Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-06 / 14. szám
szeresen és céltudatosan hatnak, ha fel tudják kelteni és képesek ébren tartani gyermekek érdeklődését. Az ilyen érdekkörökben sikeresen folyik a munkára, a hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés. Ezekből a felismerésekből kiindulva a SZISZ és Pionírszervezete nagy figyelmet fordít a pionírok kulturális-nevelő munkájára, amely minden pionírra] és -csoport, valamennyi pionír- és ifjúsági otthon tevékenységének elidegeníthetetlen részét képezi. A hazafias, az esztétikai és az etikai nevelés eredményeit pozitívan befolyásolja a népművészeti értékek felkutatására indított országos mozgalom. Egyre több pionír tanúsít élénk érdeklődést a zene iránt. 0] zenekarokat alakítanak, amelyek színvonaláról az évente megrendezett versenyeken és fesztiválokon is meggyőződhetünk. Az aiapszervezet és a közmQvelődési intézményhálózat Az alapszervezet művelődése elválaszthatatlan az alapszervezeti élet egész folyamatától. Nincsen olyan közösségi megmozdulás — politikai képzés, kirándulás, ünnepély stb. —, mely nélkülözhetné a kultúra, a tudományok, a művészetek érzelmi és értelmi hatását, érvanyagát, meggyőző erejét. Nemcsak a kulturális programok közösségi és politikai funkcióját, jelentőségét kell felismernünk, hanem ezzel együtt minden egyéb közösségi összejövetelnek is kulturális eseménnyé kell válnia, szerepet kapva a műveltség fokozásában, a művelődés ösztönzésében. A közösségi művelődés megtervezése tehát nem csupán néhány kulturális megmozdulásra vonatkozik, hanem felelős számvetést jelent az alapszervezeti élet minden művelődési lehetőségével. Erre hivatott a közművelődés egész intézményhálózata, a könyvtárak, a művelődési otthonok, színházak és mozik serege, a sajtó, a rádió, a tévé ezerféle műsora. Hogyan versenyezhetne ezekkel egy üzemi alapszervezet programkínálata? — merülhet fel az ellenvetés. Az alapszervezetnek azonban nem versenyeznie kell a kultúra szakavatott terjesztőivel, hanem szövetkezni velük. Vonatkozik ez a mi esetünkben a CSEMADOK-kal való szoros együttműködésre is. Ma még sok alapszervezet éves tervezésében a kulturális munka leszűkül egy-egy sablonos szellemi vetélkedő, vérszegény ünnepi műsor megrendezésére. Pedig ezen kívül nemcsak a közművelődési intézmények programjainak látogatását lehet beiktatni a tervek közé, hanem az élmények közös feldolgozását, megvitatását is. A hangsúly gyakran az utóbbira helyeződik: a különböző műszakbeosztás, a sok bejáró miatt nincs mindig lehetőség közös esti kulturális programokra, vagy éppen nincs is köny- nyen elérhető távolságban színház, kiállítás vagy hangversenyterem. Ilyenkor két lehetőség is kínálkozik. Az egyénileg szervezett élményeket (közösen kiválasztott és a többség által elolvasott regényt, az otthon megnézett, meghallgatott tévé- és rádióműsort) is tehetjük közös megbeszélés, ankét tárgyává, és így a közösségi művelődés forrásává. Jobb lehetőségek híján a kultúrát, művészetet „helybe hozhatjuk“ Ha nehéz közösen eljutni a hangversenyre, képtárba, tartson egy-egy érdeklődő SZISZ- -tag vagy hozzáértő népművelő magyarázattal kísért házi lemez- vagy reprodukciós bemutatót. Ha csak ritkán tudunk szervezni közös látogatást színházba, irodalmi estre, és egyelőre a hosszabb lélegzetű irodalmi művek olvasására. megvitatására is csak kevesen vállalkoznak, olvassunk fel a közösségi összejövetelen egy-egy Izgalmas, népszerű formában íródott novellát, riportot. verset, amely véleményalkotásra, közös gondolkodásra ösztönöz. Az alapszervezet közösségi kohézióját nem gyengíti, hanem erősíti, ha a fiatalok más művelődő kollektívák életének is részesei, és az ott szerzett élményeket, ismereteket, közösségi szellemet is hasznosítják az alapszervezet munkájában. Ezért az alapszervezet fontos politikai és közművelődési feladata, j hogy támogassa a többi művelődő kö- I zösséget (brigád, klub, szakkör, műked- I velő együttes stb.), amelyek sajátos esz- í közeikkel és tevékenységi formáikkal [ szintén a szocialista életmód és művelt- ' ségeszmény megvalósulását szolgálják. Ezért az alapszervezet egyrészt minél nagyobb számban küldjön fiatalokat egyéni megbízatással ezekbe a közösségekbe, másrészt, tartson fenn velük folyamatos kapcsolatot az alapszervezeti kulturális munka gazdagítása végett, és az üzemi SZISZ-szervezetnél, művelődési házaknál is kezdeményezze új formák életre hívását. A hagyományos Irodalmi színpadok mellett az üzemekben különösen népszerűek lehetnek a fotós vagy iparművészeti körök, a lányok között a népi hímzéssel, művészi i.gényű kézimunkával foglalkozó csoportok. A szakköri munkában a fiatalokat elsősorban azok a témák vonzhatják, a- melyeknek gyakorlati haszna rövid tá-^ von is nyilvánvaló, mert vagy (az általános műveltség mellett) a szakmai tá-j jékozódást Is szolgálják, vagy a mindennapok otthoni gondjaihoz közelítik az esztétikai nevelést. (Technikai-természettudományos Ismeretterjesztéssel is foglalkozó barkácsszakkörök, az ipar- művészeti ízlést formáló lakberendezési körök, zenetörténeti-zeneesztétika! ismereteket is adó magnós klubok, a pszichológiai, pedagógiai és egészségügyi felvilágosítást egyaránt szolgáló ..Ismerd meg magad“ csoportok stb.) \ SEGÉDANYAG lím A POUTIKAI OKTATÁSHOZ OSSR AZ IFJÚSÁG ÉS A KULTÚRA Mi a kultúra? A kultúra mindazon anyagi és szellemi értékek összessége, továbbá létrehozásuk, felhasználásuk és továbbadásuk mindazon módjai, amelyeket az emberiség társadalmi-történelmi gyakorlata során megteremtett. Szűkebb értelemben oeszélünk anyagi kultúráról (technika, termelési tapasztalat és egyéb a- nyagi értékek) és szellemi kultúráról (a tudomány, a művészet, az irodalom, a filozófia, az erkölcs, a művelődés stb. vívmányai). A kultúra történeti jelenség, amely a társadalmi-gazdasági alakulatok váltakozásától függően fejlődik. Az idealista elméletek az ún. „elit“ szellemi termékeként kezelik. Ezzel ellentétben a marxizmus-ieninizmus az a- nyagi javak termelési folyamatában látja a szellemi kultúra alapját és fejlődésének forrását, hangsúlyozza a dolgozó tömegek szerepét a szellemi kultúra értékeinek létrehozásában. A szellemi kultúra, bár lényegileg az anyagi feltételektől függ, nem automatikusan követi az anyagi kultúra változását, fejlődése bizonyos önállóságot és folytonosságot mutat, emellett az egyes népek kultúrái is hatnak egymásra. Az osztálytársadalomban a kultúra mind eszmei tartalmát, mind gyakorlati irányát tekintve osztályjellegü, minden nemzeti kultúrán belül két kultúra van: az uralkodó, burzsoá kultúra, s az elnyomott tömegek többé vagy kevésbé fejlett demokratikus és szocialista kultúrája. Ezért meg kell különböztetni „a burzsoá társadalom kultúrája“ és a „burzsoá kultúra“ (az uralkodó osztály kultúrája) fogalmát. A szocialista kultúra a múlt összes haladó vívmányainak örököse, mind eszmei lényegét, mind társadalmi funkcióját tekintve gyökerében különbözik a burzsoá kultúrától. Ez a különbség a szocialista termelési módnak a tőkés termelési mód feletti általános fölényét tükrözi. A szocialista kultúra megteremtése és megerősödése lehetetlen szocialista forradalom nélkül, melynek elmaradhatatlan, szerves alkotó része a kulturális forradalom. A szocialista kultúra megkülönböztető vonásai a néplség, a kommunista eszmeiség, a tudományos világnézet, szocialista humanizmus, kollektivizmus, szocialista hazafiság és nemzetköziség. A szocialista kultúra megteremtésében és fejlesztésében vezető szerepe van a kommunista pártnak, irányítja a szocialista állam egész kulturális nevelő tevékenységét. A szocializmus vívmányai között virágzásnak indul a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra, a nemzetek között egyre Intenzíve’sb az anyagi és szellemi értékek cseréje, az egyes' nemzetek kulturális kincstárában egyre több a jellegében Internacionalista alkotás, kifejlődnek a kultúra általános kommunista vonásai. E folyamatok elősegítik a kommunista társadalom jövendő egységes, egyetemes kultúrájának kialakulását. ACSKP kultúrpolitikája Napjainkban, amikor minden erőnkkel a fejlett szocialista társadalom felépítésére, a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött országépítő program megvalósítására törekszünk, társadalmunk a kultúra területén azokra az alapokra, pozitív eredményekre és vívmányokra épít, amelyeket a kultúrában, a szocialista építés eddigi Időszakában leraktunk. elértünk és kiharcoltunk, és amelyeknek köszönhetően népünk kulturális és szellemi színvonalát soha régebben nem tapasztalt mértékben emeltük. A kulturális forradalom mostani szakasza a fejlett szocializmus feltételeit és igényelt is tükrözi. 0], egyre igényesebb feladatokat teljesítünk e téren is, így gondoskodva a szocialista kultúra komplex fejlesztéséről, így kapcsolva össze a lakosság kulturális és műveltségi értékel gyarapításának folyamatát napjaink tudományos-technikai forradalmának igényeivel. Tovább növeljük az állampolgárok kulturális alkotó munkába való bekapcsolódásának mértékét, miközben fokozzuk a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek és a szocialista közösség nemzetei kulturális együttműködését, a lakosságnak a szocializmus és a kapitalizmus közötti küzdelemben való aktivizálását. Tudjuk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti osztályharcban fokozódik a kulturális örökségért és az eszmei-művészi tapasztalatokért folyó küzdelem. Ez a harc a szocialista kultúra kialakulásának kezdete óta állandóan az Ideológiai küzdelem egyik legfontosabb alkotóeleme. Hogy ez mennyire érvényes megállapítás, azt az ifjúsági j mozgalomnak a 60-as évek második felében tapasztalható negatív megnyilvánulásai is mutatják. Az antiszocia lista erők e téren is bomlasztották mindazokat az értékeket, amelyeket a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség megalakulása óta létrehozott. Ezek az erők az ifjúságnak a haladó hagyományoktól, a kulturális forradalom lenini alapelveitől való el- szakítására törekedtek, és revizionista nézetekkel, koncepciókkal a kultúrában is a szocialista fejlődés meghiúsítását szorgalmazták. Az antiszocíallsta erők és támogatóik címére ezúttal is megjegyezzük: a SZISZ a továbbiakban is következetesen a CSKP lenini kultúrpolitikája mellett tesz hitet. E kultúrpolitika fő küldetése a szocialista ember formálása, tudatának, erkölcsének és életmódjának szocialista szellemben és kommunista eszmék szellemében való alakítása.
