azokat a központi programo­kat, amelyek igyekeztek felszámolni a gazdasági megkülönböztetést: foko­zatosan megszüntetik azokat az elő­írásokat, amelyek az állami hivata­lokban bizonyos számú helyet a ki­sebbségek számára tartottak fenn, most készülnek felszámolni a kötele­ző iskolabuszozást, ezt a kényszerin­tézkedést, amely igyekezett áthidal­ni a roppant szakadékot a disznóól- szerű fekete és portorlcol iskoisk, valamint a középosztály valóságos 'n- xuslgénye között (az iskolák felsze­reltsége a körzet adóalapjának fü,t(g- vénye: ahol nagy az adóalap, ott kor­szerű és szép az iskola, ahol ala­csony, ott semmire sem telik. Az is- kolabuszozás keretében fehér gyere­keket szállítottak fekete, és fekete gyerekeket fehér Iskolákba). ' Ismét a mély összefüggés: az ag­resszív reagani külpolitikára rímel a szélsőjobboldal előretörése a belpo­litikában. Felvlrradt a fajvédő szer­vezetek, a Ku-Klux-Klan, az ameri­kai fasiszták és a hasonszőrűek nap- la, a helyi hatóságok elnéző támo­gatásával garázdálkodhatnak. AZ A BONÜK, HOGY A BORÜK NEM FEHER Az észak-karollnal Greensboróban 1979 novemberében a Klan-tagok bes­tiálisán meggyilkoltak öt baloldalt feketét, akik tiltakoztak felvonulásuk ellen. A kizárólag fehérekből álló es­küdtszék egy évvel később felmen­tette a gyilkosokat... Minden ürügy Jő arra, hogy a ha­tóságok felléphessenek a Jogaikért kiálló fekete forradalmárokkal szem­ben. Tavaly októberben New York­ban óriási pánik tört ki, amikor egy szélsőbaloldali fehér szervezet, a már korábban feloszlatott Weather­men egykori tagjai elraboltak egy páncélozott pénzszállító autót és meg­öltek három rendőrt. Ennek nyomán valóságos rendőrharsereg tört a New York-1 fekete gettóra, s százával tar­tóztatta le és verte agyba-főbe a fe­kete aktivistákat. Most készülnek ki­zárni a New York-1 ügyvédi kama­rából Lennox Hlndset, a fiatal feke­te ügyvédet, aki bátran harcol a fa­ji megkülönböztetés és a rendőri ön­kény ellen. „Ügyfeleimnek van egy nagy bűne — az, hogy a bőrük nem fehér" — mondja Hinds. Mennyire Ismerik fel a reagani sa­tuba szorult szegények, hogy az ő verejtékükkel táplálják a félelmetes hadigépezetet, hogy mély belső ösz- szefüggés van a kormány kül- és bel­politikai offenzlvája között? Aligha­nem kezdik már felismerni: míg a hatvanas évek nagy háborúellenes tüntetésein elsősorban a fehér egye­temi fiatalok vettek részt, napjaink­ban feketék, fehérek, portorlcolak, mexikóiak és indiánok közösen tün­tetnek az Egyesült Államok Salvado­rt politikája ellen és a nicaraguai forradalom mellett. És noha Reaga- nék mindent megtesznek azért, hogy a fehér szakszervezeti mozgalom fe­hér is maradjon, a tavaly ősszel meg­hirdetett, a költségyetés ellen tünte­tő hatalmas szakszeryezeti akcióban a szó szoros értelmében minden szín képviseltette magát. Reaganék « gazdagok dölyfével vall­ják, hogy a szegények hátán akár fát is, lehet vAgni. Érjék be annyi­val, amennyit kapnak, s ha nem érik be, akkor forduljanak fel. Ha pedig tiltakoznak, akkor beverik a fejü- • két, mert /Alvégre a gyorshadtestet szükség esStén nemcsak Nicaragua, vagy Salvador népe, hanem az ame­rikai szegények ellen is be lehet vet- n!i Makai György Kétszer UH tárgyalóasztal­hoz Gromiko szovjet ésHaig amerikai kUittgyminlszter, és ötórás megbeszélést folyta­tott az Egyesült Államok ENSZ-képviseletének épüle­tében. Miközben Gromiko és Haig a két- és többoldalú kérdé­sekben próbált szót érteni, Reagan újabb szovjetellenes szankciót határozott el. A lengyelországi szükségálla­pot bevezetésére hivatkozva az amerikai llcenccel dolgo­zó külföldi vállalatokra Is kiterjesztette azt a tilalmat, hogy részt vegyenek a Szi­bériát Nyugat-Európával összekötő gázvezeték építé­sében. A döntés felzúdulást keltett az érintett cégeknél. Közülük a Caterpillar és a General Electric elnöke le­vélben követelte Reagantól, hogy vonja vissza a meg­különböztető Intézkedést. Ér­tesülésük szerint a tilalom nem képes meggátolni a gáz­vezeték építését, csupán az­zal a következménnyel Jár majd, hogy az Egyesült Ál­lamokban növekszik a mun­kanélküliek száma, és az amerikai cégek helyét a ver­senyző vállalatok foglalják el. A döntésről az AFP fran­cia hírügynökség megjegyzi, hogy a szankció kiterjeszté­se a nyugat-európai cégek­re — olyan Időpontban, ami­kor Javában dúl az acélhá­ború — azzal a veszéllyel fenyeget, -hogy tovább mér­gezi a szövetségeseknek amúgy is megterhelt kap­csolatait. Csatlakozott ehhez a védekezéshez Japán Is, hi­vatalos külügyi körökben „mélységes csalódással“ fo­gadták a szovjetellenes'"az- dasági rendszabályok idő­tartamának a meghosszabbí­tását. A washingtoni döntés érzékenyen érinti Tokiót Is, amely érdekelt a Szahalln- szlgeten megkezdett közös kőolaj- és földgázfeltárási munkák akadálytalan folyta tásában. A Szovjetunió az eddigi­nél nagyobb fokú realiz­must tart szükségesnek az Egyesült Államok részéről ahhoz, hogy a hónap végén kezdődő hadászati fegyver­korlátozási tárgyalások si­kerrel fejeződhessenek be — közölte hétfő esti New York-i sajtóértekezletén An­drej Gromiko szovjet külügy­miniszter. Rámutatott, hogy a Halg amerikai küiügymi- nlszterrel folytatott tárgya­lásain elvi megállapodás jött létre a‘ szoyjet-amerikai csúcstalálkozó megtartásá­ról, de annak idejét és he­lyét nem rögzítették. A Szovjetunió ellen hozott legutóbbi szankciókról szól­va hangsúlyozta: a feszült­ség tokozására irányuló lé­pések ezek, de nem fogják megakadályozni azokat a terveket, amelyek megtor- pédózására szánták ókét. Meg kell állapítani — mon­dotta Gromiko —, hogy az amerikai kormányzat egy­más után bombázza le a kapcsolatok még megmaradt hídjait. E „hldrombolást“ példázza egyebek között a SALT-szerződés amerikai ke­zelésmódja Is, azzal együtt, hogy az USA kormányzata is kénytelen tudomásul ven­ni e szerződés értékelt. A közel-keleti kérdésrOI szólva a szovjet külügymi­niszter kijelentette: — Az ENSZ-nek, s mindenekelűtt a Biztonsági Tanácsnak ha­tározottabban kellett volna reagálnia az izraeli agresz- szióra, így arra Is, hogy Lir banonban most is folyik az irtóháború a palesztinok el­len. A Szoyjetunlő követeli, hogy ennek azonnal vesse­nek véget, védjék meg Li­banon függetlenségét s a Palesztina! arab népet. Áz izraeli erőket teljesen ki kell vonni Libanonból. Ugyanak­kor hangsúlyozni kell: a Szovjetunió nemcsak nem ellenzi Izrael létét, hanem híva annak, hogy Izrael fi- getlen államként létezzen a Közel-Keleten, békés alapo­kon építsen kapcsolatokat más államokkal — mondot­ta Andrej Gromiko.

Next

/
Oldalképek
Tartalom