Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-27 / 17. szám

M s Albánia — Európa legkevésbé Is­mert országa. Albánia — Albán Szocialista Nép- köztársaság. Területe 28 748 négyzet- kilométer, lakosainak száma az 1977- es becslés szerint 2 612 000, (övárosa a közel kétszázezer lakosú Tirana, hivatalos nyelve az albán, pénzneme a lek. Az albánok, Albánia múltjáról tö­mören: az albánok ősei, az Illírek az ú] kőkorszakban telepedtek le a Balkán-félszigeten. Voltak a római, a bizánci uralom alattvalói, majd tartoztak a szerb, illetve bolgár biro­dalomhoz, később, a XIV. század vé­gén a törökök elfoglalták. Független­ségét 1912-ben vívta ki. Hadszíntér volt az első világháborúban. 1939-ben Olaszország megszállta, majd az 1941-ben alakult kommunista párt megindította a harcot a fasiszták ellen. Albánia agrár-ipari ország. Je­lentős ásványkincsei vannak, így szá­mottevő kőolajklncs tulajdonosa Is. A hetvenes évek eleje óta Albánia egyre Inkább az „önerőre támaszko­dás“ elvét-politikáját hirdeti. E néhány jellemző adat után talán nem lesz érdektelen megismerkedni egv helyszíni beszámolóval, amelyet a cseh nyelvű 100-H ZZ című folyó­iratban Mlluée Hefmanová tett közzé a közelmúltban. Megjegyezzük, hogy Albániába nagyon kevés külföldi kap beutazási vízumot, s minimális mind a szocialista, mind a nyugati orszá­gokból az országba beutazható újság­írók száma. Akt mégis Albánia fifid- jére lép, az kénytelen alkalmas^lrodnl . az ottani, sok ecetben meglehetősen furcsa szokásokhoz, kjörUlményekhez. . Ezek közül a fucsaságo.k közül leg­szembetűnőbbek az országutak, utak. Hiszen hiába vannak közúti jelző­táblák — ezek kis eltéréssel meg­egyeznek az általunk Ismertekkel —, ha azokat senki az égvilágon nem veszi figyelembe, mindenki megy, amerre lát. És hiába alkotják az utcai forga­lom számottevő részét a gyalogosok, a Idvasok, a szamárháton baktatók, a háziállatok, a tehenek, a lovak — ők nem számítanak a közúti forga­A világ nagyvárosiainak autóktól hemzsegő utcáihoz szokott embernek az albán városok utcái a nyugalom és csend házisának tűnhetnek. mindaddig beszélgetnek, míg a fel­tartott sofőr hozzájuk nem lép, s meg nem kér! őket a kocsi félreálll- tására. Ebben az országban minden szokás, minden hagyomány makacsul él, tartja magát. így aztán az Idegen vagy siető ember hamar lemond a gyorsaságról, s útnak Indulás előtt beszerez valami jó. Izgalmas olvas­mányt, hogy ezeknek a gyakori hosz- szú kényszerváraknzásoknak a percei ne teljenek el unalmasan. A gyerekek a világ minden moto­rizált országban gondot jelentenek az utakon. Albániában ez kiváltkép­pen érvényes, hiszen Európában Itt a legnagyobb a népszaporulat. I.gy aztán rengeteg apróság futkározik az utakon. Az utakon játszanak, az uta­kon futballoznak, s egyik közkedvelt szórakozásuk, ügyességi bemutatónak szánt mutatványuk, hogy a kerékpá­ros, motorblclklls vagy teherautós előtt átfutnak. így aztán már érthető, hogy a közutakon, mezei utakon miért csak óránkénti 15 kilométeres sebességgel lehet közlekedni. Aztán van az albán gyermekeknek még egy furcsa szórakozásuk: lefe­küdnek az utakra úgy, ho.gy fejűket az út szélére teszik, de nem nvíl- Bgyenes úton, ahol szembetfinöek lennének és a közlekedők időben ki­kerülhetnék őket, hanem kanyarok­ban. Sokszor csak a csodával hatá­ros módon kerülhető el a tragédia. Az albán utakon közlekedő teher­autók kilencven százaléka Skoda és Tatra márkájú. Legtöbb Igen öreg, és egy alaposabb közúti ellenőrzés min­den bizonnyal katasztrofális műszaki állapotuk miatt kivonná őket a for­galomból. De az Ilyen utakon és Ilyen változékony Időjárási körülmények között nem Is csoda, hogy gyorsan tönkremennek. Mert az üzemanyag változó minősége mellett az utak mi­lyensége Is meglehetősen eltérő. Csak megv, megy az ember, és sosem tud­ja. hogy a következő kátyú, lyuk csak öt-tiz centis mély lesz-e, vagy esetleg félméteres. Arról már nem Is beszélve, hogy Albániában az útpad­ka mellett mindkét oldalon két mé­Ottalan utakon albAniAban lom résztvevőinek. És ugyanúgy a kerékpárosokra sem vonatkoznak semmiféle szabályok, bár százak — ezrek közlekednek biciklivel. Mór csak azért is furcsa mindez, hiszen Albániában egyáltalán nincsenek sze­mélyautók magántulajdonban, csupán néhány szolgálati kocsi és taxi fut­kározik Itt-ott. Viszont feltűnően sok a teherautó. És nemrégiben kezdték benépesíteni az utakat a kis motor- kerékpárok, elsősorban a csehszlovák gyártmányú jawa-mopedek. A kerékpárt, amely újabban fel­váltotta az évszázados közlekedési eszközt, a szamarat, kétféleképpen csoportosílhotnánk: van családi és teherbicikll. A családi bicikli nevé­ből adódóan úgy fest, hogy a kor­mánynál ül a férfi, előtte kis ülésen a legkisebb gyermek, hátul a feleség és amögötte a másik gyermek. Ha 3—4 gyermekes csal idról van szó, nem ritka, hogy egy gyermeket még a karjukon Is tartanak, s ha egészen pici a gyerek, akkor húzzák maguk után a babakocsit. De ez a cirkuszi mutatványnak Is beillő biciklizés még nem a csúcs. Ha rossz az Idő: esik az eső, tűz a nap, a családapa er­nyőt vagy napernyőt Is tart a csa­ládja fölé, s közben megy, biztonsá­gosan halad. A másik biciklifajtának, az egysze­mélyes teherblciklinek vagy a kor­mánya előtt van egy láda, vagy két oldalára erősítettek rakomány szállí­tására alkalmas dobozt, tartályt. Ezek­ben viszik piacra az eladásra' szánt háziállatokat, az árut, de ugyanúgy homokkal, kővel, sőt élelmiszerrel, kenyérrel megrakva Is látni. Ám hogy a kerékpárt teljes mértékben kihasz­nálják, nemcsak ezekben a „tartá­lyokban“ van rakomány, hanem a ke­rekező még maga után Is húz vala­mit, mondjuk kukoricaszárat, bam buszt vagy egyebet. így aztán ez a kukoricaszár és bambusz az utca­söprő szerepét is betölti, mivel úgy- ahogy eltakarítja a lovak, szamarak ürülékét, ellenben otthagyja a rako­mányból letöredezett hulladékot. Ez a teherkerékpár Is úgy fest, mint valami jól megrakott teherautó, ha­talmas rakományt látva szinte hihe­tetlennek tűnik, hogy egyetlen em­ber két lába viszi előbbre, méghoz­zá fürgén, gyorsan, ügyesen manő­verezve az utcákon. Megesik persze, hogy egy-egy Ilyen teherkerékpár megáll a szűk utcán, s eltorlaszolja az utat. Ha épp egy teherautó megy utána, az már végképp nem (ér el. Nem marad más választás, mint vagy kiszáll az autóból, és megnézi, ml történik odébb, esetleg segít, ha szükség van rá, vagy 01 a kocsiban, és dudál, vár, hátha megmozdul a rakomány. A legtöbb bajba jutott teherautó- sofőr a lehetőségek közül az elsőt választja, már csak azért Is, mert a másik megoldásnak úgy sincs értel­me. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy a rakományt cipelő kerékpáros, lovaskocsi vagy teherautó azért vesz­tegel az utca kellős közepén, mert vezetője épp egy Ismerősével talál kuzcU. Ez d tdiálkozás pedig Albá­niában úgy zajlik le, hogy az ember kényelmesen kiszáll a kocsiból, oda­lép az Ismerőshöz, egymás nyakába borulnak, megcsókolják, s mindenről megfeledkezve hosszú csevegésbe kezdenek. Ezt a cermóniát nem mu­lasztják el akkor sem, ha forrón tűz a nap, vagy ha zuhog az eső S tér mély és három méter széles víz­levezető árok van. Gyakran megesik, hogy ha az em­ber előzni akar egy teherautót, az épp az ember orra előtt balra kapja a kormányt. Ezzel ugyan kikerül egy nagyobb kátyút, de az árokba szo­rítja az őt megelőzni szándékozó autóst Mire az árokba csúszó ész­hez kap, máris tömeg áll körülötte, s néhányan azonnal munkához lát­nak, visszaérnénk az útra a kocsit Ez ugyan meglehetősen bonyolult és Időigényes feladat, de hát... Érde­kes volt megfigyelni, hogy Ilyenkor milyen összhangban, szinte szó nél- klO dolgoznak, csupán egy-egy pa- rancssző hangzik el: avast — lassan, majhar — balra, djastast — jobbra. És a közútra valö visszahelyezés után szaladhat tovább a kocsi, pon­tosabban addig, amíg a következő kocsi sofőrje újra a vizesárokba nem lökt Albániában közlekedni tehát na- gvon nehéz. (Feld.: V. É.) A kerékpár a legelterjedtebb közlekedési eszköz. A mezőgazdasági terme­lés sokoldalú növelése as egyik legfontosabb gazdasági feladat Szibériában, a Tá- vnl-Kcletcn és Kurgan te­rületén, Lényeges része ez a Szovjetunlő e területei természeti kincseinek ki­használására és termelö- erőlnok komplex fejleszté­sére vonatkozó tervnek — állapítja meg az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a szovjet kormánynak a ha­tározata. Ez a párt-, az ál­lami és a mezőgazdasági szervek és tudományos In­tézetek egyik legfontosabb feladataként szabja meg az említett területeken a me­zőgazdasági termelés továb­bi növelése feltételeinek biztosítását. As Egyesült Államok min­den részéből érkező kül­döttségek részvételével június 12-én New Yorkban nagyszabású tüntetés lesz a nukleáris fegyverkezés le­állításáért és az ENSZ-köz- gyűlés második rendkívüli ülésszakának támogatásáért. A tüntetés megrendezésére vonatkozó tervekkel Ismer­tették meg a napokban New Yorkban az újságírókat azon szervezetek képviselői, amelyek részt vesznek a tö­megtüntetés szervezésében. Moe Foner, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének titkára azt mondta, hogy ez a tüntetés egyike lesz e legnagyobbaknak az Egye­sült Államok történeiéuen. Salvadorban a politikai gyilkosságok tolytatődni fog­nak, függetlenül attól, hogv jósé Napoleón Duarte vagy az öt pártból álló jobboldali koalíció jelöltje kerOl-e ha­talomra — jelentette ki nemrég Montrealban Ivan Escobar, az emberi jogok Salvadort bizottságának száműzetésben élő tagja. Az országban csupán az elmúh hónap folyamán 761 embert gyilkoltak meg politikai okokból. A gyilkosságokat a hadsereg, nem pedig a gerillák követték el — mondta Escobar. Escobar beszámolt arról hogy milyen körflimenvek között folytatja tevé'tenysé gét a szervezet. (A bizott­ság egyébként szerepel a Nobel-békedlj Idei jelöltjei között.) A kormány nem Is­meri el törvényesnek a szer­vezetet, de jelenleg eltűri ténykedését, hogy javítsa a kormányról kialakult képet. Ugyanakkor a bizottság tag­jainak élete állandóan ve­szélyben van. Irodái ellen gyakoriak a merényletek. A szovjet-argentin gazda­sági együttműködés tovább­ra Is gyors ütemben fej­lődik. és Argentína a Szov­jetunió legjelentősebb ke­reskedelmi partnere lett a fejlődő országok közül — mondotta a TASZSZ tudósl- tőjának Alekszej Manzsulo szovjet külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, aki nemré­giben érkezett vissza Pue nos Alresből, ahol a kétol­dalú kereskedelmi-gazdasá­gi és tudományos-technikai vegyes bizottság soros ülé­sén vett részt. A tárgyalások folyamán mindkét (él hangsúlyozta a szovjet-argentin kereskedel­mi kapcsolatok baráti és kölcsönösen előnyös jelle­gét — mondotta Manzsulo. A két ország közötti árufor­galom 1980 ban négyszere­sére, 1981-ben pedig továb­bi kétszeresére emelkedett. HSTED Tirana főterén elenyésző a forgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom