Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-06 / 14. szám
if szemHetegségek napjaink leggyakoribb bajai közé számítanak. A fejlett országokban minden negyedik ember rövidlátó. De nem kevés kellemetlenséget okoz a kancsalság sem. Cikkünkben a Gyermekek és Serdülök Közegészségügyi Kutatóintézetében működő, optikai és élettani látásjavító eljárásokat kutató laboratórium munkájáról számolunk be. A laboratórium vezetője Jurij Utyehin, a műszaki tudományok kandidátusa. Miközben folyik a vizsgálat, a JurlJ Utyehintöl kapott fényképeket nézegetjük. Mindegyiken két, nagyon hasonló arc látható. Az egyiken nem szívesen időzik el a szem, mert kancsalság torzítja el a szép arcvonásokat. A másik arcról egyenesen néznek a fényképezőgép lencséjébe a szemek. Utyehin a laboratóriumban kifejlesztett szemüveggel igyekszik segíteni a kancsal szemen. A szemüveg összhangba hozza a két szem látótengelyét, s amikor a kancsalító szem rendes állású lesz, a látás binokulárissá (kétszemessé) válik. Az agyi látóközpont „hozzászokik“ ahhoz, hogy mindkét szemből fogadjon, információkat. Ez az állapot aztán fokozatosan rögződik, s olyan mértékű javulás következhet be, hogy olykor teljesen fölöslegessé válik a szemüveg. Utyehinnak olyan- szemüvege is van — ezt bifokális szferoprizmatikusnak nevezik —, amellyel eredményesen vehető fel a küzdelem a másik gyakori szembetegség, a rövidlátás ellen. Akárcsak a kancsalság esetében, ezúttal sincs szükség kezelésre• (ha ezen különböző procedúrákat, cseppeket, stb. értünk). Csupán föl kell venni a szemüveget, ha közeire kell nézni, s ha ezt nem mulasztja el a páciens, egy idő múlva mind gyengébb, és gyengébb szemüvegre lesz szüksége. Látszólag mindez rendkívül egyszerű. Csakhogy a tiidó.snak több évtizedig kellett kísérletezgetnie ahhoz, hogy eljusson az egyszerű megoldásig. Ifjúkorában maga is rövidlátó volt. Leningrád blokádjának súlyos napjai sem használtak a szemének, hiszen az éhezéssel és a hideggel szembeni egyetlen mentsvára a könyv, az olvasás volt. öt is nagyon zavarta a szemüveg a tanúA rövidlátást és a kancsalságot sajátos mádon gyógyító Jnri] Utyehin. lásban, a sportban és az élet egyéb területén. Többször elgondolkodott azon, miképp javíthatna látásélességén. E feladattal a 8. osztályban próbált először megbirkózni, de akkor csak addig jutott el, hogy „modernizálta“ a szemüvegét. Amikor aztán az elektronika szakon megszerezte mérnöki diplomáját, komolyan törni kezdte a fejét a probléma megoldásán, s optikával kezdett foglalkozni. Aspiránsnak jelentkezett a lenlngrádi finommechanikai és optikai intézetbe, s disszertációját a látásjavítás optikai-élettani módszereiről írta. Elgondolásait önmagán próbálta zelre kell néznie, a gyújtópont beállításakor a szemizmok erőteljesen működnek. De mert ezzel az agy „képtelen megbékélni“, úgy változik meg a szemgolyó formája, hogy közeli tárgyak nézésekor mind kisebb és kisebb lesz az izmok megterhelése, s folyton-foly- vást rosszabbodó rövidlátás jön létre. A távoli tárgyak képeinek eközben nem az Ideghártyán, hanem az előtt lesz a gyújtópontja. Emiatt éles körvonalak helyett elmosódott körvonalakat lát az ember. A hagyományos szemüveg visszaveti a gyújtópontot az ideg- hártyára, olvasás közben azonban újra A rövidlátáson különleges szemüveg nélkül is javíthatunk az Utyehin által kidolgozott szemtornáztatás segítségével. Ennek az a lényege, hogy az ember felváltva hol az egyik, hol a másik szemével olvassa a szöveget. Ha napról napra messzebbről olvas, majd kezdi a gyakorlatokat élőiről, egy idő múltán javul a látásélessége. Az Utye- hin-féle szemtornáztáfás sikerét jó néhány példa tanúsítja. Andrej Izsjev 16 éves csebokszári fiatalembernek nyolc- hónapi önálló edzéssel 3,5 dioptriáról 1 dioptriára, V. .Gelman 42 esztendős A SZEMŰVÉ ki, s hogy munkássága eredményes volt, egyebek között azt mutatja, hogy rendbejött a látása. — Szerintem a rövidlátás az agynak, és a szemnek a megváltozott körülményekhez való sajátos alkalmazkodása — mondja Utyehin. Munkatársaival a kifelé térő kancsalságot az esetek 58 százalékában, az összetevő kancsalságot (amikor a szem befelé tekint) az esetek 75 százalékában tudták eredményesen kezelni. . — A kancsalság azért jön létre — jegyzi meg a kutató —, mert némely ember két szemének látótengelyei ném megfelelőképp viszonyulnak egymáshoz, emiatt „kettős látás“ alakul ki, s e „kellemetlenségtől“ megszabadulni igyekezvén az agy parancsot ad az egyik szem „kikapcsolására“, látótengelyének irányváltoztatására. E szemben a látott kép az.ideghártyának arra a részére kezd vetítődnl, ahonnan gyakorlatilag nem fut be értékelhető információ az agyba. Minthogy ilyenkor csupán egy szemmel lát a páciens, holott eleinte rendszerint teljesen ép a másik szeme, mielőbb el kell érni, hogy a tétlen szemet újra bekapcsolják a látás folyamatába. Ha végletekig visszük a dolgot, akkor a kancsalság voltaképpen nem is betegség (hiszen az agy rendesen működik, a szemizmok úgyszintén), hanem — mint említettük — az agy alkalmazkodási reakciója a megváltozott fényérzékelési körülményekre. Miképp győződhetünk meg arról, hogy a kancsal szem ugyanolyan működésre képes, mint egészséges párja? Úgy, ha megkérjük a kancsal embert, hogy csukja be a rendesen látó szemét, ilyenkor ugyanis a kancsalító szem nyomban rendes állásba ugrik, s pótolja a becsukott szemet a látásban. Milyen szemüveggel kezeli Utyehin a pácienseit? A rendellenesség fajtájától függően kétféle szemüveget rendelhet el nekik. Az egyik alsó részében különleges prizmák vannak, a másik fajta szemüveg üvegjeire vonalká- zott áttetsző membránokat ragasztanak. Ez az optika nem kényszeríti a szemizmokat nagyobb munkára, s ez azért előnyös, mert szemünknek rendesen is olyan a gyújtópontja, hogy a szem távolba nézhessen. Eközben a szemizmok gyakorlatilag nem feszülnek meg. Amikor széles körben elterjedt az olvasás, az írás és á tévénézés, vagyis a gyermekeknek huzamos Időn át kö"lé. M. s ^ ■■ i ! fokozottan kezdenek működni a szemizmok, s az agy megint módosít a fókusztávolságon. Ez azután a rövidlátás romlását okozza. Utyehin szemüvege közeire nézéskor átvállalja a rendszerint a szemizmokra és a szemlencsére háruló terhelés nagy részét (mintegy 75 százalékát). Ilyen szemüveggel hosszan tartó olvasás alkalmával is ugyanolyan ,,jól érzi magát“ a szem, mint a távoli tárgyak nézésekor. Az agy szintén reagál a megváltozott helyzetre, mégpedig úgy, hogy a rövidlátás nem rosszabbodik, sőt, a kevésbé súlyos rövidlátástól maradéktalanul megszabadulhat a páciens. moszkvai geofizikusnak '4,5 dlopírfár'Ól 4 dioptriára csökkent a rövidlátása. Az Utyehin-féle szemüveget egyébként nemcsak a rövidlátás javítására, hanem megelőzésére is alkalmazzák. Ilyen kezelést Moszkvában, Leningrád- ban, Kljevben, Gorkijban, Ufában és még 30 városban végeznek. Az eredmények mindenütt kiválóak. Például Gorkijban a rövidlátó 14—18 éves serdülők 99,4 százalékának javult a látása. De még ennél is jobb eredményről számoltak be a lenlngrádi orvosok. klinikákon, gyógyszertárakban A trombózis vagy az érszűkület által az agyi vérkeringésben okozott rendellenesség katasztrófális következményekkel járhat. Sajnálatos módon az ellene használt gyógyszerek nem bizonyultak olyan hatékonynak, mint amilyenre szükség lett volna. Az Idegélettani Kutatóintézet munkatársai azt javasolták, hogy ilyen esetekben a gyógyszerek helyett a szervezetre ártalmatlan műanyagot, egy bizonyos po- lietllén-oxidot juttassanak a beteg testébe. Ez az anyagg csökkenti a folyadékok súrlódását, ennek következtében a vér áramlása meggyorsul, s az ösz- szeszűkült véredényeken keresztül is elegendő éltető folyadék jut az agyba. Ilyen beavatkozás eredményeként a beteg állapota lényegesen hamarább javul, mint amikor gyógyszerekkel kezelik. —o— Hasonló jellegű kísérleteket más. moszkvai tudósok is végeztek. Mint ismeretes, a vérnek az erekben való á- ramlási sebességéből következtetni lehet arra, hogy műtét idején milyen állapotban van a beteg, vagy arra, hogy miként hatnak rá a gyógyszerek. Eleinte az orvosok tapintással szereztek értesülést erről, majd különféle készülékeket találtak fel — ezeknek azonban kivétel nélkül volt valamilyen fogyatékosságuk. Vagy bonyolultak voltak, vagy nehéz volt velük dolgozni, vagy csak úgy lehetett használni őket, ha felnyitották az ereket. Az a készülék, amelyet az Országos Orvostechnikai Kutató és Kísérleti Intézet munkatársai a műszaki-tudományos információk és műszaki-gazdasági kutatások központi intézetének munkatársai együtt fejiesz- tettek ki, mentes mindezektől a fogyatékosságoktól. Az úgynevezett fogyasztásmérő a mágneses indukció elve alapján működik. A vezető közeg szerepét a vér tölti be. A vér mozgásakor a véredényre szerelt érzékelők elektródjain — a mágneses mező által' — feszültség indukálódik, amely arányos a véráramlás sebességével, azaz az egységnyi idő alatt egységnyi keresztmetszetén átfolyó vér mennyiségével.
