Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-20 / 16. szám

2 A GYARMATI IFJÜSÄG NAPJAI A viliág demokratikus Ifjúsága 1957-ig február 21-én, 1957 6ta április 24-én ünnepli a gyarmati Ifjúság nap­ját. Február 21-éhez két olyan Jelentős esemény fűző­dik, amely 1948-ban arra Indította a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetséget a Calcuttában megrendezett áél- kelet-ázsiai ifjúsági konferencián, hogy javasolja: nyil­vánítsák 0 napot a gyarmatosítás ellen küzdő Ifjúság szolidaritási napjává. Mindkét nap a második világháború után világszerte erőteljesen fellendülő nemzeti felszabadító mozgalom nevezetes eseményéhez fűződik. Az egyik Indiában, a másik Egyiptomban történt. 1946 februárjában az Indiai flotta tengerészei Bombayben felkeltek az angol gyar- matosítök elten. Február 21-én már 79 hajó legénysége és 21 kikötő munkássága sztrájkolt. Bombay, Calcutta, Madras, Karachi és a nagy indiai városok dolgozói a tengerészek mellé álltak. A fiatal matrózok követelé­seire sortűz volt a válasz. Sok hősi halottja volt a tengerészek felkelésének. Egy évvel később, 1947 feb­ruárjában az egyiptomi ifjúság körében indult erőteljes mozgalom hazájuk függetlenségének kivívásáért. A fia­talok követelték az országban állomásozó angol csapa­tok kivonását, az angol uralom teljes felszámolását. 1957-ben a Bandungban megrendezett ázslal-afrlkal diákkonferencia indítványozta, hogy a gyarmati ifjúság napját április 24-én ünnepeljék. 1955-ben ugyanis e napon ért véget az ázsiai és afrikai kormányok első nagy Jelentőségű bandungl értekezlete, amelyen 29 füg­getlen ázsiai és afrikai ország képviselői kinyilvánítot­ták a két kontinens országainak függetlenségi akaratát, és állást foglaltak a gyarmatosítás elten, a pozitív sem­legesség mellett. A bandungl konferencia nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásá­ban bűn, amelynek gyorsan véget kell vetni. Felszólí­totta az érdekelt hatalmakat, hogy adják meg az Ide­gen fennhatóságnak és kizsákmányolásnak alávetett népeknek a szabadságot és függetlenséget. Támogatják a leszerelést, az atom- és termonukleáris fegyverek gyártásának, a velük való kísérleteknek és az Ilyen fegyverek használatának betiltását. Szorgalmazták az ázsiai és afrikai országok gazdasági, kulturális együtt­működését a térség gazdasági fejlődésének előmozdí­tása végett, síkra szálltak a nemzeti kultúrák elnyo­másának megszüntetése mellett. A bandungl értekezlet mérföldkő volt a gyarmati rendszer összeomlása útján. Azóta a nemzeti felszaba­dító mozgalom a szocialista közösség, a kommunista vllágmozgalom támogatásával megsemmisítette az impe­rializmus régi gyarmati rendszerét. Mindamellett még ma is vannak népek gyarmati sorban. Szemünk láttára zajlik le a Falkland-szigetek körüli huzavona, ami szintén a gyászos gyarmati rendszer fennállásának kö­vetkezménye. Végül Itt van az újgyarmatosítás, a neo- kolonlallzmus, amely nem más, mint gyarmatosítás burkolt formában. Ma tehát éppúgy Időszerű harcolni a gyarmatosítás minden megnyilvánulása ellen, mint évtizedekkel ko­rábban, az Imperializmus gyarmati világrendszerének fennállása idején. A gyarmatosítás minden formájának felszám.olása az egész haladó emberiség feladata. A szocialista országok Lenin tanítását követve mindig következetesen kiálltak a nemzeti önrendelkezés érvé­nyesítéséért, a népek gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatásáért. P. L. • - ÍV . a SZISZ lii. kongresszusa Oj vezetőséggel, új hittel A SZISZ zsellzl (ZellezovceJ várost konferenciáján a 20 alapszervezet 687 tagját képviselő 60 küldött nagy fi­gyelemmel hallgatta végig a városi bizottság beszámolóját, amelyet Ostro- lúcky György mérnök, a bizottság elnöke terjesztett elő. Hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek közül a szlo­vák és a magyar tanítási nyelvű gim­náziumok SZISZ-esei dolgoztak a leg­jobban. A politikai oktatást általában mindenütt jól megszervezték. Ki kell emelni a SZISZ-tagok aktivitását a választások idején. Az állami gazda­ság zálogos! részlegén például elő­készítették a választóhelyiséget, a szódói városrész fiataljai pedig a vá- lasztóblrottságban dolgoztak. Az alapszervezetek számos beszél­getést szerveztek idős kommunisták­kal, vetélkedőket a Szovjetunióról. E téren a szódói városrész, a bizsuté- riaüzem és az iskolák alapszerveze­tei Jeleskedtek. A fiatalok sokat tet­tek a népgazdasági terv teljesítése végett Is. A felvásárlóüzem SZISZ- tagjai 80 órát, a blzsutériaüzem fia­taljai pedig 275 órát dolgoztak le nyújtott műszakokban. Az állami gaz­daság dolgozói bekapcsolódtak az „Egy szem se vesszen kárba“ és a ZENIT mozgalomba. Csaknem vala­mennyi alapszervezet kivette a részét a hulladékgyűjtésből. A környezet-, szépítésben az állami gazdaság, a bízsuüzem, a felvásárlóüzem, a kór­ház, a Jednota fogyasztási szövetke­zet, a két gimnázium és a szódói városrész alapszervezetének tagjai dolgoztak legtöbbet társadalmi mun­kában. Az eredmények mellett a konfe­rencia rámutatott arra is, hogy a 9 tagú városi bizottság nem mindig állt feladata magaslatán. Ha Jobb kcwrdlnációt végez, az alapszerveze­tek munkája még Jobb is lehetett volna. Az ú] 11 tagú városi bizottság Tomasoviő Vojtech elnökkel az éten ígéretet tett, hogy igényesebb mun­kát végez. A konferencián szocialis­ta kötelezettségvállalást fogadtak el, amelynek értelmében a termelésben 1200, a környezetfejlesztésben 4420, a mezőgazdasági csúcsmunkák Idején 4730 órát dolgoznak 1« társadalmi munkában, és összegyűjtenek 10 000 kg ócskavasat, 100 kg textíliát és 5000 kg hulladékpaplrt a SZISZ III. kongresszusa tiszteletére. BENYAK JÓZSEF Színvonalas munka Jól dolgozott tavaly a nagyfödé- mesi (Veiké OlanyJ Béke Efsz 39 tagú SZISZ-alapszervezete. Hanzel La­jos elnök szaval szerint igyekezetük elsősorban a termelési feladatok tel­jesítésére irányult. A szövetkezet vezetősége lehetősé­get nyújt a fiataloknak képességeik bebizonyítására. Az is a bizalom Jete, hogy többen felelős beosztásban dol­goznak. Szinte az egész alapszervezet bekapcsolődptt az „Egy szem se vesz- szen kárba“ elnevezésű munkaver­senybe. Külön dicséretet érdemel Ka­ras József héttagú ifjúsági szocialista munkabrigádja és Takács László kom- bájnos. A zöldaratáshan is figyelem­re méltó eredményeket értek el. Az ifjúsági klubjukban gondoskod­nak arról, hogy a fiatalok hasznosan töltsék a szabad Idejüket. Többször szerveztek már előadást és zenés ösz- szejövetelt az új klubban. A szervezet égisze alatt már második éve műkö­dik a falusi színjátszó csoport. Be­mutatták az Imádok férjhez menni című zenés vígjátékot, amellyel a Já­rási fesztiválon is szerepeltek. Idén Ján Kedro A zabosl szakácsnők című komédiáját akarják betanulni. Az évzáró gyűlésen az októberi for­radalom 65. évfordulója tiszteletére a fiatalok 2150 óra társadalmi mun­kát vállaltak, amit főleg a mezőgaz­dasági csúcsldényben dolgoznak le, azonkívül összegyűjtenek húsz tonna ócskavasat, és fellendítik a szerve­zeti és a kulturális életet, hatéko­nyabbá teszik a politikai nevelő mun­kát. SZARAZ PÄL A vásárlók elégedettségéért A koälcel Jednota fogyasztás! szö­vetkezet SZlSZ-alapszervezetének év­záró taggyűlésén az idei munkaterv­vel együtt szocialista kötelezettség­vállalást fogadtak el a SZISZ III. kongresszusa tiszteletére. Ebben töb­bek között az áll, hogy felélénkítik az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak munkáját. Az őrjáratok tagjai' az ed­diginél gyakrabban és következete­sebben ügyelnek majd a becsületes felszolgálásra, a pon.tos nyitvatartási időre, a vásárlök védelmére. Az ár­drágítókat és a munkaidőben indok nélkül zárva tartő alkalmazottakat nyilvánosan kipellengérezik. Ezenkívül felülvizsgálják a villamos energiával, a tüzelő- és üzemanyag­gal való takarékoskodást, a tűz- és munkavédelmi előírások megtartásét. Ezerötszáz órát dolgoznak le társa­dalmi munkában, további 800 órát a szövetkezet beruházásos építkezésein, 700 órát pedig a mezőgazdasági üze­mekben. összegyűjtenek továbbá 5000 kilő ócskavasat és 2000 kilő papírt. A vállalás figyelemre méltő, most már csak azon múlik, hogy teljesl- tik-e ígéretüket. R. M. JUNIORFILA ’82 Bélyeggyfljtéssel a szocialista haza fej­lesztéséért, a környezet védelméért Jel­szó Jegyében május végén Koélcében rendezik meg az ifjú bélyeggyűjtők szlo­vákiai kiállítását. A Junlorflla “82 klél- lítást a SZISZ Szlovákiai központi Bi­zottsága és a Szlovákiai Bélyeggyűjtők Szövetségének ifjúsági bizottsága ren­dezi, és az Ifjúsági bélyeggyűjtő szak­körök tagjai vesznek rajta részt 25 éves korig. A kiállításra 112 gyűjtő Jelentkezett, s öt korcsoportban versenyeznek az el­ismerésért. A kláilltás Jelszavát legjob­ban tükröző három gyűjtemény korra valő tekintet nélkül külön kitüntetésben részesül. A Kelet-szlovákiai Vasmű szak- szervezeti kultűrházában sorra kerülő kiállítás előkészületeit nagy körültekin­téssel Irányítja dr. Bárd Sándor, a szö­vetség kelet-szlovákiai bizottsága Ifjú­sági komisszlójának elnöke. V. P. Vállalkozó szellemű fiatalok Az ögyallal (Hurbanovo) sörgyár ter­mékei nemcsak hazánkban, hanem kül­földön Is Ismertek és keresettek. A gyár évente 650 ezer hektoliter Aranyfácán sört és 35 ezer tonna malátát állít elő, jelentős részüket exportra. A gyár mun­kájában nagy segítséget Jelent a SZISZ- -alapszervezet. A fiatalok vállalták, hogy az Idén 2000 hektoliter hordós és 200 hektoliter palackozott sört állítanak elő terven felül. Ezenkívül rendbe tesznek 1200 piszkos hordöt, .összegyűjtenek 1000 kilő színesfémet és 40 mázsa papírt. A téli stadion építésén 80, a községfe]Iesz- tésben 360 órát dolgoznak le társadal­mi munkában. I. S. VLAGYIMIR ILJICS LENIN SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA A proletArforradalom Tézisei Április 22-én emlékezünk meg Vla­gyimir Iljics Lenin születésének 112. évfordulójáról. Ezzel az Időponttal majdnem egybeesik egy olyan ese­ménynek az évfordulója, amely fon­tos mérföldkő volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz vezető fo­lyamatban. Április 17-én múlt hatvanöt éve, hogy Lenin a párt központi bizottsá­gának, pétervárl bizottságának és a szovjetek bolsevik küldötteinek be­számolót tartott „A proletariátus fel­adatai a Jelenlegi forradalomban“ címmel, amely Áprilisi Tézisek néven vált ismertté. Ebben világosan kitűz­te a polgári forradalomról a szocia­lista forradalomra valő áttérés irány­vonalát és taktikáját. A két évforduló Jó alkalom arra, hogy elemezzük Lenin akkori mun­kásságát, méltassuk az Áprilisi Tézi­sek jelentőségét. Lenin a polgári forradalom kirob­banásakor Svájcban tartózkodott. Az események hírére keresni kezdte a hazatérés lehetőségeit. A háborús vi­szonyok között az Oroszországba való visszatérés szinte megoldhatatlan fel­adatnak látszott. Fantasztikusabbnál fantasztíkusabb tervek születtek. S valóban, szinte hihetetlen módon az Oroszországgal hadban álló német kormány segítségével Jutott haza Le­nin és 32 emigráns társa. A német kormány azért vállalkozott az akció lebonyolítására, mert abban 'bízott, hogy az emigránsok hazatérése az oroszországi háborúellenes mozgalom erősödését eredményezi, amely végső soron elvezet Oroszország katonai összeomlásához, s ezzel Németország gvözelméhez. Mondani sem kell, hogy elszámltotta magát a német biroda­lom kormánya. A HAZATÉRÉS Március 26-án Indult az emigrán­sok csoportja Németországon át Svéd­országba. Az előzetes és minden rész­letre kiterjedő megállapodás értelmé­ben a különvonatot a hatóságok nem ellenőrizték. A német kormány szi­gorúan megtartotta e megállapodást, ezt mi sem mutatja szemléleteseb­ben, minthogy Halléban a trőnörökös különvonatának két órát keltett vá­rakoznia, mert az orosz forradalmá­rokat szállító szerelvényt eléje en­gedték. Stockholmból Finnországba vitt az útjuk, itt már érezhető közelségbe kerültek a forradalmi hangulattal. Az utazás élményeiről írva így számolt be erről Lenin élettársa, Nagyezsda Krupszkaja: „Itt már minden olyan Ismerős, otthonos volt... Többször elment mellettünk egy sápadt arcú íőhaditagy, és amikor Iljlccsel át­mentünk a szomszédos üres vagon­ba, a főhadnagy leült Iljics mellé és szóba elegyedett vele. A főhadnagy „honvédő" volt. Iljics a maga állás­pontját védelmezte — szintén bor­zasztóan sápadt volt. Közben lassan szivárogtak be a katonák. Nemsoká­ra megtelt az egész kocsi. A katonák felálltak a padokra, hogy jobban lás­sák és hallják azt, aki olyan érthe­tően beszélt a rablóháború ellen.“ Április 16-án este 11 óra tájban érkezett a vonat a pétervárl Flnn- landl pályaudvarra. A kis csoport, élén Leninnel nem tudhatta ponto­san, ml vár rá, hiszen nagyon is reálisnak látszott számukra a ve­szély, hogy hazaárulás vádjával le­tartóztatják őket, mivel háború Ide­jén egy ellenséges ország kormányá­nak segítségét vették igénybe. Annak ellenére, hogy Lenin haza­érkezésének híre csak az utolsó pil­lanatban derült ki Pétervárott, óriási tömeg tolongott a pályaudvar kö.ül. A híres kronstadtl tengerészek álltak díszörségct, s a katonazenekar a Mar- selllalse-t Játszotta. Virág és üdvözlő szavak fogadták Lenint, s a nép, amely benne látta megtestesülni a forradalom továbbvitelét. Másnap, április 17-én adta elő „A proletariátus feladatai a Jelenlegi for­radalomban“ című beszámolőját. Is­mertebb nevén az Áprilisi Téziseket. Ék Sándor: LENIN ARCKÉPE (Luxlitográfia) AZ ÁPRILISI TÉZISEK Oroszországban abban az i.Jben általános fejetlenség uralkodott. A feb­ruári forradalom győzelme után ala­kult Ideiglenes kormány teljesen a burzsoázia befolyása alá került, a munkások és katonaküldöttek szov­jetjeiben viszont a mensevikek kere­kedtek felül, akik szintén elárulták a proletariátus és a forradalom ügyét. Lenin nyíltan kimondta: „A mai helyzet sajátossága Oroszországban abban van, hogy átmenet a forrada­lom első szakaszából, amely a prole­tariátus kellő tudatosságának és szer­vezettségének hiányában a hatalmat a burzsoázia kezébe adta, annak má­sodik szakaszába, amely a hatalmat a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell, hogy adja.“ Rámutatott, hogy az Ideiglenes kor­mány által folytatott háború is rablő, imperialista Jellegű küzdelem. Meg­világította, hogy a párt tevékenysé­gének Iránya a polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztése — lehe­tőleg békés úton — szocialista forra­dalommá. Ezért adta ki a Jelszót, hogy semmi támogatást az ideiglenes kormánynak, minden hatalmat a szov­jeteknek. Ez egyértelmű volt a szov­jetek egyeduralmának és teljhatalmá­nak megteremtésével, az üj típusú állam megszervezésével, a nép fölött álló régi államgépezet megsemmisíté­sével és olyan új államapparátus lét­rehozásával, amely a szovjetek tala­ján épül tel, s teljesen megfelel a nép érdekeinek. A tézisek a forradalom és a hata­lom kérdésének átfogó és előretekin­tő elemzésén túl a különböző rész­területekre Is kitértek. Gazdasági té­ren Lenin Javasolta, hogy kobozza­nak el és naclonallzáljanak minden földesúri földet, s a földdel valő ren­delkezés Jogát adják át a paraszt­küldöttek szovjetjeinek; a szovjetek ellenőrizzék a társadalmi termelést; az ország valamennyi bankját egye­sítsék egy nagy nemzeti bankká, melynek tevékenységét szintén a szovjetek ellenőrzik. Az Áprilisi Tézisek választ adtak mindazokra a kérdésekre, amelyekkel az Illegalitásból kilépő és az emigrá­cióból hazatérő bolsevikok szembe­találták magukat. A pártmunkások túlnyomö többsége felismerte a leni­ni útmutatás fielyességét, forradalmi mozgósltö erejét. Egy héttel azután, hogy a Téziseket a Pravdában közzé­tették, a bolsevikok pétervárl városi konferenciáján a küldöttek túlnyomó többsége Lenin beszámolőját meghall­gatva —, amely a Tézisek szellemét tükrözta — az 6 határozati javaslata mellett szavazott. A BOLSEVIKOK Áprilisi KONFERENCiAfA A bolsevik párt VII. (áprilisi) össz- oroszországí konferenciája, amely az ÚJ naptár szerint május 6—11-e kö­zött ülésezett Pétervárott, végérvé­nyesen és országos méretekben is a lenini tézisek mögé sorakoztatta lel a pártot. Nyolcvanezer párttag kép­viseletében 133 szavazati Jogú kül­dött hallgatta Lenin beszámolóját, amelyben részletesen kifejtette az Áprilisi Tézisek mondanivalóját. A konferencia a Lenin által beter­jesztett Javaslatot fogadta el a poli­tikai helyzet, a háború, az ideiglenes kormánnyal szemben követendő ma­gatartás, az agrárprogram és a párt­program felülvizsgálásának kérdésé­ben. Igen fontos határozat született a nemzetiségi kérdésről. Ez kimond­ta, hogy csak az eddig elnyomott nemzetek elszakadásra való Jogának elismerése biztosíthatja a különböző nemzetiségű munkások teljes szolida­ritását és csak ez mozdíthatja elő a különböző nemzetek demokratikus közeledését. Ugyanakkor a határozat leszögezte, hogy az önrendelkezési jogot nem szabad összetéveszteni az egyik vagy másik nemzet különválá­sának célszerűségével. A párt azon népek számára, amelyek az egységes állam keretei között kívánnak ma­radni, megkövetelte a legszélesebb autonómiát. Az áprilisi konferencia volt a bol­sevik párt első legális konferenciája, amelyet Oroszországban tartottak meg. Határozatai, amelyek Lenin Áprilisi Téziseire épültek, megmutat­ták azt az utat, amelyen az ország kijuthat a háborúból, véget vethet a kizsákmányolásnak, s amelyen követ­kezetesen végighaladva a proletariá­tus megvívhatja harcát a szocialista forradalom győzelméért. Az esemé­nyek Lenint igazolták. Csökkent az ideiglenes kormány befolyása, a mun­kások és katonaküldöttek szovjetjei­ben fokozatosan a bolsevikok kézébe ment át a hatalom, és ez az Irány­változás vezetett végül is a Nagy Oktőberl Szocialista Forradalom győ­zelméhez. L L

Next

/
Oldalképek
Tartalom