Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-06 / 14. szám

6

Hfrt kaptunk Elcheböl, ahol a magyar labdarúgó-vá- logatott két világbajnoki mérkőzést is játszik. A stadionhoz vezető utak felűjításán kfvUl gyakorlatilag minden elkészült az elchei labdarúgópálya körül. A munkálatok nem kerültek túl sok pénzbe, hiszen a stadion lényegében új, 1978-ban adták át rendeltetésének. A világbajnokság igényei miatt szükséges munkálatokra a stadion tulajdonosa, az Elche Futballklub mintegy 125 millió pesetát költött. Az előkészületek közül a legjelentősebb a pálya talajána^teljes felújítása volt. Ezt még a múlt év végén ^É^ndték;'V||^szántották a talajt, és újból gyepesitehMk^^gyepsző^K egyenletes fejlődését később auM^mtikus ziulözőberendezésekkel biztosították. A bis^H||a 104 millió pesetával járult^ji^lmil^^^on hozásának költségeihez.

Buy Thy^?^ belga válj nem bíz semmit a vél pókban gondos rae, csoportbeli rivájjj latkozatában hogy a június ugyan rendkívi rös ördög ' le a vilá; vábbiakba

jivelségi kapitánya 'AtffiOndiál előtti bóna- n alá két legerősebb Írországot. Legutóbbi nyi- lelga szakember elmondta, Argentína elleni nyitómérkőzésen lehéz feladat vár játékosaira, a „vö- léj^ég sam mond

fcij^éről. A to- noédtB,! Iß január végétől májusig rendkívül erős edzéssorozaton vesz részt, ö maga pedig közben márciusban „felfedező útra“ indul Argentínába, majd Magyarországra. A csoportbeli harmadik ellenfélről, Salvadorról szólva kijelentette, hogy nem tekinti különösebben veszélyesnek, s ezért mérkőzéseit nem figyeli meg. Thys előrejelzése szerint a VB-döntőt az NSZK játssza, mégpedig Argentínával vagy Brazíliával. A belga válogatott egyébként március 24-én Romániával, majd április 28-án Lengyelországgal játszik előkészületi mérkőzést. Ezeken már a nemrégiben honosított spanyol származású középpályás juan Lozano is szerepel.

XXX

Mario Kempesnek, az 1978. évi VB-n győztes argentin csapat gólkirályának az a szándéka, hogy a spanyolországi döntő után ismét Európában folytatja pályafutását. jelenleg a River Plate csapatában szerepel, s jóllehet nincs csúcsformában, biztos tagnak számít Menotti 22-es keretében. Kempes kijelentette, hogy legszívesebben ismét Spanyolországban játszana.

június elején kerül sor a hamburgi Volkspark stadionban a legendás nyugatnémet játékos. Franz Beckenbauer búcsúmérközésére, amelyet a Hamburg az NSZK válogatottjával játszik. Az eseményen csaknem félmillió dolláros bevételre számítanak, s az összeg az elhagyott gyerekek segélyezését szolgálja majd. Ez lesz az NSZK válogatottjának utolsó mérkőzése a VB előtt, s ennek keretében Beekenbauert a nemzeti tizenegy tiszteletbeli kapitányává választják.

XXX

Madridból érkezett hír szerint a neves Polydor hanglemeztársaság elkészítette a Mundiáí himnuszának, új felvételeit; az előadó a híres spanyol tenorista, Placido Domingo.

SZÁLNYI KOV SIKERRECEPTJE

Az úszóvilág egyik legkiemelkedőbb mai egyénisége Vlagyimir Szalnyikov rövid nyilatkozatát közölte legutóbb a Szovjetszkaja Rosz- szija című képes magazin. Szalnyikov az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok egyik hőse, sikerembere volt. A 400 és az 1500 méteres gyorsúszás aranyérmese, aki ráadásul a szovjet 4x200 m gyorsváltó tagjaként még egy harmadik aranyérmet Is nyert. Az úszás aranykönyvébe az olimpiai eredmények mellett azzal is beírta a nevét, hogy elsőnek úszott a világon 15 percen belül 1500 méteren (14:58.27). Az 1981- ben Splitben rendezett EB-n a jugoszlávok klasszisa, Borút Petries drámai küzdelemben legyőzte ugyan a 4Q0-on, Szalnyikov azonban 1500-on ismét verhetetlennek bizonyult, s az év végén készített világranglistán mindkét távon az élen áll.

Legutóbb néhány nappal ezelőtt a Szovjetunió—NDK úszóviadalon ismét átírta a világcsúcslistát. A 400 méteres férfigyorsúszásban 3:49.57 percre javította a kanadai Szmidt 3:50.49-es világcsúcsát, ma)^ az 1500 m- es távon saját világcsúcsát adta át a múltnak 14:56.35 perces káprázatos idővel.

A háromszoros olimpiai bajnok — méltán példaképe a szovjet úszóknak, sportolóknak — még csupán 21 é- ves. Évek óta egyenletesen tartja kiemelkedő formáját, s hogy ennek mi a titka, a lapnak adott nyilatkozatában fgy foglalta összeg:

— Manapság a világszintek rendkívüli követelményeit tekintetbe véve, csak úgy lehet az élvonalban maradni, ba az ember önfeláldozó, és a legkisebb kihagyás nélkül vállalja az edzésmunkát. Én legalábbis e- zen az áron voltam mindmáig képes tartani a helyemet az élen. Ehhez az elvhez kell ragaszkodni, s a kitűzött célok érdekében maradéktalanul teljesíteni kell a szükséges feladatokat. Reggel hét előtt kelek, fél nyolckor már vízben vagyok, ez az első edzés. A testnevelési főiskolán általában tél tizenkettőtől fél négyik tartózkodom', s Igyekszem az ott kapott ismeretekből a lehető legtöbbet elsajátítani. Utána — jelenleg teremben — következik a második edzés. Vacsora, lefekvés ... Másnap minden kezdődik élőiről, s folytatódik ugyanúgy. Szabad időben — amelyből meglehető, sen kevés van — olvasok, moziba vagy színházba megyek. (pl)

V

iliam Schrojf ötvenéves. Igen, ennyire rohan az idő. Bizonyára sokan emlékeznek , parádés védéseire, és a chilei VB-n nyújtott kimagasló teljesítményére.

Egyéniség volt a kapuban. Szinte a szemével irányította a védelmet. Pályafutásáról sok mindent megírtak már; kilószémra jelentek meg róla cikkek és fényképek. Elismert „menő“ volt — a menők előnyös és hátrányos tulajdonságaival. Volt világhír, szurkolói ömlengés, néha a bajok idején szurkolói ellenszenv is. Egy biztos, tudását mindenki elismerte, a csúcson pedig, a nagy sikerek Idején (Chile 1962) mindenki tapsolt neki.

Tizenkét évig őrizte a Slovan kapuját, és harminckilencszer volt tagja a nemzeti tizenegynek.

A napokban mondta egy Slovan -törzsszurkoló: „Amikor Schrojfot

láttam a kapuban, s előtte Popluhár „sepergetett“, az ember teljesen megnyugodott. Ma pedig, ha a Slovan egy papíron gyengébbnek ítélt csapattal játszik, nem merném letenni a voksomat százszázalékosan a Slovan mellett.“

Pályafutását a prágai Admira Vlll- ban kezdte még diákként, itt Is maradt egészen 1951-ig, itt érte a katonai behívó, amely Olomoucba szólította. nt a „Kfídl' vlasti“ csapatát erősítette, amely ekkor az első ligában szerepelt. (Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy akkor itt futballozott Dolínsky, Hledík és Kraus is.) 1953 őszén felkeresték a Slovan vezetői, és a született prágai fiú „örökre“ a szlovák fővárosba költözött. 1955-ben tagja volt a bajnokságot nyert Slovan csapatának. Ekkor edzette a bratislavai kékek csapatát L. Sfastny, aki nagy szakértelemmel egyengette Schrojf útját. Kapustudását még ma is megcsodálhattuk a tévé képernyőjén a miskolci és a kassai (Koáice) terem- futball-niérkőzésein. Ma a Csehszlovák Testnevelési Szövetség (CSTV) munkatársa.

— Mikor volt először válogatott? — 1953-ban a Magyarország válogatottja ellen Prágában. Én az l:5-re elvesztett mérkőzésen a negyedik gól után kerültem a kapuba. Az ötödik gólt Pjuskás lőtte.

— Pályafutása során melyik csatár lövéseitől tartott a legjobban?

— Voltak többen is. Ilyen volt Amarildó, Greaves, Didi, Buzek. A közép-európaiak közül’ Koszticsot és Tichy Lajost említhetném.

— És a hazai mezőnyben ki volt a „mumusa“?

— Laco Pavlovié. Emlékszem, 1960- ban játszottunk a Preáov ellen idegenben. Vezettünk egy góllal, és kb. 15 perc lehetett még hátra a mérkőzésből. Ekkor Pavlovié megtáltosodott. és három gólt rúgott nekem. Ugyanezt megismételte rá egy évre itt, Bratislavában, de szerencsére To- no Moravéík még idejében egyenlíteni tudott.

— Legjobb barátja?

— Popluhár ,,Bimbó“.-- Melyik edzőjére emlékezik visz- sza szívesen?

— Rudolf Vytiaőilra.

— Az 1962-es chilei VB-én a jugoszlávokat kaptuk a legjobb négy között. Félidőben- l:l7gyel roskadtunk a szűk öltöző padjára. De Vytlaéil felrázott bennünket, és ezeket mondta: „A jugók talán jobbak, de mit ér ez, ha ma már több gólt nem- rúgnak. És tudjátok, miért nem rúgnak? — s ekkor a tekintetét hirtelen rám fordította —, azért nem, mert a mi kapunkat Vildo Schrojf

VILDO

védi. Szépen is néznénk ki, ha ez a Sekularec vagy Gálié gólt lőne neked.“ Aztán Kadrabának mondta: „Ti meg ott elöl kettőt gurítsatok be nekik. Mi mindezt el is hittük neki. Győztünk 3:l-re.“

— Melyik mérkőzés volt a legnehezebb a chilei VB-én?

— A döntő a brazilokkal, de a magyarok elleni 1:0 is nagyon nehéz volt. Hú, ahogy azok támadtak...

— Aztán a döntőben háronr gólt kapott. Ml volt ennek az oka?

— Idegkimerültség, Hiába, az előző öt nehéz mérkőzés alaposan kikészítette az idegeimet.

— Sok szurkoló előtt állandó vitatéma, hogy ön nem volt kint az 1954-es VB-én.

— De Igen, kint voltam. „Dodo“ Reimann volt az első számú kapus. Stacho és jómagam voltunk a tartalékok.

— Melyik mérkőzésre emlékszik a legszívesebben?

— Ami a válogatottat illeti, az 1962-es döntőre. Ha kikaptunk Is 3:1- re, mégiscsak VB-döntőt játsszottunk ekkor, és jegyzett bennünket a világ közvéleménye. Ami a ligameccseket Illeti, legszívesebben egy 1966-os mérkőzésre emlékszem vissza. Kissé el- parentált kapusként kerültem akkor a kassai Lokomotív csapatához. Ez év tavaszan Prágában l:0-ra legyőztük a Duklál.

— Melyik kapus gyakorolt önre legnagyobb hatást?

— Elsősorban a jugoszláv Beara, de nagyon jó „portás“ volt Jasin, Grosics, Zeman, Gilmar és Banks is.

— A hazai mezőnyben ki a legjobb mostanában?

— Kimagasló nincs. Sémán, Hruäka közül mindig az a Jobb, akinek pillanatnyilag szerencsésebb napja van.

— Pályafutása során kapott potya- góloi it is?

— Ez minden kapussal előfordul. Én 1965-ben Bukarestben kaptam egy. Ilyen gólt a VB selejtező mérkőzésen.

— Egyetért azzal, hogy a tizenegyest csak rosszul lehet rúgni, és védeni nent?

™ Egyetértek.

— Hogyan lehet az, Hogy á mai kapusok nem olyan megbízhatóak, mint az egykoriak voltak?

— Egyszerűen ők nem tesznek többet azért, hogy megbízhatóak legyenek. Itt az önképzésre gondolok. Fásult képpel elvégzik az előírt gyakori latokat, és ezzel számukra a napi edzés Ijefejezödött. Én annak idején napokig elemeztem magamban olyan helyzeteket, amelyekből gólt kaptam. Az edzésen pedig ésszerűen gyötörtem magqm'. Nyolc év alatt csak háromszor (1) hagytam ki mérkőzést

— ön elismert kapus volt. Miért nem próbálkozott meg egy kapusiskola vezetésével?

— Senkinek sem volt Ilyen nemű érdeke velem szemben.

— Milyenek az esélyeink a spanyolországi VB-én?

— Nehéz csoport a miénk, annyi bizonyos. Én a magam részéről hiszek az 1962-es „jó példában“. Ml akkor tudniillik nem Ijedtünk meg.

—• Végezetül mit szól a mai Slovan játékához?

— Remélem, hogy lesz jobb Is.

Babiák László

Helexa felvétele

PÉLDÁS TDRISTASZAKOSZTÁLY

A szelöcei /Selicel turistaszakosztály a gálántai Járásban a legjobbak közé tartozik. Élén a magyar tannyelvű alapja- kú iskola igazgatóhelyettese, tornatanára, Mihály józsej áll. AZ 0 érdeme is, hogy a szelöcei alapiskola a Sport napilap „Szülök az iskolának — iskola a szülőknek" versenyében a 30. helyen végzett, és így a legsikeresebb iskola lett a járásban. Ezt a sikert elsősorban a fiatal turisták és szüleik munkájának eredményeként lehet elkönyvelni, akik mindannyian a szakosztály tagjai.

— Az iskolában nagyon jó feltételek vannak a sportolásra, elsősorban a turisztikára — mondja Mihály József. — Ezen a téren nagy megértést tanúsít az iskola igazgatója, Bende Béla elvtárs, aki egyben a helybeli sportegyesület titkára is.

A sport- és testnevelési rendezvényekhez segítséget nyújtanak a szülők, akik maguk is szívesen sportolnak.

Sporttevékenységük súlypontja a turisztika, ebben országos méretben is szép eredményeket érünk el. Rendszeresen benevezünk az ifjúsági honvédelmi-turisztikai versenybe. A járásban 1974 óia nem találtunk ebben a számban legyőzőre, így a vándorserleg végleg nálunk maradt. Tavaly ismét bejutottunk az országos döntőbe, jó esélyekkel indultunk, de sajnos rossz iránytűket kaptunk, így ifjú turistáink kicsit eltévedtek, aminek pedig az lett az eredménye. Hogy csajé a 4. helyen végeztünk, jóllehet elismerték óvásunkati Egyéniben .főleg a szlovákiai döntőben értünk el jó eredményeket. A fiatalabb ifjúságiak versenyében a Mihály — Vedrődi kettős az első helyen végzett, az idősebb tanulók versenyében a Réső — Czanik páros a második lett. Tavaly nem sikerült kimagasló eredményt elérnünk, habár bekerültünk a szlovákiai

döntőbe, de takarékossági okokból több kitűnő kettősünknek otthon kellett maradnia, így nem sikerült bejutnunk az országos döntőbe.

A turistaszakosztályok szlovákiai versenyében a miénket az előkelő második helyre sorolták, ami eddigi munkánk legnagyobb elismerésének számít.

Ä szakosztály 67 tagjából 36 a fiatal, és elmondhattuk, hogy ez az ifjúsági kollektíva országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozik. A többi tag szintén valamikor a mi isko-^ Iánkban kedvelte meg a turisztikát. Jó munkánkról tanúskodik a két „Példás ifjúsági kollektiva" cím is. Szakosztályunkban három diák-, két ifjúsági és egy felnőtt csoport dolgozik.

A szelöcei turista szakosztálynak van mivel dicsekednie. Tavaly negyedszer rendezték meg a Szelőce — Vágtornóc hálamenetet, amellyel a tornóci eseményekre emlékeznek. Ezen 210 természetbarát, turista vett részt. További rendezvényeinkből megemlítenék még hármat: a Testnevelés és turisztikai napjai. Mesebeli erdőben. Apa, mama és én.

A szelöcei turisták kitűnnek a természetvédelemben is. A „Nyom“ és „Köztársaság Kertje" nevű mozgalom is avégett indult, hogy rendben tartsák a legforgalmasabb útszakaszokat a falu környékén, és gyűjtsék a hulladékot a környező erdőkben.

Külön dicséretet érdemelnek: Réső György, Szitás Dezső mérnök, Bogdány János, Takács Árpád, Gyepes Tibor és a többiek, akiie mindig találnak időt arra, ha tenni kell valamit) Még az is megtörtént, hogy műszakot cseréltek, mert ők is segíteni akartak,

Oláh Gyula